Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

XXL ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1964. JANUAR 5, VASÁRNAP HruscsGV Szeneié siek világvisszhangia Javaslat a termelő» szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségé­nek további fokozására (3—4. oldal) Téliesítés és az építőipar (5. oldal) Az ifjúságvédelemről (6. oldal) Különös „farmerek” Argentínában A nyugati fővárosok sajtó­ját és közvéleményét tovább­ra is élénken foglalkoztatja az az üzenet, amelyet Hrus­csov szovjet miniszterelnök intézett a világ állam- és kormányfőihez. Az AFP washingtoni tudósításában megállapítja, hogy Johnson elnök behatóan tanulmányoz­za Hruscsov javaslatait. Washingtoni politikai kö­rökben általános az a fel­fogás, hogy Hruscsov új javaslatával magához kí­vánja ragadni a kezdemé­nyezést abban a „béke- offenzivátan” amely bizo­nyos idő óta a Szovjet- jetunió és az Egyesült Államok részéről egyaránt kibontakozóban van. A New York-i sajtó a Hruscsov üzenetet az utóbbi napok legfontosaabb poli­tikai dokumentumának te­kinti. A TASZSZ New York-i tu­dósítója megállapítja, hogy a szovjet kormányfő javasla­tait amerikai körökben „óva­tosan® fogadják. Jellemző Kightower-nek, az AFP hír- ügynökség szemleírójának kommentárja, amely úgy vé­li, hogy Hruscsov üzenetét jelenlegi formájában vissza­utasítják majd. Ez a vissza­utasítás azonban nem köz­vetlenül történik, hanem „a nyugat ellenjavaslatainak se­gítségével”! Hightower rá­mutat arra, hogy amerikai vezető személyiségek kikérik az üzenettel kapcsolatban az Egyesült Államok NATO-be- li szövetségeseinek vélemé­nyét is. A szemleíró szerint a kialakítandó nyugati állás­pontban fontos szerepet fog játszani a nyugatnémet kor­mány állásfoglalása. Párizsban hivatalosan még nem foglaltak állást a szov­jet kormányfő üzenetéhez, amelyet Vinogradov nagykö­vet pénteken a késő délutáni órákban nyújtott át De Gaullenak. A szombat reggeli lapok vezető helyen részletesen is­mertetik a szovjet javasla­tot. Kiemelik, a nemzetközi enyhülésre irányuló törekvés­ben a kezdeményezés tovább­ra is a Szovjetunió oldalán van. Moszkva nagy békeoffcnzí- vát indít — írja a Combat —, Johnson újévi üzeneté­ben kifejezésre juttatta jó­akaratát, Hruscsov konk­rétan részletes javaslattal válaszol. Megjelöli azokat a súrlódási pontokat, amelyeket meg kell szüntetni, köztük a „külföldi támaszpontokat" ami meg­magyarázza, hogy Washing­ton nem fogadta jól a Szovjetunió tervét. A nem­zetközi helyzet azonban ma már nem olyan — hangoztat­ja a lap —, hogy a Szovjet­unió újabb kezdeményezését egysaeiüen «propagandának" minősítsék és kézlegyintéssel intézzék el. A szocialista Populaire szerint Hrus­csov javaslata arra irá­nyul, hogy a NATO és a Varsói Egyezmény aláírói közti megnemtámadási egyezmény tervét kiter­jesszék mindazokra az or­szágokra, amelyek hajlan­dók ezt elfogadni Az Humanité kommentár­jában ezeket írja: s világ Ismét meggyőződ­hetik: a Szovjetunió nem elégszik meg azzal, hogy beszéljen a békéről, a sza­vak tettekkel párosulnak. Angol gyarmatosítók támadása DhaEa szulténség @9E@n (9. oldal.) Pelé és társai (8. oldal) Az esztendő fordulóján a világ mindig érdeluouessel várja az államférfiak, veze­tő politikusok nyilatkozatait. Az idén szokatlanul sok üze­net, beszéd és köszöntő hangzott el. De szokatlannak mondható az is, hogy a mos­tani újévi nyilatkozatok nagy többségét mennyire áthatotta a szívélyes hang, a derűlátó bizakodás. Ennek elsősorban az az oka, hogy a világ eléggé sikeres külpolitikai esztendőt hagyott maga mö­gött: megszületett az atom- csendegyezmény és a szovjet fővárosban lefolytatott tár­gyalások kedvező légköre — amely ,,moszkvai szellem” néven vonult be a diplomá­ciai szótárba — tovább kí­sérte a nemzetközi kacsola- tok fejlődését, főként a két legnagyobb hatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok viszonyát. Az emberi­ség tehát joggal reméli és várja, hogy a múlt esztendő vetése kikeljen, s az idei év további előrehaladást hozzon a tartós béke megalapozásá­hoz. Ez a jószándék és cselek­vőkészség különösen a Szov- jetnió kormányfőjének újévi nyilatkozataiból sugárzik nagy erővel. N. Sz. Hruscsov az esztendő fordulóján szá­mos interjút adott, beszédet mondott és üzenetet küldött a világ minden tótéra. Ezek­ből egészséges optimizmus árad. A Szovjetunónak az a véleménye, hogy lehetőségek, nyílnak a fontos nemzetközi kérdések rendezésére. Sok feladat áll a diploma­ták előtt. Mert ha ez óív ho­zott is sikereket, azért az új esztendő még igen sok prob­lémát örökölt és legtöbbjük már nagyon régóta húzódik. Ezek közül a legnagyobb horderejű; a leszerelés. A szovjet kormányfő újévi nyilatkozataiban vezető he­lyet kapott ez a gondolat. A hadikiadások csökkentése, a fegyverkezési hajsza meg­állítása, az atommentes öve­zetek létrehozása, a külföl­dön állomásozó csapatok visszavonása és más hasznos lépések mind-mind közelebb hoznák a teljes leszerelést. Ezekhez csatlakozott most az új, nagyjelentőségű javas­lat. Hruscsovnak a kormány­főkhöz intézett szilveszteri üzenete azt indítványozza, hogy fontolják meg egy olyan egyezmény aláírását, amely száműzi az államok területi vitáiból az erőszak alkalma­zását, s csak a békés meg­egyezésnek ad helyet. Az üzenet kedvező visszhangot váltott ki a nemzeközi sajtó jelentős részében. A nagy horderejű javaslat, amely fel­ölel szinte minden vitás kér­dést, kiemelkedik az újévi nyilatkozatok sorából, hiszen még hosszú ideig a külpoli­tika előterében marad. Johnson amerikai elnök ugyancsak egy rövid, szívé­lyes újévi üdvözletét inté­zett a szovjet vezetőkhöz, más amerikai forrásokból meg lehet állapítani, hogy az USA ugyancsak a moszk­vai szellem alapján igyekszik folytatni kü'politikai tevé­kenységét. Legalábbis a sza­vakból ez tűnik ki. A világ nagyobbik részén a józanabb, megfontoltabb poli­tika kezd felülkerekedni. És, ha a nyugati újévi nyilatko­zatokat tettek is követik, ak­kor tovább növekedhet az emberiségben az a bizako­dás, amely az esztendő for­dulóján eltöltötte. ‘ A katonai költségvetés 600 millió rubeles csökkentése után a Szovjetunió újabb konkrét javaslatának elfogadása lé­nyegesen csökkentené az ál­lamok közötti súrlódási fe­lületet, felszámolná a feszült­ség veszélyes tűzfészkeit, nö­velné a kormányok, az or­szágok közötti bizalmat. Péntek esti híradásaiban az angol rádió- és televí­zió adóállomások elsőrendű fontosságú eseményként, vezető helyen ismertették Hruscsov szovjet minisz­terelnök «világméretű megnemtámadási paktu­mának” tervezetét. A hír- magyarázók kiemelték, hogy ezekben az órákban a világ valamennyi fő­városában — Londont is beleértve — a szovjet bé­ketervezetet tanulmányoz­zák. Angol hivatalos állásfoglalás­ra — bár a szovjet kormányfő üzenetét már csütörtököm kézhez vették — csak a pén­tek esti órákban került sor, miután Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivője „csalódást keltőnek” nevezte a javaslatokat. Ekkor az angol külügyminisztérium is a szokásos formulához fo­lyamodva kijelentette: „első pillantásra úgy tűnik, hogy a szovjet emlékirat csupán megismétli a már ismert té­mákat”. Az angol külügyi szóvivő mindenesetre hozzá­fűzte, hogy a szovjet kor­mányfő „hosszú levele továb­bi tanulmányozást igényel”, Jelentések szerint Rusk amerikai külügyminiszter és David Ormsby-Gore wa­shingtoni brit nagykövet a jövő héten tanácskozni fog a szovjet békepaktum-tervezetre adandó nyugati válaszról, London, (TASZSZ) A Guardian tudósítójának jelentése szerint Dél-arábiai Szövetség 2000 lövésze, angol csapatok, tüzérség és harc­kocsik támogatásával, hadmű­veleteket indított Dhala szul- tánság ellen, hogy letörje a a lakosság gyarmatellemes megmozdulásait. A Dél-arábiai Szövetség mint ismeretes, 1959-ben ala­kiüt 11 hercegségből és szül-i lanságból. A szövetség össze- tákolásával az angol gyarma­tosítóknak az volt a céljuk, hogy biztosítsák Adent, a brit birodalom legnagyobb dél-arábiai haditengerészeti támaszpontját. A hercegségeik, szulténsá- gok és Aden lakossága azoji­ban hevesen tiltakozott a szövetség létrehozása ellen és követeli feloszlatását. Húszezer ifjú vetélkedése (5. oldal) Kultúrmunka a dohánygyárban (6. oldal) Mit fizet a lottó (12. oldal) Walter Ulbricht a két német állam együtt m üköd ésér öl Berlin, (MTI): — Az új év kezdetén Nyu- gat-Németország és Nyugat- Berlín polgáraihoz, a Nyugat­német Szövetségi Köztársaság kormányához és a nyugat-ber­lini szenátushoz fordulunk az­zal a javaslattal, hogy 1964-ben lépésről-lépésre, tárgyalások és megértés útján hozzunk eny­hülést a két német állam, il­letve az NDK és Nyugat-Ber- lin viszonyában” — javasolta Walter Ulbricht, a Német Szo­cialista Egységpárt első titká­ra, az NDK Államtanácsának elnöke pénteken este a berlini Metropol Színházban a Német Kommunista Párt megalakítá­sának 45. évfordulója alkalmá­ból tartott ünnepi megemléke- zésen. Walter Ulbricht beszéde első részében méltatta a Német Kommunista Párt megalakítá­sának jelentőségét és megem­lékezett a német forradalmi munkásmozgalomnak azokról a harcosairól, akik életüket ál­dozták a monopolkapitalizmus, a fasizmus és a revansizmus el­leni harcban. A mai németországi helyzet­re áttérve, az enyhülés megte­remtésére a következő javasla­tokat terjesztette elő: 1. A kereskedelem normalizá­lása és fejlesztése a két né­met állam és Nyugat-Berlin között. Meg kell szüntetni a kereskedelemre ártalmas rendelkezéseket és mester­kedéseket. 2. A német népet nieg kell vé­deni az atomkatasztrófától, ezért a két német állam kös­sön szerződést arról, hogy lemond az atomfegyverke­zésről, nem állít elő atom­fegyvereket, és nem vesz részt a multilaterális atom­fegyverkezésben. Mindkét német állam közösen lépjen be az Európában létesíten­dő atomfegyvermentes öve­zetbe. 3. Csökkentsék a háborús ve­szedelmet és a fegyverke­zési kiadásokat azzal is, hogy megállapodnak: nem fokozzák tovább a fegyver­kezést és lemondanak a ka­tonai kiadások növeléséről. 1. Az NDK és az NSZK meg­bízottjaik útján való tárgya­lásokkal normalizálják egy­másközti kapcsolataikat, s megállapodnak olyan intéz­kedésekben, amely a hideg­háború megszüntetéséhez vezetnek. Nyugat-Berlint il­letően, építsék le a hideg­háború propagandát, szün­tessék meg az amerikai megszálló katonaság RIAS nevű rádiójának működését, hagyják abba a rádióállo­más uszító adásait. 5. A két német állam békés együttélésének biztosítása és a feszültség enyhüléséhez vezető út egyengetése cél­jából hasznos lenne a két német kormány és Nyugat- Berlin képviselőiből álló közös bizottságokat alakí­tani. A továbbiakban Walter Ulb­richt megismételte azt a ko­rábbi javaslatait, hogy a két német állam kormánya is fenn­tartás nélkül csatlakozzék a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között kötendő megnemtámadási szerződéshez, továbbá, hogy vegyék fel mindkét német, államot az ENSZ tagjai sorába. Addig is azonban, míg az utóbbi meg nem valósul, mindkét német állam egyenlő jogú megfigye­lőkkel képviseltesse magát az ENSZ-nél. Az a tény, hogy az Egyesült Államok most megta­gadja a beutazási engedélyt az NDK megfigyelőitől, ellent­mond az ENSZ alapelveinek. Szovjet küldöttség; Kábában Havanna, (TASZSZ): A kubai forradalom évfor­dulójának ünnepségeire a szi­getországba érkezett a szovjet küldöttség Podgornij, azSZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának és a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével szombaton ellátogatott a fővá­ros közelében levő Nemzetkö­zi Barátság-parkba, ahol a szovjet és a kubai barátság je­léül egy fát ültetett el. Szombaton délután a kül­döttség tagjai a Szocialista Forradalmi Egységpárt Orszá­gos Vezetősége tagjainak, to­vábbá Guevara és Cienfuegos miniszterek kíséretében Mari- elbe érkeztek, ahol megtekin­tették Kuba legnagyobb hőerő­művének építkezési munkála­tait. Az építkezésen nagygyűlést rendeztek a szovjet küldöttek tiszteletére. Guevara beszédé­ben mély háláját fejezte ki a szovjet n.épnek a szocializmus építésében nyújtott testvéri segítségért. A szovjet küldöttség vezetője Podgornij válaszbeszédében hangoztatta a kubai és a szov­jet nép barátságának megin- gathatatlanságát. A Daily Worker az angol stratégiai tartalékról London, (MTI): A ciprusi válság egyik mel­lékterméke az angol Tory- körök hangos és következetes propagandája a stratégiai tar­talék gyengeségéről a Tory- sajtó rikító színekkel ecseteli azt az állítólagos fenyegető ve­szedelmet, hogy Anglia kép­telen lesz megfelelni összes messzemenő katonai kötele­zettségének és „el fog szakad­ni a túlfeszített vékony vörös fonal” (T. I. az angol haderő). E propaganda eddig még kife­jezetten ki nem mondott, de félreérthetetlenül vilgos célja a katona kötelezettség valami­lyen alakjának visszaállítása. Ezzel szemben a Daily Wor­ker főszerkesztője kimutatja: hogy Anglia 53 000 katonát tart Nyugat-Némétországban, s azok nem azért vannak ott, hogy a német népet védjék, hanem azért, hogy az Anglia által fizetett óriási költséggel a NATO „védőernyőjét” alkossák, amely alatt a nyugatnémet tá­bornokok felépíthetik hadsere­güket. Ez már meg is történt. Most Nyugat-Németországnak van az egyik legnagyobb had­serege Nyugat-Európában és ezért főként a Toryk a bűnö­sök. Leszerelés

Next

/
Thumbnails
Contents