Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

Csak ha fizetnek?! A* * utak. felszabadításánál dereka* munkát végeztek a KM Közúti Igazgatóságának emberei. Hozzávetőleges szá­mítások szerint eddig több mint 700 ezer köbméter havat takarítottak el az utakról, a válságos időkben éjjel-nappal dolgoztak r\ hóekék. Az elemi kár elhárítása eddig csak Sza- boics-Szatmár megyében 809 ezer forint többletkiadást je­lentett az államnak! Az eredmény mégsem kielé­gítő. Hiányzott, és még *na is hiányzik a társadalmi munka, a helyi tanácsok segítsége. A községek több mint kilencven százaléka még ma sem biztosí­tott közerőt a hóéi takarításhoz. Pedig az utak megtisztítása — közérdek. A balesetveszélyes utakon lassabban megy az anyag- és áruszállítás, a gyor­saságon múlhat egy mentő­autón szállított beteg élete, jobban rongálódnak a jármü­vek. A kár tehát többszöröse a közvetlenül kimutatható 809 ezer forintnak. Ennek felét máris megtakaríthattuk volna, ha a községek lakói úgy látnak hozzá a hóeltaka- rífáshoz, mint például Kál- mánházán, Nagycserkeszen, Székelyben és még egy pár helyen. Egyes tanácsvezetők azt tart­ják, hogy az emberek csak ak­kor hajlandók havat takaríta­ni. ha fizetnek érte. Sokan arra is hivatkoznak, hogy a tsz-tagokat ugyanúgy nem le­het közmunkára igénybe ven­ni, mint a vállalati alkalma­zásban lévő dolgozókat. Ilyen alapon aztán a Közúti Igazga­tóság a legtöbb esetben még az utak egy nyomtáv széles­ségben való megtisztításához sem kapott segítséget. Télen a falvakban kevesebb a sürgős munka, jobban ráér­nek az emberek. Pár napos fáradság nem sok. Csupán egy elenyészően kevés visszatérítés abból az összegből, amit az állam fordít a falvak felemel­kedéséhez, utak építésé'-' "s karbantartására. T. A. Gépi niunkadijkedwexRiiéuvek a termelőszövetkezeteknek Húsz százalékkal olcsóbban számláznak a gyenge tsz-eknek meg a hegyes, szik-, vagy homokterületen gazdálko­dó gyenge tsz-eket. Intézkedik a kormányhatá­rozat arról is, hogy az állami gazdaságok és erdőgazdaságok továbbá más állami vállalatok, szervek ugyanazokat a ked­vezményes díjtételeket köte­lesek alkalmazni, ha terme­lőszövetkezetnek dolgoznak, mint a gépállomások. Az a földművelésügyi mi­niszteri rcr.de’et, amely a me­zőgazdasági gépi munkált megállapításáról szól, tartal­mazza a vázolt kedvezmé­nyek nyúlásának feltételeit is. Egyebek között azt, hogy a gépi munkád* ikedveztné- nyek csak akkor illetik meg a termelőszövetkeze­teket, ha legkésőbb febru­ár 15-ig éves szerződést kötnek a gépi munkákra a gépállomással. Érdeke minden tsz-nek, hogy ezrt a feltételt teljesítse, mert egyébként számottevő elő­nyöktől esik el. De még na­gyobb kárt, veszteséget jelen­tene, ha a szerződéskötés el- mú’asztása miatt nem állná­nak idejében a termelőszö­vetkezét rendelkezésére a gép­állomási gépek, A kellő idő­ben és jól végzett gépi mun­ka ugyanis holdanként má­zsákkal növeli a termésho­zamot, éppen ezért az egyik legfontosabb eszköze a mező­gazdasági terme’és fejlesaté- sének, amivel természetesen együttjár a szövetkezeti tagok jövedelmének gyarapodása is. 400 fajfa alma Az újfehértói kísérleti telepen 400 fajta almából őriznek ter­mésmintákat. Bubán Tamás kutató és Holik Tibomó labo­ráns a tárolás során nyert tapasztalatokat rögzítik, ami lun- tos adatot szolgáltat a további kutatásaikhoz. Hammel J. i'eiv. Korszerű mezőgazdasági nagyüzemet el sem lehet kép­zelni gépek nélkül. Világosan látják ezt a termelőszövetke­zeti tagok is, ezért töreksze­nek arra, hogy minél több munkát gépek végezzenek el földjeiken. Sőt, a legutóbbi években egyre több társas gazdaság igyekszik. növelni. sa­ját gépeinek számát. A ta­pasztalatok ugyanis azt bizo­nyítják, hogy sok előnye van annak, ha a t.sa saját géppark­kal rendelkezik, nem a gép­állomás szolgáltatásait veszi igénybe. Áramunk módot adott ar­ra, hogy a termelőszövetkeze­tek traktorokat és másféle gépeket vásároljanak maguk­nak. Minden megyében lehe­tővé tette azt is, hogy gép­állomási gépeket vegyenek át a tsz-ek. A szövetkeztetek él­tek üs- ezekkel a lehetőségek­kel. Mig 1958-ban mindössze 1257 traktor .volt a közös gaz­daságok tulajdonában, addig 1963-ban már 18103 saját traktorral rendelkeztek a szö­vetkezetek. Ez a folyamat *— a tsz-ek saját gépesítése — ebbén az évben is tovább tart. A 3004/6-os kormányhatá­rozat kimondja, hogy a szövetkezetek változatla­nul kedvezményes áron vásárolhatnak maguknak gépeket, s állami támoga­tást kapnak gépkarban­tartó műhelyek építéséhez. Annak ellenére, hogy a gépesítés fejlődésének fő irá­nya ma már a tsz-ek saját gépparkjának növelése, igen jelentős az a munka, amelyet a gépállomások végeznek a szövetkezeteknek. Mindenek­előtt a gazdaságilag még meg nem erősödött tez-ek dolgoz­tatnak • a gépá’lomásokkal. Nem közömbös tehát, -hogy az állam miképpen alakítja ki a gépállomási díjtételeket, Ha később szü Dezncsák Amatőr i*ende*ő falun — A pusztadobost Aranyember története rábízta a János vitéz .löszévé«' pét. Szép hangjával, játéká­val méltán aratott nagy si­kert. Február másodikén aa' Aranyemberben mutatkozik be. • — Az Arany embernek is története vari. Évekkel -ezerött Nyírmadán adta elő a Déryné .színház. Átmentünk megnézni* s a pusztadobosiaknak nagyon, tetszett. . Hosszú munka volt* amíg sikerült kiválasztani - a szereplőket, betanítani a szín-, házi világban járatlan embe­reket. NAPI 50—100 OLDAL Demesák bácsi valójában so­kat dolgozik. Másoktól tud­tam meg, hogy képes evés, alvás nélkül festeni, rendezni. Aludni sem tud anélkül, hogy legalább). 50—100. oldalt el ne olvasna egy-egy színháztörté-' neti könyvből. Egyszerű, hatvanéves pa­rasztember. A sertéshizlaldá­ban dolgozik, gyermekei fel­sőbb iskolákban tanulnak, kell a pénz. Szabad idejének mün­den perce a színházé, művé­szeté. Tovább adni a gondola­tokat, tanítani, nevelni az embereket. A hatvanéves kéz még nem remeg. Magabiztosan húzza a vonalakat, kritikus szem dik­tálja a tónusokat. Akaratlanul is, eszembe ,ju< a gondolat: vajon hol rendez­ne most Demesák Miklós, ha 35—40 érmei később született volna? Bogár Ferenc. Panyoián történt valami bácsi itthon maradt. Amit le­hetett, saját erejéből pótolt. Halkan, választékosán beszél i könyvekről, színházról, mű­vészetről, amelynek máig is tisztelője maradt. Még iskolába járt, amikor a tanító egy szerepet bízott rá. Nagyszerűen eljátszotta, sok Lapsot kapott, dicsérték. Talán éppen ekkor született meg a gondolat, hogy rendező lesz, de a féltve dédelgetett terveket elfújta a szél. — A hatodik osztály elvég­zése után. édesapám kivett az iskolából. Nagy volt a család, kellett a munkáskéz. A tervek meghiúsultak, de a gondolat megmaradt. Újságokat járatott, minden kritikát, darabismertetést fű- olvasott. Évtizedeken keresz­tül valóságos lexikális művelt­ségre tett szert a színházi élet­ből. Pedig nem volt könnyű dolga. Segítség nélkül tanult meg németül, angolul, ismeri a kottát, mindenfajta hangsze­ren játszik. Szóról-szóra tudja Moliére Fösvényét, Scapen fur- fangjait, és ezen kívül még 15—20 hazai és külföldi dara­bot. JÁNOS VITÉZ Nem lett országos hírű ren­dező, de szőkébb hazájában, Pusztadoboson a lehetőségek­hez képest megvalósította ter­veit, elképzeléseit. Drámákat, színdarabokat rendez, maga tervezi és festi a díszleteket, néha még a zenét is ő szolgál­tatja. Kicsi a község, legnehezebb feladat a szereplők kiválasz­tása. Például öt évén keresz­tül figyelt egy fiatal gyereket, akinek szép hangja volt. Ta- nítgatta, formálta, s később 1964. január ZS, :í mennyit kell fizetniük a szö­vetkezeteknek a szántásért, a vetésért, a növényápolásért, a betakarításért, a szállításo­kért stb. A 3004/6-os határozat és a végrehajtásról szóló minisz­teri rendeletek részletesen foglalkozna azzal is, hogy mi­lyen munkáért, mekkora ösz- szeget kérhetnek a gépállomá­sok a termelőszövetkezettől. Az 1964-re megállapított díjtételek szerint a szán­tás díja — a mély és mélyítő szántás kivételével — normálholdanként 100 forint. A traktorral (egy pótkocsival) végzett szál­lítássért óránként 49 fo­rintot fizet a tsz. A kom­bájnaratás díját 180, az aratógéppel való aratásét pedig 130 forintban álla­pították meg holdanként. A mély és mélyítő szán­tás, valamint a gabona- cséplés díja azonos a tava­lyival. A gépáriomási munkadí­jak nem magasak. Államunk azonban ezen a téren is fo­kozott kedvezményeket nyújt a rászoruló termelőszövetke­zeteknek. Vannak olyan kö­zös gazdaságok, amelyek a kedvezőtlen természeti viszo­nyok miatt még nem erősöd­tek meg. Ezekben a tsz-ekben az átlagosnál magasabb költ­séggel, aa át’agosnál alacso­nyabb hozamokat érnek eL A népgazdaságnak szüksége van az említett tsz-ek terü­letének termésére is, az ő anyagi helyzetük azonban megkülönböztetett támogatást tesz indokolttá. Ezért írja' elő a 3004/6-os határozat, hogy a rossz adottságok miatt gyenge szövetkezetek ré­szére végzett gépi munkák díját húsz százalékkal ol­csóbban számlázzák a gép­állomások. További 20 szá­zalékos díjcsökkentés illeti A látogatónak olyan érzése van, mintha a színpad kulisz- szái mögött lenne. Az asztalo­kon festékes tubusok, ecsetek, a bútorokhoz hatalmas, kere­tezett vásznakat támasztottak. Demesák Miklós keze nyomán színes figurák, érdekes alakok jelennek meg. — Ez egy díszlet lesz az „Aranyemberhez1’. Február másodikén előadjuk. Most tele vagyok munkával, izgalommal. SZÍNHÁZ- MUZSIKA Valamikor rendező, zenész, vagy díszlettervező szeretett volna lenni, de a kapitalista viszonyok megkötötték kezét. Bátyja Kanadába ment, zene­kart szervezett, sikerült neki kitörni környezetéből. Miklós Filmfelvétel 180 000 emberről Rontgenautó a falvakban Csökken a tbc-s inegbetegcdes Szűrőállomás lesz Mátészalkán viszonyítva aüg 1—2 százalék azoknak a száma, akik nem időben gyógykezeltetik ma­gukat. 1963-ban már elértük, hogy ■ tbc-ben egyetlen gye­rek sem halt meg. — A tuberkulózis elleni küzdelemben nagy segítsé­günkre lesz a most- épülő sóstói 300 ágyas új tbc kór­ház, amely a' legkorszerűbb felszereléssel lesz ellátva. A kórházban létrehozunk egy 50 ágyas kivizsgáló részleget is, ahol a tbc gyanús betege­két Vizsgáljuk. Még ez évbén létrehozzuk a mátészalkai stabil tüdőszűrő állomást, amely a szatmári részen se­gíti majd elő a tuberkulózis elleni küzdelmet BE. — Kik kaphatják meg el­sősorban a fertőzést? — TBC fertőzést minden­ki kaphat, de nem mindenki betegszik meg benne. Az egészséges szervezet, a kie­gyensúlyozott életmód, a rendszeres táplálkozás le­küzd* a betegséget. Viszont azok az emberek, akik sok szeszes italt fogyasztanak, éj­szakáznak, rendszertelenül táplálkoznak, nagyon hajla­mosak a betegségre. — De azt is tapasztaljuk, hogy a mostani életkörülmé­nyek egyre inkább háttér­be szorítják a megbetegedést. A statisztika egyre csökkenő tendenciát, mutat. Természe­tesen ehhez járul az is, hogy a korábbi 3---10 százalékhoz lyölai termelőszövetkezetben. Zárszámadáskor, előre látha­tóan 35—36 forintos munka­egység eredményről számol­hatnak be a premizálással együtt, s rendezték a mérleg­hiányt is. Igyekeztek keresni a fejlődés további lehetősé­geit: gyarapítják a pillangós sövények vetésterületét, meg­kétszerezik a zöldségtermesz­tést, bővítik az öntözéses gaz­dálkodóst, e a távolabbi ter­vek alapján irtják a dzsun- ge’gyümölcsösöket, hogy he­lyükbe korszerű nagyüzemi almás- ős szilváskerteket te- lcpíteenek. Talán legnagyobb előre­lépés volt aa elmúlt évben az, amit Lakatos Lajos így fejezett ki: — Ma inár nincs olyan munka a tsz-ben, amit szégyellnének a tagok, ami­től húzódoznának. Szinte már szégyelljük, hogy volt nálunk olyan idősaak, mint a hatvan- kettes esztendő, nem tudtak annyit fialni, hogy ne került volna mind a gödörbe — említi Lakatos Lajos. — Mert akkor még „kondásnak” tartotta a tagság a sertésgondozót. — Ügy emlékszem, 80 da­rab malacot kaptak a gon­dozók prémiumként, ■— mond­ja Rádi Béla, mezőgazdász. Legutóbb nyolchónapos hízó­kat adtunk el 128 kilós át­lagsúlyban. Kezdenek irigykedni a jó- szággondoaókra, — mondja a párttitkár. — Magyaráztam nékik, hogy mi volt jobb; az- e. hogy a sertésgondozók két éve nem kaptak semmit és a szövetkezetnek sem volt semmije, vagy az, hogy meg­van-az idei hízőnakva’ó, sőt már ötven darab kész hízót el is adtunk erre az évre? 3. Az elmúlt. évi eredmények nem túlzottan nagyok a pa­1. — Az' elnök kint van a Ti­szánál — mondja Máté Béla, a panyoüai Szikra Tsz párttit- kára. — Aszalja a jegét — veti közbe az együtt lévő tagok közül valaki, s a kijelentés­re a többiek elnevetik magu­kat. — Té’en is mozogni kell — teszi hozzá Koncz István —, hizlaljuík a jeget az! át­kelőhelyen. A felengedett hangulatban érződik, hogy Panyoián tör­tént valami az elmúlt eszten­dőben. 2. — Igen, elég súlyos tandíj volt nekünk az 1962-as év — emlékezik vissza a párttitkár. —• Baj volt a szervezeti élet­tel, a szakirányítással, a ta­gok fegyelmével és a közös­séghez való viszonyával. — Két eextendeje a kocák Dr. Kemény Lajossal, a megyei tbc gondozó intézet igazgatö főorvosával folytat­• tunk beszélgetést a tuberku­lózis elleni küzdelemről. Kér­déseinkre többek között eze­ket mondotta: — A tuberkulózis elleni küzdelem ma is egyik legfon­tosabb feladata egészségvé­delmünknek. Az utóbbi évek eredményei azt igazolják, hogy a tbc elleni szervezett harc eredményes. Ma már a r.bc-s megbetegedésnek nem feltétlen tragikus a következe ménye. Ha idejében észre vesszük, gyors gyógyulásra van remény. Éppen ezért tartjuk fontosnak a rendsze­res tüdőszűrő vizsgálatokat, mert az idejében felismert fertőzéseket sikeresen lehet gyógyítani. — 1963-ban a tüdőszűrő, vizsgálatunk jelentősen kiszé­lesedett.. Különösen növeke­dett a falusi lakosság vizsgá­lata. Előre beütemezett terv szerint két röntgepautó jár­ta a megyét, melynek során több mint 180 ezer emberi szűrtünk meg, illetve készí­tettünk róluk ffllmfel vétele­ket. A két stabil szűrőbelyen — Nyíregyházán és Kisvárdán — mintegy 8° ezer ember esett át a szűrővizsgálaton. Nyíregyházán — beleértve a ; > nyabokrokat is — minden embert megvizsgáltunk, s -meglepően kevés fertőző be­leset találtunk (240). A szű­rővizsgálatok inkább azt mutatták, hogy vidéken több a fertőző beteg. A fertőzés főleg az idősebb korosztály­nál tapasztalható. 1963rban az új betegek 51 százaléka *<0 éven fe’üli volt, mig a 1 f éven aluliaknál alig há­rom százalék a fertőzésre megbetegedés. Az új betegek 53 százalékát, a szűrővizsgá­latok alkalmával hoztuk fel­színre­— 1964-ben hogyan ala­kulnak a szűrővizsgálatok? — A terv azt rögzíti, hogy lűW-ben a megye valamennyi 10 éven felüli lakosát szörő- viasgáSsá alá vesszük,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents