Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-08 / 287. szám
A szakműveltség és a röidművesszövetkezetek A falun élő lakosság szolgáatában igen népes földműesszövetkezet alkalmazotti réeg tevékenykedik. Hogy ez a nunka mennyiben felel mega :orszerű igényeknek, egyre óbban szerepet kezd játszani i földművesszövetkezeteknek íz a felismerése, hogy alkalnazottainak, választott vezeőségi tagjainak kulturális neveléséért a hivatásos népművelőkkel vállvetve kell dolgozliok. Még néhány évvel ezelőtt az hisz-ek kulturális tevékenysé;e úgyszólván a néhány kulűrcsoport. vagy népi zenekar nűködésére korlátozódott. A földművesszövetkezetek kulturális élete azonban ma nár nem merül ki a műkedvelő csoportban való szerepésben és a magyar nóta énekesek műsorával egybekötött íurka-kolbász vacsorák megrendezésében. A körzeti szövetkezetek tervet dolgoznak ii, hogyan segítsék dolgozóik íltalános műveltségének és szakismereteinek bővítését. Módomban áll a mátészalkai és a vásárosnaményi járás munkaterveibe beletekinteni, meglepett az alaposság és körültekintés, amellyel értékelték az elmúlt év kulturális tevékenységét. Rámutatnak az eredményekre: hogyan emelkedett a látogatottság az ismeretterjesztő előadásokon, hány alkalmazott tanul a dolgozók általános iskolájában, hogyan teljesítették árusítási tervüket. Őszintén feltárják a hibákat, boncolják o lemaradás okait: az előadásokból ennyit és enynyit nem tudtak megtartani, mert nem szervezték megfelelően, máskor a TIT-előadó nem érkezett meg, a kultúrcsoport tagjai elmaradoznak a próbákról, az italbolt kezelője „lemorzsolódott” az esti iskolárólTM Az alapos, jő értékelés záloga a helyes, konkrét célkitűzés. Ma már ritkán találkozunk olyan bejegyzésekkel, hogy „ismeretterjesztő előadást tartunk”, hanem pontosan megszabják az előadás címét: „A gyümölcsfák téli ápolása”, így természtesen nem okoz gondot a TIT előadójának, vajon miről is beszéljen a tiszakerecsenyi vagy hodászi hallgatók előtt. Még arról is gondoskodnak, hogy az előadásokhoz filmet kapjanak arra az alkalomra, jobban tapad az ismeret az agyakban ha korszerű szemléltetés kíséri! A választott tárgykörök arról is „beszélnek”, hogy a szövetkezeti tagságot legjobban érdeklő problémák kerülnek terítékre és nem a község múltja vagy valamilyen irodalmi téma. Ezért nem is lehet megróni a tervkészítőket, sőt! A közművelődési előadások szervezése legyen a kultúrotthon feladata, az fmsz. foglalkozzon inkább szakkérdésekkel. Az egyes előadások mellett gondolnak az akadémiai és az iskolarendszerű oktatási formák támogatására is. A vásárosnaményi fmsz-nél 20 dolgozó végzi az általános iskola VII—VIII. osztályát, 15-en a középiskolát, húszán vesznek részt a különböző szakmai tan folyamokon, ötvenen pedig a kereskedelmi dolgozók szabad akadémiáján. Talán a könyvbarátmozgalom az amely még eddig nem kapott olyan helyet, mint ahogy ez az országos jelentőségű kezdeményezés megérdemelné. Legtöbbször leszűkül a feadat a házról-házra való könyvárusítás és az író-olvasó találkozók megrendezésére. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy a kulturális tervek egyáltalán nem foglalkoznak (más járásokban sem!) a könyvbarátmozgalom célkitűzéseivel, a könyvtár jobb elhelyezése, kulturáltabb berendezése, a „minden házból legyen olvasó!” stb. megvalósítár TT.'-rior front, a Nőtanács és a MÉSZÖV által 1962-ben kibocsátott megyei munkaterv ezeket a feladatokat igen szépen körvonalazta. De hol vannak ma már ezek a füzetek? A földművesszövetkezeteknél alig bukkanunk rájuk, pedig igen komoly munka fekszik az ezer példányos kiadványban! A munkatervi feladatok megbeszélése alkalmával sok egészséges javaslat szóba került. Csak kettőt említenék ezekből. Érdemes lenne megfontolni a tiszakerecsenyi ügyvezetőelnök javaslatát. Az igazgatói alapból az alkalmazottak kulturális gondozására fordítandó összeget — amely nagyobb feladatok megoldására nem elegendő — a helyi művelődési tanácsok rendelkezésére kellene bocsátani, és ez döntene a község többi szerve által kulturális célra szánt más összegekkel együtt a közös felhasználásról. Ebben a „közös kalapban” nagyon jól férne meg a tsz szociális és kulturális alapjából ilyen célra adott öszszeg, a KISZ, a Nőtanács, a Hazafias Népfront, a Tűzoltó Egyesület, a földművesszövetkezetek forintja, amiből már nagyobb feladatokat is megoldhatnának. Ilyenek lehetnének: klubhelyiség építése, berendezésének előteremtése, a könyvtár jobb elhelyezésének biztosítása, hangszerek, táncruhák beszerzése stb. Ezzel meg lehetne akadályozni, hogy a kultúrára biztosított összegek, a szervek által rendezett műkedvelő előadások bevételei elaprózódjanak, így azokat valóban arra a célra használnák fel, ami a rendeltetésük. Nem fordulna elő az, hogy egyes pénzeket fel sem tudnak használni, mások pedig — mint költségvetésen kívüliek — ellenőrizhetetlen csatornákon folydogálnak eL De megszívlelendő a győrteleki ügyvezető elnök észrevétele is: az fmsz-ek járatlanok még a kulturális tervezésben, azok végrehajtásában, ezért szeretnék, ha több segítséget kapnának mindazoktól, akik erre hivatottak: a tanácsoktól a kultúrotthon igazgatóktól, a népművelési ügyvezetőktől, a könyvtárosoktól, a TIT-tőlstb. Komoly feladatok várnak a földművesszövetkezetekre! A jelek azt mutatják, hogy az igazgatóságok egyre jobban megbarátkoznak azzal a gondolattal, hogy a termelési kérdések megoldása, a felvásárlási és értékesítési tervek teljesítő se mellett nagyobb szerepet kell juttatniok a művelődésnek, amely ma már társadalmi ügy. _ Sánta János Szabolcsi erdők, ritkaságok Az emberi tudatosság a tudomány rangjára emelte a növény- és állatvilág védelmét. Debreczeni Imrének, a Nyírségi Állami Erdőgazdaság igazgatójának a szobája —, ahol erről folyik a beszélgetés Kovács Józsefnek a társaságában — olyan, mint egy biológiai és állattani szertár. Kitömött vadmacska, ritkaságszámba menő szirti sas és a legkülönfélébb, a Nyírségben található erdei és vízimadarak népesítik be. A NYÍRFA — A nyírségi ember mindig szerette az erdőt— mondja Kovács József erdőművelési előadó. — Erről tanúskodik ez az értékes, .a levél (árból nemrég előkerült 1648- ból származó kérvény is, melyet a teremlek küldtek az ecsedi udvarbírónak. „Amint pedig ez falubeliek praetendálják, az bátoriak pontosabb emberek lévén, az hárshánytással igen vesztegetik az erdőt, melvet hogy eligazítson, az ecsedi Udvarbíró Uram kívántatik.” így akarták megakadályozni a teremlek a hársfaerdő pusztítását. — Abban az időben még nem volt raffia, s a hárs hántását használták az emberek a szőlő kötözésére és fonásra — magyarázza Debreczeni elvtárs. Hasonló védelmet kíván a Nyírség fája is, a nyírfa, mely minden valószínűség szerint a város nevéül is szolgált. S mily jó érzés manapság azt hallani egy fővárosba került szabolcsitól, aki évente egyszer jön haza szülővárosába, s jobban le tudja mérni a fejlődést: — Gondolnak-e arra a nyíregyháziak, hogy az állomásra szembenéző modern Arany János utcát a városra jellemző nyírfákkal ültessék be? — Nemes gondolat — hagyja helyben Kovács József. — Amelyeket annak idején a Beloiannisz téren ültettek azok is szépen díszlenek megfelelő gondozás mellett — Érdemes a gondolattal foglalkozni — teszi hozzá az igazgató. A YÖRÖSTÖLGY A szabolcsi erdészeknek azonban nemcsak ennyi a gondja. Debreczeni elvtárs egy 1885-ből származó térképet terít az asztalra. — Ilyen volt Szabolcs megye aikkor. Csaknem az egész terület, de különösen a szatmári rész teljesen mocsaras, vizes volt. A felszabadulás előtt az erdők nagy része m^ gánkézben, s nem sokat törőditek az erdőkkel. Egy volt A nyírségi ember mindig szerette az erdőt Gyorsan növő iajtákat telepítenek — 50000 hold jövője Borzalmas emlékek FILMJEGYZET a lényeg, a profit. Erdőket csak tűzifa nyerés céljából telepítettek, de ezeket sem magról és csemetékről nevelték. Szabolcs földesurai oda is akácost ültettek, ahová á talaj más fafajtát kívánt volna. S ezek mint „rontott” erdők maradták az erdőgazdaságra. 1945 óta 2000 hold ilyen erdőt alakítottak át, s még 150 hold vár áttelepítésre. — Jelenleg 46 000 hold állami erdővel rendelkezik Szabolcs megye. Célunk a gyorsan növő fafajok, a nyár, fenyő, akác és a vöröstől gy telepítése. A vöröstölgyet először mi telepítettük Szabolcsban. Elgondolásunk eredményt hozott, hisz mig 1952-ben 46 000 köbméter fát adtunk a népgazdaságnak, addig most 100 000-et biztosítunk évente, de rövidesen a 140 000 köbmétert is elérjük. Fontos az is, hogy míg 11 évvel ezelőtt a kitermelt famennyiségnek 47, addig az 1963—1964-es tervévben a kitermelt menynyiség 54 százaléka ipari fa ELTŰNIK A FUTÓHOMOK — Fában sajnos szegények vagyunk — veszi át a szót Kovács József. — De vigasztalásul mondóm, hogy más, a nagyobb országok is. Az igények viszont hatványozottan növekednek. Gondoljunk csak a bútor- és a papírszükségletre. Hova tovább az ellátást importból sem tud-' juk fedezni. Ezért határozott úgy kormányzatunk, hogy a fát vagy az ezt helyettesítő anyagokat itthon kell biztosítanunk. S itt van a mi feladatunk. Ezért szükséges az elkövetkező években nyárfát telepítenünk, mely rövid tenyészidő alatt nagy fatömeget ad. Éppen ezért évenként 1963- től kezdve 600 holdon telepít nyárfát a Nyírségi Állami Erdőgazdaság. 1975-ig 6000 holdat telepítenek be nyárral, mely 1975-től évi 50.000 köbméter fát nyújt a népgazdaságnak. — A föld védelméről szóló törvény végrehajtása után sor kerül azoknak a területeknek a betelepítésére is amelyek mezőgazdasági művelésre gazdaságosan nem hasznosíthatók — teszi hozzá az igazgató, — 1980-ra a megye mintegy 50 ezer hold futóhomokja eltűnik, s helyébe ahol lehetséges gyümölcsös, a többi helyekre pedig erdő kerül v-Szabolcs megye erdeiben hat fő fafaj van, s mintegy 40—50 mellék fafaj, és cserje található. Ezekben nincsenek a természetvédelmi területen találhatók, olyan kiveszőben lévő fafajok mint a babérfűz, a szőrös nyír és az ezüst hárs. VÉDETT TERÜLETEK — Ezek a bátorligeti ősi lápon találhatók, néhány van belőlük, s nagyon vigyázunk rájuk — mondja Kovács elvtárs. — Sajnos ezekkel' sem törődtek a múltban, pedig akadtak tudósok, mint Tuzson János, akinek nevéhez fűződik Bátorliget növényvilágá nak a felfedezése, Soó Rezső vagy Jávorka Sándor, akik annak idején még a Horthy kormánynál próbáltak eljárni, hogy védelem alá helyeztessék ezt az értékes, még a jégkorszakból megmaradt növényvilágot, de nem jártak sí kerrel. Ez is csak 1947-ben oldódott meg. Az állam megvásárolta és a tulajdonosokat kártalanította. Ezek védelmére most évenként 200 000 forintot fordít államunk. — Bátorligeten 96, a Fényi erdőből 500 hold áll védelem alatt. — Egészségügyi erdőként van nyilvántartva 'és kezelve a város egészségvédelmét szolgáló sóstói erdő. Érdekes és hazai értókességű a dédai erdő, a Nyírjestó és Bábtava Csaroda mellett, ahol tőzegmoha, tőzegáfonya és tőzegeper található. MAGGYŰJTEMÉNY — S egyetlen tövünk va» a szibériai hamuvirágból is — mondja Debreczeni elvtárs — Bátorligeten, melyből tudtunkkal Európában csak itt van még. Nem merünk hozzányúlni szaporítás céljából, mert nem ismerjük megfelelően. Ezek gondozása. ápolása* védelme is az erdő szerelmeseinek a feladata. Az igényelj a fejlődés megköveteli, hogy a gyarapodó erdőket minél több jó szakember gondozza. Nemcsak az erdőmérnöki egyetemen és a szaktechnikumok feladata ez. — Mi is gondoskodunk utánpótlásról — folytatja az igazgató. Jelenleg 67-en tanulnak a szakmunkástanfolyamokon, akiknek a képzéséi a vállalat kollektívája által gyűjtött és összeállított értékes maggyfljteményével is igyekszünk segíteni. Ezekben mintegy 70—80 fafajnak a magját gyűjtöttük össze, s az összes, a Nyírség erdeiben és vizeiben élő madarakból készülő preparátumgyűjtemény is ezt szolgálja, amelyből eddig 35 van kész. Szép is, de hasznos is. Erdészeink megismerik azokat a madarakat, amelyek állami védelmet élveznek, s így tudják őket segíteni, védeni, biatosítjálk fennmaradásukat. Farkas Kálmán KEDVEZŐBB 0BV0SI ELLÁTÁS Új körzetek, új diplomások — Körzeti gyermek szakorvos rendelők — Jövőre mindenki átesik a tüdőszűrésen Hitler élete —, ez a címe a filmnek, amely mindanynyiunk idegeit igénybeveszi, amint a moziban megelevenedni látjuk a múltat. Hitler rémtettei —, sokkal inkább ez fejezné ki a film tartalmát. Avagy a fasizmus rémtetted és igazi arca... Mert igaz, hogy Hitler Adolf a megtestesítője a német fasizmusnak, azonban elővillan eddig ismeretlen dokumentumok alapján az egész fasiszta rendszer boszorkánykonyhája Kiben ne ébresztettek volna nyomasztó élményeket a filmkockák. A lövészárkok egykori halálraítéltjeiben, a koncentrációs táborok foglyaiban úgy, mint az itthon maradiakban, akik átélték a náci pusztítás minden emberi jót felőrlő korszakát. Pereg a film... Hitler a jelentéktelen szürke kis ember beszélni kezd. Mennyi elfojtott, később világot pusztító indulat sűrűsödik alakjában, mennyi féktelenség minden iránt, ami az emberséget jelenti. És a hatalmasok felismerik a nagy hangú, az istenített vezérben érdekeik méltó képviselőjét, látszatra az egysze-Hány arca volt ennek az ember külsejű szörnyetegnek? Virágcsokrot hozó kislányokat simogat atyásan, államfőket fogad hideg kimértséggel, hasonszőrű társaival szórakozik gyanakvó bizalmassággal, ellene forduló tiszteket kínoztat lassított módszerekkel, s erről filmet készíttet, háborús tábornokokat tüntet ki, megszállottan fürkészi a haditérképet A szenvedő ás kiábránduló nép az igazi arcát látja, amely egyezik a fasizmus minden jóból kivetkőzött képmásával. Szuggesztív hatása van a filmnek. Észrevehető az alkotók tudatos elmélyültsége, minden jelenetnél, ahogy az események, a tények logika jának erejével, az embertelenség korszakának atmoszféráját cellulózszalagra vették Nemcsak a felszínen mozgó figurákat láthatjuk, a kis és nagy führereket, hanem a kulisszák mögötti alakokat, erőket is, akik mozgatták a kis és nagy vezéreket, a tőke, a pénz hatalmasait. Egyúttal látjuk mindezt nemcsak német, hanem nemzetközi méretekben, az olasz, a spanyol s egyéb országok fatartozását, minden haladó gondolat eltiprását. Dokumentum film Hitler élete, Paul Rotha angol publicista és rendező készítette munkatársaival Nyugat-Németországban. A film munkálatai két évet vettek igénybe, az anyag kiválasztásához mintegy 3 millió méter filmet néztek át, részben amatőr és titkos felvételeket. Dokumentum film, amely a valóságnak megfelelően mutatja be a fasizmust, a történelem gyászos éveit. A dokumentum filmeszközöket művészi igénnyel kezelik s jelenik meg a filmkockákon. Nem spontán és kronológiai sorrendben peregnek az események, bár végig ragaszkodnak a történelmi események, a sorra következő fordulatok hiteles felelevenítéséhez a film alkotói, ha szükséges az összefüggések megértése szempontjából szélesebbé teszik a fasizmus bemutatásának skáláját. Sokan azt tartják. nem kell újra meg újra feleleveníteni a borzalmas időket, időt kell adni az embereknek, hogy elfeledhessék. Elfogadhatjuk-e ezt vagy sem, erre is válaszol a film, mint memento: az erőszak és önkény rendszerének bukása türvényszerű és elkerülhetetlen. De azt is a -világ elé vetíti, emberek vigyázzatok, hogy ne ismétlődhessen meg. Páll Megyénk egészségügyi helyzetét — különösen a távoleső szatmári részen — nagyon megjavította a fehérgyarmati új, 260 ágyas kórház. Az orvosi állásokat kedvezően sikerült betölteni. A kórház szakrendelői már működnek, ami csökkenti a zsúfoltságot és lehetővé teszi, hogy egyegy beteg gyógyítására több időt fordítsanak az orvosok. Ugyanakkor tehermentesíti a mátészalkai kórházat is. Kedvező fejlődésről tanúskodik egy sor olyan egészségügyi létesítmény is, amely a közeljövőben kapcsolódik be egészségügyi hálózatukba. A tbc elleni küzdelmet segíti elő a sóstói 300 ágyas tbc kórház felépítése, amelyet a jövő év elején adnak át rendeltetésének. Kisvárdán rövidesen megépül a 70 férőhelyes gyermekosztály mintegy 16 millió forintos költséggel. Sóstón pedig 16 millió 800 ezer forint beruházással 140 férőhelyes anya- és csecsemő otthon épül, munkálatait már megkezdték. Vásérosnamónyban 210 ágyas kórház építését vették tervbe, Tiszalökön, Dombrádon és Tornyospálcán új bölcsődét építenek több mint kétmillió forint összeggel. Egészségügyi létesítményeink fejlődésével kedvezőben alakul az orvosi ellátás is. 1963. december 1-ig 468-ra emelkedett az orvosok száma, 26-tal több mint az elmúlt évben. Egy orvosra 3300 beteg jut. Ennek csökkentését segíti az új orvosi körzetek szervezése, amely 107-ről 172-rs emelkedett. Uj orvosi körzetet szerveztek Pap—Jéke, Nagykálló, Balkány (főleg a tanyavilágban) Vásárosmamény és Tiszakerecseny községekben. Itt említjük meg. hogy 1938-ban mindössze 38 orvosi körzet volt a megyében. A körzetekben jelenleg nyolc hely üres, melynek betöltése a közeljövőben megtörténik. Betöltésük annál is inkább előnyös, mert három körzet kivételével orvosi lakás és rendelő is van. Nem-rég 40 új diplomás orvos kezdte meg működését megyénkben. 11-en a körzetekben, a többiek pedig a kórházakban folytatják gyakorlati munkájukat. Dr. Moskovits Károly, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetőjének tájékoztatása szerint mindent megtesznek annak érdekében. hogy kedvezően fejlődjön a megye orvosi ellátása. Ezt kívánják elősegíteni az új rendelők és orvosi lakások építésével is. Csarodán például jövőre új egészségügyi kombinátot építenek, ahol egyben lesz a rendelő, a gyógyszertár, az orvosi és a gyógyszerész lakás is. Ennek építésére kétmillió 400 ezer forintot fordítanak* melynek ötven százalékát községfejlesztési alapból fedezik. Nyíregyháza városban jövő évtől minden orvosi körzetben gyermek szakorvosi rendelőt szerveznek. Hároméves korig lázas betegség esetén a lakáshoz mennek ki. Minden gyermekszak- 1 orvosnak külön megbatározott területe lesz. a gyerekeket születésétől fogva 14-éves korig egy orvos kezel. Hasonló körzeteket szerveznek Fehérgyarmaton és a nyíregyházi járás területén is. Ez az elgondolás igen kedvezően érezteti majd hatását, a csecsemő és a gyermekhalandóság csökkenésében. Másrészt az orvos végig kísérheti a gyerekek fejlődését. A tüdőszűrő autók használata és a fejlődő intézetek lehetővé tették, hogy jövő évben a megye öszszes lakosát tüdőszűrő vizsgálat alá vegyék, így idejében megállapíthatják a tbc megbetegedéseket, amely csökkenti a súlyosabb fertőzéseket, mivel kellő orvosi beavatkozás történik. Már eddig is sok erőfeszítés történt a veszedelmes betegség megelőzésére, a jövőben megéinkább többet kívánnak tenni ennek érdekében. A szakorvosi ellátás kiterjesztése nagyban megjavítja a dől gőzök egészségvédelmét, emej li az orvosi ellátás színvonalát. Bálint Lajo?
