Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
Kennedy amerikai elnök meggyilkolása annyira ráterelte a világközvélemény figyelmét a tragikus esemény színhelyére, Texasra, hogy azóta egymás után jelennek meg a hosszabb, rövidebb cikkek erről az amerikai államról. Az alábbi kivonatot a Lectures Pour Tous francia folyóirat januári számából és a Gazette de Lausanne egyik december végi cikkéből készítettük. Texas akkora mint Belgium és Franciaország együttvéve. Az USA legnagyobb gyapjúéi gyapottermelője, számottevő vegyipara is van. Innen származik az ország kőolajtermelésének negyven százaléka, a spenóttermelésben első a világon. 410 telefontársasága, 600 repülőtere, 40 egyeteme, 180 000 kőolajkútja és mintegy 20 000 temploma vah. Az USA többi államával szemben nem kettő, hanem tíz szenátort küld az amerikai kongresszusba. A legfőbb jellegzetességének mégis azt tartják, hogy itt él a világon négyzetkilométerenként legtöbb milliomos — minden kétezer lakosra jut egy belőlük. Mindehhez hozzá kell még tennünk még azt is, hogy Texas az USA leggyorsabban fejlődő állama. Dallasnak, a tragikus esemény hírhedté vált színhelyének például 1940-ben 300 000 lakosa volt, 1950-ben 450 000, ma pedig már 700 000 lakosa van. Ilyen körülmények- között aztán nem csoda, hogy a texasiak hagyományos sovinizmusa és nagyzási mániája mindezzel új lendületet kapott. Erre a nagyzási hóbortra jellemző Texas állam alkotmánya, a világ leghosz- szabb alkotmánya, amely első szakaszában kimondja: «.Texas szabad és független állam, amelyet csak az Egyesült Államok alkotmánya korlátoz.” Még jellemzőbbek erre a texasiak nyilatkozatai. William Brakley, aki John- sontől örökölte a szenátusi széket, a dallasi televízió munkatársának kérdésére, hogy: „Texas déli vagy nyugati állam-e? ezt .válaszolta: „Texas, az Texasi" A Star Telegramm című lap ehhez még hozzátette: „Számunkra, texasiak számára ébben minden benne van." Éppen e megalománia miatt valósággal komikus volt az a mód, ahogyan a texasiak reagáltak, amikor Alaszkát is állammá nyilvánították 'az c USA-ban. Addig ugyanis- Texas volt az USA legna- gyobb állama, Alaszka azon- r ban két és félszer akkora. Ez r a számadat azonban nem za- : varta Price Dánielt, az állam ) akkori kormányzóját, hogy- kijelentse: „Texas baráti t jobbját nyújtja az új állam- nak, amely elég nagy ahhoz.- hogy vele egyenrangú le- i gyen.” A lapok azonban nem 1 ilyen könnyedén vették tudomásul, hogy Texas a másai dik helyre szorult, hanem . igyekeztek vigaszt találni. A ■ houstoni Post például ezt fr- ta: „A texasiak második hely- i re kerültek a terület nagysá- gában, de még mindig első- helyen állnak minőségben.” A dallasi News pedig abban keresett vigaszt, hogy Texasban vannak a legmagasabb hegyek és fennsíkok, hogy Alaszkának csak egynyolca- dát nem borítja víz vagy jég, stb. A statisztika szerint Texasban van a legtöbb válás és a legtöbb gyilkosság, még az USA-ban is, amely pedig közismerten mindkét tekintetben a világranglista élén áll. Kerékvető, vagy: a riportokból kimaradt A feleség közbeszól — Elsőbbségadás csattanóval — Kritikus percek — Csak egy kupicával? Számtalan közúti ellenőrzésen vettünk részt a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának munkatársaival. Figyeltük az országutak forgalmát, „lekapcsoltuk” az ittas vezetőket, gyorshajtókat, s azokat, akik veszélyeztették a biztonságos közlekedést, Lapunkban riportok, ’ tudósítások jelentek meg ezekről az ellenőrzésekről. Azonban minden egyes alkalommal akadtunk valami olyan eseményre, ami kimaradt a riportból. Ezekből gyűjtöttünk most össze néhányat Ideges a vezető Már este 10 óra is elmúlt, amikor néhány percre megálltunk Baktalórántháza mellett az országúton. Gépkocsi közeledett, vezetője azonban jelzésünkre sem csökkentette a reflektor fényét. Csikorogtak a fékek, amikor megállt meijó lenne hozzá egy pótgumi, mert anélkül ugyebár... — Ügy értem, hogy ha a magáé... — Igen, ha korábban is az enyém lett volna. Jobb kihasználás, meg miegymás... — De hiszen ez teljesen új... — De még mennyire, hogy új. Ki vesz manapság használt kocsit. A férfi megtörli izzadó homlokát és amikor a csinos partnemő arrébb áll, lehalkítva a szót, sziszegi. — Az istenért, meg ne mondja, hogy ez nem az én kocsim, csak kölcsön kértem-. Lenne szive elrontani egy kitünően indult kirándulást?... Lelteletpróba — ön italt fogyasztott vezetés közben — állapítja meg a rendőr, aki leheletpróbát végzett egy motorosnál. — 'Mennyit fogyasztott? — Hát, én őszinte leszek. Egy kis pohárral. Egészen kicsikével. — Lehetetlen. Csak úgy dől magából 'a pálinkaszag. — De én valóban keveset ittam. — Majd eldönti a körzeti orvos. Indulhatunk is. — Az orvoshoz? Hát kérem, ha jól meggondolom, volt az talán két pohárral is. — Kettővel? — lg: n, ha nem hárommal. — Mondja már meg végre, hogy mennyit ivott. — Amennyit csak akarnak. — Ne vicceljen. Indulunk az orvoshoz. — Könyörgöm, csak azt ne Egy hónapja tartozom neki ötven forinttal Bogár Ferenc lltSí e’aáajts volt iVaponi» 28 féle gyógy (szert szedd t Dr. Johann Rektenwald német ideggyógyász temérdek anyagot gyűjtött össze Adolf Hitler közeli munkatársaitól a Führer egészségi állapotáról. Elemezte és tanulmányozta a terjedelmes anyagot, munkájának eredménye pedig alkalmat ad a történészeknek, hogy megmagyarázzák az újabbkor! történelem leghírhedtebb emberének cselekedeteit. Hitler betegségének legszembetűnőbb tünete a merev tekintet, végtagjainak remegése és az álmatlanság voltak. A Parkinson-betegségben szenvedők végnélkül hazu- doznak, s a hazudozás nagy örömöt szerez nekik. Jellemző rájuk, az is, hogy élveznek a bűncselekményekben. Egyúttal nagy meggyőző erő rejlik bennük, s rendszerint rövid idő alatt felülkerekednek környeztükön. Dr. Rektenwald Hitler gyermekkorától kezdve tanulmányozta a Parkinsc.n-betegség sok-sok tünetét. 1300 őszén visszaesett Hitler tanulmányi előmenetele az iskolában. Az elemiben még jeles tanuló volt, a reálgimnázium első osztályában már évre bukott. Korábban közömbös, szófogadó gyérek volt, a gimnáziumban heveskedő és ingerlékeny suhanc, aki nem engedelmeskedett tanárainak, és terrorizálta osztálytársait. ( Odahaza is súlyos nézeteltérésekre került sor. Az erélyes apa és a beteges gyerek között gyakran veszekedések törtek ki amelyekben nemegyszer gyűlölet nyilvánult meg. Ügyszólván napról napra rosszabbodott a fiú egészségi állapota. Nagyon sovány volt, az arca szembetűnően sápadt. Minthogy állapota 1914 kezdetéig sem javult, az osztrák sorozó bizottság általános testi gyöngeség miatt nem találta alkalmasnak katonái szolgálatra. Hitler már fiatal korában is álmatlanságban szenvedett. Háziasszonyának feltűnt, hogy éjjeleken át sétált föl és alá a szobájában, ö maga is megemlítette egyszer barátjának írt levelében, hogy rendszerint éjjeli két és három óra között dolgozik, és emiatt reggel nem képes egyedül 'fölébredni. Dr. Rektenwald, bármenynyire kitartóan is dolgozott, nem tudta kideríteni azt az időpontot, amikor beállt a betegség heveny állapota. Megállapította azonban, hogy Hitler dührohamai és rossz tanulmányi előmenetelének kezdete egybeesik hatéves öccsének. Edmundnak a halálával. Edmund minden valószínűség szerint ragályos agyvelőgyulladás áldozata lett, amely akkoriban éppen abban a városnegyedben aratott, amelyben a Hitler család lakott. Dr. Rektenwald föltételezi, hogy Adolf is akkor kapott fertőzést. Miután kitört a második világháború, de főképp azután, hogy a német hadsereg elszenvedte első vereségei t, Hitlernek egyre gyakrabban remegtek a végtagjai. „Nempcnlr «> Kpl írorno romc» troff V»c» . nem fél teste” — m-aM Buderian tábornok, a páncélos egység parancsnoka — Húzta a lábát előregörnyedt, mozdulatai feltűnően las ú.ik voltak. Amikor le akart ülni, alá kellett csúsztatni a (Kéket". Buderian szárnysegéde az alábbiakat mondta: ..Hitlernek szüntelenül rángott a feje. Bal karja élettel ■r.'üí csüngött alá, a bezefeje föltűnően remegett... Minden egyes mozdulata szenilis emberre vallott.” Az álmatlanság is, amely Hitlert úgyszólván e*és? Altén át kínozta a Paikinsou- beteg3ég tünete. A gyósn • ezrek nem segítettek, Hitler nappalt csinált az Rj szakából. Vendégeinek és legköaa- lebbi munkatársainak - végig kellett hallgatniuk hajnalba nyúló végtelen monológjait. Titkárnői mesélték. hogy már 1933-ban bevett szokás volt nála órán át diktálni éjnek idején. Dr. Otto Dietriphy Hitler sajtófőnöke, aki hosz- szú éveken át élt a Führjer közvetlen közelében, elmondta, hogy utazások alkalmával is reggelig tartó ülésekst hívtak össze, mégped'g azért, hogy Hitler ne maradjon magára, amíg el nem álmoeo- dllc. Rektenwald nem állítja határozottan, hogy Hitler a szőnyegeket harandálta a—^ről egyébként sokat beszéltek a háború alatt. Mim -o" ban dührohamai hétről hétre gyakoribbakká váltak, Rektenwald ennek a lehetőségét sem zárja ki. Azonkívül, hogy merev volt a tekintete, keze-lába remegett, álmatlanság kínozta és dührohamai voltak, agy- betegségének volt még néhány tünete: —. rövidlátás, amely rá- kényszerítette. hogy szemüveget viseljen, bár nem szeretett így megjelenni , a nagyközönség előtt.- Hogy mégis felolvashassa beszédeit, a szöveget különleges írógéppel írták, amelynek betűi 12 milliméter magasait voltak; ■: — szeme kidülledt, mint a Basedow-kórban szenvedő betegeké — ezt sok fényképén meg lehet figyelni; — úgyszólván teljesen megszűnt nyálmirigyeinek munkája. Étkezés közben kénytelen volt több üveg ásványvizet fogyasztani; — gyakran nyugtalan volt, ami abban nyilvánult meg, hogy időről időre végnélkül! beszédeket tartott, vagy lázas sietséggel olvasott. Minthogy gyakran voltak gyomor- és bélbántalmai, ha kenyeret és vajat fogyasztott. szigorú diétát írt á!ő magúnak. Dietrich sajtófőnök szerint életének utolsó éveiben kimondott vegetáriánus lett, csak gyűrne <csöt, némi főzeléket és kevés édességet fogyasztott. Ebédje hosszú időn át csak kétszer- sültből mézből, paradicsomiéból,. gombából, sajtból é* joghurtból állt Hitler elrendelte, hogy állapítsák meg: milyen hőmérsékletűnek kell lennie táplálékának, s hogy minden egyes alkalommal elemezzék a vizet, amellyel ebédjét készítették. Végül már saját utasításai szerint 1 Psftt keverni a földet, amelybe a neki szánt kerti véleményt ültették.. Hitlernek 1936-tól kezdve volt külön orvosa. Hoffmann fényképész tanácsára dr. Mo- rellt választotta ki, aki annak idején Berlinben a natni betegségek szakorvosa volt. Bár Hitler benne sem bízott meg teljesen, napjában 28 féle gyógyszert szedett, amelyeket Morell írt elő. Ez az orvos tudta egyedül Hitler környezetében, hogy mennyi baja van a Führemek. \ betegségeket azonban eltitkolta, mintha államtitkok lettek volna. (Der Spiegel) Modern középkor -— vita az átok foganatjáról Nagy vita kerekedett Ang- Of England Newspaper pedig liában az „átok” hatékonysá- határozottan úgy vélekedett, gáról”. Sussex megye Bram- hogy a középkori szokások bér községének anglikán lel- felelevenítése aligha mozdítja késze ugyanis múlt vasárnap elő az egyház tekintélyét a a szószékről isten nevében meg- XX. század második felében, átkozta azokat az „ördögi go- Bramber község tiszteletese nősz te vöket”, akik előző éj- ennek ellenére kitartott amel- szaka több sirhantot feldúltak lett, hogy „fogott az átok”, és krétával olyan jeleket firkál- mivel a „bűnös vandálok ma- tak a templomfalra, amelyek- gukba szálltak” és 24 órán beben Ernest Streete tiszteletes lül eltüntették a szentségtö- „a fekete mágia” szektájá- rés nyomait. Megbocsátása Jenák „kezemunkáját vélte fel- léül ezután visszavonta az felfedezni. átkot. Az átok foganatját iileA Chruch Times című ang- tőén azonban eltérő állásponty likán lap szerkesztője káté- ra helyezkedett a község lyeit fejezte ki a templomi rendőrfőnöke, aki közölte, szószék. ilyetén felhasználásá- hogy nem a „megtért Vandának bölcsességét illetően, egy lók”, hanem rendőrei tüntet- másik egyházi lap, a Church ték el a nyomokat 1964. január 13. AM otc*é a& etnteeUel Texas, a gyászos rekordok állama te csak Texasban 22 milliárd dollárba kerülnek a bűncselekmények a nemzetnek. És a gonosztevők száma állandóan növekszik. (Tíz év alatt ötven százalékkal nőtt a kiskorú bűnözők száma). Az utóbbi négy évben Texasban több gyilkosság történt, mint bármelyik nála jóval népesebb amerikai államban. Dallasban évente annyi gyilkosság történik, mint a 45 millió lakosú Angliában. És mindez nem is újkeletű. A Harper’s Bazar című lap már 1879-ben arra panaszkodott, hogy 12 hónap alatt Texasban 300 gyilkosság volt és csak 11 halálos ítéletet mondtak ki — 1960r ban 1080 gyilkosság történt mégis csak öt halálos ítélet hangzott el. 1960. márciusában H. F. Newman, Wichita Falls-i békebíró már kiad ka a bizonylatot, hogy az egyik polgár természetes halállal halt meg. A temetkezési vállalat texasi ügyekben járatlan alkalmazottja lármát csapott, hogy a halott még mindig vérzik a szívlövéstől. Az amerikai átlag; minden negyedik házasságra egy válás. Texasban még ennél is több. A- texasi lapok nyilvántartják az olyan eseteket, mint amilyen Guy Waggone- ré, aki hétszer nősült. Mint Texasra jellemző esetet feljegyezték, hogy egy gazdag farmer egy napon rádöbbent, hogy csinos felesége megcsalja, méghozzá nem is egy. hanem négy barátjával. Ebédre meghívta a négy semmit sem sejtő barátot, és amikor már a kávét is fölszolgálták, elővette 38 milliméter öbű revolveréit, és még mozdulni sem hagyta őket, amíg sorban el nem mesélték, hogyan kapták meg feleségét. Néhány héttel később az ebédlőasztalnál elhangzott vallomások alapján kimondták a válást. Még hirhedtebb Texas arról, hogy milyen könnyen gyilkolnak itt az emberek. A statisztikai adatok szerint minden négy percben történik egy bűntény, és ha Edgár Howernek, az FBI igazgatóiának hinni lehet, évenlctlünk. A rendőr a kocsi mellé lépett, udvariasan tisztel- gett — Kérem, ön nem tompította a reflektor fényét, pedig jelzésünkkel erre többször is kértük. — Kikérem magamnak! — méltatlankodott a sofőr. — Én végig tompított fénnyel jöttem. Szó szót követett, a közép- körö férfi egyre ideges (fob lett. Szemüveget ajánlott a szolgálatos rendőrnek, s viselkedése erősen kifogásolható lett. Ekkor előlépett a felesége és a rendőr mellé húzódott. — Ne törődjön vele, rendőr elvtárs. Ha iszik, mindig ilyen kötekedő.» A budapesti tehergépkocsi és a Trabant egyszerre érkezett az útkereszteződéshez. Mindketten megálltak. A teherkocsi vezetője kihajolt, 8 barátságosan integetett, hogy a Trabanté az elsőbbség, indulhat. Vezetője visszaintegetett, hogy neki nem sürgős, menjen a teherkocsi. Ilyen integetésekkel telt el néhány perc, amikor a teherkocsi sofőrje kezdte elveszteni türelmét. Udvariasság óh! — Nógassa már a lovait kollégám, és menjen Innen azzal az autófiókával. (A lovak természetszerűleg a motorban lévő lóerőre vonatkoztak.) — Jegyezze meg magának, ez nem autófióka, ez egy Trabant. — Trabicsek ide, trabicsek oda, menjen már apuskám, mert elgázolom. Sietős dolgom van. Különben is magáé az elsőbbség. Én pesti sofőr vagyok, nekem csak elhiheti. Mindketten kiszálltak, s a közeledő járőr heves kézmozdulatokat látott. Amikor a helyszínre érkezett, már elcsattantak az első pofonok. Csak a gyors közbelépés mentette a helyzetet..; Kié a Wartburg? Kékszínű, vadonatúj Wartburgot állítunk meg a Tokaji úton. Utasai — fiatal férfi és egy rendkívül megnyerő külsejű nő — kiszállnak, hogy mozogjanak egy keveset. A különféle okmányok átvándorolnak az igazoltatást végző rendőrőrmester kezébe. Nem találunk hibát, miiiden rendben van.-i- Szép kocsi — mosolyog elismerően a rendőr. — Nyilván magának is jó lenne... — Bizony, bizony, nagyon
