Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-15 / 293. szám

A tsz vagyona: társadalmi tulajdon Amikor a társadalmi tulaj­don védelméről beszélünk, az emberek egy részénél csu­pán a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelmének gon­dolata vetődik fel. A társadalmi tulajdon megkárosítása nem mindig takar bűncselekményt. A kár­térítési kötelezettség azonban ilyen esetekben is fennáll. Állami vállalatok, intézmé­nyek, hivatalok többnyire következetesen igyekeznek végrehajtani a törvényben előírt kötelezettségüket, akár saját dolgozójuk, akár kívül álló személy okozta a kárt. A társadalmi tulajdon köre azonban nemcsak az állami vállalatok, hivatalok, intéz­mények területét foglalja magába, hanem o termelő­­szövetkezetek közös tulajdo­nát is. Ezen a területen van­nak még súlyos hiányosságok. A termelőszövetkezetek zöménél még ma is idegen­­kednek a tsz-taggal szemben kártérítési eljárást lefolytat­ni. Ez különösen akkor szem­betűnő, ha a kár nagyobb összegű, esetleg bűncselek­ményt is takar, és a büntető bíróság a kár megtérítését polgári perre utalja. A tsz-ek­­nél a jogszabály hiányos ismerete és egyéb okok miatt A számok tükrében Egy kis tisztika népesedési sta-Moszkvában 1963 december 4-én 249 új szovjet' állampol­gár született. A fővárosban az újszülöttek száma havonta W00, évente pedig körülbelül 1ÓÓ 000. Az egész Szovjetunióban a lakosság természetes szaporu­lata körülbelül évi 5 millió. Az új városokban, így Bratszkban, Dubnában, Obnylnszkben az újszülöttek száma elért a lako­sok számának 15 százalékát. nem indítják meg a polgári pert. Előfordul, hogy a veze­tőség a saját hatáskörén be­lül akarja elintézni a kár ösz­­szegszerű megállapítását —, s mivel ehhez nincs joguk — törvénysértést követnek el. Súlyosabb eset az, amikor a bírósági határozat ellenére' Olyan javaslatot terjesztenek a közgyűlés elé, hogy a „tag­ság a kárt magára vállalta”. Az előbbi esetre példaként lehet megemlíteni a máriapó­­csi Zöld Mező Tsz vezetősé­gét. Cíak ügyészi közbelé­pésre Indították meg a pol­gári pert egy volt vezetőségi taggal szemben, akinek bű­nösségét a bíróság megálla­pította, s a tsz-t az okozott kár megtérítésére polgári perre utasította. A nyírpilist Vörös Zászló Tsz vezetősége javaslatot tett a közgyűlésen, hogy a volt vezetőségi tag ál­tal okozott kárt a tagság vál­lalja magára. Az ilyen és ehhez hasonló esetek törvénysértőek és egyáltalán nem szolgálják a termelőszövetkezetek kö2ös vagyonának védelmét. Dr. Abonyi Arnold ügyész CIGARETTA DOHÁNY NÉLKÜL Az amerikai Roswell Pgrk Memorial Institute munkatár­sai igyekeznek olyan cigaret­tát előállítani, amely megfe­lel a dohányzók ízlésének, de kevésbé veszélyes, mint a dohányból készült cigaretta. A legkülönfélébb levelekkel és virágokkal kísérletének: fehérrépával, petúniával, ká­posztával, gycaTnekláncüűveí, stb. A „szívásra” alkalmas le­veleket hatalmas teraszon szárítják és a dohánygyáro­sok által pácolásra hasznait nedvekkel öntözik. Ezután az intézet dolgozói szétvágják és összesodorják a leveleket. A huszonöt „kísérleti nö­vény” eddig legsikerültebb keveréke káposztát évéiből, gyermekláncfűből és fehérré­pából áll. Arról még ezután fognak meggyőződni, hogy valóban veszélytelen-e a „do­hányosok” egészségére. Csak tanúk ? Kobra a lakásban RjumSn biológus különös foglalkozása — Bátran, Bantyik! Bátran! A kőtár megremeg, a nyí­láson kidugja lapos fejét a — kobra. Kitekeredik a ko­sárból, a hátráló ember felé közeledik. Aztán megáll, ma­gasra emeli a fejét és vár. Jól fejlett, majdnem kél méter hosszú, közép-ásziai példány. Sokszor látni ilyent Tádzsikisztán hegyei között. A harapása halálos. Bantyik azonban szelíd. Egy éve él A. Rjumin biológus moszkvai lakásában. A játékegér A tudós régóta foglalkozik kígyókkal. Ez a szórakozás: a „hobby”-ja. Szabadságát is többnyire kígyóvadászattal tölti, a zsákmányt az állat­kert terráriumának adja, ahol mérget vesznek tőlük gyógyá­szati célokra, a legszebb pél­dányokat azófi bán megtartja magának a" gyűjteményébe. Az újságíró némi kényel­metlen érzéssel néz szét ma­ga körül a nem mindennapi környezetben. A tudós most bemutat egy kísérletet. a kobrával. Játékegeret tesz & á padlóra, leborítja egy da­rab plexiüveggel. A kígyó rácsap — a plexlüvogre. Nem sikerült megkaparintani az egeret- Ugyanezt a kísérle­tet Kjumin megismétli a szo­ba másik sarkéban. De itt már másképpen viselkedik a kígyó: megkerüli a plexiüve­get, és szájában a Játékegcr — nem ízlik, elengedi, vis2- szavonul. Harmadszor eléte­­szi Rjumin az egeret, s a kí­gyó unottan néz, lustán ösz­­szetékéredik. A kígyó „tudatau — Megsértődött —mosoly­gott a tudós. — Nem lehet mégégyszet rászedni... — Visszaparancsolja BántyikOt a kosárba és másik kobrát hív elő. Ez njár ismeri a játek­­egerét.. Rá sem néz. Évek, sórán végzett kísérle­tekkel arfa a megállapításra Emelkedik életkora az emberek ' A legutóbbi statisztikai ada­tok szerint Bulgáriában a ha­lálozási arányszám az 1939. évi 13,4 ezrelékről 1960-*-1962- beft 8,2 ezrelékre csökkent Bulgáriában az emberek átla­gos életkora 1962-ben az 1956. évihez képest 3 évvel és az 1900—1905 évihez képest TI ev­vel növekedett. Jelenleg a nők átlagéletkora 71,. a férfiaké 63 év. 100 lakosba jut egy Romániában orvos A napokban újabb 730 fiatal végzett örvóS kezdte meg a gyógyítását Romániában. Velük egyidőbén lépett munkába az egészségügyi középiskolák 650Ö végzett növendéké iá. Romániában jelenleg körül belül 700 lakosra jut egy or vos, s ezzel a mutatóval meg előzi Angliát) Belgiumot, az NSZK-t és Svédországot. Ilárommilliószázezer diák Vjaesészlav Jaljutyih, i • Szovjetunió felsőoktatási és kö zópfoliü szakoktatáfei miftiszte re, az alábbi érdekes adatokat közölte: ■A SzoVjeturtióban minden 23< lakosnak főiskolai Vagy közép­fokú szakiskolai képzettségé vön. AZ Ország főiskoláin és egyetemein, jelenleg több mint • 3 100 00Ö diák-tanul, két és fél­szer annyi, mint az össze* európai., tőkés országokban '•.együttvéve. jutott Rjumin, hogy a csú­szómászók viselkedését nem csupán a feltételes reflexek­kel kell magyarázni, mert el­raktároznak bizonyos „tapasz­talatokat”, amelyekkel képe­sek „alkotó módon” élni. Ha­mar kitapasztalják, hol van a legjobb vadászterület, hol találni a rágcsálók üregeit. Tehát nem Véletlenül buk­kannak rá a zsákmányra, ha­nem tervszerűen felkeresik az áldozatot. Nem vetik rá ma­gúkat olyasmire, amit nem tudnak elnyelni, legfeljebb amikor védekezésből támad­nak. A veszélyessé válható támadás ' helyett is inkább a menekülést választják. „Tudatuk” természetesen korlátolt. Például csak a gaz­dájuknak tanulnak meg enge­delmeskedni, annak, aki eteti őket. Másokban veszélyt lát­nak: támadnak vagy elrejtőz­nek előle. Tudományos megfigyelés Akinek módjában van gyak­rabban részt venni egy-egy bí­rósági tárgyaláson, az hamar felfedezheti az összefüggést a bűncselekmény és az Italfo­gyasztás között. Különösen szembetűnő ez a súlyos testi sértéseknél, az élet elleni bűn tetteknél, kiindulópont rend­szerint az italbolt, ahol né­hány pohár bor, vagy pálinka utón könnyebben tor elÖ a meggondolatlan kijelentés, is­mét kiéleződik a már feledés!) merült haragos viszony. Ha kinyilt a zsebkés, borgőzös fej­jel nehéz mérlegelni a követ­kezményeket. Néhány meggon­dolatlan pillanat ötökre tönk­reteheti a saját családja életét, mások boldogságát. A súlyos bűncselekmények­nek mintegy 80 százalékát erő­sen ittas állapotban követik el. Bár az új BTK nem tesz kü­lönbséget józan és ittas állapot között, mégis érdemes élgon­dolkodni rajta. Különösen fi­gyelemre méltó az italboltve­zetők szerepe. Látszólag nem részesei a cselekménynek. Ta­núként kihallgatják őket, s utána Aolgozhainak tovább. Mérhetik az italt a dülöngélő embereknek, akaratlanul is előkészítve a talajt újabb tra­gédiáknak. Minden italboltban ott függ a tábla: ittas egyéne­ket nem szolgálunk ki. Ez a figyelmeztetés elsősorban a vendégeknek szól, de közis­mert dolog, hofjy a részeg em­ber nem sokat törődik'a táb­lákkal. Helyes lenne tehát, hogy az italbolt dolgozói .a sa­ját figyelmeztetésüknek is. te­kintsék, A bűncselekmények számá­nak alakulása azt bizonyítja, hogy szükség van erre a figyel­meztetésre. És mivel a maga munkaterületén elóbb-utóbb mindenki nagy gyakorlatra.'ta­pasztalatra tesz szert, furcsán hat az az érvelés, hogy stem tudják megállapítani, (cinek adható még ital és kinek nem. Gyakori eset, hogy áz első osz­­szetüsések, verekedések utón ~, amelyek rendszerint a bolt személyezete előtt zajlanak le — minden tortúra nélkül újabb pohár alkoholt kaphat­nak a már egyébként is részeg emberek. •’ A törvény nem vonja fele­lősségre a feladatukat elmu­lasztó itülboltvezctőket, pedig közvetve ők is bűnrészesei an­nak, hogy egy család hosszú éveken át nélkülözni kényte­len, mert a kenyirkereßö bör­tönben ül, Ha a törvény, nem is, de a bizonytalan jövő elé állított édesanyák, a felborult családi élet miatt apa nélkül maradt gyermekek feltétlenül elítélik őket. Bogár Egy rendkívül hideg téli napon Tádzsikisztánban Rju­min megdermedt kobrát talált a hóban. Hazavitte, hogy ki­tömje. A meleg szobában reg­gelre eltűnt a kígyó. Végül egy ruháskosárból, a szeny­­nyes ruha közül került elő. Amikor Rjumin megérintette, megmozdult és halk sziszegő hangot adott. Ettől kezdve tanulmányozta Rjumin a. kí­gyókon a szervezet lehűtésé­ből felmeto«Tílésével előál­lítható mesterséges halálnak és életrekeltésnek — az élet­működések lefékezésének, il­letve serkentésének — a módját Az ilyen arányú meg­figyelések igen értékesek az orvostudomány számára, mert az élő szervezet mer hon izmu­sának a swi'bályfr'hatősáigához nyújtanak adatokat. Vállalatok figyelem! Szilveszterre büfét biztosítunk Cukrászsütemények, hideg ételek, kimért és palackozott italárukból megrendelést a vállalat áruforgalmi osztályán (Rákóczi u. 4. ss. Telefon 31—62.) felveszünk Nyíregyházi Vendéglátói pari Vállalat 85543 Nemzetközi tudós-sztriptíz Kongóban Kossulh-díjas zoológus levele — Drámai jelenet az Őserdőben Kié basánkban a leghosszabb bajusz? Héisáay szó bajusz üsv&n—fctnit kevesen ismeritek Kié hazánkban á léghosz­­szabb bajusz? A büszke ékes­ség tulajdonosát nem könnyű megtalálni, hiszen ma már fa­luhelyen is csak oz öregebbek orra alatt díszeleg olykor-oly­kor igazán tekintélyes, he­gyesre fent, vagy lekonyuló szőrpámacs. Városban még a sokkal szerényebb „angol ba­jusz” is nagyon megfogyatko­zott Mégis hol viselik Magyaror­szágon a legtöbb bajuszt? Alighanem a Nemzeti Színház színpadán. Igaz ugyan, hogy a mai tárgyú darabokban 62 a fontos maszk-kellék is felesle­gessé vált, de a klasszikus re­pertoár kötelez *— különösen a Bánk bán és a Macbeth gaz­dag bajuszos szerepekben — s így a színház fodrászatán tu­catszámra várják a bajuszok, hogy este megjelenhessenek a dicsőség rivaldafényében. A sokkal nagyobb gonddal őrzött parókákból leltárilag is 3033 darabot tartanak nyílván. A bajusz azonban kevésbé Időt­álló jószág. A szitavásznat, a ráerősített, először még for­mátlan szőrcsomóval együtt a színész orra alá ragasztják, Ott kapja meg igazi alakját, Az előadás után benzinnel távo­­lítják el érzékenyebb művé­szeink nem csekély fintorgása közepette. E tortúra miatt azonban egy-egy bajusz legfel­jebb csalt 8—10 előadást bír ki. Ez az oka az állandóan megújuló szükségletnek. Éven­te a színház fodrászata körül­belül száz bajuszt fogyaszt. És hogy kió a leghosszabb bajuszt Természetesen az Úristené — mármint Madách, Emer tragédiájában. Egy-egy szára kereken 44 centiméter. Az utolsó példány Bessenyei Ferencnek készült és a fodrá­szatnak ma is büszkesége. Közöljük kedves vásárlóinkkal, hogy december 20-án, Újfehérlón nyílik meg a MEGYE LEGNAGYOBB 2 emeletes Földmuvesszovetkezeti Három magyar tudós járja mostanában Kohgó vad vidé­keit. Az UNESCO megbízásá­ból tanulmányozzák á talajban élő állatvilágot és anyagot gyűjtenek a Természettudomá­nyi Múzeüm számára is. AZ expedíció vezetője, dr. Baldgh János, Kossuth-díjás zoológus most számolt be ba­ráti levélben első élményeik­ről. Amint ebből olvasható, munkájuk eléggé kalandos. Sok nehézséggel küzdenek a civili­záció hiánya és a szokatlan kiima miatt, de adódnak mu­latságos. élményeik is. Az egyi­ket így írja le Balogh János: —• Kitartó, de. majdnem eredménytelen éjszakai gyűj­tés ' után voltunk _ hazatérőben. A Luoló folyó meiletti mere­dek hegyoldalon, érintetlen ős­erdősávban kapaszkodtunk fel­felé. Csodálatosait szép trópusi éjszaka Völt. Az erdő Valóság­gal harsogott az óriáSgaDócák, tücskök, békák dalától. Felet­tünk szentjahösbogafäk ci­káztak ritrrUkusah íel-felvilla­­hó fényjelzéseikkel. — Velünk volt egy francia zoológus Is. Libasorb&n halad­tunk felfelé, elől két magyar Zoológus, mögöttük a francia és leghátul én, mint sereghaj­tó. EgyszerCsak látom, hogy ők hárman földhöácsapnak lámpát, csomagot, mindent és lázas tempóban vetkőzni kez­denék. Pillanatokon belül anyaszült rtiesztelenül táncolt a félhomályban a háröm kitű­nő kolléga. Kiderült, hogy a gyalogösvé­­hyen egy arasznyi széles han­gyaoszlop menetelt, s amint összetalálkoztunk, ezek a tüz­­hangyák rögtön támadásra in­dulták. Mire társaim észbe­kaptak, tele voltak hangyával, En azért maradtam csupán né­zőié enhek az afrikai SZtrlptlZ» nek, mert gumicsizma volt a lábamon és arra a mérges kis bestiák nem tudtak felkapasz­kodni. — A jelertet — fejezi be 6 beszámolót df. Balogh JáhOS — rövid volt, de drámái. Azt hiszem, Valamilyen őrfeüm még Így, férfiszereplőkkel íS adott volna olyan gázsit érte, ami elég lett volna egyhavi af­rikai tartózkodásunk költsé­geinek fedezésére. .8554*

Next

/
Thumbnails
Contents