Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-09 / 6. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. JANUÁR 9 CSÜTÖRTÖK KÖZÜGY Hivatalos adatok szerint a mezőgazdaság össztermelésének értéke tavaly alacsonyabb lett ugyan a tervezettnél, de 4—5 százalékkal így is meghaladta az 1962. évi eredményt. A felvásárlás összes mennyisége nagyobb arányban növekedett, mint a termelés, nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. Abban, hogy a közismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezeteknek van a legfontosabb szerepük. S elsősorban a nagyüzemi társas gazdaságokon múlik az is, hogy az idén további 4—5 százalékkal termeljen többet a mezőgazdaság, s 7,4 százalékkal adjon több árut. Köztudomású, hogy államunk kezdettől fogva sok irányú és jelentős támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket. 1958-tól 1963 végéig több mint 30 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelyet az állam a tsz-ek megerősödésének fejlődésének elősegítésére fordított. Idei nép- gazdasági tervünk 10,5 milliárd forintot fordít mezőgazdasági beruházásokra. Ez az összeg 2,8 milliárd forinttal több annál, amit ötéves tervünk erre a célra szánt 1964- ben. S mint eddig, most is a termelőszövetkezetekben valósul meg a beruházások legnagyobb része. A termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszerét 1958 óta a 3004-es számú kormányhatározatok foglalják egységbe. Ezeknek a ha- tároztoknak az alapelvei évről évre változatlanok. Lényegük az, hogy a termelés és az árutermelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti vezetés megjavítására adott kedvezményekkel segíti az állam a tsz-eket. így járul hozzá a termelési színvonal emeléséhez, a közös vagyon gyarapításához, a tagok jövedelmének fokozásához. Minden új 3004-es határozatnak vannak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Természetes ez, hiszen egészen más a termelőszövetkezetek helyzete ma, mint például amilyen 1958-ban volt. Sőt, a körülmények egyik évről a másikra is változnak, s mindig adódnak olyan tapasztalatok, amelyeket éppen a támogatás hatékonysága érdekében hasznosítani lehet. Ezért jelenik meg minden esztendőben a tsz-ek állami támogatásáról szóló kormányhatározat. A 3004-es számú határozat, amely erre az évre vonatkozik s január elsejével lépett életbe, már tavaly szeptemberben nyilvánosságra került. .Azóta módjuk van a szövetkezeti vezetőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmányozzák ezt a számukra elsőrendűen fontos jogszabályt. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sok helyen még a szövetkezeti vezetők sem olvasták el a 3004/6-ost. Ez pedig súlyos hiba, mert a határozatban foglalt intézkedések ismerete nélkül nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az állam nyújt a szövetkezeteknek. S ha ezekkel Hárommillió szőlőolivány a Nyírség homokjára nincsenek tisztában, akkor az éves terv kidolgozásánál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a termeléshez, akár a beruházáshoz milyen segítséget meríthetnek 1964-ben. De nemcsak erről van szó. A 3004/6-os határozat jelentősége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítésben betöltött szerepéből fakad. Nagyobb, mert az egész szövetkezeti gazdálkodás sarkalatos kérdéseivel foglalkozik. Márpedig minden tsz alapszabályában benne van, hogy a nagyüzemi társas gazdálkodás valamennyi fontos problémáját a tagsággal együtt kell megvitatni, eldönteni. Nem kizárólag a vezetők és a szakemberek joga, kötelessége tehát az sem, hogy elhatározzák, miképpen hasznosítják a tsz-ben a 3004/6-os határozat adta lehetőségeket. Az egész tagság ügye ez, mint ahogyan a termelőszövetkezet sem csupán a vezetőké, hanem a benne tömörült embereké, családoké. Nélkülük dönteni sem a hitelek felvételéről, sem a talaj- javításról, vagy a szakmai irányítás javításáról, sem más lényeges dologban nem szabad. De más oka is van annak, hogy az állami támogatás rendszerét, mértékét, módozatait a tagoknak is ismerniük kell. Nevezetesen az, hogy a szövetkezeti tagok csak így láthatják világosan, milyen nagy gondot fordít az állam a nagyüzemi társas gazdaságok felvirágoztatására. S ha ezzel tisztában van a tagság, akkor még szívesebben, még lelkiismeretesebben dolgozik. Azt pedig igazán felesleges volna bizonygatni, hogy a szövetkezeti családok helytállása, szorgalma miiven nagy erő, mennyire nélkülözhetetlen az állami támogatás jó hasznosulásához is. Éppen elég ok van hát arra, hogy. a 3004/6-os határozattal megfelelőképpen foglalkozzanak a termelőszövetkezetekben. A mostani időszak bőven kínál erre lehetőségeket. Tanfolyamokat, előadássorozatokat tartanak a falvakban, a tsz-ekben. Az ismeretterjesztés különféle formáiba sikeresen be lehet Iktatni olyan tájékoztatókat, beszélgetéseket, amelyek megismertetik a szövetkezeti tagokkal a 3004/6-os határozatot. Természetesen az a helyes, ha nem elvontan, hanem a helyi, adottságokkal, szükségletekkel összefüggésben vitatják meg a határozat egyes részeit, intézkedéseit. Mindenütt elsősorban azokat, amelyek a helyi tsz szempontjából legfontosabbak. Most még van idő arra, hogy ezt a munkát jól meg is szervezzék, elvégezzék, ahol eddig elhanyagolták. A termelőszövetkezeti vezetőség, a pártszervezet, a tanács, a népfront együttesen feltétlenül képes arra, hogy az állami támogatás rendszerét közismertté tegye a községben. S ha a járási irányító szervek is kellőképpen törődnek ezzel a feladattal, akkor a 3004/6-os határozatiján foglaltak megvalósítása méginkább közüggyé válik a termelőszövetkezetekben, mint eddig. Gulyás Pál. A nyírségi tályon nagy erejű lánctalpas traktorokkal rigalérozták a szélhord- ta homokbuckákat, hogy a szőlőtelepítésre kijelölt területeken megváltoztathassák a talaj mostohasá- gát. Az eikék nyomán keletkezett mély barázdákat nem simították él az ősszel, hogy felfoghassák a hólevet, esőt. Nagy szüksége van a csapadékra ennek a sivár természetű hozmoknak. Szinte teraszoknak is beillő területek képződtek a gépek nyomán, még a me- redekebb domboldalakon is. így nagy tömegű víz szívódik fel a megművelt földbe és tavasszal az eddigieknél evd- ményesebben végezhetik el a szőlő telepítését a nagyüzemek. Nemes szőlőfajtákat ültetnek a buckákra, mert a jövőben el akarják ke rülni azt, hogy kora nyáron más megyéből „Importálják” a kellemes ízű, ropogos csemegeszőlőt. Ebből is kitűnik, hogy elmúlt már a „divatja” a direkttermő saőlő termesztésének, s egyre kevesebb lesz a fanyar, élvezhetetlen, úgynevezett nyíri virköból. Rövidesen bebizonyosodik, hogy nem a tala j- ádottságók mostohasága, hanem a régi rossz szemlélet okozta a szabolcsi borok silányságát. fanyarságát, élvez- hetetlenségét. A tavasszal kezdődő nagyarányú szőlőtelepítések a Nyírség szélhordta homokján kizárólag oltványokkal, és nemes gyökeres szőlővesszőkkel történnek. Teret hódít magának a csemegefajták néhány kiválósága; a szőlőskertek királynője, a sas/) a, a Pannónia kincse. A borszőlő fajták közül az új telepítésekben a rizling, mézes fehér, hárslevelű, leányka vannak többségben. A csemege és nemes bort adó szőlőfajták oltványából és gyökeres vesszőjéből csaknem hárommillió kerül kiültetésre. A tervek szerint tizenötezer holdra bővül a csemegeszőlő övezet megyénkben. Tudományos és ismeretterjesztő filmeket mutat be a domb- rádi művelődési ház. A filmvetítéseken mindig nagy az érdeklődés. A képen: Veress Sándor, a művelődési ház igazgatója, és a vetítéseknél segédkező Ágoston Istvánná. Hammel J. 1/1 v. 53 család költözik új lakásba Az év első napjaiban 53 család költözik új lakásba Nyíregyházán. A déli-alközt- pontban készült el nagyblokkos módszerrel — 5 és fél milliós költséggel — egy négy- emeletes, három lépcsőházzal rendelkező lakóház tömb, amelyet a napokban adtak át rendeltetésének. A tömbben 12 darab másfél szoba étkeaő fülkés és 41 darab másfél szobás lakás van. Konzervüzemet létesítenek Dmu/vr-ml Gondok a paradicsom és uborka JKürCSaim^n szerződéskötésével — Kilencezer hold zöldséget kötöttek le A földművesszövetkezeti kereskedelem mellett 1964- ben egy új „fogyasztó”, a Nyíregyházi Konzervgyár is jelentős részt kér a megye zöldségterméséből, s ez az Utóbbi akkora igénnyel jelentkezik a szerződéses termeltetésben mint maga a MÉK. Tóth Bélától, a megyei tanács főelőadójától az iránt érdeklődtünk miként látják biztosítottnak a megnövekedett igény kielégítését. A konzervgyár igénye valóban komoly hatással van a zöldségtermesztés megkívánt alakulására. Egyes zöldségfélékből — mint a paradicsom, paprika, uborka, zöldborsó és zöldbab — többszörösét szerződi le mint a MÉK, hogy a feldolgozási szezonban kihasználhassa meglévő kapacitását. A fenti zöldségekből a konzervgyárnak 4300, a MÉK- nek 1340 hold termésére van szerződéskötési terve ebben az évben. A konzerviparnak például paradicsomból 1600, uborkából 1000 hold a megyei szükséglete. Ez idő szerint a konzervipar zöldségtermesztési tervének háromnegyede, a MÉK-nek fele van leszerződve. Figyelembe véve azt, hogy a termelőszövetkezetekben ebben az Időszakban készülnek a termelési tervek — ez az eredmény nem megnyugtató. Ebben nem kizárólag az nyilvánul meg, hogy a közös gazdaságok nem szívesen akarnának zöldségtél ék termesztésével foglalkozni. Sajnos, sok köze van hozzá a felvásárló kereskedelemnek, amely az elmúlt évben nem minden esetben tarKccsis József (balra), a szabolcsveresmartl Tiszagyöngyc Tsz tagja — alkalmi böllér, ifjabb Balogh Sándorckr.ál a második hízó földi maradványait dolgozza föl. Kolbásztöltés. Bz idén Is iíjfsrsitoft iissm&en fejlődik a vetíijar A magyar vegyipar terme- esztendőkben éreztetik májd lése az 1960. júniusi pártha- nagyobb mértékben hatásu- tározat irányelveinek és a má- kát. Az év második felében sodik ötéves terv célkitűzései- befejezik a Tiszai Vegyikombi- nek megfelelően 1964-ben is nát nitrogénműtrágya gyárá- gyorsitott ütemben fejlődik. nak építésék Az utolsó ne- Ebben az évben nem növek- gyedévben megkezdi az üzem- szik számottevően a műtrágya- próbát, 1965-ben pedig mar gyártás, mert a folyamatban 410 000 tonna 20,5 százalékos levő és az idén befejeződő be- pé' isóval növeli a nitrogéh- ruházások csak a következő műtrágya gyártását, tehát egymaga több pétisót állít elő, mint jelenleg a Borsodi Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek, amelyek az elmúlt évben 370 000 tonnát termeltek. Most hazai gyártásból körülbelül 50 kiló pétisó jut egy hektárnyi területre, a TVK gyárának belépésével 108—110 kilót szórhatnak ki hektáronként. Tovább bővül 1964-ben a Borsodi Vegyikombinát nitrogénműtrágya gyára, s hozzáfognak a Péti Nitrogén- művek bővítésének tervezéséhez. A szuperfoszfátgyártás jövőre megkétszereződik a Ti- szamenti Vegyiművek új foszfor-műtrágya üzemének idei továbbépítésével. A Peremar- toni Ipari Robbanóanyaggyár szuperfoszfát üzemét ugyancsak bővítik. A foszformű- trágya termelés felfuttatásához szükséges ként a szolnoki 100 000 tonna kapacitású új kénsavgyár adja, amelynek építése az idén fejeződik be. tóttá be a szocialista termelés és a kereskedelem egészséges viszonyának a — különben törvények által is megerősített — szabályait. A közös gazdaságoknak viszont az idén is látniuk kell a helyi és népgazdasági igények kielégítésének a fontosságát, s majd szerződéses termelvényeik értékesítésénél igyekezzenek mindez gszköa- zel érvényesíteni jogaikat. A konzervipari szerződés- kötésekben a paradicsomnál, uborkánál jelentkeznek gondok, és többségében a nyíregyházi járás termelőszövetkezeteiben. ahonnan a oarádiósomnak többségét kell kapnia a feldolgozó iparnak. A helvi zöldségellátást nagymértékben meg fogja köny- nyíteni az, hogy a konzervgyár nem tart - igényt a korai árúkra, azokat átadja a kereskedelemnek. A csengeti járásban — nagy távolsága miatt — nem terveztek szerződéses zöldségtermesztést. A járás vezetői kérték, hogy a foglalkoztatás fokozása érdekében a mezszünt porosaimat kendergyárat alakítsák át konzervüzemmé. Ennek a kérésnek a Nyíregyházi Konzervgyár eleget is kíván tenni, mivel a járás vezetői ígéretet tettek a szükséges zöldségfélék megtermeltetésére. A járás tsz-ei szívesen is szerződnék a konzervüzem szükségletének a kielégítésére 400 holdon a zöldséget — többségében paradicsomot —t azonban a járás vezetői ezt az ilyen arányú nanraforgó trrü’et csökkentésével kívánnák megoldani. NviVán- való, hogy ezt a területet más nővénvtől szükséges elvonni. de korántsem a népgazdaságig nagy fontosságú napraforgótól! A porcsalmai volt kendergyár konzervüzemmé való átalakítására három-négy év alatt mintegy 50—60 millió forintot fordítanak, s terv szerint, az idei kon- aerviparf szezon kezdetére; az átalakítási munkálatok olyan stádiumba jutnak; hogy a 400 hold termését már ott dolgozhatják fel. & A»
