Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
"A Hazafias Népfront a választások előtt Beszélgetés dr. Gombás S^ndoírol, a Hazafias Népfront megyei titkárával mai út környékén megtelepülő nagyobb üzemek ottani elhelyezése azért • is célszerű, mert Nyíregyháza északi széljárású, így a füst és a melléktermékek nem érintik a város lakosságát. A Pazonyi út mentén, a mai Hengertelep környékén jelölték ki az északkeleti ipartelep helyét. Itt raktárak és gépkocsitelepek építése szerepel a tervben. Az északnyugati ipartelep élelmiszeripar létesítésére alkalmas. A mezőgazdasági gépjavító környéke fogadja majd be a később épülő feldolgozókat. A gumigyár környékén nagy terület áll a könnyűipari üzemek rendelkezésére — ez lesz a város nyugati iparterülete. A keleti iparterület pedig a külső állomás északi oldalán kap helyet. Ide települnek maid azok a kisipari szövetkezeti •üzemek’, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A mérleg: kedvező Nyíregyháza 1900 táján teljesen mezőgazdasági jellegű város volt ipar nélkül. A harmincas évek sem jelentettek e területen lényeges változást. Az 1949-es adatok szerint a kereső lakosság húsz százaléka már ipari foglalkoztatott. Az 1960-as népszámláláskor tovább billent a mérleg az iparban dolgozók javára. Azóta új üzemek épültek, illetve épülnek, s jelentős ipari létesítményeket ír elő a második ötéves terv is. Elértük, hogy ma már vegyes jellegű a foglalkozás. Biztosak vagyunk benne, hogy a harmadik, s az utána következő ötéves tervek után valóra válik a a rendezési terv célkitűzése: ipari város lesz Nyíregyháza. Kopka János Egy századforduló idején készüli Kimutatás szerint Nyíregyházán összesen két olyan üzem volt amely húsz munkásnál, il.etve alkalmazottnál többet foglalkoztatott. A két üzem összes dolgozódnak száma sem érte el azonban az ötvenet. A fejlődés végtelen lassúságát jellemzi, hogy meg harminc évvel ezután is csaK tíz üzemecske voit a városban 385 ipari foglalkoztatottal. Helyte.en lenne az összehasonlítás a nagyobb — már akkor is erősen iparosodott — városokkal. De a hasonló lélekszámú és adottságú Békéscsabán, Szombathelyen és a jóval kisebb Sopronban is hét-nyolcszorosa volt ■ a munkáslétszám a(mienkének. Ötezer ember a varos iparában Az 1960-as adatok szerint sem léptünk nagyot azóta az iparosítás útján. Abszo.út és viszonylagos számokban is Nyíregyháza rendelkezik a legkisebb iparral, ipari foglalkoztatottsággal a megyei székhelyek között — különösen. ha ezt az arányt a város lakosságához mérjük. A fent említett városok ma js a nyírségi megyeközpont előtt járnak az ipari üzemek számában, az ott dolgozókat tekintve. Pedig az Alföld városai erősen elmaradtak a más vidékek mögött. Az ipar területi megoszlása a múltban — és bizonyos mértékben ma is — hátrányosan befolyása ja helyzetünket, szerepünket az ország gazdasági életében, de sok gondot okoz a foglalkoztatásban. Elsősorban a nők elhelyezkedése okozza a problémát. Az utóbbi években meggyorsult a fejlődés. Számos nagyobb üzem telepedett meg Nyíregyházán. A dohányfermentáló, a mezőgazdasági' gépjavító, a VAGÉP, a hús- igpi ^ vállalat a ruhaüzem, s gumigyár, az almatárojó és a jelentős létszámot fog’alkoz- tató kisipari szövetkezetek ma már a lakosság közel tíz százalékát, vagyis több, mint ötezer embert foglalkoztatnak A befejezés előtt álló kon- zevgyárban kétezer ember jut állandó munkához. A gumigyár is állandóan fejlődik, ezenkívül kisebb üzemeket telepítenek le Budapesttől — köztük az irodagépjavító üzemet, amely a volt István-ma- lom épületében kap helyet. [létszáz holdas ipariéi illet Az iparosítás tehát elkezdődött. Az építőipar egyedül sok száz nyíregyházinak jelent munkaalkalmat, s az építkezések egyre növekvő üteme újabb százak íogüal- koztatását teszi lehetővé. A már ismert igények is biztatóak: a minisztériumok, országos főhatóságok bútorgyár, tanát gépkocsi telep, a kettes számú almatároló megépítésére kértek helyet a városi tanács végrehajtó bizottságától. Újabb, hatvan tsz-központot villamosítanak Négyezer dohánypajtát, 100 férőhelyes istállókat, 32 vagonos magtárakat építenek a tsz-ek az idén (Munkatársunktól) Megkezdték a tsz-majorok villamosítását, rendezését, szaporodnak a bekötő utak. Milyen beruházást terveztek 1964-re, mire fordítják ezt az összeget? Er-ől kérdeztük Juha Istvánt, a Tsz Beruházási Iroda főmérnökét: A mi beruházási tervünk csak az építkezésre vonatkozik. A keret elosztásánál — a járási tanácsok és pártbizottságok bevonásával — figyelembe vettük, hogy a termelőszövetkezeteknek mire van szükségük, s hogy az új létesítménynyel mennyiben fudjuk elősegíteni az illető termelőszövetkezet termelékenységét. 1964-ben 320 millió forintot fordítunk megyénk termelőszövetkezeteinek építkezéseire Ebből az 5sz- szcgből dohány pajtákat — mintegy négyezret —, 109 férőhelyes istállókat, borjúnevelőket, ötezer férőhelyes tojóházakat, 32 vagonos magtárakat és még sok más létesítményt akarunk építeni. Ebben az évben már nagy szerepet kapnak a termelőszövetkezeti építőbrigádok. A munkák negyven százalékát ők fogják végezni, mintegy 120 millió forint értékben. A beruházás egy részét a termelőszövetkezeti majorok beépítésére, rendezésére fordítjuk. Az építkezéseket úgy tervezzük, hogy azzal is eleget tegyünk a rendezés követelményeinek. Az építkezésnél új módszert vezetünk be: 1984ben először rendszeresítjük az építkezésnél az előregyártóit elemeket. Folytatni kívánjuk a tsz-bekö- tőutak építését, a majorok villamosítását. Idén újabb hatvan termelőszövetkezetet villamosítunk. Kép az Almatároló rakodójáról. Januárban mintegy 200 vagon almát szállítanak külföldre. (Foto: Hammel József.) 0 dolgozik széles ' örü részvételével vitatják nos az 1864. évi tervsket A gazdasági vezetők két héten belül kötelesek dönteni a javaslatokról A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete csaknem ezer különböző mezőgazdasági üzem, vállalat és intézmény dolgozóit fogja össze. A szakszervezeti bizottságok, a műszaki és a gazdasági vezetőkkel együttműködve ezekben a napokban készítik elő az év első nagy- jelentőségű szervezeti eseményét, az 1964. évi terveket megvitató termelési tanácskozásokat. E tanácskozásokon, mint a MEDOSZ közgazdasági osztályán közölték részletesen megvitatják az .előző évi tapasztalatokat, s az új év tennivalóit. Ez alkalommal határozzák meg azokat a verseny- formákat, amelyek alkalmazásával a dolgozók egyénileg, illetve egy-egy egész brigád, üzemrész, vagy gazdaság dolgozói a legnagyobb mértékben járulhatnak hozzá a tervfeladatok teljesítéséhez. A szocialista munkaverseny szervezésével kapcsolatban a szakszervezet vezetői hangsúlyozzák, helyes ha a dolgozók a termelési tanácskozásokon részleteiben tisztázzák a vál- íaláisok anyagi ég szervezeti feltétéjeit, tehát körültekintően rözítik, hogy vállalásuk teljesítéséhez mit kell a gazdasági műszaki vezetésnek biztosítania. Ugyanezeken a tanácskozásokon értékelik az adott egység megelőző időszakra vonatkozó operatív 1961. január 12. 3 Nyíregyháza — holnap 1!88-!ian: 15698 ipari íolpzó — Hogyan segítik a párt* szervezetek és tanácsi szerveink, a Hazai a Népfront munkáját ebben as időszakban? — A megyei pártbizottság jelentős segítséget, útmutatást ad munkánkhoz. A napokban például a megyei párt- végrehaitóbizottsági ülés külön napirendi pontként foclal- kosott a Hazafias Népfront tájékoztató jellegű jelentésével, ahol megfelelő segítséget nyújtott a választási feladatok sikeres végrehajtásához. A megyei pártbizottság példája n-omán a járási pártbizotttá- ~ok is súlyának mestfe’elöen "oglalkomak a n^pfrontmozr'a- lom munkájával. Valamenv- nyi járásban, külön napirendi pont vott. vagy le=z a vá’o.sz- tő-okkol kapcsolatos fe1 adatok me^be'Zé'ése. Elismerésied szólhatunk a megvei tanács végrehajtó bizottságáról, a járási tanácsokról. -"álamint a tömegszervezetekről. így a sp'kszerve7°t”"l a nőtanácsról és a KISZ-szervezetek munkájáról is Úgv gondolom, a közös együttműködés az er?f)ményekben • realizálódik majd. _ Müven srvakorlati intézk-'d<'s feledet vár & népfrontbizottságokra? — .Telenlev közel 1000 nép- frontakt.iva doVozik mesvénk- b»n. Cé’iuk. eljutni a választó no1 várok legalább 60 süá- Zrdél-ához A válas-tá-oki- ua- ló felkészülés során részt veszünk a népgazdasági feladatok végreji“jfásában. {gv a •ySrszámodó kö7syűl‘á«ek elő- készs'jósében, knzsAytejiesztésl feladatok megvalósításában, a kulturális és ismeretteriesztö célkitűzések végrehajtásában. Népfrontbizottságaink, aktíváink tehát a napi élet feladatainak végrehajtásában való helyál’ásukkal vegyenek részt a választási munkában, a kongresszus előkészítésében, — fejezte be nyilatkozatát dr. Gombás Sándor. Dragos Gyula csak az 1963-as év problémáit igyekeznek megbeszélni a választókkal, honem elsősorban a 64-éves tervet, a feladatokat vázolják. A beszélgetések januárban kezdődtek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyesen a megoldásra váró napi, konkrét fél-adatok kerültek előtérbe, tehát a népfrontmozgalom jel1 "généi fogva, széles körben igyekszik a párt és kormányhatározatokat magyarázni, a végrehajtást segíteni. — A fejődés igénye’ és az emberek gcndclkrdá«- mó'’j '•-ao k Vv-t’ rr. tt változás lebe'övé teszi-e az eset’eve- szemé’vcsaré- ket a válás tások ser'n? —- A mostani választásoknak az a célja, how tovább erősödjék és izmosodjék a nénfrontmozga'om. Tw ter- mésj>at“s. hogy sok fiatal, nő és kiváló mezőgazdasági szakember megváj ssriása előtérbe kerül ugyanis több olyan -jeti ya dolgozott a nénfrorjbizott- sá'gokbnn. akiknek nem ew funkciójuk volt, s ez. bizonyos mértékben befolyásolta őket munkájukban. A mostani választás célja. — amelyen egyforma e*épve1 indul minden o’van váfosztó, akinek szívügyé a béke és a szocializmus — hogv még szélesebb alapokra helyezze a tiéoh-ontrnozgo'iom rnuu'-'í-'t Ezért hejyes. hogy mind több fiatál dolgozó nő és szakember kerüljön a ne-gron’-i- rottzá gokba. A vála-íás ?31 jrözeégi 4 kerü’eti (Nv-'rowv- házal és t.snvai mW-ori- bizottságot érint. Csaknem tj-xa-ey nénfronbi zottságj tagot választanak majd meg. — A választások során a népfrontmozgajom derook.ra- t>7Jmu5át tovább mélyíti a Ha- ^tfias Népfront Országos Tanácsának határozata, amelynek értelmében ezúttal járási küldöttgyűléseket nem kell tartani. Ennék funkcióját a failusi választói gyűlések gyakorolják. Itt választják meg a helyi, a járási bizottságok tagjait, a megyei küldöttközgyűlés küldötteit. A Hazafias Népfrontmozgalom tevékenysége 1960 májusától!, a II. kongresszus óta jelentősen fejlődött. A mozgalomban részt vevők céltudatos tevékenysége, a párttagok és pártonkivüliek egyetemes munkája a szocializmus építésének további sikereihez vezettek. Most újabb feladat e’őtt áll a népünk egész tevékenységét átfogó. Hazafias Népfrontme-gatom. Működési szabályzata alapján ez év tavaszán sor kerül a népfrontbizotttógok újiává- iasztására, a fii. ko-nm-esz- szus megtartására. A választás^ való felkészülésről, az előkészületek tana"’»! •tatairól érdeklődtünk dr. Gombás Sándortól, a Hazafias Népfront megyei titkárától. — Megveszerte milyen intézkedéseket tettek a n-'-ni’-OT't’izntts'-ok munkájának feJmé-ése. a választások előkészítésére? —- Megyénk sajátos viszonyainak megfelelően vett részt a népfrontmozgalom, a párt és a kormányhatározatok végrehajtásában. Munkánk felmérése, végzés® alapjául tehát a gazdasági, kulturális és politikai fe’adatokat magába foglaló tervezet végrehajtásának segítése szolgál, örömmel állapíthatjuk meg, hogy községeinkben, termelőszövetkezeteinkben, hivatalokban, kulturális és egészségügyi intézmények munkájában egyaránt jelentkezett mozgalmunk aktíváinak részvétele. A választások előkészítése is azt a célt szolgálja, hogy mind több dolgozó. választó polgár politikai aktivitását fokozzuk formá1- jük. Lelkesítjük, felkészítsük a megye nem könnyű, de szén idei tervfej adatainak végzésére. Azt akarjuk, hogv társa- ddmunk életében erősödjenek a szocialista erkölcs vo- rásai, a szocializmus éoítése iránti felelősség érzet. Erinek megfelelően dolgoztuk ki munkát érveinket, s szerveztük meg januárra a kis gyűléseket, nme1 veknek- a helye a község, ezen belül nagymértekben á községi válf>sz*- tói körzetek; Cé’ia a nani fe1- adatok ismertetése, annak sikeres végrehajtására való felkészülés. — A kisgyűlésck milyen tapasztalatokat eredményeztek? — A kisgyűléseken, beszélgetéseken tevékenyen részt vesznek a mezőgazdaságot jól értő szakemberek, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, tanácsi dolgozóik, népfrontaikti- visták, stb. Ezek a községek sajátos viszonyainak megfelelően történnek. Nyírbátorban például a törpe vízmű építésével kapcsolatos problémákat vitatták meg: kinek, mikor, mit kell tennie a feladat végrehajtása érdekében. A lakosság a tervek ismeretében örömmel fogadta a törpe vízmű építését. A csengeri járásban a zárszámadások előkészítése szerepel a napirenden. A mezőgazdasági, a tsz- vezetők és szakemberek nemHúszéves távlati városrendezési tervünk egyik sarkalatos tennivalója tehát iparterületeket biztosítani a város jelenlegi és minden bizonnyal gyorsan fej .ődő, később meg települő üzeminek A terv azzal számol, hogy 1980-ra 15 000 dolgozója lesz Nyíregyháza iparának. Elsősorbar élelmiszer- és feldo gozó iparra számít a város, de reális a- igény nagyobb munka:gényű könnyűipari létesítményekre is. Nem jelentéktelen tehát az a munka, amit a távla i e készítői végeztek, amellyel felmérték a lehetőségeket, ki- jelö ték a nyíregyház. . párosítandó területeket. Hétszáz hodas iparterületet létesítettek ezáltal. Hogy mennyire nem szüségtelen ilyen nagy ipari rész, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gumigyár jelenlegi hét holdas területe a fej esztés végére harminchat holdasra nő meg. A bútorgyár, a fent említeti többi lésítmény, s a várható új üzemek elhelyzésére ötszáz holdas területet ke 1 biztosítani. Jelenős helyet igényelnek ezeken kívül a ki‘ipari szövekezetek is, amelyek ma a város lakóházai között rendszerte'enül és szétszórtan dolgoznak, szűk műhelyekben mind e mellett rontják a városképet, gátolják a lakóházépítkezést. A déli részen nagyüzemek, a nyugatin a könnyűipar Öt csoportra osztja a terv a kijelölt területeket. A legnagyobb a déli iparterület lesz, ahová olyan üzemek kapnak építési engedélyt, amelyeknek iparvágányra is szükségük van. A Sitervének, valamint a dolgozók felajánlásainak teljesítését, a szocialista cím elnyeréséért versenyző brigádok munkáját, valamint a munka- és egészségvédelmi helyzetet is. Az egész kollektíva részvételével döntenek a kiváló eredményt elért dolgozók és brigádok kitüntetéséről éa jutalmazásáról. A tanácskozások legfontosabb célja, hogy a dolgozók széles tömegeit vonja be a vállalat az üzem vezetésébe, a konkrét termelési és gazdasági feladatok megvalósitását szolgáló módszerek kialakításába, alkalmazásába. a feladatok végrehajtásának megszervezésébe, ellenőrzésébe és segítésébe. A termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatokról a gazdasági vezetők két héten belül kötelesek dönteni, s a megtett intézkedésről a javaslattevőt tájékoztatni. Ezek a fontos, a mezőgazdasági üzemek egész évi tevékenységét meghatározó tanácskozások még a munkára alkalmas idő beköszöntése előtt országszerte befejeződnek.
