Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-29 / 23. szám
A mátészalkai járásban december 2-án Nyírmeggyesen nyitották meg az első mezőgazda- sági szakmunkásképző iskolát és kollégiumot. A tsz ösztöndíjas tanulók a kollégiumi szobában. Hammel József felvétele. 50 ezer forint takarékosságért (Tudósítónktól első helyezést ért el Szamos. Az elmúlt évben megyénk becs 14,86 forint átüagbetét lakossága 116 millió 595 ezer ^n^kedessel. Második he- forint tartalékpénzt helyezett l^^n FülposcLaroc áll, 1129 el, 85 ezer darab betétkönyv- forint átlaggal. Az 1000—2500 ke. lélekszámú községek köaött ......................... első Vállaj község 317 forint Az elmúlt év júliusában a átlaggal, a második Györtemegvei tanács végrehajtó bi- jek 225 forint átlagbetét zottsága fog átkozott á lakos- emelkedéssel. A 2500—5000 ság pénztakarékosságának kér- lélekszámú községek csoport- désével. Aa elért eredmények jában Vencsellő érte el az továbbfejlesztése érdekében elsőséget 333 forint átlagbe- halározatot is hozott, mely téttei ,-;g a második Hodász szerint 50 ezer forint eélju- lett 235 forint emelkedéssel, talmat tűzött ki azon köasé- Az 5000 íéleksaámon felüli gek részére, amelyek az egyé- községek között első Fehér- ni pénztakarékosság terén a gyarmat 332 forint á'lagemel- lakosság egy főre eső átlag- kedéssel, míg a második he- betétjét 1963 második fél éve- iyezést Rajiam92 község érte ben a legnagyobb mértékben ei 230 forint átlagemelkedés- emelik. sei. Az eredmény nem is maradt A versenyben . helyezést <sl. Számos községben több élért kÖ2iségek részere a celiu- száz forinttal emelkedett az talmat a me^yei^ tanács a egy főre eső megtakarítás. A zeljövőben fizeti ki. A cél- versenyben • kiemelkedő ered- jutalmat az érintett községek ményt és egyben az 1—1000 községfejlesztésí cé’okra hasz- fcäekszanui községek között Hálhatják majd feL Téli halászai ké’etes nyelvtudásomból adőJ dott. Aa első napokban egy házaspár ült le ebédelni. A férfi' néger, a felesége csinos, fehér nő volt. Nehézen értettünk szót, ugyanis franciául jeszéltek. Mindent megpróbáltam, már a fülem is pirosodott, amikor ezt mondtam: vajon mit akarnak fogyasztani? Erre sr néger vendég a vá' iámra tette a kezét, megszólalt. Mintha a földbe gyökerezett' volna a lábam: magyarul. Kiderült, heg;' aa egyik afrikai állam budapesti követségének attaséja, jól beszél magyarul, felesége pedig magyör no. Zavaromért kárpótolt az ezt követő, néhány óra, a2 őszinte barátság, amely közöttünk kialakult. Ugyanis még aznap meghívtak, hogy legyek a vendégük. Aztán arra kértek, Budapesten is látogassam meg őket. — Feledhetetlenek a drezdai élmények is. Itt ismeri kedtem meg igazán az egyszerű német emberrel. Vendéglátóim lehetővé tették, hogy a várost és a környékét is meglátogassam. Aztán olyan kollegára találtam Reinhard Mül'er személyében, aki már járt hazánkban, két hónapig Szegeden tanulta a magyaros vendéglátást. Drezdában Drezda nagy hatással volt rám. A városban óriási ütemben épülnek az új ■ üzemek és a lakások. A romok, a bombázás nyomai eltűntek, Csak néhány romos éoületet hagytak meg örök emlékezetűt a háború borzalmaira. Csodálatos a dreadei képtár Olvan lenyűgöző látvány, amiben még sóha nem vo’t részem. A világ minden tájáról megfordulnak itt az emberek. Uegnegvobb hatássa1 mégis az emberek kedvessége, kulturáltsága folt. Bálin* Lajos 1964. január 29. sem .volt képes kielégítően fejlődni, stabilizálódni. Egyéb- , ként a. szakkörükre is jellemző bizonyos .fokú igénytelenség, könnyű szervezést igénylő tevékenység. Mindezek mellett egyes kultúrotthonok vezetőinél laza pénzgazdálkodást találhatunk. A kiadások nincsenek arányban a végzett. munka értékével. Jegyárusításért, „ügyeletért” egész napra „korrigált” napidíjakért, lejárt határidejű oktatói „tevékenységért”, aa ismeretterjesztés ; rendszerébe ’ nem tartozó előadásokért essz közöltek kifizetéseket. „A tiborszálílási kultúrotthon vizsgálatának időpontjában 4573,64 forint pénzállományból mindössze “ 1072,23 forint < volt található a csekkbe cét- könyvben, míg a különbözeiét részben elszámolatlan kifizetésekben, részben pedig, Í51Ő forintot készpénzben találtunk. Az elszámolás során 491,41 forint liiány jelentkezett. Kifogásolnunk kell,. hogy a kultúrotthon pénzét nem az utasítás szerinti csekkbetétkönyvben kezelik, különböző kifizetéseket eszközölnek nyugtázás és elismertetés nélkül* — olvasható a bizottsági jelentésből. •ir A járási tanács végrehajts bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalta meg a Népi Ellenőrzési Bizottság jelexítését. s a kultúrotthonokban folyó népművelési munka rendszerességére. hatásosabbá tételére, az otthonvezetők tevékenységének. fokozására, pénz- ős anyaggázdálkodásuk hathatósabb ellenőrzésére megfelelő határozatokat hozott. Asztalos Bálint , nőén nem rendelkezett a tsz-ek gyakorlati tervezésével, vhely- zetismeretével. Visszájára fordul« jószándék A legtöbb községben nem 1 találta a vizsgálat kielégítőnek a szervezés módszerét sem. Az egyes előadások meghirdetése meghívás-üzengetéssel, vagy legfeljebb egy-két elsietett, kézzel rajzolt plakát útján ■ történt. S a hatást tovább ■ csökkentette az olyan — és egyáltalán nem ritka — sablon, hogy az előadáson különböző tömegszervezetek brossuráit olvasta fel valaki minden ki: egészítés, helyi magyarázat ■ nélkül. Következmény: a je- : lenlevők csupán általánosság- i ban felvetett kérdéseket líall- , hattak, ellaposodott az isme- . retterjesztés lényege — s rend- i szerint a helyi tanulságok le- : szűrésére már nem maradt idő. i Szamoskéren a tv. népszerű, . tömegszórakoztató közvetíté- . seire egybegyűltekhez intéztek ! ismeretterjesztő előadásokat. ; Ugyancsak függetlenül attól, r hogy a tv-közvetítósnek volt-e 1 valami köze az ismeretterjesztés mondandójához vagy sem. Legtöbbször persze megközelítőleg sem. (Csak így, szinte „magától ment” a szervezés.) „Sajnos, az sem ritka a járásban — állapítja meg az ellenőrzési bizottság jelentése — 1 hogy a kultúrotthonok szak- ; köri munkája többhónapos foglalkozás után is eredménytelenül fejeződik be.“’ •., „ ■ Tiborszálláson a szx‘njátszó szakkör 26 foglalkozás után mindössze két szereplést tar- ' tott, s utána felbomlott. Mátészalkán a zenei szakkör másfél éves működése alatt Nincs még égy olyan szívre, lélekre ható tevékenység, mint a kultúrotthonok jól szervezett, tiszta szándékú népművelési munkája. Nem is kétséges, hogy a korábbi évekhez viszonyítva van ilyen vonatkozású eredmény a kultúrotthonok életében, a fejlődés azonban gyorsabb ütemű lehetne, ha nem volnának útjában még mindig olyan kellemetlen jelenségek, amilyeneket a Mátészalkai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai is megállapítottak. Prograui-kileueések A járás hét községében tartott ellenőrzés, valamint másik hét helységben való tájékozódás alapján megállapítást nyert, hogy általában nagyobb a látszateredményre törekvés, mint a rendszeresség, a szükséges hatás szolgálata. Éppen ezért az előadások egy része érdektelenségbe, céltalanságba fulladt. Mérken például többek között a zenei ismereteket bővítő előadástól kezdve a mezőgazdasági termelést és tervezést illető kérdésekig mindent „egy zsákba ráztak1’ a tavalyi ismeretterjesztő Műszakban. Természetes, hogy ezzel a módszerrel nem is lehetett kielégítő eredményt elérni. Tapasztalhatók olyan jelenségek is — állapította meg a bizottság —, hogy bár helyes volt a témaválasztás, célját mégsem érhette el. Például ugyancsak Mérken, egyebek mellett „A tervezés alapelvei a tsz-ben” című előadás feltétlen időszerű volt, de a ne- velő, aki az előadást tartotta, a vonatkozó irodalmon túlmeMűvelődési házakat vizsgál! a népi ellenőrzés Gondosabb munkát kíván az ismeretterjesztés — Esetenként lata a pénzgazdálkodás A schöneíeldi repülőtéren :— Berlinben, a Schönefeld-i repülőtéri utasellátóban kezdtem. Szorongva fogtam a munkáhoez, de a kedves, baráti fogadás hamar feloldotta eat is. — És hogy sikerült? — Ügy gondolom, jól. A vendégek és a kollegák hamar megkedveltek. Voltak olyan külföldiek, akik már csak az én asztalomhoz ültek. A kollegákkal pedig minden este megbeszéltük a munkát, r a szakmai fogásokat, Magyar szó — Melyek a legkedvesebb emlékei? 1 í A válasz nehéz, sok volt. A legtöbb a nem töát • Mindig jó munkaerőnek ismerték Bezerédi Lászlót. Talán aaért is esett rá a választás, hogy két hónapot a Német Demokratikus Köztársar- ságban töltsön. — Nagyszerű érzés volt, amikor értesítettek az NDK- be'd utazásomról — mondja. —Még sohasem jártam külföldön. Sok éjszakán át bújtam a szótárt, hogy csekély német nyelvtudásomat gyarapítsam. Az első napok A múlt év novemberében i ült vonatra és ez év januárjában tért vissza munkahelyére, a nyíregyházi Utasellátó éltermébe. Már a vonaton te- • le volt az idegen ember kíváncsiságával. Sok mindent akart látni, tanulni. Milyen támogatást ad az állam a talajjavításhoz és védelemhez — Elő a merítőt! — rendelkezik a brigádvezető. Két kosár egészen, a harmadik feleformán telt meg. Különösen sok a ponyt. fogas sülő, dévér, keszeg, kárász. — Ez már jobb. — Jobb. — Jó, hogy süllőt is telepítettünk. — Jó. — Mennyi lehet a raktárban Feri bátyám? — kérdezte a kömörói Tamási Gyula. — Hét mázsa biztos. — Szállítás? — Holnap, öt mázsa megy Gyarmatra. Kisvárdára is kell vagy három. — Ha a következő tanya legalább ennyit adna, megfognánk ma is három mázsát. — Higyjük! De együnk előbb. Állnak a havas jégén, körben. Falatoznak. Sajt, kolbász, szalonna van a karéj kenyereken. Most nem csinálnak finom haleledelt, mint nyáron szoktak. Rövid a nap. A tervet pedig érdemes teljesíteni, a havi ezerhat-ezernyolszáz forint jó pénz a családnak. az izmok: hat férfi észre sem véve a hideget, húzza a hálót. Két óra telt el a kezdés óta. A kihúzott hálóban azonban korhadó hináron, sáros moszaton kívül semmi. Egyetlen valamirevaló hal se. | Az emberek arca szoborszerű. Az üres hálót összeszedik, felkerül megint minden a gyalogszánra. Tovább indulnak. Egy tanyával lejjebb. Most száraz a kezük, szívnak , egy cigarettát. A füstöt belefújják a tejszerű ködbe. Mégis van szerencse ’ A szerszámok újra kézbei kerülnek, A fejszék nyelén si- . kos a jég, a szorító markok alatt olvadni kezd. Itt már jobb a húzás, ked- < vező a szerencse. Mikor a „vég” közeledését jelző kákacsomók megjelen- - nek a hálókötélen, a víz fur- l csán kezd kavarokni Egy jó- , kora ponty fel is „repül” a : vízből. A nyáron oly romantikus tájat, a Holt-Számos mentét, szikrázó hótakaró borítja Tunyog- matolcs alatt. Hó van a mozdulatlanná dermedt víz hátán is, a közel fél méter vastag jégpáncélon. Hat férfi jókora szán- kót húz a havas jég hátán. A szánon nagy vesszőkosarak, furcsa szerszámok — halászás lesz a jég alatti vízben. Repülnek a jégszilánkok A vasúti viadukt alatt áll meg a menet. A sík térépén fokozottabban már az ember csontjáig a téli hideg, a szél szabadon nyargalász. A fehér- gyarmati Rákóczi Halászati Tsx tunyogmatolcsi brigádja, az ősi szokás szerelmesei munkához látnak. Mindenki tudja a feladatát, egyetlen mozdulat se vész kárba -Vágják a léket, fűzik a jég alatt a húzókötelet a hosz- szú lrarók Segítségével. Majd a kötelek végére kerül a háló, s jég alá merül. Megfeszülnek gépekkel is —, akkor a földmunka minden köbmétere után tíz forintot kap. A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek (homokbuckák, domboldalak stb.) fokozottabb hasznosításának elősegítése érdekében is mesz- szemenő segítséget nyújt az állam. A felépítések előtt végzett sáncolás, teraszépítés és terep- rendezés esetén az anyagköltségeken felüli költségek nyolcvan százaléka erejéig vehető1 igénybe vissza nem térítendő -állami támogatás. Tereprendezésnél a betelepítendő terület minden . holdja után- legfeljebb hétezer forint jár. Ez a támogatás akkor is megilleti a tsz-t, ha a tereprendezést saját kivitelezésűben végzi el. Vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe a termelőszövetkezet a szőlő- és gyümölcsös, valamint spárga- és komlóielepítés tervezési munkáira, s a termőre fordulásig terjedő szakmai felügyelet költségéire is. . Sokirányú és nagy összegű az a segítség, amelyet az állam a talajjavításhoz és védelemhez nyújt a nagyüzemi társasgazdaságoknak. Ennek a támogatásnak a révén évről évre új területek válnak termővé, értékesebbé, hoznak nagyobb hasznot a szövetkezeteknek, az országnak^^________________ A termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszeréről szóló kormányhatározat és végrehajtási utasítás részletesen felsorolja azokat a kedvezményeket, amelyeket a talajjavításhoz, a talajvédelemhez és hasonló célokra nyújt az állam. Azok a tsz-ek, amelyek nem a kiemelt körzetekben vannak, a talajjavítási és mésztrágyá- zási, továbbá az üzemen belüli lecsapolási és más vízrendezési munkákhoz vehetnek igénybe vissza nem térítendő állami támogatást. Ugyanez vonatkozik a talajvédelmi létesítmények (fásítás, vízmosóskötés stb.), valamint az ültetvénytelepítések, teraszépítések megvalósításához szükséges talajjavító anyagok, mésztrágya, s egyéb anyagok ellenértékére. Ezeket az anyagokat a rendeltetési vasútállomásra szállítva kapják meg a tsz-ek. A gépi talajjavítás, a mély termőréteget kialakító homoktalajjavítás, .különféle talajvédelmi gépi munkák, alagcsöve- zés esetén a gépi munka költségeinek felét vállalja magára az állam. A kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó tsz-eíc még nagyobb mértékű, 80 százalékos támogatásban részesülnek. Kiterjed a vissza nem térítendő állami támogatás a talaj- javításhoz, a talajvédelmi és az üzemen belüli vízrendezés munkáihoz szükséges szakvélemények és tervek költségéire is. Ha a termelőszövetkezet saját ^rnaga végzi el az üzemen belüli vízrendezési kézi és gépi földmunkáját — akár bérelt Hivatalos adatok szerint hazánk mezőgazdáságilag hasznosított területének több mint a fele erodált, javításra szoruló, szikes, illetve homoktalaj. Vannak az országnak, olyan vidékei, ahol különösen mostohák a talajviszonyok, s emiatt az ott működő gazdaságok alacsony termelési eredményeket érnék el. Ahhoz, hogy az ilyen rossz adottságok között működő nagyüzemekben is lényegesen javuljon a termelés színvonala, nélkülözhetetlen a talaj- javítás. Államunk igen nagy gondot fordít erre, s hatalmas összegű támogatást ad a terme- 'osziivetkezeteknek a gyenge talajok megjavításához, továbbá talajvédelemre, vízrendezésre, réu és legelőjavításra, tereprendezésre. Arról, hogy a legutóbbi években hogyan növekedett a megjavított talajok területe a szövetkezeti földeken, képet adnak a következő számok: 1958- ban 32 277, két év mú'va 69 257 s tavaly hozzávetőlegesen 155 000 hold talaját javították meg. Az idei tervek mintegy 190 000 holdon irányoznak elő talajjavítást. Ahhoz képest természetesen, hogy milyen sok munka vár még ránk ezen a téren, nem mondhatjuk nagynak a talajjavításban elért eredményeket. A szövetkezeti parasztság azonban jól tudja, hogy-a maga erejéből milyen keveset tudott Volna megvalósítani az eddig végrehajtott talajjavítási programból. S tisztában van azzal is, hogy az egyéni gazdálkodás körülményei között sokkal kisebb arányú talajjavításra sem kerülhetett volna sor. Ezért értékeli sokra azokat az erőfeszítéseket, amelyek hatására a régebben alig valamicske hozamot adó talajok is jóval többet teremnek.
