Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ARA: 50 fillér 1964. JANUÁR 29, SZERDA A magyar kormány válasza N. Sz. Hruscsov üzenetére Kádár János, a Minisz­tertanács elnöke január 28-án fogadta G. A. Gye- nyiszovot, a Szovjetunió magyarországi nagyköve­tét és átnyújtotta a ma­gyar kormány válaszát N. Sz. Hruscsovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének a világ állam-, illetve kormányfőihez in­tézett 1963. december 3l-i üzenetére, amelvben a szovjet kormányfő javas­latokat tett a területi v;ták és a határkérdések békés megoldására. N. Sz. HRUSCSOV elvtársnak:, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva. Tiszteit Hruscsov elvtárs! Kézhez vettem az állam­éi kormányfőkhöz intézett üzenetét. Az üzenetet — amit kormányunk és közvélemé­nyünk is nagy érdeklődéssel fogadott — nagyjelentőségű kezdeményezésnek tartom, mert mindenekelőtt a béke megőrzését célozza. • A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikai törekvésével. Mi magya­rok most az új társada'om felépítésének útján járunk, népünk nagy sikereket ért el szocialista társadalmunk építésében, népünk és kor­mányunk alapvető céljaihoz tartozik a béke megőrzése és együtt, összefogva minden békeszere'ő erővel, szoros egységben a szocialista tá­bor országaival küzdünk a népek közötti megértés, a szocializmus pyőze’méért. Az emberiség békéjének megóvásáért, a háború nélkü­li világ megteremtéséért, a nőnek e nagy évezredes ál­mának vn1órn"ár--'sá--t harc szerves és eleng dhatet- len részének tekin'iük a gyar­mati rendszer teljes meg­semmisítését. A gyarmati el­nyomás által megalázott és kiuzsorázott népek harcra keltek szabadságukért, a szo­cialista országok telies együttérzéssel támoga'ják ságinak javát, pusztult az ország, majdnem megszűnt önálló nemzeti léte. Minden okunk megvan arra, hogy a leghatározottabban e'utasítsuk a békebontó kísérleteket, amelyek közül Európa és a világ népei számára, közöt­tük a magyar nép számára is különösen veszélyes a nyu­gatnémet revansisták és tá­mogatóik kísérlete, amely a területi viták és viszályok teremtésével újra a háborúk pusztító tűzét. iobbanthatja ki, ez jelenleg, az atomkor­szakban minden eddiginél szörnyűbb következményeket rejt magában. Biztosíthatom önt arról Hruscsov elvtárs, hogy kor­mányunk és népünk mesz- szemenően támogatja a béke megóvását célzó ' kezdeménye­zését. A népek iránti felelős­ségérzettől vezérelve kijelent- heem, mi helyeseljük: köt­tessék nemzetközi egyez­mény, amelyben a kormányok kötelezzek magukat, hogy az államok közti mindenféle te­rületi és határvi'ákban le­mondanak a katonai erőszak alkalmazásáról. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amely elősegítheti egy ilyen egyezmény megkötését. Kérem, fogadja igaz nagy­rabecsülésem kifejezését. Budapest, 1964. január 24. őszinte tisztelettel: KADAR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. 630 millió forint fö'düiüvesszö vetkezeti beruházásokra Kedden a Pest megyei ta­nács székárának nagyter­mében a fóldművesszövefke- zeti szervek 1964. évi fejlesz­tési beruházást programjának vitájával folytatta munkáját az Országos Földművesszö- vetkezeti Tanács. Rész’ vett az ülésen Fehér 'Lajos, az MSZMP Politikai •Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Tausz János belkeres­kedelmi miniszter, Nár.nsi László, az Elnöki Tanács tag­ja, a SZÖVOSZ felügyeiőbi- zo tságának elnöke. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos tanácsának titkára, dr Páles Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. több minisztérium, a SZÖ­VOSZ és a ársadalmi szer­vek vezető munkatárs-i. A tanács elé kerti! javrsi lat szerint a földen v,j- vetkezeti szervek 1964 évi beruházásainak értéke meg­haladja n 680 millió forintot. Ebből 'öbb mint 200 millió forint szolgálja a zöldség- •-yümölcs felvásárlás, értéke­sítés technikai korszerűsíté­sét. Tovább folytatják, illet* ve befejezik a kecskémét' a dunaújvárosi, a fonyödiigeti, a szegedi. a gyöngyösi. a makói és a szómba helyi nagy» rak'árak építését. A földművesszövetkezeti kiske­reskedelem és vendég'áió-loár illesztésére csaknem 110 millió forintot költenek Legfontosabb feladatunk a gazdaságos, aUld6Cri U a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szovjet memorandum a leszerelési bizottsághoz Genf, (TASZSZ) Carapkin, a Szovjetunió képviselője a genfi leszere­lési értekezleten kedden a tizannyorchptalmi leszerelési bizottságban felolvasta a szov­jet kormány emlékiratának szövegét, az emlékirat azok­ról az intézkedésekről szól, amelyek a fegyverkezési ver­seny csökkentésére ée a nem­zetközi feszültség enyhítésé­re Irányulnak. Ezután Carap­kin részletesebben ismertette a szovjet kormány emlékira­tának egyes javaslatait. A Szovjetunió kormánya emlékiratot terjesztett a ti- »ennyolehatalmi leszerelési bizottság elé. A Szovjetunió megállapodást javasol a kö­vetkezőkről: külföldi csapatok kivonása az idegen terü­letekről; az államok fegyveres ereje Összlétszámá- nak csökkentése; a katonai költségvetések csökkentése; megnemtámadási egyezmény megkötése a NATO és a Varsói Szerződés országai között; atomfegyvermentes övezetek létesítése; az atomfegyver további elterjedésének megakadályozása; intézkedések a váratlan támadás elhárítá­sára; a bombázó légierő megsemmisítése; a föld alatti atomfegyver-kísérletek betil­tása. Az em’ékirat megállapítja: csapat«* visszavonásáról szóló Egyik félnek sem okozna megállapodás, mivel ea nem kárt a külföldön állomásozó (Folytatás a 2. oldalon) gyejnl: mennyire időarányos hajrá nélkül a terme és, mi­lyen műszaki, gazdaságit anyagproblémák gáioi.iák a folyamatos, jó munkát. Mór most szükséges annak fs a vizsgálata, hogy rendelkez­nek-e a vállalatok éves prog­rammal, az első negyedéves opera'ív tervek helyesen tük­rözik-e a lehetőségeket, s a termékekre milyen az igénye a népgazdaságnak, a kereske­delemnek. Kísérje nyomon az SZB, hogy ismertessék a dolgozókkal az éves tervet, az abból következő üzem részi tennivalókat. A termelési ta­nácskozások hangsúlyozzák a túlteljesítés szükségét otíj auo1 a termékek iránt nagy a bel- és külföldi igény De a terv tú'teljesítésére csak ott van szükség, ahol korsze­rű, jó minőségű a gyártmány. E munkánál kérjék a dolgo­méit véleményét, javas1 atait is, A szakszervezet tk megyei tanácsa és a megyei tanács vb. már kidolgozta a helyi ipar ez évi munka-’erseny irányelveit s azt nrnrlen vállalat kézhez kaola. Eveket kell párosítani a helyi adott- r ágokkal, sa.iá'osiágokkaij már most ki kell dolgozni a munkaverseny céljait. Komplex munkásvédelmi terveket Szakszervezeti bizottságaink a termelést segítő munkájuk mellett foglalkozzanak az eddiginél jobban a dolgozók érdekvédelmével. Készítsenek a gazdasági vezetőkkel közös egészség- és munkásvédelmi komplex terveket, bizosít- sák az egészséges, jó munka- feltéte’eket. Feladataink 1964-ben na­gyok, de reálisait, megoldha­tók. A gazdasági, szakszerve­zet vezetőkön, a doleozókkat való jobb egvütifcrnfiködésen múlik, mennyire teljesülök a köte’ezettsésreket megyénk 1964 évi tervét. Takács Lajos elvtárs be­számolója u'án Szűcs Lajos elvtárs, a megyei párt végre­hajtó bizottság tagja, a* SZMT vezető titkára tartól beszámolót egyes szervezet) kérdésekről. A beszámolókat vita követte. deijütt a legtöbb feladatokra irányították a figyelmet. Tá­maszkodtak a kiDontftkozó és széles méreteket öltő szocia­lista munkaversenyre. . Míg 1962 első hat hónapjánál. 682, egy év múlva máf 762 brigád küzdött a szocialista cím elnyeréséért. Jelentősen nőtt a szocialista címet el­nyert brigádok száma is: az 1962-es első félévi 143-eal szemben 232 nyerte el a múlt év első felében a kitüntető címet. Céltudatosan foglal­koznak a dolgozók nevelésé­vel is. A szocialista és a címért még küzdő brigádok jól dolgoznak és tanulnak. Az Építőipari Vállalat; az Építő és Szerelő Vállalat és megyénkben dolgozó Betonút­építő Vállalat szocialista bri­gádjai például egyre inkább fellépnek a munka szervezet­lensége ellen, megkövetelik a folyamatos munkát és Idő­ben jelzik a problémákat, javaslatokkal élnek a tevé­kenység javítására. Megyénkben az elmúlt év­ben kibontakozott a szociá­list üzemrész cím elnyeré­séért folyó verseny. Jelenleg tíz üzem huszonkét üzemré­szében végeznek e Cím el­nyeréséért követésre méltó munkát. Fejlődött az újítómozgalom is. Az elmúlt évben beadó t 1600 újítási javaslatból 750-et fogadtak el és 550-et be is vezettek. A versenylendület eredményeként 1963 első fél­évében 1125-en kaptak „Ki­váló Dolgozó” oklevelet és 531-en „Kiváló Dolgozó” jel­vényt. Az építőipar nagy szerepe Az idei tervről elmondta a beszámoló, hogy a megyénk ipaina, építőipara, mezőgaz­dasága és közlekedése szá­mára előírt feladatok jelen­tősek, nagyobbak, mini bár­mikor ezelőtt. Szakszervezeti bizottsága­inknak segíteni, elemezni, el­lenőrizni kell, hogy üzemeink vállalataink gazdaságosan, a kereslet alakulásához igazod­va, exportképes termékei«': adjanak a népgazdaságnak. ■Fontos minden szinten fi­es évhez képest. A miniszté­riumi ipar termelése tíz százalékkal nő t az elmúlt évben. A terv teljesítésében kiemelkedő eredményt ért el a Nyírbogdányi Kőolajipari Válla.at, a Malom- és Ter­ményforgalmi Vállalat és a Tiszavásvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár. Az átszervezé­si nehézségek ellenére telje­sítette kötelezettségét a Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat is. Nőtt a minisztériumi iparban az egy foglalkozta­tottra jutó termelési érték, a termelékenység. A he'yl ipar termelése 11,5 százalékkal ha­ladta meg az 1962. évét. A minisztériumi és a helyi ipar termelése a megyében 10,6 százalékkal volt magasabb az 1962. évinél. A munkás- lé'szám ez időben 7,2 száza­lékkal nőtt, így a megye iparának termelékenysége 3,4 százalékkal haladta meg az előző évét. A termelékenység emelke­désében nagy szerepe volt a munkaverseny mozgalom eredményeinek. Nagy feladatok hárultak az elmúlt évben megyénk épí­tőiparára is. Az időjárás, a szállítási nehézségek próbára tették az e területen dolgo­zó munkásokat, vezetőket. Az SZMT elnöksége még az elmúlt év elején tárgyalta az építőipar helyzetét és java­solta, hogy készítsenek a vál­lalatok intézkedési terveket az elmaradás megszüntetésé­re. A megyei éoítőipari vál­lalat jő munkáját bizonyítja, hogy rövid idő alatt pótol­ták a téli kiesés', de az éves előirányza'ot mégsem sikerült maradéktalanul tel­jesíteni. Az építőipar ugyan teliesíte'te lakásépítési, paj­taépítési tervét, de több fon­tos beruházást nem valósított meg s a terme'éikenvség sem 1 r.őtt a kívánt mértékben. A beszámoló ezután kitért a mezőgazdasági üzemek • munkájára, s megállapította, hogy az itt is megélénkülő munkaverseny jelentős ered­ményeket hozott, csökken* a . költség és c sup-in az állami gazdaságoknál 34 mi’lió fo­rintos a terv túlteljesítéséből i származó bevétel, i Összegezte a beszámoló. ) hogy a szakszerveze'ek niin­Ki bővített ülést tartott kedden a Szakszervezeteit Szabolcs-Szatmár Megyei Ta- nácsa. Az ülésen megjelent Péter Ernő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a SZOT elnökségi tagja, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára, Végh János elvtárs a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa. Az SZMT tagjain kívül a tanács­kozáson részt vettek me­gyénk ipari vá'lala'ainak ve­zetői, a minisztériumi ipar­vállalatok szb titkárai.. Kovacsics Gyulának, az SZMT elnökének megnyitója után Takács Lajos, az SZMT közigazgatási bizottsá­gának vezetője tartott beszá­molót a szakszervezetek el­múlt évi tevékenységéről és az idei tervév feladatairól. Tizenegy százalékkal több termék Értékelésében rámutatott, hogy az előzetes statisztikai adatok szerint megvénk ipa­ra általában jól oldotta meg 1963 évi feladatait, jelentős mértékben fejlődött az 19G2­nemzeti függetlenségükért fo­lyó küzdelmeiket. A felszaba­duló népek nagy győzelmet aratnak, csapásokat mérnek az imperializmusra a gyar­matvilág minden térségében. De még vannak gyarmati sorban országok és országré­szek, ezek népei szabadságot követéinek és szívósan küz­denek érte. Az elnyomott né­pek harcát az önálló állami létért olyan ügynek tekint­jük, amelyet minden erővel támogatnunk kell. Üzenetében ön teljes jog­gal állapítja meg, milyen ve­szélyt jelentenek a békére, milyen sok szenvedést okoz­tak már a népeknek a terü­leti viták, a határviszályok. A tőkés hatalmak háborús köreinek számításaiban a ka­tonai összeütközések kiváltá­sában, háborúk kirobbantasa- ban az ilyen viszályok mindig nagy szerepet látszottak. Az imperialisták mohó terület­vágya az elmúlt 50 eszten­dőben két világháború szén- védéséit zúdította a világra. A világ különböző térségei­ben vannak határvitáit. S bár ezek jellegükben nagyon eltérőek, veszélyes voltuk nyilvánvaló; elmérgesítik az érdekelt államok viszonyát, útját állják a népek össze­fogásának, s lehetőséget nyúj­tanak az imperialista körök­nek arra, hogy kijátszók a népéket egymás ellen. Ezért is nagy je’entőségű lenne az ön által ajánlott nemzetközi egyezmény az államok közöt­ti: határviták kizárólag bé­késen, tárgyalások útján tör­ténő rendezéséről. Az ön által javasolt nem­zetközi egyezmény segítene lehűteni a szenvedélyeket, nyugodtabbá válna a yilág. Meggyőződésem, hogy a ia- vasolt egyezmény, — amely messze túlhaladja a terü’eti Sérthetetlenségnek az Egye­sült Nemzetek Szövetsége a’apokmányában rezített el­vét — enyhítené a nemzet­közi feszültséget, javítaná a kü’önböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti viszonyt, elősegítené a fegy­veres konfliktusok kiküszöbö­lését A magyar nép, amely ke­resztülment mindkét világhá­ború szenvedésein, kéttzer is elvesztette életerős fiatal-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents