Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

Események sorokban Pierre Messmer francia had­ügyminiszter hangoztatta, hogy az ausztráliai és új-zélandi til­takozás ellenére is folytatják a nukleáris robbantási kísér­leteket a Csendes-óceán tér­ségében A kábái kormány fejlesz­teni kívánja az ország közúti közlekedését és négymillió font értékben 400 autóbuszt rendelt az angol Leyland Mo­tors Corporation cégnél. A l>er Spiegel című nyu­gatnémet folyóirat legújabb száma szerint Krüger, a bonni kormány úgynevezett mene­kültügyi minisztere, a revan- sista egyesületek főnöke rész­ben beismerte, igaz az, amit Albert Norden professzor, az NDK fővárosában egy hónap­pal ezelőtt tartott sajtóérte­kezleten a bonni miniszter •ad múltjáról mondott Szálát, a Jemeni Arab Köztár­•aság elnöke rendeletet írt alá, amely az eddiginél pontosab­bra jelöli meg az állami szer­vek feladatkörét. A rendelet «serint a legfelső végrehajtó hatalmat az országban a köz- társasági elnök gyakorolja. A Malaysia Államszövetség­gé! kapcsolatos problémákról tárgyalt szerdán a Fülöp-szi- getek fővárosában Sukarno indonéz köztársasági elnök és Macapagal fülöp-szigeti állam­fő. Washingtoni figyelmeztetés a nyugatnémet kormányhoz Zavar a berlini utazások kérdésében Rió de Janeiro: Araujo Cast- c ro, brazil külügyminiszter 1 sajtóértekezleten kijelentette, 1 hogy kormánya most tanul- v mányozza az államfőkhöz 1 intézett Hruscsov-üzeneaet I Párizs: Jasques Duclos, a £ Francia KP Központi Bizottsá- é gának titkára kijelentette, hogy fc Hruscsov üzenete ismételten igazolja a Szovjetunió béke- , szándékát, elősegíti a nemzet- , közi feszültség további eny- j hülését és a jobb, békés 0 együttélést. £ Róma: Az olasz béketanács elnöke, Velio Spano szenátor . rámutatott: a Szovjetunió V megint bebizonyította, hogy f konkrét intézkedésekkel tö­rekszik a béke biztosításáig. A' szenátor végül hangoztatta, hogy bízik a Hruscsov új kezdeményezésében kifejezett béke-eszmék diadalában, mert azok egyre népszerűbbé válnak, egyre több jószándé­kú embert nyernek meg. New York: Egy Ohio állam­beli befolyásos amerikai lap a „Des Moines Register” ve­zércikkében a következőket írja: a szovjet javaslatok megérdemlik azt a különös figyelmet, amellyel az Egye­sült Államok és szövetségesei fogadták. Ostobaság azt gon­dolni, hogy az államok közöt­ti feszültség enyhítése érde­kében semmit sem lehet ten­ni. Folytatni kell a béke megszilárdításéra irányuló politikát. Havanna: Bias Roea, a Ku­bai Szocialista Forradalmi Egységpárt országos vezető­ségének tagja ezeket mondot­ta: Hruscsov üzenete idősze­rű, mivel a világon vannak Johnson elnök üzenete a kongresszushoz Washington, (MTI): Johnson elnök szerdán a kongresszus két házának együt­tes ülésén felolvasta az Egye­sült Államok helyzetéről szóló üzenetét. A rádió és a televízió által közvetített üzemetének beveze­tő részében Johnson elnök kül­politikai kérdésekkel foglalko­zott és általános célkitűzésként a háború nélküli világ kiala­kításának szükségességét han­goztatta. Az elnök ezután tíz pontban foglalta össze azokat a konkrét lépéseket, amelyeknek megté­tele — szerinte — a tartós bé­kéhez vezethet. Különös módon első he­lyen szerepel e pontok kö­zött az Egyesült Államok katonai erejének —' sőt Johnson szerint fölényé­nek — fenntartása, még a költségvetés most java­solt csökkentése ellenére Is. Az elnök a továbbiakban azt fejtegette, hogy ,,új lépéseket kell tenni — többek közt új ja­vaslatokat előterjeszteni Géni­ben — a fegyverek ellenőrzésé­nek és végső soron megsemmi­sítésének biztosítására”. Utalt Johnson a nemzeközi kereskedelem kiszélesítésének, valamint az Egyesült Államok fizetési mérlege egyensúlyba hozásának szükségességére, majd röviden szólott arról, hogy „az Egyesült Államoknak az eddiginél jobb szomszédi vi­szonyt kell kialakítania a nyu­gati félteke szabad országai­val” és sürgette „az atlanti- és a csendes-óceáni partnerség megszilárdítását, a kialakult szövetségek fenntartását és az ENSZ hatékonyabbá tételét”. oldható feladata, Johnson kije­lentette: „A földkerekség leg­gazdagabb országa megnyerhe­ti ezt a harcot, de nem enged­heti meg magának, hogy elve­szítse”. A sürgősen megoldásra váró belpolitikai kérdések közt említi az üzenet a néhai Kennedy elnök ál­tal beterjesztett polgári jogi és adócsökkentési tör­vényjavaslat mielőbbi meg­szavazását, valamint több más program — így a tár­sadalombiztosítás kiterjesz­tése — elfogadását. Johnson kongresszusi üzene­te befejezésül dicsérettel emlé­kezik meg Kennedyről és han­goztatja, hogy a tragikus kö­rülmények közt meggyilkolt el­nök a gyűlölet áldozata volt. NSíOsiában továbbra is feszüli a légkSr Ciprusi helyzetkép Nicosia, (MTI): Ciprus szigetén szerdára lé­nyegében nem változott a hely­zet. Habár a fegyveres harcok szünetelnek és vidéken a hely­zet némiképpen normalizáló­dott, a fővárosban, Nicosiában a légkör továbbra is feszült — jelenti az AFP. Nicosiában közölték, jóllehet a törökök és görögök megálla­podtak abban, hogy lebontják a barrikádokat, az angol csa­patok a semleges övezetben maradnak. ^ Ziergiebel: c ** * I ni I v *£ * CritüncL i Cd hammed Refixet a ciprusi tö­rök csendőrség parancsnokát, valamint parancsnokhelyette­sét. Makariosz ciprusi elnök ked­den nyilatkozatot adott az AFP hírügynökségnek. Az elnök hangsúlyozta, hogy „Ciprus szabad ország és nem tűr sem­miféle külföldi beavatkozást. A ciprusi törökök arra hivat­kozva, hogy módosítani aka­rom az alkotmányt, Törökor­szághoz fordultak. Ez provoká­ció. Az alkotmány már régóta a török és görög lakosság összeütközésének gócpont­ja. A szigetnek demokrati­kus alkotmányra van szük­sége”. Makariosz a továbbiakban kijelentette, hogy ha a ciprusi törökök a londoni értekezleten előhozakodnak a sziget ketté­osztásának tervével, akkor 6 azonnal otthagyja a tárgyaló- asztalt. „Nyilvánvaló — hang­súlyozta Makariosz —, hogy a kettéosztás lehetetlen. Olyan állam megteremtésére törek­szünk, amely valóban független és ahol tiszteletben tartják a kisebbség jogait”. A fegyveres harcok okairól szólva az elnök elmondotta, hogy a török kisebbség vezetői — Kücsük al elnök kivé­telével — török csoporto­kat fegyvereztek fel. Ezért súlyos felelősség hárul a török nemzetiség vezetőire. E vezetők a tűzszünet közzé­tétele után is ellentétes utasí­tásokat adtak ki. A nézetelté­rések továbbszítására töreked­nek, hogy így tegyék lehető­vé Ankara beavatkozását Cip­rus ügyeibe — mondotta vé­gül Makariosz. Rosszidesz Ciprus állandó ENSZ-küldötte kedd este újabb tanácskozásokat folytatott Ü Thant főtitkárral. A megbeszé­lésen ENSZ-megfigyelő Ciprus­ba küldéséről volt szó. A Hruscsov-üzenet további visszhangja Home a kelet—nyugati viszonyról val a karácsonyi rokonlátoga­tásról szóló egyezményt, most Erhard és Brandt egy­mással versengve igyekszik elhárítani magáról a felelős­séget e megállapodás politi­kai következmén3reiért. A Times vezércikke I han­goztatja, hogy a rokonlátoga­tás humánus vonatkozásain túlmenően a határáiépési egyezménynek igen nagy­horderejű politikai fontossá­ga is van. A keletnémet ha­tóságok ugyanis ezúttal elő­ször állíthatták fel bizonyos hivatalt Nyugaí-Berlinben, továbbá a megállapodásra vezető tárgyalásokat nem az eddig létező egyetlen érint­kezési fórumon, az úgyneve­zett övezetközi kereskedelem keretében bonyolították le. hanem közvetlenül a nyugat­berlini szenátus és a kelet­német hatóságok között. A lap megállapítja, ezzel lépés történt annak elismerése fe­lé, hogy Nyugat-Berlinnek különleges autonom státus* kell adni. Szerdán délután szükkörü tanácskozást tartottak a bon­ni vezetők a berlini utazási engedélyekről az NDK-val folytatandó tárgyalások ügyé­ben. A tanácskozáson Erhard kancellár, Mende alkaneel- lár, Schmücker gazdaságügyi miniszter, Krone tárca nélkü­li miniszter és több államtit­kár vesz részt. A nyugatnémet közvéle­ményt rendkívül élénken foglalkoztatja, vajon kezdőd­nek-e további tárgyalások az NDK-val ebben a kérdésben vagy a bonni ultráknak si­kerül-e megakadályozni a további lépéseket. Londoni értesülések sze­rint Washington figyelmez­tette a nyugatnémet kor­mányt, hogy álljon meg az NDK elismerése felé vezető „veszedelmes lejtőn”. Angol lapjelentések szerint elhal- ványult az a remény, hogy állandósítani lehet a berli­ni határátlépési egyezményt, miután az amerikai figyel­meztetések hatására Erhard kancellár arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy „eddig és ne tovább". , , Angol lapok bonni tudósí­tói rámutatnak, hogy bár Willy Brandt nyugat-berlini főpolgármester Erhard és Schröder támogatásával kö­tötte meg az NDK hatóságai­ahol már elképzelhetetlen a háború a Szovjetunió és a nyugat között. Ebből logikusan következik — folytatta Home —, hogy bár nem engedjük ki kezünk­ből fegyvereinket, de ke­resnünk kell Oroszországgal a megegyezés területeit és növelni kell vele kapcsola­tainkat.” Home így folytatta: Hrus­csov miniszterelnök felhívá­saiban arra szólít fel, hogy meg kell bélyegezni az erő­szak alkalmazását, mint a politika eszközét. Hruscsov ezzel nyilvánvaló tanú jel ét adta annak, hogy el akarja kerülni a háborút a nyugat­tal.” olyan térségek, ahol a terü­leti és határviszályok követ­keztében a békére súlyos kö­vetkezményekkel járó katonai konfliktusok keletkezhetnek. Nyikita Hruscsov javaslata óriási támogatást jelent a gyarmati rabság alól felsza­badulni törekvő népeknek. Kinross: Sir Alev Douglas- Home angol miniszterelnök ctíl politikai beszédet mon- lott kedden este választóke- •ületében: a skóciai Kinross- 3 an. Home egyebek között kije- entette: „Anglia már több ive vallja, hogy a nukleáris fegyverzet a tökéletesség és mennyiség olyan fokára ért, A tizedik pont így hangzik: „Szövetségeseinkkel együtt új lehetőségeket kell ke­resnünk a Kelet és Nyu­gat közötti szakadék át­hidalására. E közben bát­ran szembe kell néznünk a veszéllyel, ahol fennfo­rog, de ugyanilyen bátor­nak kel! lennünk ttj meg­állapodások keresésében, amelyek növelhetik min­denki reményeit anélkül, hogy sértenék bárkinek is az érdekeit”. Az üzenet belpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó szakaszaiban nindenekelőtt hangoztatja, rogy a kormány „azonnali ha- állyal hadat üzent a nyomor- íak az Egyesült Államokban Hangsúlyozva, hogy ez nem esz könnyű és gyorsan meg­Az angol alakulatokat csak akkor távolítják el a Ni­cosiában létesített semle­ges övezetből, „amikor ezt Peter Young az egyesített görög—török és angol csa­patok főparancsnoka jó­nak látja”. A ciprusi törökök szélsőséges csoportjai nemcsak a görög nemzetiségű lakosokat üldözik, hanem terrorizálják azokat a törököket is, akik nem osztják nézeteiket. Legutóbb például elfogták Ahmed Niazit és Mo­A brüsszeli harc a Közös Piac vezetéséért. 1 avatkozott bele a rendőrség? Miért engedte át a kormány ■ az utcát a fasisztáknak, akik leplezetlenül engedték szabad­jára fenyegetéseiket? Nem ■ volt kétséges, est a puccsot gondosan előkészítették; és a sebhelyes jelenléte megmutat­ta, kik álltak az emberélettel ■ folytatott játék mögött. Az esti órákban végre el­jutottam Ferenc lakására. I Nem volt otthon. Csak a fe­; lesége és sógora, István ültek megzavarodva a rádiónál, a gyerekek már ágyban voltaic. — Hol van Ferenc? — Nem tudom — mondta a felesége szorongva —, tele­fonálni akartam, de vonalza­var van. Mi a helyzet oda­lenn? Elmondtam, hogy mit lát­tam és hallottam. István megszólalt: ■— A hibák most megboszt- szűlják magukat. Nem tud­tuk megértetni magunkat a néppel. A népek alacsonyak voltaik és különben is, ajjaj... — Hagyja abba a sopán- ködást — szakítottam félbe gorombán. — Segítsen inkább a pártjának. — De hogyan? — kiáltotta elkeseredve. — Elolthatok-e egy égő házat egymagám? — Nem. De el lehet távolí­tani a tűzfészket éj igy a még nagyobb károkat meg­akadályozni; most össze kell tartaniok... (Folytatjuk) •*- No, hát szabadság, nin­csenek kommunisták. — És mi jönn a kommu­nisták helyett? — A mások, akik eddig vol­tak elnyomva. Talán a keresz­tény demokraták, talán a bí­boros maga, ha a kommunis­I ták nem megölték őt. — Kérem, magyarázza meg, miben áll a szabadságuk. — Jesszusz Mária és József. Csinál engem konfuzussá a kérdéseivel. Szabadság, az szabadság, olyan nehéz meg­érteni e2Jt? — Olykor igen. Talán az a vágya, hogy a sárban hem­pereghessen az utcán.? Magá­nak ez hiányzott eddig? Vagy azt hiszi, hogy most sült ga­lamb repül a szájába? — Á, ön...! Hagyjon béki- ben ostoba kérdéseivel, ön nem érteni semmi, abszulut semmi! Várjon csak, majd ha jönni dollárok A Himnuszt énekelték, A férfi meglökött: — Le a sapkával! levetterrj, a sapkámat, sá­padtan és izgatottan. Szabad­ság, általános sztrájk, határ­kiigazítás, mindezt hallottam már negvedfél évvel ezelőtt, június tizenhetedikén. Kitört az ellenforradalom — a seb­helyes —, nem tévedtem. A második szakasznál meg­fordultam és utat törtem a tömegben. Fenyegető pillan­tásokat vetettek rám, de ez már nem zavart. Miért nem kárdák, amelyeket mindenfe­lől a hajtókákon hordtak? Ki bocsátotta rendelkezésre a te­herautók százait, amelyeken agitációs csoportok száguldoz­tak keresztül-kasul a város­ban és jelszavakat kiáltoztak? Miért nem avatkozott be a rendőrség? Jeges borzongás futott végig rajtam, amikor közelembe tűz) lángolt fel. Egyesek vörös zászlókat éget­tek. Mások a piros-fehér-zöld zászlót lengették a zászlók­ból az állami címer ki volt tépve. Valaki magyarul szólt hoa- zám. — Mem tudom magyarul — feleltem. — Á. ön nemet! No, mit szól ennek a szép nap? — Ezt hevezi szépnek, kö­szönöm. — Ön nem ért, most van nekünk szabadság. Érteni? — Nem. — Ö, Jesszusz Mária, va­gyunk szabadok. Kormány pokolba. — Mit ért ön szabadságon? nak vissza kell kapnia az)t a területét, amelyet negyvenöt­ben elraboltak tőle Üj tavasz­nak kell jönnie októberi ta­vasznak... Nem bírtam tovább hall­gatni ezt a locsogást és fa­képnél hagytam. A Maja­kovszkij utcába nem jutottam tovább. Különböző irányokból : tüntetők jöttek. Feliratokat hordoztak, némelyik transz- parensan Lenin nevét betűzi- , tem ki. Lehetetlen volt eljutnom a . megbeszélt találkozóhelyre. Az utcák egyre inkább tele lettek emberekkel és autóoszlopok­kal. A Petőfi szobornál, a Duna-parton csődület támadt. Valaki felugrott a talpazatra és szavalt. Aztán elénekelték : a Himnusz*. Megpróbáltam eljutni a belvárosba, ahol Ferenc lakott, de újra meg újra tüntetők zárták el uta­mat. Az irodák bezártak dol­gozóik csatlakoztak a tünte­tőkhöz. Honnan kerültek elő ilyen 'hirtelen a piros-fehér-zöld ko­82. Különös, sistergő feszültsé­get éreztem az utcákon, ami­kor találkozóra indultam. A diákság már napokkal előbb bejelentett tüntetését rendőri intézkedésre betiltották. Ehe­lyett most kis csoportok gyü­lekeztek és röpcédulákat osz­togattak, vagy ragasztottak a házfalakra. Megkérdeztem egy idősebb urat, mi áll ezeken a cédulákon. Németül vála- saolt: — Ostoba fecsegések. Egé­szen mérsékelt követelések, amelyek semmin sem változ­tatnak. — Mit akar ezizel mondani? — Azt, hogy egészen más nyelven kell beszélni. A kor­mány szét van zilálva, most .kell odaütni, általános sztráj­kot kezdeni. Magyarország­2 ^fafyarorszás 1964. január 8.

Next

/
Thumbnails
Contents