Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-01 / 281. szám

Tudomány * Technika * Tudomány A kibernetika ma és holnap Lehe(-e okosabb a gép, mint az alkotója? Bizonyosan olvastunk már Ilyen találós kérdéseket az utóbbi tíz év sajtójában: — Lehetséges-e szerkeszte­ni gondolkodó automatákat? — Lehet-e .'okosabb a gép, mint az alkotója? — Tudhat-e egy gép gon­dolkodni? — Helyettesítheti-é az or­vost a gép? Miről van voltaképpen szó? És miért olyan érdekes ez a téma? Napjainkban a tudomány már közvetlen termelőerővé vált, tudósok dolgoznak ki új termelési módszereket, az ipáiban mind nagyo'oo tér jut az automatikusan működő és programozással . vezérelt gépeknek, univerzális gépso­roknak, futószalagoknak, síit egész üzemeknek. S ehhez, a technika ez irányú fejlődésé­hez, vagyis a termelés auto­matikus vezérléséhez a ki­bernetika járult hozzá nagy­mértékben, teljesen megvál­tozhatva a modem tudomány Jellegét. Az emberiesített gépek A kibernetika átütő sikere adta már sokaknak azt a gondolatot, hogy a gépek mind arra képessé tehetik, amire az ember képes. „So­kan — főleg a fantaszitikus regények írói — annyira mentek elképzelésükben, hogy „emberiesítették” a gépeket, s amikor A. J. Kobrinszkij, a műszaki tudományok doktora, előadást tartva a moszkvai írók Házában, kijelentette, hogy egy szovjet automata mér arra is képes, hogy meg­különböztesse a becsületes embert a nem becsületestől —r boldogan jegyezték le a gondolatot mint új, meglepő szenzációt, s igen elcsodál­koztak annak hallatára, hogy ez az ellenőrző automata már ott működik a moszkvai földalatti vasút összes állo­másán! Kobrinszkij ezzel a szelle­mes fordulattal jól érzékel­tette azt, hogy lelkesedésünk­ben mégsem kell feltétlenül „gondolkodóknak", „bölcsek­nek" neveznünk minden automatát, bármennyire is abban az irányban fejlődik a tudomány, hogy évről évre bonyolultabb gépei a legkü­lönfélébb emberi tevékenység helyettesítésére legyenek ké­pesek. Amit nem lehet előre programozni Azért, mert a gépkocsive­zető a kanyaroknak, előzés­nek, a többi jármű és a gya­logosok forgalmának a kö­rülményei között vezeti az autót, az iráhyt ezektől és számtalan sok más tényezőtől függően módosítja folyton, s ezek a tényezők váratlanul adódnak útközben. Ehhez ta­pasztalatokra van szükség. Bármehnylre ismerjük is a gépkocsi működéséit, e ta­pasztalatok híján az csupán a nyílt, sima területen mehet magától baj és zavarok nél­kül. A közben felmerülő kö­rülmények gyors mérlegelésé­hez gépkocsivezető kell, a szabónak a próbán módosíta­nia kell a ruhadarabot. Az ilyesmit nem lehet egyszerű szabályok formájában élőié „programozni” egy gépen. Azt mondjálk, hogy a gép nem lehet okosabb az alko­tójánál. Valóban nem lesz több tulajdonsága — „esze” sem —, mint az embernek. Vannak azonban máris olyan gépek, amelyek erő­sebbek, gyorsabbak és ke­vésbé feledékenyek, mint az ember. És az ember alkotta hatalmas lépegető exkavátor, az erős traktor az alkotóját szolgálja Helyettesíti-e majd valaha is az embert a gép? Van, alti ezt kereken tagadja. Pedig helyettesíti az embert a ne­héz, nagy fáradságot igénylő munkafolyamatokban, s ott is például, ahol az átlagosnál nagyobb sebességre van szük­ség. Éppen ezért alkotta meg az ember a gépeket. Csupán nem szabad leszűkítenünk a munkakör fogalmát: helyette­síti a gép az embert a föld ásó munkában és az egyfaj­ta számolás hosszadalmas, ki­merítő tevékenységében egy­aránt. Ide kell számítanunk a repülőgép távirányítását is. A „helyettesítést” másképpen értelmezni — olyan volna, mintha gondolnánk, hogy lesz valaha „pihenő" gép, vagy olyan, amelyik helyettünk megy el a moziba, helyettünk vásárol és eszik Kenyeret. Nem lesz „naplopó” gép sem. Csak a humoristák képzele­tében. Mit nyújthat a kibernetika a társadalomnak? „Kézi számolás“ A Szovjetunióban alkalmaz­ták először bonyolult tudo­mányos és műszaki feladatok számításainál. Itt végezték először gyorsan működő elektronikus számológépekkel a gépsorok, vízi erőművek, olajfeltárások, atomreaktorok bonyolult számításait. A száz- és százezer rubel érté­kű számológépek ára megté­rült néhány órai munkájuk­kal! És mennyi időt lehet nyerni velük! Jellemző pél­da erre az, hogy egy mes­terséges hold 10 másodper­ces útjának a vonalát és adott időben várhaté pont­jait az űrben „kézi" számo­lással egy csomó em1>er hó­napok alatt tudná csak meg­határozni. Az utólagos szá­mítás adatainak oem lehet sok hasznát venni. A kor­szerű számológépek viszont a rőppályát gyorsabban meg tudják határozni, mint ami­lyen sebességgel a rakéta re­pül. Nincs messze az idő, ami­kor a Földét űrhaj ők kötik össze a Naprendszer bolygói­val. Lehet, hogy a bolygók első „felfedezői” és ^feltér­képező!” is éppen az embe­­nek engedelmeskedő „gon­dolkodó” gépek 1 eszn ele Szép termést takarítottak be a nagygéci Kossuth Tsz. do­hányosai. Jelenleg a csomózást végzik szorgos kezű lányok, asszonyok. Képen Veres Ilona és Gaál Elvira. * Hammel felv. Építési kölcsönt nyújt a takarékszövetkezet Megyénk falusi lakosságá­nak egyre nagyobb rétege kerül kapcsolatba a heté­tet gyűjtő, kölcsönöket nyúj­tó és a totó-lottó szelvények értékesítését végző takarék­szövetkezetekkel. Ebben az évben eddig 10 millió forint­tal növelték betétállományu­kat megyénk takarékszövet­kezetei, s így jelenleg i: be­tétállomány eléri a 27 rftii­­liót. Közel hét és félezer faluéi termelőszövetkezeti tag és egyéb foglalkozású dolgozó rendelkezik takarékszövetke­zetben váltott betétkönyvvel. Kimagasló a betétállománya a rakamazi és a vencsellői takarékszövetkezeteknek. Ra­­kamazon 6, míg az utóbbi helyen 3,5 millió forint a lie­fet. Szabolcs-Szatmár megye 22 működő takarékszövetkezete és 4 kirendeltsége közül je­lenleg a nyírmadai folyósít 15 ezer forintig építési jelle­gű hitelt. A napokban kap felhatalmazást ilyen jellegű kölcsön folyósítására a domb­­rádi, a nagyhalásza és a ven­csellői takarékszövetkezet. Izotóp laboratórium Nyíregyházán Klimuház gyorsított kísérletekhez — Egy lépéssel ú nagyüzem előtt — 850 mázsa alma egy hektáron a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben 18 féle alma egy körtefán. ...és más tudományos érdekességek •• A színes műanyagdoboz, amely elfér az ember tenye­rén, a „Kozmosz” nevű mi­niatűr rádiókészülék, amelyet szovjet szakemberek alkottak nemrégen. Az új, nagy telje­sítményű rádió vevőkészü­­lét hét tranzisztoros és kitű­nő akusztikai adottságokkal rendelkezik. Kisebb, mint a nyugatnémet „Solo-boy" és csak alig nagyobb a japán ^Micronic Rubij”-nál. ★ Irving, Robertson és Scott, a Canberrái egyetem kutatói mágneses eljárással megálla­pították, hogy az ausztráliai földrész az utóbbi százmillió év alatt' 5500 kilométerrel vándorolt el eredeti helyé­ről Ennek az Időszaknak a kezdetén — állítják a kuta­tók— Ausztrália Pontosan a mágnesen pólusoii feküdt. Úgy látszik, azóta a földrész évente körülbelül 5 cm-rel mozdul el. A mozgás az At­lanti-óceán irányából a- Csen­des-óceán irányába történik. A Leningrad! Múszergy ár­ban megkezdték az érzékeny mérőfejek sorozatgyártását. A szerszám segítségével auto­matikusan osztályozhatják a gép- és műszergyártásban al­kalmazott rendkívül érzékeny készítményeket. A mérőtej 0,5 mikron pontossággal jelzi a méreteltérést. A rugós szer­kezet és súrlódást kizáró fényellenálló rendszer bizto­sítja a mérőfejek stabilitását és tartósságát. A műszert négy változatban gyártják. ★ Tízmilliárd fényév alatt ért el hozzánk annak az égi testnek a fénye, amelynek tá­volságát nemrég számították ki a szovjet csillagászoki Az égitestről hírt adó fénysuga­rak abban az időben Indultak el, amikor még nemcsak a Föld, de valószínűleg a Nap sem létezett. A „Rádiócsil­lag” (így nevezik a tudósok e2t az égitestet) másodper­cenként több mint 150 000 Biztos jövedelem a szerződéses dohánytermelés Magas beváltási árak. * . ’ . Természetbeni juttatások. Kössük meg mielőbb az 1964. évi dohány termelési szerződést (Bp. 3720) kilométeres fantasztikus se­bességgel távolodik tőlünk, tér Szibériai tudósok eljárást dolgoztak ki a gyémánt elektronokkal történő csiszo­lására. Ezekben a rendkívül kemény ásványokba néhány mikromilliméter átmérőjű nyílást „fúrnak” az elektro­nok. A szakemberek vélemé­nye szerint megvan a lehe­tősége annak, hogy egv hely­re összpontosított elektronsu­garat használjanak a drágakő csiszolásához és megmunkálá­sához. Egy amerikai cég olyan villanyégőt hoz forgalomba, amely 85 százalékban meg­szünteti a tárgyak elszínező­dését mesterséges fény ha­tására. Az izzót különleges szűrőanyaggal vonják be, amely gyakorlatilag teljesen kiküszöböli az Ibolyántúli su­gárzást, a mesterséges fény­ben beálló elszíneződés oko­zóját. ★ Körtefa, melynek ágain 18 fajta almát és galagonyát számolhatunk meg. Pav lovszkban látható, -az Orszá­gos Növénytermesztési Inté­zet kertjében. A fát Tyetye­­rev növénynemesíiő nevelte fel, aki negyven új gyümölcs­­fajtát tenyésztett ki. A helyi lakosok áüal tréfásan cse­megeboltnak nevezett „körte­fa" szépen fejlődik és te­rem. A hideg, szürke vasbeton idomok már nem csupán sej­tetik, hanem szemmel átfog­­hatóvá, kézzel tapinthatóvá teszik Nyíregyháza északnyu­gati részén, a Volt Hömok­­kísérleti telepen azt a külső­ségeiben is jelentős változást, amely a Nyírségi Mezőgazda­­sági Kísérleti Intézet törté­netében végbemegy, Még csak a falak -állnak, azok is* foghí­jasán, annak a töjbb mint tí­­zenhatmilliós létesítménynek, amely hajléka lesz a megye mezőgazdasága tudományos kutatásainak. — Nem a mi érdemünk, hanem a tervezőé, nekünk a megvalósítás feladata jutott — mondja az építkezés vezetője —, de bátran állíthatom, hogy a város legszebb épületei kö­zé fog tartozni még hosszú ideig ez a létesítmény. . Bevallom: a rideg falak ma még kevés szépséget árulnak el: elől egy, helyi méretek­ben kolosszális tömb, a fő­épület, mögötte oszlopok sor­ban, amelyek fölött üvegtető ível majd... — Ez lesz a klimaház — mondja Klenczmer Imre, az intézet igazgatója. — Közvetlen mellette az izotóp laboratórium épül jegyzi meg Pethő Ferenc igaz­gatóhelyettes. — Persze, ezek a lécek, gerendák, vasdara­bok, meg a feltúrt homok inkább elrettentő képet mu­tatnak most, de majd egy év múlva... Jócskán szabadjára kell ereszteni a képzeletet, ■ hogy magunk elé vetítsük azt a bizonyos „majd”-ot,. s ebben segítenek is az intézet vezetői. Mikroszkopikus „cél lövoverseny“ Az élő anyaggal foglalkozó kutatás körébén talán a leg­fiatalabb és egyben legizgal­masabb az élettan, a flziko­­kémia területén az Izotópok használata. Az Izotópok kuta­tása és alkalmazása nem re­kedt meg az orvostudomány­ban: tért hódit az iparban és a mezőgazdaságban is. A nyírségi mezőgazdasági kuta­tók készére is épül egy izotóp laboratórium, izotóp kertet is létesítenek. Ezek' az Izotópok, jelzett atomok, sugárzásuk révén megmutatják a különféle anyagok mozgását az élő szer­vezetben, vagy akár a talaj­ban. így nyomon követhetik az izotópokkal jelzett műtrá­gyákat a talajban, a tápanyag­forgalom során a növény­ben. — Termesztett növényeink legtöbbje, közönséges kifeje­zéssel élve, olyan sok keresz­tezésen átesett, hogy a neme­sítésnek az ilyen formájával ifiár nem mindig sikerül a kívánt eredményt elérni — magyaráz egy élettani jelen­séget Pethő Ferenc. — Egy radikálisabb és egyben gyor­sabb beavatkozásra van szük­ség, amely előtérbe hozza a kívánt jótulajdonságokat,- « növénynél. Az izotópokkal ezt a fel­adatot is megoldják. A sza­porító anyagot sugárzásnak teszik ki, s az izotóp sugár­zás, akárcsak egy céllövő ver­senyen, „célba veszi, bombáz­za” a növény tulajdonságait hordozó részecskéket — gé­neket — a sejtben, s ennek következtében jönnek létre az új tulajdonságokkal bíró egyedek, hogy a megfelelőek elszaporítva, a termelés ren­delkezésére álljanak. Siker, húszéves fáradozás után A mezőgazdasági kutatás hosszú, türelmes munka után adja a biztonságos eredmé­nyeket. Az élő szervezet, s a talaj is amelyiken létezik, ki van téve sok külső ténye­zőnek és ezek közül legna­gyobb hatása az éghajlati, időjárási elemeknek van. Egyik esztendőben száraz, for­ró a nyár, a másikban elég bő a csapadék. A kutató tehát nem szűrhet le általános ta­pasztalatokat egyetlen, vagy akár csak néhány esztendő eredményeiből. — Arra szolgál a klimaház, hogy optimális körülmények között, meggyorsítsuk á kí­sérleteket — mondja az igaz­gató. — így hamarabb van eredmény, márcsak azért is mert akkor is lehet végezni fínunkát, amikor kint, a ter­mészetben erre nem is adód­hatna lehetőség. — Ennek az országrésznek most Van kibontakozóban a fejlődése, s a tudománynak ezt a gazdasági fejlődést úgy kell segítenie, hogy mindig élőbb járjon, legalább egy lépéssel mint a nagyüzemi gyakorlat. Az intézet legfőbb feladatai közé tartozik a ró­zsafajta burgonyák további nemesítése, elszaporításának, teljes gépi művelésének a megoldása. A takarmányhelyzet a fe hérjegazdálkodás a nyírségi homokon igen súlyos gond. Teichmann Vilmosnak húsz esztendős, fáradtságos munká­ja van a homoki lucernában, amelyet az idén, nem is olyan régen ismerték el új fajta­ként. Ezt a homoki lucernát széles körben kell elszaporíta­ni. Nagy jelentőségű a kötött taiajok javításának, tápanyag­­gazdálkodásának és mélymű­velésének a megoldása. Ezek a kísérletek *— sok, gyakorlat­ban már hasznosított ered­ménnyel — Penyigén folynak. "A gyümölcs, közelebbről a téli alma termesztésének tele­pítési, tápanyaggazdálkodási, növényvédelmi, almafeldolgo­­zási problémáit Újfehértón kutatják. Az itteni egyik eredmény megérdemli a szá­mokkal való illusztrálást: egy tízesztendős, 3X2,5 méterre telepített almáskert az idén nyolcszázötven mázsa gyü­mölcsöt termett hektáronként. Oltási rekord! — Azonban mégsem ez a jövő járható útja a telepí­tési rendszerben — hűti le gyorsan a lelkesedést Pethő Ferenc. — Túl sűrű így az állomány, nem oldható meg a talajművelés, a növényvéde­lem. Üjabb kísérletünkben arra törekszünk, hogy csak öt—hatszáz mázsás legyen a termés, a megművelés szem­pontjából kedvezőbb telepí­tési rendszerrel. Ami azt illeti, ez a „csak" sem megvetendő. Túl a megye határain A kísérleti intézet — előd­jével együtt több évtizedes — fennállása óta már sokat adott a megye mezőgazdasá­gának, a homoki gazdálkodás legjobb módszereit, több nö­vényfajtát, a zöldtrágya-csll­­lagfürtöt; generációk ismer­ték meg és tanulmányozzák ma is kiemelkedő eredmé­nyeiket. Hajdú megye a ho­moki gyümölcstermesztés, Bor­sod megye keleti része a ta­la jművelés Itt kialakult mód­szereit alkalmazza. Azon bah, ném Hat túlzás­ként, ha azt mondjuk, hogy — mint maga a megye mező­­gazdasága — a kutatóintézet is most kezd igazán fejlődni, most bontakozik ki az a je­lentős tudományos tevékeny­ség, amely széles körű gya­korlat! segítséget nyújt a nagyüzemi gazdálkodáshoz. S ehhez azoknak a szürke be­tonfalaknak is közük lesz, amelyek között egy esztendő múltán nyolcvan tudományos dolgozó fog munkálkodni. Samu Ahdrái.

Next

/
Thumbnails
Contents