Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

A riporter szemével a vitkai Kossuth Tsz-ről (3. oldal ) Olvasóink leveleiből m. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM ARA: 50 fillér 1964. JANUAR 25, SZOMBAT 15. oldal) Február 1-től újjáválasztják a népfrontbizottságokat HARMATI SÁNDOR NYILATKOZATA AZ ELŐKÉSZÜLETEKRŐL Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára a kongresszust előkészítő bizottság vezetője a moz­galom közelgő III. kong­resszusa alkalmából nyi­latkozatot adott. — Számvetéssel kezdődtek kongresszusi előkészületeink. LIcbb a falusi-községi, majd a járási és végül „ megyei bizottságok összegezték a leg- r'nbbi seregszemle óta eltelt immár négy esztendő mun­kájának eredményeit, tapasz­talatait, majd a sok-sok apró mozaikból kirajzolódott az országos kép is. örömmel számolhatok be arról, hogy testületink a városok és falvak mindennapjaiból me­rítették tennivalóikat, s száz­ezrek segítőkészségét kama- toz'atták közös céljaink ja­vára. Mozgalmunk jelentős részt vállalt a mezőgazdaság szeciettsta átalakításából. az újonnan megaiak'tott közös gazdaságok erősíté­séből. Meggyőző szóval, jó tanácsokkal, hasznos út­mutatásokkal segítette és segíti a falvak népét a nagy elhatározás időszaká­ban csak úgy, mint most az új életforma kibonta­kozásának napjaiban. e kiemelkedő eseményeinek előkészítéséből, lebonyolításá­ból. Bizottságaink mintegy 130 000 tagjának csaknem fe­lét tanácstagnak választották meg a városokban és a fal­vakban. — Végül kiemelkedő si­kereink közé sorolom a VI. magyar békekon gresszust megelőző nagyszabású ese­ménysorozatot. — Az elmúlt négy eszten­dőben tehát sokat fejlődött mozgalmunk. Megtalálta többek között az utat tár­sadalmunk minden rétegé­hez, azokhoz is, amelyek korábban kevésbé vették ki részüket a közösség dol­gainak intézéséből. — A Hazafias Népfront III. kon gr ess fisának összehívása, azonkívül, hogy ez a magas- szin iű tanácskozó Testület négyévenként összeül, több szempontból is időszerű. A legutóbbi években történelmi változások zajlottak le tár­sadalmi élesünkben. Lerak­tuk a szocializmus alapjait, hozzákezdjünk a szocializ­mus teljes felépítéséhez. Ez­zel egyidejűleg ma már a szocialista nemzeti egység megteremtésén munkálko­dunk. Elérkezett tehát az idő, hogy hazánk életének eb­ben az új szakaszában is meghatározzuk a népfront­mozgalom konkrét felada­tait. — Ezekben a napokban már országszerte javában zajlanak a kongresszus előké- szüle ei. — Most a kongresszusi elő­készületek új szakasza követ­kezik. Február 1-én megkez­dődik az ország valamennyi több mint háromezer nép­frontbizottságának újjáva- lasztása; 25-ig megtartják alakuló üléseiket mozgalmunk községi, majd 25—29 között járási társadalmi irányító testületek Március 1—10 kö­zött a megyei és a budapesti küldöttértekezletekkel zárul az eseménysorozat. Ezeken a tanácskozásokon választják meg a kongresszus 800 kül­döttét is. A kongresszus idő­pontját, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának felhatalmazása alapján, csak később határozza meg az el­nökség — fejezte be nyilat­kozatát Harmati Sándor. flz országgyűlés mezőgazda­sági bizottságának ülése Akt-vístáink fáradozásainak egyik legszebb elismerése volt, hogy sok helyütt — csu­pán Győr—Sopron megyében 17 községben — a falusi néofrontbizottság elnökét ál­lította a termelőszövetkezet élére a közösség bizalma. Háremszázezer önkéntes scrHötársunk munkálko­dott a legutóbbi ország­gyűlési és tanácstagi vá­lasztások sikeréért. Aktrvis'áink közül eddig még soha ennyien nem kér­tek részt belpolitikai életünk Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága Erdei Fe­renc elnökletével a Földmű­velésügyi és az Élelmezés- ügyi Minisztérium ez évi költségvetésének tervezetét tárgyalta meg. Az ülésen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al- elnöke is. A képviselőknek Királyi Ernő földművelés- ügyi miniszterhelyettes és Dergács Ferenc élelmezés- ügyi miniszterhelyettes szá­molt be a főbb költségvetési előirányzatokról. A vitában felszólalt Far­kas János, dr. Fekszi István, Hodek József. Kókai János­áé, Lakatos András, Tisza József és Z. Nagy Ferenc képviselő, valamint Garam- völgyi Károly pénzügymi­niszter-helyettes és Molnár Károly, a SZŐ VOSZ elnök- helyettese. A felszólalásokra adott vá­laszok után a bizottság egy­hangúlag elfogadta a költség- vetési tervezetet, g úgy ha­tározott. hogy az országgyű­lésnek elfogadásra ajánlja. Jól telelnek a vetések Fel kell készülni a nagyobb fokú jegesedésre és a bólé gyors elvezetésére — Várjunk a fej írágy ázással Az őszi gabonafélék és ta­karmánynövények általában megerősödve fogadták a te­let: a december legelején be­köszöntött és azóta szinte megszakítás nélkül tartó hi­deg időt megelőzően kemény­re fagyott a talajszint, majd vastag „hóbundát” kaptak mindenütt a mezők. így _ a nővén yze‘ ideá’is biológiai állapotban kezdte a telelést. Az őszi vetések — jelek szerint — mój nem szén- védték sehol számottevő kárt, noha a Dunántúl egyes tájain és főleg Bor­sod megyében a hőtakaró erősen „lefogyott” már. sőt egyes vidékeken csupán foltokban található. A Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermeszté­si főigazgatóságán tájékozta­tásul elmondották, hogy a hóréteg tetején eddig csak szórványosán képződött olyan erős jégkéreg, amely indo­kolttá vagy éppen szükséges­sé teszi a tipratás*, illetve a gépekkel való törtetést. Mivel a vékonyabb jégkéreggel fe­dett, általában apró szemű, laza szerkeze'ű hó jelenleg elegendő levegőt tartalmaz vagy enged át a minimális élettevékenységet kifejtő, még alig-alig lélegző vetések­nek, az egyes gazdaságokban tapasz alt túl buzgó leve­gőztetés felesleges, esetleg káros is, hiszen a ráfordított munka növeli a termelési költséget. Ugyanakkor azon­ban hangsúlyozni kell, hogy a valószínűié? hamarosan kezdődő, fagyokkal válta­kozó olvadás, illetve az így megvastagodó, a vetésekre rásimuló jégkéreg igen veszélyes lehet, s akkor a gazdaságoknak sürgősen gondoskodniok keil a leve­gőtől elzárt vetések felsza­badításáról. Az időszerű tennivalók kö­rül az egyik legfontosabb, hogy a mezőkön mindenütt kitakarítsák az árkokat és a lefolyócsatom áltat, a vetése­ken felgyűlő hóié ugyanis gyakran nagy terüle'eken teljesen kipusztítja a növény­zetet. Egyes vidékeken már a tél derekán, sokszor magas hó­ra, kiszórták a fejlődésser­kentőnek szánt fej*rágyát. A sietség e tekintetben nem­csak felesleges, hanem káros is. A fejtrágya legalkalma­sabb kiszórási ideje a tél utolsó és a tavasa első napjaiban érkezik el, amikor hó már legfeljebb csak foltokban van a táblá­kon, a fagyos talaj viszont még mindig elbírja a gépe­ket A KGST kSzgazdaségi állandó bizottságának ülése Prágában Prága, (MTI): Január 17-től 23-ig Prágá­ban ülést tartott a KGST közgazdasági állandó bizott­sága. A tanácskozáson Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. A Kínai Nép- köztársaság megfigyelőkkel képviseltette magát. A bizott­ság megtárgyalta a tagálla­mok népgazdasági fejlődése legfontosabb mutatóinak ösz- szehasonlításáról szóló jelen­tést. Az ülésen jóváhagyok a KGST közgazdasági állan­dó bizottságának 1963. évi munkájáról szóló jelentést. Megtárgyalták továbbá az állandó bizottság különböző szerveinek 1964. évi munka­terveit. Rabszolga- kereskedelem új módja (2. oldat) Labdarúgó „mazsolák" (4. oldal) A lottó nyerőszámai (6. oldal) Az MSZMP, a tanács és a KISZ megyei végrehajtó bizottságának együttes ülése A Szabolcs-Szatmár megyei párt, tanács és KISZ végrehajtó bizottsága pénteken együttes ülésén tárgyalta meg a falusi Ifjú­ság nevelésére, továbbképzésére, a felnőtt- oktatás színvonalának emelésére vonatkozó távlati tanulmánytervezetet. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kurucz Imre, az MSZMP Központi Bizottsága köznevelési és tudományos alosztályának vezetője. Részt vett az ülésen Szegedi József, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztálya munkatársa. A távlat] tanulmánytervezet — az elő­zetes felmérések és tapasztalatok, a helyi adottságok, lehetőségek és igények figyelem­be vételével — irányt ad a falusi ifjúság általános és szakmai képzéséhez. Sokolda­lúan és részletesen foglalkozik a már eddig is jól ismert, vagy kevésbé ismert oktatási formákkal, számos javaslatot tartalmaz a szakma! továbbképzés és felnőttoktatás színvonalának javítására. A tervezet megállapítása szerint a ho­zamok emelése, a termékek javítása, az új technikai eljárások alkalmazása szükségessé teszi a szakmunkásképzés meggyorsítását, Ennek érdekében — a személyi és tárgyi feltételek megteremtésétől függően —■ az elkövetkező tíz évben a meg* lévő szakközépiskolák bővítése, újak lét* rehozása, a bentlakásos és körzeti szak» rnunkásképző iskolák létesítése révén és a kihelyezett mezőgazdasági technikumi osdá* iyokban a falusi fiatalok ezreit képezik ki m mezőgazdaság különböző ágaiba. A tervezet szerint megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a tanulással kapcsolatban) niilycn módon lehet érvényesíteni az anyagi érdekeltség elvét. Gondoskodnak a szakmai képzettséggel rendelkezők továbbképzéséről is, részükre gyakrabban rendeznek gyakor­lati bemutatókat .a jól működő mezőgazda- sági nagyüzemekben, kísérleti gazdaságok­ban. A tanulmánytervet szakbizottság dol­gozza majd fel részletesen. Ellőtte azonban a három végrehajtó bizottság a Kelet-Ma* gyarországban nyilvános vitára bocsátja s a beérkezett észrevételek, javaslatok felhas*» nálásával állítják össze a végleges tervet. Schmid Mihály vasöntőt munkaközben örökítette meg a fotorlporter, a kisvárdal flzemí)9* Hammel József felv.

Next

/
Thumbnails
Contents