Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-07 / 286. szám

mK3SE3SI^3M^^IIjSaIm3nEMIEW^OtSI^a3MIX!n^ian m X. ÉVFOLYAM 386. SZÁM Ára: 50 Oller 1963. DECEMBER T, SZOMBAT ■BBOKaaMwauMM 11 mv m riiisnH93^jin9MBBmam«a«nnu» MMHOHanoHaoH Hmm m n mu ihiimi ii bmmbbhbbbkmwimihmmiwwmm iTiwimiM—rmimn —~ -■■ .. A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és összefogásáért (A Pravda szerkesztőségi cikke a 2. oldalon| BMírták ez 1964 évi magyar- csehszlovák árucsere­­forgalmi megállapodási Dr. Muiató János mmiszterheJyettes nyilatkozata A sajtó December 7-e, a Vörös Újság megjelenésének év­fordulója, egyben c magyar sajtó napja is. Negyvenöt évvel ezelőtt, 191S végén a vesztett háború, a kildtís­­talanság, a nyomor káoszá­ban világító fikját jelen­tett a dolgozók számára a nép akaratát, hangját tol­mácsoló Vörös Újság. A magyar újságírás nagyjai *— Kossuth, Táncsics, Vasvári, Ady Endre — Almainak egy magasabb szinten való be­teljesedését, a kor leghala­dóbb eszméinek hirdetését, • proletariátus pártjának szócsövét jelentette a Vörös Újság. A nagy politikai sikert — amit a lap aratott — mi sem jellemzi jobban mint az, hogy a tízezer példány­ban megjelenő első számát órák alatt elkapkodták és második kiadást kellett nyomatni. Rövidesen 25 ezerre emelkedett a lap példányszáma. A Tanács­köztársaság dicső napjain pedig 400 ezer példányban jutott el a dolgozókhoz a lap. Szerették, mert a bé­kéről, az igazi demokráciá­ról, a szabadságról, a gyárak államosításáról, a földosztás­ról a szovjet oroszországi munkások sikereiről, az in­ternacionalizmusról írt, tá­jékoztatta a dolgozókat. Külön büszkeség és öröm számunkra, hogy Nyíregy­háza nagy szülöttje Sza­muely Tibor — amikor ha­zajött Szovjet-OroszorszAg­­ból — azonnal bekapcsoló­dott a Vörös Újság írásá­ba, annak szerkesztő bizott­sági tagja lett. Egy ideig, mielőtt az intervenciós tá­madás elszólította volna bé­kés munkájától Szamuely Tibort, kommunális, köz­ellátási és lakásügyekkel foglalkozott a népbiztosság­ban. Ez ügyekben mindig fel­használta a kommunista sajtót a munkások harcba szántására. Az új lakástör­vényről többek között ezt írja: „Harcunkat csak akkor vívhatjuk meg sikeresen, a fagyöngyöktől és piócáktól csak akkor szabadíthatjuk meg az ifjú proletáriátus testét, ha Budapest szerve­zett munkássága segítő ke­zet nyújt...” Ezért lett olyan népszerű a Vörös Újság, amilyen magyar nyelvű lap előtte még soha. Ezért rejtegették baloldali érzelmű emberek ládák aljában a fehér ter­ror idején és hordták ma­gukkal titkos találkozó he­lyeikre, hogy sorait idézhes­sék. Büszkén gondolunk elő­dünkre. Lelkesítő hagyo­mány ez 45 év távlatából is. Olyan gondolatokat ad, amit ápolnunk kell, mert segítségünkre van a szocia­lizmus építésében. napján Számvetést készítve — a sajtó napján — elmondhat­juk a magyar sajtó ma re­neszánsz korát éli. A lapok újra visszaszerezték oli'asó közönségüket és az utóbbi években újabb százezrek mindennapi olvasmánya lett. A párt központi lap­ja, a Népszabadság több mint 700 ezer példányban jelenik meg. A megyei párt­­bizottságok lapjai 570 ezer páldányban jutnak el na­ponta az olvasókhoz. La­punk, a Kelet-Magyarország olvasótábora az utóbbi más­fél év alatt több mini két­szeresére növekedett. Az országban alig van család, ahová valamilyen sajtóter­mék ne jutna el. A magyar sajtó az ellenforradalom le­verése után a szocializmus vívmányainak megtartásáért majd a szocializmus alapjai­nak lerakásáért folytatott harcban fejlődött a mai fok­ra. Lapjaink változatosab­bak, az újságírás minden lehetőségét felhasználva küzdenek a népgazdasági tervek teljesítéséért, a kul­turális forradalom tovább­fejlesztéséért, a marxizmus —leninizmus eszméjének terjesztéséért és tisztaságá­nak megvédéséért. Erisebb, elevenebb lett a sajtó hír­szolgálata. Tudjuk azt is, hogy soha ilyen igény még a sajtóval szemben nem volt. Az or­szágban soha nem aolt még ekkora tudásszomj, még so­ha nem érdeklődött ilyen sok ember a politika, a 'kul­túra, a tudomány iránt A mai magyar sajtó munkásai, hasonlóan a Vörös Újság készítőihez, azon fáradoz­nak, hogy még harcosab­ban, elmélyültebben küzd­jenek a békéért, a szocializ­mus teljes felépítéséért, a magyar nép boldogulásáért. Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsénak el­nöke pénteken délután a Parlament Munkácsy termé­ben a .Magyar Sajtó Napja alkalmából kitüntetéseket adott át. Jelen volt Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Kiss Karoly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, a Közr>onti Bizottság ágit. prop. osztá­lyának vezetője és Szakosíts Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnö­ke. Munka Érdemrend kitünte­tésben részesült dr Szabó László, a Népszabadság ro­vatvezető helyettese, dr. Prága, (MTI) Péntek délután Prágában a külkereskedelmi minisztérium épületében dr. Mulató János magyar és Frantisek Mares csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettes ünnepélyes külsőségek között aláírta a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság 1964. évi árucsere­forgalmi megállapodást. A tárgyalások szívélyes és ba­ráti légkörben folytak le. A kétoldalú árucserefor­galmi megállapodás 19S4- re mintegy öt százalékkal magasabb — 356 millió rubel — értékű forgalmat irányoz elő, mint amennyi 1963-ban volt. A két népgazdaság érdeke­it mindkét fél maximálisan figyelembe vette. Csehszlová­kia Magyarországnak jövőre elsősorban szerszámgépeket, Diesel-motorokat, textilipari-, mezőgazdasági és egyéb gépe­ket, traktorokat, tehergépko­csikat, szenet, kokszot, vegyi cikkeket, sört, cipőt, bútort, üvegárut és bizsutériát szállít.,. Magyarország Csehszlováki­ának: szerszámgépeket, mo­torvonatokat, autóbuszokat, különböző gépeket és műsze­reket, televíziós készülékeket, timföldet, élelmiszereket, ve-Klss Kálmán, a Magyar Rá­dió és Televízió elnökhelyet­tese, Rajk András, a Népsza­va főmunkatársa, Bocid Béla, az Esti Hírlap olvasószerkesz­tője, Feleki László, a Ludas Matyi főmunkatársa, Horváth Sándor, a Mezőgazdaság fő­szerkesztője. Több újságíró, kiadóhivatali postáslapterjesztő és nyomdai dolgozó Szocialista Munkáíot Érdemére:*, illetve Munka Érdemérem kitüntetést ka­pott. Ezután Ilku Pál művelő­désügyi miniszter átadta az idei Rózsa Ferenc-díjakat, majd a sajtó több dolgozójá­nak a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetést. A Rózsa Ferenc-díj 1. fo­kozatát kapta; Földes István, gyi cikkeket, gyógyszereket, stb. szállít majd. Az okmány ünnepélyes alá­írásán jelen volt Frantisek Hamouz külkereskedelmi mi­niszter, dr, Csébi Lajos ha­zánk prágai nagykövete, a két küldöttség tagjai, a saj­tó képviselői. Az árucsereforgalmi meg­állapodás aláírása után dr. Mulató János miniszterhelyet­tes Nyárádi Róbertnek, aa MTI prágai tudósítójának a kővetkező nyilatkozatot adta: — A megállapodás, az árucsereforgalom további növelését irányozza elő elsősorban nyersanyagok ban, gépekben, mezőgaz­dasági és közszükségleti cikkekben. —* A két küldöttség meg­egyezett abban is, hogy a megállapodás aláírása nem zárja le a további bővítés lehetőségét. Véleményünk sze­rint — és ezt a tárgyalások légköre még inkább aláhúzza — az árucsereforgaiom to­vábbi kiszélesítésére az év folyamán sor kerülhet — A most aláírt megálla­podást jelentősnek tartjuk azért Is, ‘mert a jövő év­ben első ízben szállítunk Csehszlovákiának lucernaszá­rító gépeket és hálókocsikat Csehszlovákia viszont gyer­a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának tagja, Pethő Ti­bor, a Magyar Nemzet fő­munkatársa; 2. fokozatát: György István, a Népszabad­ság főmunkatársa és Lukács József, a Világosság szer­kesztője; 3. fokozatát: Si­monffy Géza, a Magyar Rá­dió és Televízió aktuális fő­szerkesztősége propaganda rovatának helyettes vezetője és dr. L&kös Zoltán, a Dél- Magyarország főszerkesztője. A kitüntetettek nevében Földes István mondott kö­szönetét. Este a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a Magyar Sajtó Házában baráti találkozón látta vendégül a kitüntetet­­teketj mekcipö szállítással nagymér­tékben hozzájárul belső szük­ségleteink kielégítéséhez. A megállapodás messze­menően figyelembe veszi a KGST-országok együtt­működését, valamint azo­kat az ájánlásokat, ame­lyek a két, illetve több­oldalú szakosítások kere­tében egyeztetésre kerül­tek. A két ország közötti áru­csereforgalom egyébként 1964 január 1-től a szocialista or­szágok közös bankján keresz­tül bonyolódik le — mondta befejezésül dr. Mulató János külkereskedelmi miniszterhe­lyettes. A megyei tanács végrehajtó bizottsága pénteken ülést tar­tott, amelyen megvitatták a Mátészalkai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának be­számolóját a termelőszövetke­zetekben alkalmazott anyagi érdekeltség érvényesüléséről. Mint a jelentésből kitűnik, a mátészalkai járásban — a párt és tanácsszervek segítsé­gével — felismerték az anya­gi érdekeltség fokozásának je­lentőségét, s az idén már vala­mennyi termelőszövetkezetben meghonosították a premizálási módokat. A közös gazdaságok — egy kivétellel — a megyei párt és tanács vb által kidol­gozott anyagi érdekeltség el­vét alkalmazták. E módszerek kedvező hatása megmutatko­zott abban, hogy erősödött a munkafegyelem, a családtagok jobban kivették részüket a kö­zös munkából, sikeresebben általánosították a jó termelési eljárásokat, jelentősen növel­ték a tőszámot, a talajerőután­pótlás javítása érdekében az évek óta felhalmozódó istál­lótrágyát kihordták a földek­re. A fontos mezőgazdasági munkákat mint a vetés, nö­vényápolás, betakarítás, a leg­optimálisabb időben végezték el Javult a takarmány minősé­ge, s eredményesebb az állatte­nyésztési munka. Lényegesen csökkentek a tartás- és ta­karmányozási okokra visszave­zethető állatmegbetegedések. A baromfielhullás például já­rási viszonylatban öt százalék alatt maradt. A tejtermelési tervet 22 százalékkal túlteljesí­tették a járásban. Egyes közsé-A szoyjet Minisztertanács ülése Moszkva, (TASZSZ); Nyikita Hruscsov elnökleté­vel pénteken ülést tartott a Szovjetunió Minisztertanácsa. A Minisztertanács jóváhagyta az 1964—65. évi népgazdaság­fejlesztési és állami költségve­tési tervet. A két tervjavasla­tot Pjotr Lomako, a Szovjet­unió állami tervbizottságának elnöke, Illetve Vaszilij Garbu­zov pénzügyminiszter ismer­tette. A népgazdaságfejleszlésí ter­vet a párt gazdasági és társa­dalmi szervezete, valamint a munkások, mérnökök ,és tudó­sok aktív részvételével dolgoz­ták ki. E terv alapját a legha­ladóbb iparágak fokozott fej­lesztése képezi. A tervezett in­tézkedések mindenekelőtt a vegyipar megkülönböztetett fejlesztésének biztosítását, a mezőgazdaság gyorsított fej­lesztését és a nép életszinvona­­! Iának további emelését céloz­zák. Mindkét tervet a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elé ter­jesztik. gekben, mint Győrteleken is, a sertések hizlalást idejét a ko­rábbi 13—14 hónapról 8—9 hó­napra szorították le. Az anyagi érdekeltség elvé­nek jó gyakorlati alkalmazása tükröződik a szövetkezetek erősödésében, s végsőfokon elő­segítette, hogy az aszályos idő­járás ellenére az egy munka­egység értéke Járási átlagban előreláthatóan eléri a terve­zettet, s jelentősen csökken a mérleghiányos gazdaságok szá­ma. A beszámoló feletti vita igen hasznos volt, mert ennek alap­ján a jövő évi premizálási módszerek kidolgozásánál a mátészalkai járás tapasztala­tait is felhasználják. H. U KGST-tasiáeskozás Széliában A KGST Mezőgazdasági Ál­landó Bizottsága november 26 és 30 között a bolgár fővá­rosban megtartotta 15. ülését. Az állandó bizottság 15. ülé­sén szó volt a KGST-tagorszá­­gok elmélyültebb együttműkö­désének szükségességéről kü­lönösen a mézőgazdaság gépe­sítésére és villamosítására, a növényvédelemre, az állatte­nyésztésre, az öntözésre stb. vonatkozó kérdésekben. Végezetül megtárgyalták aa 1964. és 1965. évben közösen le­bonyolítandó tudományos ku­tatómunkák tervét Kitüntetések a Magyar Sajtó Napja alkalmaitól illést tartott a megyal tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents