Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

és az, hogy kötelezettséget vállalnak: az NDK és az NSZK területén nem helyezr nek el atomfegyvert. Ha a megügyelőállomásökat ezek­nek a nemzetközi feszültség elosztására és a fegyverke­zés korlátozására irányúié konkrét lépéseknek a mellő­zésével hozzák létre, az nem vezetne a bizalom növekedé­séhez, hanem éppen ellenke­ző'eg, a kölcsönös gyanúsítá­sok fokozódását, a nemzetkö­zi kapcsolatok éleződését vál­taná ki. A bombázó légierő megsem­misítése „elősegítené a hábo­rús veszély csökkentését és hozzájárulna a népek biztton- ságának megerősödéséhez.” A szovjet kormány újó­lag kijelenti, hogy kész az atomfegyver-kísérleti ti'álmát kiterjeszteni a föld alatti kísérletekre Is. Ezzel összefüggésben hang­súlyozza, hogy — mint azt az élet maradéktalanul igazoUa. — e kísérletek észleléséhez, nincs szük­ség speciális nemzetközi ellenőrző szervezetre.” Gyakorlati leszerelési in­tézkedéseket kilátásba helye­ző egyezmények megkötése mellett — hangsúlyozza a szovjet kormány — meg kell állapodni az ellenőrzés köl­csönösen elfogadható formái­ban. Az emlékiratban javasolt intézkedések megvalósítása „a szovjet kormánv véleménye szerint a nemzetközi fesizült- ség további jelentékeny env- hüléshea vezetne, nagy lépés lenne előre a főfeladat — az á’talános és teljes leszere­lés — megoldásának útján.” „Ha a béke érdekében va­lamennyi kormány és nép esvesíti erőfeszítéseit, akkor 1864. határozott fordulatot hozhat az egész nemzetközi helyzet megiavulása irányá­ban. A kubaiak szolidárisak Panama népével Havanna dolgozói nagy- ségének szervező titkára, gyűlésen fejezték ki rokon- majd annak a reményének szenvüket a testvéri pana- adott kifejezést, hogy Pana­mai néppel. ma népe a világ munkásosz­A nagygyűlés egyik szóno- tályának támoga ásával gyoz- ka Iglesias Patimio, a Kubai tesen fejezi be harcát, és Dolgozók Forradalmi Szövet- Kubához hasonlóan szabad ségének titkára kijelentette: ország lesz. a Panama-csatorna a pana­mai népé. A szerződést, ame­lyet az amerikai imperialis­ták 60 évvel ezelőtt erősza­koltak az országra, fel kell bontani. A Kubában élő panamaiak szerveze ének egyik képvise­lője háláját fejezte ki a Szovjetuniónak, Kubának, a szocialista tábor országainak, hogy szolidárisak Panama népével. A harcoló panamai népnek most nemcsak erkölcsi, ha­nem anyagi segítségre is szüksége van. A kubai nép megadja ezt a segítséget — jelentette ki nagy taps köze­pette I. S. Diaz, a Kubai Dolgozók Forradalmi Szövet­Pugwash— értekezlet Udaipur (TASZSZ): Az • indiai Udaipurban folytatódik a 12. Pugwash értekezlet. Az első plenáris ülésen megvitatták a napi­renden szereplő kél alapvető kérdést — a kollektív biz­tonság globáis és regionális méretekben történő megte­remtésére szolgáló ' intézkedé­seket és a világűr demiiita- rizálásának problémáit A* értekezlet részt vevői a fen­ti kérdésekről négy beszámo­lót hallgattak meg, HRUSCSOV ŰJABB BÉKENYILAKOZATA UTAK ország új kormányának elis­merése természetesen lemon­dást jelent az ország népe által megdöntött régi uralko­dó körök további elismerésé­ről. Következésképpen a régi uralkodó körök képviselői nem tekinthetők továbbra is az ország kép­viselőinek, ezek nem tar­tózkodhatnak az új kor­mány képviselőivel egyide­jűleg ugyanabban az or­szágban vagy ugyanabban a nemzetközi szervezetben. Ebből az értelmezésiből ki­indulva a Kínai Népköztár­saság kormánya megegye­zett a Francia Köztársaság kormányával a kínai—fran­cia diplomáciai kapcsolatók felvételében és a nagykö­ve1 ék cseréjében. A kínai kormány ismét szükségesnek tartja kijelenteni, hogy Taj­van a kínai terület része, s hogy Kína kormánya és né* pe semmiesetre sem evezhet bele bármilyen próbálkozás.» ba, amelynek célja Tajvan el- ragadása Kínától vagy „két Kína” létrehozása. ...Ez a Hruscsov addig rontja az üzletet, amíg nem ma­rad vevőm! Fülöp György rajza. fsßiweii \fck sorokban 1964. január 29. A londoni Times vezércik­kében azt fejtegette, Francia- ország jószogálatot tett, ami­kor „mozgásba hozta” Kína nemzetközi helyzetének kérdé­sét. Ugyanakkor a Guardian egyenesein azt tanácsolja Wa­shingtonnak, tanúsítson „vára­kozó türelmet” Párizs és Pe-’ king kezdeményezése iránt. Az Humanitóban Etienne Fajon, a lap igazgatója, az FICP Politikai Bizottságának tagja foglalkozik, a francia- kínai diplomáciai kapcsolatok felvételével. Rámutat, a Francia Kommunista Párt a Kínai Népköztársaság meg­alakulása óta nem szűnt meg hangoztatni Kína elis­merésének szükségességét. A francia kormányok 14 évig nem akarták tudomásul ven­ni a népi Kínát Ha most De Gaulle mégis elismerte a Kínai Népköz­társaságot, annak az az oka, hogy kénytelen volt meghajolni a nálánál erő­sebb realitások előtt A nagy francia ipari és pénz­ügyi vállalatok — hangoz­tatja Etienne Fajon — való­ban nehezen tudják üzletei­ket kifejleszteni Ázsiában, nehezen védhetik meg érde­keiket a hatalmas vetélytár- sakkal szemben, ha továbbra Is tagadják a Kínai Népköz- társaság létét. Ehhez járulnak még a nemzetközi enyhülés­nek mélységesen ellentmon­dó politikai számítások is. A békére vágyó franciáit bizonyára mind örömmel üd- vözlik a Kínai Népköztársa­ság elismerését, a két or­szág kapcsolatainak rendezé­sét A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szó­vivője kedden a következő nyilatkozatot tette: Az egész kínai népet kép­viselő egyedüli törvényes kormány, a Kínai Népköztár­saság kormánya tárgyalásokat folyta* ott és megegyezett a Francia Köztársaság kormá­nyával, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítenek a két ország között, A nemzet­közi gyakorlat szerint egy McNamara, az Egyesült Államok hadügyminisztere részletes beszámolót terjesz­tett elő a képivselőházban az 1965. évi katonai költségve­tésről és az Egyesült Álla­mok 1965—1969. évi katonai programjáról. Az Egyesült Államok had­ügyi programja, amelynek végrehajtására 54 milliárd dollárt fordítanak, nyíltan agresszív jellegű. A főhang­súlyt nem az ország védel­mére, hanem más országok, sőt egész földrészek ügyeibe avatkozásra helyezi. Ezeket a beavatkozásokat a hadügymi­niszter a kommunizmus el­leni harc szükségességének •ürügyével próbálta indokol­ni. A kenyai hadsereg Nairobi környékén állomásozó 3. zász­lóaljának parancsnokságát kedden Jackson Mulinge, az első kelet-afrikai származású alezredes vette át J. R. Ander­son angol alezredestől, aki vi­szont a Lanet-i katonai tábor parancsnoka lett: itt lázadtak fel a katonák pénteken tiszt­jeik ellen. Líbiában újabb zavargások­ra került sor. Zavia városá­ban, Tripoli tói 49 kilométerrel nyugatra, a tömeg megostro­molt egy rendőrállomást. A rendőrök fegyverüket használ­ták: két ember meghalt és 17 megsebesült. Hasonló összetű­zésre került sor a tunéziai ha­tár közelében lévő DZsemel- ben is: itt a hírek szerint ugyancsak két ember halt meg. A tüntetők azért tiltakoztak, mert két hete az arab csúcs- találkozót üdvözlő tüntetések során a rendőrség megölt Barka városában két diákot. Wintson Field, a dél-rhodé- siai fehér kisebbségi kormány vezetője folytatta tárgyalásait Home angol miniszterelnökkel. Field követelte, hogy Anglia adjon függetlenséget országá­nak , hogy így szabadkezet kapjon a néger lakosság ellen irányuló fajüldöző politikájá­hoz. Lyndon Johnson, az Egye­sült. Államok elnöke üzenetet intézett a kongresszushoz la­kásépítési kérdésekről. Az el­nök rámutat, hogy végre ki kell elégíteni az eddig mellő­zött rétegek hatalmasra nőtt lakásigényeit, mert — mint mondja — „Túl sók nemzeti kisebbségi, túl sok alacsony­jövedelmű család, túl sok ag­gastyán” nem élhet a modern lakásépítkezés előnyeivel. Atlanta városában folyta­tódtak a faj üldözés ellen küz­dő néger lakosság tüntetései. Hatalmas tömeg vonult ismét egy fehérek részére fenntar­tott étterem elé. Amikor a rendőrség megjelent, a tünte­tők leültek, vagy lefeküdtek a járdára és felszólításra sem voltak hajlandók tovább mas­ni. VaJentyina Ty ereskova, a Libanonban tartózkodó szovjet űrhajósnő, látogatást tett Ha­sid Karami miniszterelnöknél, Phillippe Takta külügyminisz­ternél és Szabri Hamaden-nél, a parlament elnökénél U Thant ENSZ főtitkár ked­den afrikai körútra indult. Ut­jának első állomása Marokkó, ahol előreláthatólag február 1-ig tartózkodik majd. Ezt kö­vetően a világszervezet főtit­kára ellátogat még Algériába, Tunéziába, Szenegálba, Gui­neába, Ghánába, Nigériába és Etiópiába. A venezuelai rendőrség le­tartóztatta . Molina Villegas fregattkapitányt, az 1962. má­jusi carupamói lázadás veze­tőjét, aki tavaly szeptember 16-án szökött meg a börtönből, miután 20 évi börtönre ítél­ték. Molinóval együtt őrizetbe v®ttek öt másik személyt is, köztük Luis Miqelena képvi­selőt is. Az ukrajnai „SzaporozssztaT­acélművek 5. martinkemen- céíjénék martinászai világra­szóló termelési eredményt értek el: az olvasztókemence fürdőfelületének minden négyzetméteréről 13,37 tonna acélt csapoltak, ami megha­ladja ugyanennek a brigád­nak az élmúlt évi eredmé­nyét,. Az 5. számú martin- kemence 1903-ban összesen 322 000 tonna acélt termelt: a martinkemencék átlagos évi hozamát 80—100 ezer tonná­val haladta túl. Nyikita Hruscsov táviratban üdvözöl­te az 5. számú martikemence mellett dolgozó olvasztárokat, a nagyszerű munkaeredmény alkalmából. A Szovjeuniő Tudományos Akadémiájának asztronómiai tanácsa hétfőn táviratban kö­zölte az amerikai tudósok­kal az Echo—2 repülésével kapcsolatban vévze'it megfi­gyelések eredményeit. A táv­irat értesüléseket tartalmaz a Szovjetunió különböző, terüle- 'én megfigyelt műhold első fordulatán. Szovjet memorandum a leszerelési bizottsághoz ryisegei lamogatjart — jegyzi meg a saovjet kormány, majd kijelenti, hogy az egyezmény „semmilyen mértékben sem sértené a két csoport között fennálló erőviszo­nyokat, ugyanakkor pe­dig a nemzetközi kapcso­latokba bevezetné a sta­bilitás és nyugalom oly szükséges elemét.” „Atomfegyvermentes öveze­tek létesítését javasolva a vi­lág különböző részein — hangzik az emlékirat — a szovjet kormány rendkívüli jelentőséget tulajdonit ezen övezetek kialakításának azok­ban a térségekben, ahol legin­kább fenyeget egy atomkon- Fiktus kitörése, mindenek­előtt Közép-Európában.” A szovjet kormány hajlan­dó vállalni kötelezettséget a leendő atomfegyvermen­tes övezetek státusának tiszteletben tartására. Aa atomfegyver további fejlődését és tökéletesedését figyelembe véve a szovjet kormány hangsúlyozza, hogy a béke szempontjából rendkí­vül fontos „lezárni mindazo­kat a nemcsak egyenes, ha­nem kerülő utakat is. ame­lyeken az atomfegyver azok kezébe kerülhet, akik ebben a században már kétszer lob- bantották fel a világháború lángját és most aktívan igye­keznek megszerezni az atom­fegyvert.” A váratlan támadás elhárí­tása érdekében hozandó ha­tékony és hatásos intézkedések mel’ett sikraszállva, a szovjet kormány ú°y véli, hosv a mesfigyelőállomások rendsze­réi össze kell hangolni a nem­zetközi feszültség enyhülését klvá’tó meghatározott intéz­kedésekkel. olyan intézkedé­sekkel, mint az eimónai ál­lamok területén á^emásozó külföldi csapatok csökkentése ((Folytatás as L oldalról) sértene a két csoportosulás­hoz — a NATO-hoz és a Var­sói Szerződésihez — tartozó álamok általános erőviszo­nyát.” A Szovjetunió késa kivonni esapatait azon külföldi álla­mok területéről ahol jelen­leg állomásoznak, amennyiben a nyugati hatalmak ugyanígy járnak el. Ha a nyugati hatalmak — »utat rá az emlékirat — még nem készültek fed e fontos kérdés ilyen radikális megoldására, úgy a szovjet kormány a kölcsönösség alap­ján javasolják az idegen te­rmeteken állomásozó külföldi csapatok fokozatos csökkenté­sét, hogy ea lehessen jutni teljes kivonásukig. „A Szovjetunió kész hoz­zákezdeni az NDK és más európai államok te­rületén állomásozó csapa­tainak ilyen jellegű csök­kentéséhez, amennyiben a nyugati hatalmak megkez­dik az NSZK-ban és más országokban állomásozó csapataik csökkentését.” A szovjet kormány végre­hajtva , moist fegyveres erői további számbeli csökkenté­sét „kész tovább haladni fegy­veres erői számának csökken­tése irányában, ha a nyugati hatalmak kormányai részéről készség mutatkozik a hason­ló lépésekre.” A szovjet kormány hang­súlyozza, hogy „most meg­vannak a kedvező előfeltéte­lek a katonai költségvetések további kölcsönös csökkenté­séről szóló megéTlaoodáshfW” éi azt javasolja, hogy ál! a nőd- ianak meg e költségvetések 10—15 százalékos csökkenté- sétoGn. A NATO és a Váméi Szer­ződés országai közötti meg­nemtámadási előzmény meg­kötésének gondolatát sok or­szág állami és közéleti szemé­Tőrök hadmozdulatok miatt Rio ^készültségbe helyezték a görög fegyveres erőket riadókészültségbe helyeztek \ katonai szállítórepülőgép-, \ valamint ejtőernyős és külön- \ leges egységeket, továbbá ' riasztották a krétai és a sza- lamiszi haditengerészeti tá- ' maszponton horgonyzó törpe- • dórombolókat. Mint az AFP és a TASZSZ , jelenti, a török hadsereg fő- ] hadiszállásán Inönü minisz- , terelnök elnökletével hétfőn , ülést tartottak a török veze- , tők. Az ülés után Inönü új- j ságírókkal közölte, hogy a , „ciprusi kérdés zsákutcába . jutott.” . A TASZSZ közli, hogy Ma- t kariosz ciprusi elnök Nico- t siában sajtóértekezletet tar- í tott, s ezen többek között ki- , jelentette: ^ — Teljes biztonsággal nem f lehet megjósolni a ciprusi í fejleményeket. Kötelességem­nek tartom azonban kijelen­teni, bármi történjék is, bá- s tor elszántsággal nézünk \ szembe az eseményekkel. i AUPI hírügynökség jelentése szerint a görög kormány kedden riadókészültségbe he­lyezte fegyveres erőit, és kö­zölte,, kilép az izmiri NATO parancsnokságból, ha Török­ország támadást intéz- Ciprus ellen. A kormány elhatározásáról Paraszkevopulosz ügyvezető miniszterelnök tájékozhatja az athéni amerikai nagykö­vetet, miután előbb kormá­nyának tagjaival majd had­ügyminiszterével és a vezér­kari főnökökkel tárgyalt. A megbeszélésekre azért került sor, mert hírek érkeztek ar­ról, hogy ismét török hajók tartózkodnak Ciprus északi partjainak közelében. A UPI szerint a miniszter- elnök tudomására hozta az amerikai nagykövetnek, hogy Görögország határozott ellen­intézkedéseket léptetett élet­be Törökországgal szemben; A francia—fcfaai egyezmény vlsszltanifa Franciaország és a Kínai Népköztársaság diplomáciai 1 kapcsolatainak a bejelentését < Washingtonban fogadta a leg- 1 erősebb tiltakozás, de — mint i a DPA tudósítója írja —• a i hangoskodó megnyilvánulások í mögött: s máris jelentkeznek „esen- 1 des meggondolások”, ame- 1 lyek a francia lépésből húzható hasznot mérlege- 1 lik. 1 Ax AP-hírügynőkség can- t berrai jelentése ezzel kapcso- 1 latbán utal Roger Hilsman- : nek, az amerikai külügymi- 1 nisztérium Ausztráliában tar- 1 tózkodó és a távolkeleti ügyek- i kel foglalkozó államtitkárának i sajtóértekezletére. Hilsman ki- i jelentései ugyan megfeleltek a 1 washingtoni kormány irány- i vonalának, de a követelőző i hang valamivel mérsékeltebb volt. sejtetni engedte, hogy bi­zonyos körülmények között az amerikai magatartás is módo­sulhat Azt a zavart, amit Párizs diplomáciai kezdeményezése keltett a NATO-szövetségesek J körében, Nelson Rockefeller, ' New York állam kormányzója is kifejezésre juttatta. Han- > goztatta, Franciaország „csak 1 azért juthatott el Kína elisme- j réséig”, mert a NATO-szövet- 1 ségeseknek „nincsen közös * külpolitikájuk”. Henry Fayat belga külügymi- ‘ niszter-helyettes hangoztatta, 1 a belga kormány tanácskozni 1 akar NATO-szövetségeseivel, a ‘ kínai kormány elismerésének * kérdéséről. Megjegyezte, ' „szomszédainkkal való szoli- ’ daritásból nem ismertük el ’ eddig a pekingi kormányt”. * A kanadai hivatalos hír- ügynökség a hétfői beje­lentést kommentálva utalt rá, hogy Kanada, változ- , tatva korábbi álláspontján, a jövőben Kína ENSZ-jo- gainak helyreállítása mel- lett szavaz majd. , Íz US1 katonai prograiafa nyílt agresszív A TASZSZ jelentése McNamara költségvetési beszámolóidról met fordít Törökországra, Iránra, Jemenre, I ralira, Szí­riára és Szaud-Arábíára. Af­rikában a legjelentősebb ame­rikai katonai érdekeltségi terület Kongó. A -NATO szerepéről szólva McNamara hangoztatta: fel­tétlenül át kell értékelni e szervezet egyébként változat­lan céljainak elérésére szol­gáló módszereket és eszközö­ket. Ezzel összefüggésben rá­mutatott az Egyesült Álla­moknak arra a törekvésére, hogy létrehozza „a NATO sokoldalú nukleáris erőit.” Követelte a NATO többi tagországaitól hogy fokoz­zák „katonai erői eszí'ősei­ket” I Délkelet-Ázsiában — jelen. > tette ki McNamara — jelen­■ leg 15 500 főnyi amerikai ka- : tonai személyzet tartózkodik, ■ amely a dél-vietnami nadse­■ refi kiképzésével és a kato- i nai segélyprogrammal kap­csolatos légiszállítások bizto­■ sításával foglalkozik. i A Távol-Keleten — mon- [ dotta — az Egyesült Álla­mok fő kötelezettségei to- . vábbra is Dél-Korea felé , irányulnak. Két amerikai '■ hadosztály tartózkodik ott 1 és amerikai segítséggel tar- . tanak fegyverben 18 dél-ko- : reai hadosztályt A Közel-Keleten az Egye­sült Államok különös figyel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents