Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-01 / 281. szám
L kedvezmények alakítják Wtadobos gazdálkodását l pusztadobosi Béke Termelőävetkezetet ebben az évben is gyengék között tartották nyíln. Tavalyi mérleghiánya, ti négy forintos munkaegység teke elsősorban nem a rossz tájadottságok, hanem inkább közös tevékenységben meg ilvánult hiányosságok miatt vetkezett be. Tavaly új vezetet választottak a tagok: kilyezett elnöke, mezőgazdáit, főkönyvelője lett a szövetzetnek, s rajtuk kívül a szórnád os Nyírmadai Állami Gazság egyik agronómusa egy en át segíti állandó patronátént a szövetkezetei. Ha mást nem is néznénk, ár a vezetésben kapott segítg is olyan jelentős, amely az ei eredményekben meg is mutkozott: nem lesz mérlegány, s egy munkaegységet bb mint 25 forinttal számolónak el, a prémium mellett, szakvezetőkkel nyújtott tábgatás így azonnal éreztette ;tását a termelési fegyelem ilárdításában, de abban is, >gy a lehetőséghez képest yekeztek is élni más kedvezénnyel. A 3004-es kormányhatározaknak a kedvezményeit az elült két-három évben kezdik vezni igazán, s ez a támogas jelentősen befolyásolja, alatja a szövetkezet gazdálkodónak ^a szerkezetét is. Az elült evben 33 holddal nőtt a >hánypaj tatér, jövőre újabb 5 holddal lesz több. Az egy >ld termését befogadó tlomypajta kedvezménye 25 000 rint... Nehéz lenne még tel s pontossággal mindannak a íruházásnak a vissza nem tétendő állami támogatását forintban meghatározni, amelyeket az elmúlt esztendőben létrehoztak. Ilyen a száz férőhelyes növendék szarvasmarha-istálló, a 300-as sertéshizlalda, a 32 vagonos magtár, a 15 vagonos kukorieagóré — mind-mind égyenként is tíz és százeres tétel. Az idei, saját nevelésű 12 darab üsző tenyésztésbe állítása is például 48 ezer forint kedvezménnyel járt. Nem csupán az ilyen jellegű létesítmények kedvezményei a döntőek. Ott van például az ötven, majd száz hold gyümölcsös telepítése, a vele járó művelési élöleg, s termőreforduláskor a bekerülési kölcsön jelentős részének az elengedése. Hogy valóban meglegyen a kedvezmény, a szövetkezet vezetősége, tagsága igyekszik újra ültetni a kipusztult fák helyén, pótolni a hiányt. A szövetkezetnek korábban volt egy traktora, s ehhez négyet vásároltak, jövőre újabb kettőt kapnak — hosszú lejáratú hitelre. Igyekeznek gépesíteni, de emellett kihasználják a gépállomás nyújtotta kedvező lehetőségeket is. Persze a fenti és egyéb kedvezményekkel való élés első-» sorban a szövetkezeten múlik, s igyekeznek is ezeket hasznosítani, azonban ehhez szükséges a járási vezetők józan ítélete, az, hogy olyan lehetőségekkel támogassák a gyenge szövetkezetét, amelyek biztosan jó hatást gyakorolnak gazdálkodására, eredményeire. Ezt meg ft tették, a közeli jövőben a talajjavításban szükséges jobban segíteni, amely a terület jelentős részén elengedhetetlen a nagy termések biztosítása érdekében. Tárgyalta a szakszervezet: Túlóra, munkavédelem, fegyelem, ülés Több, mint hatezer szabolcs-szatmári dolgozót érintő kérdéselvről tanácskozott a napokban Nyíregyházán a KPVDSZ megyei aktivacsoportja. Gátfalvi Barnabás, a megyei bizottság titkára kérésünkre összefoglalta a kereskedelmi, a pénzintézeti és a vendéglátóipari dolgozók idei munkájának tapasztalatait s a feladatokat. A szakszervezet megyei bizottsága szerint a jó áruellátáshoz, az igények teljesebb kielégítéséhez jelentősen hozzájárultak az idén a boltok, az éttermek dolgozói. Terveiket általában teljesítik. Felfigyeltek viszont arra, hogy a kiskereskedelmi egységek nem kapják meg mindig kellő időben a nagykereskedelemtől a tartós fogyasztási cikkekét, pedig rádió, televízió, hulöszekrény s különösen építőanyag után felélénkült Sza botosban is a. kereslet. De ennél is nagyobb feladatok várnak még az év hátra lévő részében a felvásárlást végzőkre, akik már hosszú idő óta nyújtott műszakban dolgoznak. Valamennyi szakszervezeti vezetőnek elsődleges tennivalója most ennek a munkának a segítése. Akárcsak az elmúlt években, az idén is sok gondot okoz a kereskedelmi és a pénzügyi dolgozók túlóráztatása. Második otthonuk: a laktanya Kcincuykötésn, fejlett katonák — Levél a rajparancsnokhoz — A mai élet egészen más A „beöltözködő” újoncok Lttán régi katonahistória ju)tt eszembe. Amikor a szomtodunk bevonult az őrmester számmal nagyobb bakansot adott neki. „Őrmester r alázatosan jelentem, ez a íbbeli nagy nekem” — rekimált. „Nem tesz semmit am — nyugtatta meg a iolgálatvezető — másfél év íúlva biztosan belenősz.” Ail yen a köpeny? Ennek már 30 éve, s azóta »kát változott a világ s az Eféle históriákból már a mai atana mitsem tud. Ügy vágatnak a csizmák, különéle ruházati anyagok között, mint egy önkiszolgáló áruázban. — Szorongó érzésekkel vo~ ultam be — mondja Honfi zászló honvéd, — éppen az ltözködés miatt. Alacsony arme tű vagyok, s attól tartottam, hogy pusztán „kitoisiból” is földigórő köpenyt apók. Nem így történt. Az rmester elvtárs három kölenyt is felpróbéltatott vésni. A legmegfelelőbbet ada. Balogh Árpád Bal atonalnádiból vonult be. Egynapos atom, de máris úgy beszél, nintha huzamosabb ideje snne a néphadseregben. — Felégettem magam möí>tt minden hidat — tréfálkozik. — Nem hagytam ottlon menyasszony, vagy leveekért epedő kislányt. Ügy rzem, így sokkal könnyebien megy a szolgálat. Tisztes iskolára alkar mend, hogy egy év múlva ő nerelhesse, taníthassa az újonokat. Dolgozni, tanulni, becsülettel helyt állni. Ezt a élt tűzte maga elé Balogh ion véd. iosszús a borbély A rajparancsnok szerint kenénykötésű, szellemileg jól éjlett katonákat kapott.. Áprilisban már indulhat is velük a „kiváló raj” cím elnyerésért. Ha sikerül elérni, több lesz a kedvezmény, kimaradás, eltávozás, szabadság. A kezdeti szorongó érzés lassan feloldódik. A katonák ismerkednék, barátkoznak. Rossz kedve csak a borbélynak van, mert mindössze három újoncot kellett újból megnyírni. A többi az előírásoknak megfelelő hosszúságú hajjal érkezett, — A katonák itt sem szakadnak el a polgárt élettől — tájékoztat az alakulat politic kai helyettese, — Itt is van KISZ-élet, pártszervezet, felvesszük a kapcsolatot a közeli üzemek, vállalatok fiatalt jaival. Sok jólsikerült rendezvény színhelye volt már a kultúrtermünk. Az alegységeknél szabad időben nézhetik a televízió műsorát, 3500 kötetes könyvtárunk van, időnként közös színházlátogatást tervezünk, 80 százalékuk érettségizett A KISZ-titkár ftejében már az irodalmi színpad létrehozásának gondolata motoszkál. A bevonultak 80 százaléka érettségizett, segítségükkel jó kulturális életet lehet kialakítani. íróasztalán néhány levél, amelyet a leszerelt katonák hagytak hátra utódaiknak. Belelapozok. „Rajparancsnokok! A katonában mindég az embert lássátok. Csak olyat kérdezzetek tőle, amit már elmondtatok nekik. így lesz tekintélyetek a beosztottjaitok előtt.” A politikai helyettes elvtárs szerint az a cél, hogy második otthont teremtsenek az újoncoknak. Bogár Ferenc. Még mindig akad példa nyilvántartáson kívüli, fekete túlórázásra. A szakszervezet a jövőben fokozottabban ellenőrzi ezt, s ha szükséges a dolgozó igénybevétele munkaidőn túl intézkedik, hogy annak a munkabérnek is nyoma le gyen. Sürgős tennivalóra van itt szükség. Sokat javult az idén a kapcsolat a vevők és az eladói között: általában hasznosak voltak a vevőankétoik. Ebben a szocialista címért küzdő brigádok, munkakollektívák járnak az élen: az állami kereskedelemnél 54, az fmsz-nél 79, a pénzintézeteknél pedig 4 ilyen kollektívát tartanak számon. A szakszervezet a jövőben még jobban segíti s értékeli ezeket a brigádokai:. Probléma van viszont a szakmákban előforduló szabálysértések, törvénytelenségek megtorlásánál: a gazdasági vezetők nem támaszkodnak a társadalmi bíróságokra. A fehérgyarmati ímsz-nél 12 fegyelmi ügyből csak egyet, a nagykállói és a tiszavasvárinál pedig 9—9 közül egyet sem adtak át nyilvános tár gyalásra a társadalmi bíróságnak. Pedig a társadalmi bíróságok a munkafegyelem megszá Iá rd fásána k hatásos fórumai. Komoly előrehaladás történt az idén a munkavédelmi feltételek megteremtésében. A földművesszövetkezetek például beruházásból az idén közel « millió forintot költöttek szociális létesítményekre. A nyíregyházi, a kisváráéi és a nyírbátori járások kivételével javult a baleseti statisztika. A vásárosnamónyi járásban például egyetlen baleset sem történt a kereskedelemben, vagy a vendéglátóiparban. Kisabb-nagyobb hiányosságot fedtek fel a munkavédelem terén Apagyon, Ramocsaházán, Ibrányban, Pátrohán, Győrjeiken, Tiszaszalkán s még néhány helyen, amiért szabálysértési feljelentést tett a szakszervezet. Felfigyelt arra is, hogy Gáván például az új áruházban a dolgozóknak épített öltözőt, fürdőt lakószobának használják! Több helyen beszerezték ugyan a télre való szenet, de nem gondoskodtak gyújtásról, tűzifáról. Kamocsaházán, vagy a nagykállói önkiszolgáló boltban november utolsó hetéig még be sem fűtötteik. A KPVDSZ megyei bizottsága és aktívahálózata a legrövidebb időn belül intézkedik e hiányosságok megszüntetéséről. (as) Száz vendéggel Pesten í. „Szabolcsiak ezek...” A megye minden részéből gyűltek össze, s ‘biztosítási érdekképviseletük számlájára három napig vendégeskedtek a fővárosban. Ebédelésre sűrű sírban vonultak be a fényes Hungáriába. A sor mellett, egyik asztalnál több pesti vendég ült, akik közül valaki hangosan megjegyezte: — Szabolcsiak ezek, úgy nézem. Mire egy másik hang: — Akik az almát öt forintért adják? A jármiból való Kállai Berti ‘bácsi visszaszól: — Tévedés az, kérem, hogy mi öt forintért adnánk . az almát. Hisz láthatják, nincs is nálunk egy sem. Amazok szemöldöke homlokba Szaladt, s Berti bácsi már nem törődött vele, hogy heves vitába kezdtek. 3. Apai szó Szikrázik az étterem belseje, minden része ragyog. A kótaji — amolyan 16—17 éves — Fodor fiú alig felén ült a széknek. Úgy kezdett enni, mint a minden pillanatban repülni készülő madár. Apja erélyesen rászólt: — Ne nyámógj, fiam. Egyél mint otthon. Épp úgy a mienk ez, ahol vagyunk, mint az Országház, amit az előbb láttál. Pedig az ettől is nagyobb, igez-e? A suhanc legény hegyesre peckelte magát, szorosabbra fogta a kanalat. És visszanevetett az apjára. „Majdnem” a Lónyaicsatorna? Városnézés közben autóbusszal haladtak át a Margit hídon. A Nagycserkesz Markó bokori idős Gráf József bólogatva, hangosan elmélkedett: — Duna. Hm. Láttalak már párszor. Tényleg szép Ids folyó vagy. Ha jól nézlek, valamivel nagyobb is, mint a Lónyai-csatorna... 4. Miért éppen a vízilovak? Az állatkerti séta után hányták vetették a látottakat. Érdeklődték, kinek mi tetszett legjobban. Kállai Berti bácsi a vízilovakat említette. — Miért éppen azok? — faggatták. — Na halljátok — mondta végre mosolyt taikaró arccal. — Hát ti nem vettétek észt-e, hogy már a szőrt is lefüröcskélték magukról a lusta dögök? 5. Magyarázat A Rákóczi úton, közel a Keletihez valaki elől megjegyezte a buszban: — Micsoda forgalom, micsoda nyüzsgés! És meg tudják szokni az örökös zajt. — Már miért ne szoknak meg — felelte magyaráznia* a Hodászról érkezett Demeter László. — Én is megszoktam a traktort, pedig az is szüntelen dörömböl. Demokrácia Az Operett Színházba« mind kibérelték a ruhatárosoknál levő látcsövet. Szünetben sokan találgatták: kik lehetnek a színházat ellepő vidékiek? Egyik körben álló társaságból idősebb nő vált ki és a közeli csoporthoz lépett. — Mondjáik, kedves, úgy« maguk mind téesz elnökök, meg agronómusok? Ugye azok? Mert az öltözetük... A mindig jó hangulatú Bárdi János, a laskodi Vorosilov Tsz nagybajuszé feovácsmestere válaszolt: — Az öltözetünk? — nézett végig magán. — Hát megkerül egy és más. Egyébként* csupán véletlenül, tényleg van köztünk pontosan egy elnök, egy agronómus. Mert... úgy van az, tetszik tudni, ahogy mi itt vagyunk, abban is benne van a szövetkezeti demokrácia. Az idős nő élénken bólogatott. Hogy értette volna a feleletet? Nem igen látszott rajta. Asztalos Bálint, Olvasónk írja: Pethe Ferenc könyvesbolt nyílik Tiszavasvárlban A bevonuló fiatalokkal beszélgetnek Kovács Gusztáv, a töméséi tanács vb elnöke és Bartha Béla honvéd. László István, Gazda Miklós, Surányi Béla és Sebestyén Károly nagy érdeklődéssel hallgatják a jó tanácsokat. Szabolcs megye leggazdagabb régészeti lelőhelye Tiszavasvárá, ahonnan 1956. óta több régészeti lelet került a Jósa András Múzeumba, mint az egész Szabolcs-Szatmár megyéből 1868 óta, a múzeum alapításától napjainkig. Régészeti megállapítás szerint, mintegy 6000 éve lakott terület. A legutóbbi hetekben is 2500 éves szkitakori pogány vallási szertartási helyet tártak fel. Az alig féléve alapított Vasvári Pál Múzeum e rövid idő alatt bámulatosan gazdag anyagával a lakosság körében szinte lüktető mozgalmat teremtett a múzeális érdeklődés iránt. Ennek a generációnak a szeme előtt sokszor az ek.e nyomán kerültek ki a több ezer éves kézi szerszámok, dárdák, kardok, különböző edények, arany fülfüggők, gyöngy nyakékek. csont fegyverek. 1560-ban már iskolája van. A debreceni kollégium partikulái közé tartozik. ■ Iskolamesterei között Pethe Ferencet, a község nagy szülöttjét mondhatja magáénak. Pethe Ferenc 18 éves korában tudta kiszakítani magát a paraszti nyomorúságból. Szegény szolgád:akként tanult és dolgozott, bejárta Nyugat- és Észak- Európát. Születésének 200 éves évfordulója után jutott az ország olyan helyzetbe, hogy a nagy tudós alkotásai pantheoni elhelyezést nyerjen az Országos Mezőgazdasági Múzeumban. Most szülőfalujában a megye legnagyobb könyvforgalrrrú községében a földművesszövetkezet „Pethe Ferenc” könyvesboltot alapított. Az alig 13 ezer lakosú község évi könyv-forgalma, * mintegy 220—230 000 forint. A tanácskönyvtár az 1962. évhez viszonyítva 1963. novemberéig 1300 olvasóval nőtt, 26 000 kölcsönzéssel forgalma kétszeresére emelkedett. A régi piactéren közel 8 millió forint költségvetéssel épül a közeljövőben ünnepélyes átadásra váró kultúrház is. Gombás Bálint. 1963. december 1.
