Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-25 / 20. szám
Algéria új utakon At algériai Órán a közelmúltban az ország belső nehézségeinek jelképe lett. Az egyik délután kétezres tömeg vonult végig az utcákon, tüntetett a népi és demokratikus állam vezetése ellen. Franciabarát, szélsőséges jelszavakat kiáltozott. A tüntetők összetétele vegyes volt. A kezdeményező né- hányszáz megkergült, forrófejű fiatal, akit az állam ellenségei buzdítottak és béreltek fel, de a felvonulók között voltak hónapok óta munka nélkül tengődő munkások is, elégedetlenkedők, akik népes családjukat nehezen tudják eltartani. Kétségtelen a tüntetés ellenforradalmi jellege, ugyanakkor azonban háttérben megtalálhatjuk a súlyos, nehezen megoldható gazdasági gondokat is. A rendőrség a szervezőket lefülelte, rendkívüli forradalmi bíróság alakult, amely ítélkezett felettük. A hatalomnak határozottan kellett lecsapnia az állam ellenségeire, hogy így megbontsa azt az ellenzőid frontot, amely a nemzetközi imperializmus aknamunkájának eszköze. Ha meg akarjuk érteni az ellenséges tüntetés körülményeit, mélyebben kell bepillantanunk a mai Algéria politikai, gazdasági és társadalmi viszonyaiba. A kiindulópont: Algéria ma a felszabadult Afrikának egyetlen országa, amely kitérőkkel és cikkcakkokkal ugyan, de a legkövetkezetesebben lépett rá a szocialista építés útjára. A Pravda nagy jelentőségű decemberi elvi állásfoglalásában részletesen elemezte azt a társadalmi folyamatot, amely ma a fiatal, önálló államok életében végbemegy. Rámutatott, hogy Afrikában egyes vezetők szocialista építésről beszélnek, hír gondolkodásmódjukat még befolyásolják kispolgári eszmeáramlatok, bizonyos forradalmi romantika keveredik bennük elfogult vallási nézetekkel, de ha következetesen járják végig az utat, amelyen elindultak, eljuthatnak a tudományos szocializmushoz. A Pravda ehhez legjellemzőbb példaként éppen Algériát említette. Az sem lényegtelen körülmény, hogy noha az Algériai Kommunista Párt legális működését hatósági intézkedések akadályozzák, mégis az országban nem folyt terrorral párosult gyűlöletkampány a kommunisták ellen, mint korábban több más arab államban. Algéria abban a tekintetben is példának tekinthető, hogy noha a többi arab országhoz képest elkésve érkezett el a függetlenséghez, m legtöbbet tette a társadalom átalakításáért. Tavaly március vége óta a következetes és radikális intézkedések egymást követték. Először a francia neokolonia- lizmus gazdasági bázisait számolták fel. Az állam kisajátította az elhagyott földbirtokokat és üzemeket, szocialista jellegű vezetést honosított meg bennük. Utána a többi francia gazdasági vállalkozás került a nacionalizálás sorsára, míg végül az átmeneti időszakban előtérbe került, spekulatív, gyorsan meggazdagodott arab nagytőkét számolták fel. A nehezebb feladat akkor jelentkezett, amikor az állam kezébe került gazdasági szektorban meg kellett szervezni a termelést. Sok kárt okoztak az OAS rombolások és ráadásul hiányzott a nyersanyag, a tőke az újjászervezett ipari és mezőgazdasági üzemek működtetéséhez és a megfelelő meny- nyiségű és tudású szakkáder a vezetés nehéz feladatának ellátásához. Mindezt a gondot tetézte, hogy a gyarmati múlt örökségeként súlyos tehertételként nehezedett az új államra a munkanélküliség gondja. Millió és millió felnőtt, munkaképes embert nem tudtak foglalkoztatni. A tömegek — mindenek előtt a falusi agrárproletárok — nyomorúságos helyzete érthető. Elégedetlenséget szült, noha ennek a helyzetnek nem a népi állam politikája volt az oka. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a megkötött egyezményeken túl, sőt azok keretei között sem lehet számítani Franciaország hathatós közreműködésére az algériai gondok enyhítésében. Noha a degaul- leista politika szavai szerint „mintaszerű” viszonyt akar kialakítani Algériával, hogy így megnyerje magának az egykori Francia-Afrika ifjú államainak rokonszenvét. Az Ígéretek inkább csak papíron maradtak. Az eviani gazdasági jellegű megállapodásokból Párizst hovatovább csupán a szaharai olaj megszerzése érdekelte és ezután is az algériai államnak kevesebb részesedést fizet, mint amennyi már általában a Események sorokban Ak amerikai kereskedelemügyi minisztérium fekete listára tett két holland céget, mert állítólag amerikai Diesel-motorokat adtak ed Kubának, „Amerika ilyen alapon fekete listára tehetné De Gaulle-t, vagy egész Angliát” — mondta az egyik cég képviselője válaszul az amerikai minisztérium tiltakozására. Giseard d’Esialng francia pénzügy- és gazdaságiigyj miniszter és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter pénteken átfogó véleménycserét folytattak a szovjet—francia kereskedelem kérdéseiről. Jusztasz Paleckisznek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökhelyettesének vezetésével pénteken Mexikóba repült a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, küldöttsége. A szovjet parlamenti képviselők a mexikói kongresszus meghívására utaztak Mexikóba. Valentyina NyikolajevaTyereskova a világ első női űrhajósa, aki négy napig vendégeskedett Ghánában, repülőgépen Libanonba utazott. A dJakarta! sportpalotában ünnepélyesen megnyílt az észjak-kalimantani szabadság- harc iránti szolidaritás nemzetközi ifjúsági találkozója. A találkozón 47 ország küldöttei vesznek részt; a magyar ifjúsági szervezeteket Kiss János, az országos diákbizottság elnöke képviseli. A* amerikai atomenergia bizottság csütörtökön bejelentette, hogy a nap folyamán kis hatóerejű —- 20 ki- lotonnánál kisebb — föld alatti atomrobbantást haitctt végre, a nevedai kísérleti terepen. Ez volt a második amerikai föld alatti atomrobbantás az idén. közép-keleti arab országokban kialakult. Algéria emiatt elvben már felvetette a részesedés emelésének problémáját és minden bizonnyal hamarosan a gyakorlatban is napirendre tűzi ezt az ügyet. Természetesen az ifjú állam mindenekelőtt a szocialista országok támogatását élvezi belső problémáinak megoldásához. Nagy jelentőségű volt az a gazdasági tárgyalás, amelyet rövid egymásutánban két algériai párt- és kormányküldöttség is folytatott Moszkvában a szovjet vezetőkkel. Ezek eredményeként félmilliárd frank értékű szovjet támogatást kap az ország gazdasága. A szovjet segítség javarészét Algéria legfontosabb gazdasági szektora, a mezőgazdaság, kapja, gépek, egész gépállomások és javító- műhelyek formájában. Ugyanakkor az észak-afrikai országot szoros gazdasági kapcsolatok fűzik más szocialista országokhoz is: hiteleket, áruszállítást, segítséget kap Csehszlovákiától, Lengyelországtól, Bulgáriától, a Német DK-tól, Magyarországtól és Jugoszláviától. Algéria számára ugyancsak kedvező, hogy Csu En-laj kínai miniszterelnök legutóbbi látogatása alkalmával széles körű gazdasági együttműködésben állapodtak meg. Nyilvánvaló, hogy egy országnak elsősorban belső forrásaira kell támaszkodnia gazdasági építésben. A kormány e belső források mozgósításában a kezdeti lendületben túl messzire ment, mert a legkisebb pékműhelyeket, háziipari jellegű műhelyeket is államosította. Ezzel az alapvető gazdasági gondon — a munkanélküliségen — lényegesen nem változtatott, viszont a kispolgári rétegek nagyrészét eltávolította magától. Emiatt az Alger Républicain bírálta is az államvezetést. Felhívta figyelmét, hogy még nem érkeztek el a szocialista építésnek ebbe a szakaszába, sőt a szövetségi politika minél nagyobb dolgozó rétegek megnyerését igényli. A kormány a bírálatot pozitívan fogadta és most január elején, amikor a nemzetgyűlés az 1964-es pénzügyi törvényt tárgyalta, Bachir Boumaza gazdasági miniszter enyhébb gazdasági politikát hirdetett meg. A túlzott rendszabályokat visszavonják, a kisüzemeket visszaadják régi tulajdonosaiknak és könnyítéseket adnak az algériai lehetőségek iránt érdeklődő francia tőkének is. Az új gazdasági politika az országban elismerést váltott ki. Párizsban is hivatalos körökben kedvezően és rokonszenv- vel fogadták. Boumaza a nemzetgyűlésen, majd Ben Bella elnök is hangsúlyozta, hogy ez egyáltalán nem jelent elkanya- rodást az alapvető szocialista elvektől, sőt hosszabb távra éppen a szocialista tendenciákat előzi. A közhangulat egyszeriben megjavult, kedvező politikai feltételek alakultak ki a továbblépéshez a gazdasági építésben is. Ilyen körülmények között érte az országot az oráni ellenforradalmi jellegű tüntetés, amelyet minden bizonnyal külföldi buzdításra rendeztek. Az uszítás nemzeti eredetét nehéz lenne pontosan meghatározni, de az elhangzott jelszavak arra biztosan engednek következtetni, hogy a francia ultra-körök az OAS egykori hívei kulcsszerepet töltöttek be. Most azonban — mint Ben Bella kiemelte .— Algériának az a feladata, hogy nagyobb eréllyel gondoskodjék a forradalom biztonságáról. A dán közvéleményt már napok óta nyugtalanítják azok a lapjeüentések, amelyek szerint a rendőrség titokban összeírja az országban élő „nem kívánatos” személyeket. A Land Og Folk című lap szerint ezeknek száma elérte a 500 000-et. Ide sorolják mindenekelőtt a kommunistákat, az atomfegyver ellen kü3- dő mozgalom harcosait és más haladó szervek tagjait. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatában az 1S54- 9S Indokinára vonatkozó egyezl- mények megsértésével vádolja Angliát A nyilatkozat rámutat, hogy az angol kormány elkvVTi Dcl-Vietnamba tisztjelt, akik részt vesznek légitámadásokban. > Román, nigériai és bolgár Midiit felszólalása a leszerelési értekezleten Kedden tartja plenáris ülését, a genfi értekezlet Genf, (MTI); A tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet péntek délelőtti plenáris ülésén elsőnek Du- mitrescu nagykövet, a Román Népköztársaság képviselője szólalt fel. A tárgyalások kedvezőbb légkörére utalva megállapította: a nemzetközi feszültség enyhítése terén eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy helyes a békés tárgyalások módszere. Obi, a nigériai küldöttség vezetője sürgette, hogy minél előbb kössenek szerződést az atomfegyverek eltiltásának megakadályozásáról és a váratlan támadás veszélyének elhárításáról. Az alig több mint egy órás ülés harmadik szónoka, Luka- nov nagykövet, a bolgár küldöttség vezetője sürgette, hogy a bizottság váltsa valóra azl ENSZ-közgyűlés határozatait ac leszereléssel kapcsolatban. Felhívta a figyelmet: a nyugati hatalmak még mindig nem foglaltak állást az „atomernyő” szovjet javaslatához, vagyis ahhoz az indítványhoz, hogy a leszerelés harmadik és utolsó szakaszának végéig őrizzék meg az atomhatalmak nukleáris fegyverzetüknek egy bizonyos hányadát. Ezt a fontos javaslatot, a bizottságnak behatóan meg kell vitatnia, — hangoztatta Lukanov. Az értekezlet kedden tartja következő plenáris ülését. Megegyeztek abban is, hogy a jövő héten ismét három ülést tartanak. Az értekezleten részt vevő nyolc el nem kötelezett ország — India, Brazília, Mexikó, az EAK, Nigéria, Etiópia, Svédország és Burma — képviselői hétfőn a brazil küldöttség szék- lelyén tanácskozásra ülnek Cjabb yálasz a Hruscsoy-üzenetre Moszkva, (TASZSZ): Jorge Alessandri chilei köz- társasági elnök külön üzenetben válaszolt az állam- és kormányfőkhöz intézett Hruscsov- üzenetre. Az elnök köszönetét fejezi ki Hruscsov leveléért és biztosítja a szovjet miniszter- elnököt, hogy az abban közölt tételeket a chilei kormány a legtüzetesebben tanulmányozza. „Chilét a legőszintébb béke- szeretet hatja át; hazánk meg van győződve arról, hogy a nemzetközi ellentéteket lehetséges békés eszközökkel, a fennálló szerződések tiszteletben tartásával megoldani. Ezért a békét szolgáló a háború elhárítására alkalmas bármilyen kezdeményezést kormányom mindig a legmélyebb érdeklődéssel fog megvizsgálni” — írja Alessandri. Hewlett Johnson 90 éves Moszkva, (TASZSZ.:: Szombaton, január 25-én lesz 90 éves Hewlett Johnson, a Canterbury-i egyházmegye volt dékánja, a Béke-világta- nács tagja, az Angol—Szovjet Baráti Társaság elnöke. Az Izvesztyija péntek esti számában közölt cikkében K. Kudrov megállapítja, hogy Hewlett Johnson szocialista meggyőződésűvé vált, noha ez nem szigorúan tudományos jellegű. A szovjet hatalom első napjától kezdve a. szovjet nép hűséges barátja lett, több könyvet is írt a Szovjetunióról, s ezek nagy szerepet játszottak abból a szempontból, hogy Angliában és más külföldi országokban megismerjék az igazságot a Szovjetunióról. Hewlett Johnson fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki a német fasizmus mielőbbi szétzúzása érdekében, majd a háború befejezése óta kérlelhetetlenül harcol azok ellen a sötét erők ellen, amelyek az emberiséget újabb pusztító katasztrófába akarnák dönteni. A világot átfogó békemozgalomban játszott rendkívül aktív szerepéért az angol reakció többször is árulással vádolta Hewlett John- sont. Ez a vád azonban nem riasztotta vissza a békéért kifejtett további lankadatlan fáradozástól és bár tavaly saját akaratából megvált egyházi tisztségétől, továbbra is megmaradt magas társadalmi pozícióiban és folytatja harcát a békéért és a haladásért — írja Kudrov. A rabszolgakereskedelem új módja Évi utánpótlás: 30000 lány — „Balettcsoport keres fiatal táncosnőket** A világsajtó számtalan képet és cikket közölt már Szaud király „háreméről”, amely egész kis településnek számít, hiszen a mu.timillio- mos arab király palotája mögött száz modern villát építtetett 4 felesége, 30 hárem- hölgye és 100 rabszolganője számára. Sokat írtak a lapok Szaud király színpompás testőrségéröl és nem kevesebb, mint 10 millió dollárt érő arany autójáróL A királyi családnak telik palotákra, háremhölgyekre, testőrségre és luxusautókra, hiszen az ARAMCO amerikai olajvállalat az országban fellelhető kőolaj kitermelési jogáért 50 százalékos haszonrészesedést biztosít Szaud király és 39 fivére részére. Ez a részesedés évente 3—400 millió dollár. Pénzéhes ügynökök A középkori rabszolgaság egyik modem formája a leánykereskedelem, amelynek titkos csatornáin még ma is sok ezer európai lány kerül évente az észak-afrikai és a közel-keleti országok éjszakai mulatóiba, előlkelő arab urak háremeibe és külvárosi lebu- jokba. Ausztria, Nyugat-Németor- szág, Franciaország és sok más nyugati állam mammut- lapjainak apróhirdetés rovataiban gyakran jelennek meg efajta hírdeések: „Egy ba- letícsoport külföldi turnéjához korlátozott számban keresünk fiatal, csinos táncosnőket.” A jelen'kezőket lelkiismeretlen ígérgetéssel kápráztatják el a pénzéhes ügynökök. könnyű életet, magas keresetet, dúsgazdag férjeket ígérgetnek a hiszékeny íia'al lányoknak. Szenzációkat vadászó nyugati riportergárda és néhány humánus érzésektől veze'ett újságíró az utóbbi években a maga szakállára több ügynök csoportot leplezett le és sok eltűnt szerencsétlen lány nyomait kutatta fel. Ezeknek a szakértőknek a véleménye szerint az 50-es években nem kevesebb, mint 30 000 eur^ai lány került évente a lelketlen kerítők markába, került a Közel-Kelet gazdag olajmágnásainak háremébe, a nem is kétes hírű arab mula'iphelyefere, vetkőzoDárokb* és nyilvános házakba és jutott a teljes elzüllésre. Botrányper Rómában Két évvel ezelőtt Rómában kipattant egy botrányper, amely egycsapásra el- homályosí oíta még a hírhedt Montesi ügyet is. „Diplomaták, iparmágnások, egy cx- miniszter és a felső tízezer köreibe tartozó hölgyek a per főszereplői.” „A leánykereskedelem szálai Nyugat- Berlinbe és Beiruthba vezetnek.” Ilyen és ehhez hasonló címek alatt közölték képes riportjaikat! a szenzációra éhes nyugati lapok. A 40 éves szicíliai származású Maria Fiore Róma szívében űzte századunk legnagyobb szabású leánykereskedelmét. „Világ-Klubb” nevű éjjeli mulatóhely volt a tulajdonosnő főhadiszárása. A mulató mellett külön kozmei- kai szalont tartott fenn, ahol az üzletház alkalmazottait • szerelemre és a pénzszerzésre előkészítették. Modern fazonú női crombi kabátok Világos és sötét színekbe* 1500,— Ft-ért Fésűs gyapjú télikabátok 1300,— Ft-tól Sötétszinű bélelt télikabát 520,— Ft-ért Műszálas női ruhák 2*0,— Ft-tól 300,— Ft-ig Flanell női ruhák 150,— Ft-ért Kapható a* Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat női konfekció szaküzleteiben Nyíregyházán. Kisvárdán, Mátészalkán. (85721) Az öngyilkos szolgáló Az egyik alkalmazott Vera Burger nyugat-berlini lány néhány hónapi szolgálat után öngyilkos lett. Követte az ő példáját egy olasz lány, Tiziana Britt is, aki nagy karrierről álmodott, de végül is kiégve és kifosztva álmai végére ért és inkább a halált választóba, mint ' a prostituáltak életét. Ez a két öngyilkosság buktat'a le Maria Fiore asszonyt. Most a római börtönben írja emlékiratait a nagystílű üz’.etasz- szony, aki sck száz fiatal élet elsikkasztásáért felelős. Az Interpol állandóan folytatja nyomozásait a leányke- reskedők ellen. A legtöbb esetben azonban tehetetlen. Nem tudja ugyanis meggátolni, hogy a nyomor és a ka’andvágy ne hozza „a piacra” egyre az újabb „árut” és ne kergesse a szerencsétlen lányokat az ügynökök markait«. Dr. Horváth SáadM
