Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

Icarus, a görög mondabeli Daidalosz fia viasszal ösz- «zeragasztott szárnyakon repülve menekült atyjával Krétából. Alakja a vakmerőén nagy teljesítményre Vállalkozás szimbólumává Vált

Hat autóbuszvezető két évvel ezelőtt az 5-ös AKÖV- nél elhatározta, úgy éi, dolgozik ^ési tanul, hogy méltóvá váljék brigádjuk a szocialista cím viselésére. Példaképüknek Icarust választották, s a Göncai brigád felvette a görög mondahős Bevét.

Előttem van egy kimutatás, amely arról ad számot, mit tettek két év alatt ígéretük megtartásáért: hogyan csökkentették a költségeket, miként fűzték szorosabbra kapcsolatukat, amíg birtokosai lettek az oklevélnek és a jelvénynek. És végül a legfrissebb vállalkozás: „Megszervezzük a szocialista brigádok olvasó- mozgalmát.”

Ha nem. is nevezhető vakmerőén nagy vállalkozásnak ez a legújabb elhatározásuk,

— mint ahogy eddigi tevékenységükre sem illik a ..vakmerő” megnevezés —■ Gönczi Ferenc, a két Bihari, Ónodi Sándor, Sorbán József és Zöld Feri bácsi mégis bizonyítékát adta most egészséges türelmetlenségének. Hiszen számtalan példát sorakoztathatnánk fel megyénk srocialista brigádjainak életéből, amellyel bi- aonvíthatnánk. hogy ezek a rminkak'-illektíváfe tűlléötek a héfköananok megszokott formáin. Állandóan keresik

— és meg is találják — a •jazdasógnsabb termelés lehetőségeit, bátran vágnak neki tíj módszereknek, s

Alaposabb anyaggazdálkodást a szövetkezetekben

Mire való az OKISZ 9/1960 elnöki utasítása? — Divatjamúlt ci|>o?arot a raktáron — Könnyebb „csak hozott*4 anyásból

eközben bensőségesebbé, családi aaabbá teszik együttélésüket a munkában és a műszak után.

Egyedül a tanulásnál, a korszerű műveltség megszerzésénél „gyengélkedik” még napjaiban ez a mozgalom. Bár hallani olyan brigádokról, ahol a tagok többsége pótolja korábbi, sokszor önhibáján kívüli mulasztását: végzi az általános iskola utolsó osztályait. Mások már középfokon gyarapítják szakmai és általános ismereteiket, vagy éppen az idősaerű bel- és külpolitikai kérdéseket felölelő tanfolyamokon vesznek részt. De nem eléggé általános még ez. Kétségtelen, hogy ez a vállalási pont nem hoz egyik napról a másikra forintokban kimutatható konkrét eredményt, holott jelentős áldozatvállalással jár. Mégis jó érzés arra gondolni, hogv mind több helyen néznek túl a hetekkel, hónapokkal, vagy éppen a tervévé! körülhatárolható időszakokon is felismerik, hogv távlatokban milyen hatalmas erőt rejt az önképzés.

Az Icarus nevet viselő Gönczi-brigád tagjai is tisztában vannak azzal, hogy rendszeres olvasásuk, Jókai. Móricz, Adv, József Attila, vagy a mai írók műveinek megismerése ma, holnap, holnapután még nem csapódik le a vállalati mérlegben. <5k csak azt érzik, hogy életvzükséffletttkk'4 vált az Irodalom remekműveibe történő bonillán tás. S miközben kielégítik ezt a s-iüksévletűket. fokozatom változik életszemléletük, válnak teljesebb értékű emberekké.

Ángya! Sándor

Még nem nyílt meg, de...

Hiányos és,,nagyvonalú*£ válogatás -— Megrokkant a múzeum kiállítási helyisége — Beszélgetés Bereez Andrással, a képzőművészeti csoport titkárával

Hallgatom kedd este « '* tv-t. Sándor Csikart

szorítja a sarokba Vitray Tamás: hol az utánpótlás? Nem keresik a fiatal tehetségeket! —* Mire a közszeretett Csikar elveszti közismert türelmét: Mi 02, hogy nem keresikI Aki csak bele tud rúgni a labdába, mindjárt háromezer forintot állást kap!

Na már most.

Azaz, hogy álljunk meg egy pillanatra. Ha igaz az, hogy mindenkinek, aki d labdába tud rúgni háromezer forintos állást adnak Magyarországon, akkor ez idő szerint az ország lakosságának havi átlagos jövedelme 2999 forint.

Ez komolyl Határozott próbát tettem, mert alapos ember vagyok. A kislányom pirospettyes labdáját letettem a nagyapa elé és biztattam, hogy rúgjon bele. Belerúgott, A kislányom elé nem tettem a piros pettyest, mert tavaly három ablaktáblát csináltattam rövid két nap alatt

Rúgom a labdát

ebből kifolyólag. Ellenben átvittem a piros pettyest a szomszédba, ahol Kárász évek óta a fizetés rendezését várja. Letettem elé a labdát.

•— Rúgj bele! — biztattam.

Ne marháskodj — dühödön meg.

— Rúgj csak bele. Magyar- országon ezért háromezer forintos fizetés jár.

Erre belerúgott.

Elvittem a labdát a tejboltba, ahol a fehérköpenyes asz- szonyok rögtönzött labdabemutatót tartottak a kakaózó vendégekkel (2:2), a Közértbe és a FŰSZERTÁR (3:1, 0:0 és 6:3) “és miután még vagy tizenhét mérkőzést láttam, különböző vállalatoknál és lépcsőházakban, az a megnyugtató érzés alakult ki bennem, hogy nincs baj az utánpótlással és az átlagkeresettel. A háromezer forintból hiányzó egy forint, amely az átlagot rontja, az én vagyok.

Szomorúan rájöttem ugyanis, hogy egyetlen ember él Magyarországon, aki az istennek se tud a labdába rúgni: én.

Tűrhetetlen állapot! Töredelmesen bevallom, hogy nincs labdaérzékem, kondim, túlságosan sok élvezetet (nikotin, feketekávé, tv-hlradó fél tizenegykor és Boccaccio 70 egy és kettő rész) veszek magamhoz, az edzést születésemet követő egy év óta teljesen elhanyagolom, emellett meglehetősen elbizakodott is voltam tegnapig, miszerint meg voltam győződve arról, hogy igenis bele tudok rúgni abba a vacak labdába. De nem.

Mától ígérem tiszta lapot nyitok, mint a magyar válogatott. Mérséklem az élvezeteket (tévé, éjszakai híradó, Sophia Loren és a harmadik fekete kihúzva), naponta rendszeresen edzem a kislányommal és szerény leszek. Azt hiszem, mindez menni fog. Es tekintettel arra, hogy ezek a feltételek azonosak a magyar válogatott feltételeivel, a nyáron Sándor Csikar mellett pályára lépek az európai és a világbajnokságokon. A háromezer forintos állás nem kell, én nem vagyok korrupt, nekem elég ennyi is! (Legfeljebb hozok valamit a külföldi utakról, Chesterfield, aranyóra, Chevrolet stb.)

Hogy nem rúgok majd gólt?

Hja, ez a magyar válogatott programjában sem szerepel! Maradjunk a tényéknél!

Sipkay Barna.

feladatait, s mérlegelte a felvetett problémákat. Egyet értett azzal, hogy egyes szövetkezeteknél a kiadott anyagokat nem minden esetben a lakossági szolgáltatásokra, hanem árutermelésre használják fel. Sőt az is előfordult, hogy az anyagkiírás és az utókalkuláció nem egyezik, s az anyagfelhasználást a mérleg alapján készítik el a szövetkezetek. Mindezek alapján, Czimbalmos István véleménye:

— Az elmúlt évben számos megfelelő intézkedéseket tettünk az anyagutalványozás ériekében. Utasítottuk szövetbe- zeteinket, hogy minden terméknek és építkezésnek legyen időkalkulációja. A kiadott utasítások végrehajtását revizoraink ellenőrzéssé! igyekeztek biztosítani. Ez évben a Népi Ellenőrző Bizottsággal munkánkat koordinálva, fokozottabb ellenőrzést gyakorolunk. Méginkább élünk majd a cél ellenőrzés eszközével is. A munka további javítása érdekében szövetkezeti elnökeink,. és főkönyvelőink részére tanulóköröket szervezünk, ahol az anyag megrendelésétől, az utókalkulációig minden részfeladatot megbeszélünk. Feladataink nagyok, s ezzel párhuzamosan növekszik felelősségünk

is. Ennek megfelelően jár majd el a KISZÖV, ha kell fegyelmi, illetve kártérítési határozatok alapján az anyaggazdálkodásban mutatkozó lazaságokkal szemben.

Dragos Gyula,

lenség tapasztalható az anyagok rendelése körül a Fehér- gyarmati Cipész KTSZ-nél is.

ANYAGIGÉNYLÉS,

ANYAGTERVEZÉS

A szövetkezetek feladatuknál fogva szerteágazó tevékenységet folytatnak a megyében. Számos iparágnak növekszik napról napra a megoldásokra véró feladatok száma. Ez természetesen nagy mennyiségű anyagfelhasználással jár együtt. A textiliparban általában a normatíva szerint rendelik és használják fel az anyagokat. Ezért dicséret illeti többek között, a Kisvárdaí Textilruházati KTSZ- és a Nyírbátori Férfíszabó KTSZ munkáját. De nem ' mondható , el ugyanez, a Nagykállói Tex- til KTSZ-ről, ahol az anyagok tárolása rendetlen, s anyagok megrendelése is elmarad a követelmények mögött. A Mátészalkai Szolgáltató KTSZ például, a méretes tevékenységnél azért nem biztosítja a választékot, mert nem tervez időben, megfelelő, minőségi és meny- nyiségi textilanyagokat. Ezért csak hozott anyagból dolgozik.

FELADATOK - KIÜT

Hogyan tovább? — tettük fel a kérdést Czimbalmqp István elvtársnak, a KISZÖV elnökének. Czimbalmos elvtárs helyesen látja a szövetkezetek

■ készülhetett el az épület, s nem i kerülhetett sor az elmúlt év de■ cemberében annak átadására.

, A megalapozatlan tervezés és ; a helytelen anyaggazdálkodás . jellemezte, a Mándoki Vegyes . KTSZ és a Rakamazi Vegyes

* KTSZ múlt évi munkáját is,

. akik nem kérték meg időben a . készáru termeléséhez szükséges l anyagot.

; NINCS

: UTÓKALKULÁCIÖ

I Az OKISZ 9/1960 elnöki utasítása kötelezi a szövetkezetek vezetőit a gazdaságosság felmérésére, az utókalkuláció alkalmazására. Éneikül ugyanis nem lehet helyes anyagfelhasználásról a termelés gazdaságosságáról beszélni. Mégis, e ren- . delet ellenére, ma még szövet■ kezeteinkben megolda l?n ; probléma az utókalkuláció.

. Ezért fordulhatott elő olyan , eset is, mint például a Kisvór- 5 dai Építőipari KTSZ-ben, hogy . 1963 utolsó negyedévében kezd- i ték meg az utókalkuláció készí- . tését. A kisvúrdai példa azon- ; ban nem egyedülálló. Több sző- f vetkezetet lehetne megnevezni,

! ahol az utókalkulációt csak a t mérlegbeszámoló után készítik- el.

Az anyaggazdálkodással kapcsolatos problémák felől, ami- . kor Balkányi Sándortól, a . KISZÖV termelési és ellátási osztály vezetőjétől érdeklőd- *• tünk, válaszában egyetértett a 1 felvetett problémákkal. Töb- i bek között elmondotta:

— Bár osztályunk a készáru- j termeléshez cikkenként készíti el — a rendelkezésre álló norma tivák alapján — az anyagfelhasználási tervét, mégis nehézségek jelentkeztek az ellátásban. A bőriparban például, a megfelelő árut ugyan biztosították a szövetkezeteinknek, de nem megfelelő minőségben. S, ez kihatott a készáru minőségére, osztályozására is. Színben 1 nem tudtuk biztosítani a mé■ retes cipők megfelelő választé* kát. E hibák ellenére is mégis „ a legnagyobb problémát az

anyagellátásban a szövetkezeti 5 vezetők felelőtlensége okozta. Az elmúlt évben például 24 szö- vetkezet közül, 10 adta be időben anyagigénylését, a többi még arra sem érdemesítette

* tervét, hogy felmérje a hozzá 1 szükséges anyagmennyiséget.

T

: SZÖVETKEZETI- VEZETŐK

I FELELŐSSÉGE

z — Olyan eset is előfordult, " mondja Balkányi Sándor — r hogy egyes ktsz-eknem a nor- 1 matíva alapján igényelték az

* anyagot. Ezért fordulhatott elő

* a bőriparban olyan kirívó eset, ‘ hogy az új cipőkhöz szükséges 1 anyagot felhasználták javítás- hoz, Illetve a javításhoz szük- i séges anyagot, új cipők kész té- í séhez. A Kisvárdai Cipész f KTSZ minden felmérés nélkül- rendelt fasarkot nagy mennyi- ségben. Ezek most már nagy- s részt divatja múlt cipősarkok,

: amelyet már kevésbé tudnak

felhasználni. Hasonló íelelőtMegyénk szövetkezeti iparának terve 1964-ben meghaladja a 300 millió forintot. Az építőipar tevékenysége 120 millió; ezenbelül 38 kislakás építésére kerül sor. 72 millió forintot irányoz elő a terv a helyi iparpolitikai feladatok végrehajtására. Mindezek végrehajtása során közel 140 millió forint értékű anyagot használnak majd fel kisipari szövetkezeteink Hogyan gazdálkodnak a reájut bízott sok milliós forint értékű anyaggal, mit tesznek az anyagok helyes tárolása és felhasználása érdekében szövetkezeteink, ezt vizsgáltuk a napokban.

TERVTELÍESÍTÉS,

BOSSZÚSÁGOKKAL

1963. évi tervét a szövetkezeti ipar 101 százalékra teljesítette. Sikerrel tett elegei szolgáltató tevékenységének. A terv teljesítése azonban nem volt zökkenőmentes, számos hiányosságra hívja fel a figyelmet. Elsősorban a meglévő anyaggazdálkodásra. A rendelkezésre álló adatok ugyanis azt feizonyítják, hogy ma még nem megoldott probléma szövetkezeteinknél a megalapozott anyagtervek készítése, as anyagelszámoltatások rendszere.

A Nyírbátori Építőipari Szövetkezet például vasigénylésé ügy állította össze az elmúl évben, hogy figyelmen kívü hagyta a Nyírbátori Asztalos KTSZ részére épülő üzemhéz hoz szükséges betonacél ige nyét. Ennek hiányában nen

kant, s ezért a kiállítás a József Attila Művelődési Házban nyílik meg. Ez nem alkalmas képek bemutatására. Ez volna azonban a kisebbik gondom. Őszintén meg kell mondanom, a nagyobbik gondot a kiállítás anyaga kelti bennem.

— Talán nem teljes?

—. Jó néhány megyénkből

elszármazott képzőművész hiányzik műveivel. Kevesen, mint Boros Géza. Diószegi Balázs, Váci András küldték el képeiket, s ők sem úgymond „anyag erős” műveikkel szerepelnek. A legnagyobb hiba azonban az), hogy a Pestről leküldött zsűri túlságosan nagyvonalú munkát végzett. A válogatásban olyannyira elnéző volt, hogy a képzőművészeti élet egészét átfogó kiállítás anyagába bevette a dilettánsok, vagy mondjuk így: aflig csak tanuló, kezdet kezdetén álló szakköri tagok, diákok munkáit ifi. Nem mondom azt, hogy ezek a képek nem mutatnak érzéket, de semmiképpen sem renrezentAL. hatják egy megye képzőművészetét.

— Volt már erre né Ida?

• _ Még nem. Az eddi«i kiállításokat éppen az jellemezte hogy a hivatalos zsűri nagyon is szigorú véilc-vtáso- kat eszközó't. Most pedig valami olvpstmi tendenciát latok munkáinkban, hogy „jó az vidéknek”.

— Nem lehet ezen korrigálni?

—- Seines, már nem. Az idő rövid. Én _ a-onban fi- «ve’meztetést látok benne, hogy ez a jövőben ne ismétlődhessen meg.

—- E szerint csalódást fog okozni a kiállitás?

—- Ellenkezőleg. A kiállítás művei között számos, valóban kitűnő alkotás is szerepel. Jó lett volna azonban, ha a közöoség a NvírséiT kép- •’őművés-i-’tí éWét esr>k az ilyen színvonalú — és

tv»ár íepvuart

műveken keresztül ismerhette voflna meg, e kiállítás ösz- ezességében.

F-mVutám foko-mff énteJdő- déssel várjuk a k>á.'lílAs_megj nyitását, amelynek bírálatára még visszatérünk.

Rövid idő múlva érdekes kiállítás nyílik Nyíregyházán. Már a neve is elárulja: Nyír- í ségi Képzőművészeti Kiállítás , —, hogy bizonyos fajta teljes- . ség igényével kivan a néző- . közönség elé lépni. Valóban i a kiállítás rendezőinek célja , az volt, hogy bemutassanak t minden olyan képzőművészt, aki itt él és munkálkodik, vagy a Nyírségben élt hosz- szabb ideig, innen indu't és a Nyírséget vallja szűkebb szülőhazájának.

Hogyan valósul meg ez az elismerésre méltó tö~ , rekvés.

. Bereez András a képzőmű- • vész szövetség nyíregyházi ! csoportjának titkára így vé- > lekedik:

>; — A már zsűrizett anyag

birtokában sajnos azt kell mondanom, hogy a törekvés

■ csak részben érte el a célját.- Előre kell boesátanom, hogy : mi képzőművészek minden ki- l állításnak örülünk, de én ma- gam vegyes érzésekkel nézek

■ ez elé a kiállítás elé. Mind- , járt azért, mert a múzeum : szép kiállítási helyisége nem- látogatható, a terem megrakA lakosság; érdekében

Folyamatban új kisajátítási torvény — Türelmet kér a városi tanács az érdekeltektől

Természetesen senkit nem beszélünk le arról, hogy pereljen. Mindenki élhet tör- vónyadta jogaival, de mindenki megkapja a magasabb kártalanítási összeget per nélkül is, a Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalása után. Mivel sok száz embert érint ez Nyíregyházán, gondolom lesz azért ebből is jó néhány aktánk. — S dr. Sarudi István néhány irathalmazra mutat — Ezek itt az Vjsző- lök a most nyíló déli ipari gyűjtőút (a Debreceni utat a Kótaji úttal köti össze) s as Öszőlők kisajátítási dokumentációi, Az akták mögött emberek, emberek..« Ezt kell figyelembe vennünk, s azi hiszem ez ki is vlléglik csupán a kártalanításokkal kapcsolatos újabb és újabb s lakosság, érdekét szolgáló In- tézked esek bői is. Tudomásorr szerint folyamatban van ú; kisajátítási törvény, amelj megszüntet« az összes hiányosságot. Például a csere- ingatlanokkal kapcsolatot kártalanítások eljárását is szabályozni fogja.

tudott mit kezdeni. Es most újabb állásfoglalást várunk.

— Ismét magasabb kártalanításra számíthatunk?

— Mint említettem a szokásos 250 öles házhely után fizetett a tanács négyszögölenként 45 forintot Most olyan perek döntéseire várunk, amelyek még kedvezőbb helyzetet teremtenek a kártalanítandóknak. Ha egy területen ház van, függetlenül attól, hogy ez a házhely mekkora, tehát nemcsak 250 öles, az egész területre négyszögölenként 45 forintos kártalanítást szándékozik fizetni a tanács. De mivel ezekben az úgynevezett próbaperekben a Legfelsőbb Bíróság még nem hozott jogerős ítéletet, a nyíregyházi tanács vb sem tud állást foglalni a kártalanítás újabb eljáráséra, Amint 3—4 próbaper jogerőre emelkedik, per nélkül is az újabb eljárás szerint kártalanítják a tulajdonosokat.

— Nem érdemes tehát pert indítani?

— így van. Mindössze türelmet kérünk a lakosságtól.

(Munkatársunktól)

Néhány év alatt új városú negyedek születtek Nyíregyházán. A régi város nagyrészt vályogból épült, a házak élettartama így nagyon is véges. Az új városnegyedek érdekében jónéhány házat le kellett, illetve ezután le kell bontani. Ezek a kisajátított telkek és házak természetesen kártalanítással járnak.

A városi tanács jogügyi osztályán akták halmaza fekszik dr. Sarudi István jog-t ügyi előadó asztalán. Ügyek, perek, amelyeket a kisajátított magántulajdonosok indítottak.

Vajon miért?

— Csak látszólag egyszerű a kisajátítási eljárás, — válaszol dr. Sarudi István. — S, hogy nem egyszerű, ezt az indokolja, hogy a tanács a lakosság érdekeit kívánja elsősorban Szem előtt tartani. A kártalanítási eljárás során a múlt év január elsejétől egy új gyakorlatot követünk. A Legfelsőbb Bíróság korábbi 8—10 kártalanítási ügyekben hozott ítélettel egy új elvi álláspontot foglalt el. Ennek következtében nagyobb kártalanítást kaptak a kisajátított területek, házak birtokosai. A szokásos házhely 250 ölig 45 forint négyszögölenkénti kártalanítási összeget kapott, azonfelül minden négyszögölért 15 forintot. Amikor ez az eljárás gyakorlatilag életbe lépett, az azelőtt kártalanítottak pert indítottak — érthetően. Itt mindjárt hozzá kell fűznöm, hogy a tanács az indított perektől függetlenül megvizsgálta az addig kártalanított tulajdonosok ügyeit, és azoknál akik nem indítottak pen de jogosulták az új elbírálás szerinti nagyobb kártalanításra, a tanács automatikusan az új -.eljárás szerint emelte meg a kártalanítás összegét.

— Tehát perre nem volt

szükség?

_ Nem volt. Természetesen amig a Legfelsőbb Bíród ság 3—10 ítélete, illetve elvi állásfoglalása nem születeti meg, addig a tanács sem

Az önképzés — életszükséglet