Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-01 / 281. szám
NYÍREGYHÁZA - HOLNAP As ásott hutáktól as egységes msműig A humánus, gyors ügyintézés érdekében Beszélgetés Nagy Árpád elvlárssal, a városi tanács vb titkárává! eredménye: Nyíregyházától tíz Feltúrt utcák jelzik a városban: jó ütemben épül Nyíregyháza egységes vízmű és csatornarendszere. A Kígyó utca sarkán magasló víztorony egyelőre csak látványosság, de holnap ennél már sokkal több lesz. Egészséges ivóvizet szolgáltat az abban évszázadokig szűkölködő városnak. Nem nagyzol, aki azt mondja, a kótaji víz oázist, életet jelent a homokdombokon megtelepült Nyíregyházának. 1926-ban elkezdődött Nem kétséges, hogy a városfejlődés és kulturáltság egyik fontos alapja a víznyerési lehetőség. Azt is tudjuk, hogy nálunk, a Nyírségben vízben szegény a föld méhe, s ritka hely az, ahol nagy költségekkel is megoldást nyerhet egy város bőséges és egészséges vízellátása. Pedig e nélkül alig lehet szó korunkban a gazdasági, kommunális és kulturális fejlődésről, az egészségügyi körülmények javulásáról. Nos, 1926- ban észrevették ezt a város akkori vezetői. A vízügyi szakemberek megbízást kaptak tőlük, keressenek nagy hozamú kutakat, amelyre egységes vízhálózatot lehet építeni. A kutatás Mai, egyre fejlődő, mind változatosabb táplálkozásunk nélkülözhetetlen eleme a konzerv. A konzervkészítmények legtöbbje sűrítve tartalmazza azokat a szervezet számára el nem hanyagolható anyagokat — cukrokat, vitaminokat, szerves sókat, savakat —, amelyekre akkor is szükség van, amikor friss gyümölcs és zöldség formájában nem juthatunk hozzá. A konzerv és a í termelés Többször elemezték már, hogy Szabolcs-Szatmárban, az ország téli alma termelésének a hazájában kevés és roszszúl elosztott a táplálkozás — élettani szempontból fontos gyümölcs fogyasztása. A zöldségféléknél is ez a helyzet, de most a gyümölcsöt vizsgáljuk meg közelebbről. A komzervektől visszatértünk a termelés és a friss fogyasztás kérdéseihez. A téli almán kívül nem volt eddig más gyümölcsünk, amely nagyüzemi adottságok között termett és kielégítette volna csupán a helyi szükségletet a megye minden részén. A mostani ötéves telepítési programban már gondoltak a probléma megoldására nagyüzemi keretek között. Általában: a csonthéjasok és bogyós gyümölcsök telepítésénél kettős volt a terv: javítani a folyamatos ellátottságot; kielégíteni a nyíregyházi konzervgyár igényét. Kölcsönhatásban a város és a mezőgazdaság A nyíregyházi konzervgyár J964-ben kapacitásának háromnegyed részét már termelésbe fogja állítani, s 1965- ben az egész gyáregység üzemelni fog. A gyár üzembe helyezése — nagyon jól tudjuk — nem csupán a feldolgozást, a tartósítást jelenti. Nem annyira, mégis bonyolult kölcsönhatásban lesz itt at város és a mezőgazdaság, a Jelentkező munkaerő egy récének a foglalkoztatottsága kilométerre északra, Kótaj közelében megfelelő kutat mélyítettek. S azután? Semmi sem történt a felszabadulásig. 1953- ban viszont már újabb hat mélyforrású kút készült el Kótaj ban, s később a városi tanács megbízásából nyolcezer köbméteres napi teljesítményű vízmű építésére kapott tervezői megbízatást a Mélyépítési Tervező Vállalat. Vaslalanított, fertőtlenített ivóvíz A vízmű építésének nagyobbik, nehezebbik részén már túl vagyunk. A meglévő hét nagy hozamú kótaji kútra búvárszivattyús akna került. A szivattyúk a kótaji szűrőállomáson és a tíz kilométeres távvezetéken nyomják keresztül a város vizét — először ez év végén, a vezetékek nyomáspróbája idején. A szűrőállomás a legkorszerűbb, zárt vastalanítö, mangántalanító berendezéssel és fertőtlenítési (klórozási) lehetőséggel. Az egészséges ivóvíz — városunkban először lesz ilyen — kétszer háromszázmiUiméteres csővezetéken jut a városi szivattyútelep két, egyenként és a biztonságos, jövedelmező kertészeti termelés. A konzervgyárra programozott gyű mólost er mesztesi, telepítési terv első három évének az eredményei kétségeket támasztanak abban az irányban, hogy valóban sikerül-e kié. légíteni az első termelő években a gyár igényét. A konzervgyár vezetői minden esetre — és joggal — félnek. Ha felületesen megnézzük az 1963-as év végéig végzett, feltehetően a fagyokig még elvégzendő telepítéseket, akkor a gazdaságokban nincs is baj. Az ültetési terv eddigi szakasza tobbé-kevésbé teljesítve lesz (?). A kérdőjel sok minden miatt kívánkozik ide. Egyrészt azért, mert az előző két év ültetési terve félig sem valósult meg ezeknél a gyümölcsöknél, a három év telepítésének kétharmada 1963-ra jut, másrészt ezek a kúlturálc nem hasonlíthatóak össze az egynyári növényekkel. amelyek a vetés évében termést hoznak: a legrövidebb idő a bogyósoknál is két—három év, hogy biztonságosan teremjenek, de sokkal több idő kell a meggy, cseresznye, barack, kajszi és körte termőre fordulásáig. A másik évben már esetleg közepes termést adó szamócánál sem megnyugtató a helyzet. mert az eddigi telepítésekből csupán nyolc hold jut az előző két évre, s az idei nagyobb arányú ültetési terv sorsa bizonytalan. „Almaláz*4 Mi okozta ezt az aránytalanságot elsősorban a bogyós gyümölcsüeknél, de a többinél is? — Az általános felkészületlenségnél volt a baj. De a megyei szakirányítók sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy saját erőből biztosítsák a tszj-eknek a szaporító anyagot. Az idén már hoztak létre néhány tszben szamóca és málna szaporító telepeket. Ezt korábban meg lehetett volna tenni. „Almaláz” kerítette hatalmába a szövetkezetek és érdekelt járások vezetőit, s igyekeztek „megfeledkezni” arról, hogy egyéb feladatuk is van, mint amilyen a körte, a csonthéjasok és bogyós gyiimölcsüek telepítése: nem volt elég és megfelelő szakmai, közgazdasági ezerötszaz köbméteres medencéjébe. A vízműtelep épületei már befejezés előtt állnak a Stadion déli szomszédságában. Innen dolgoznak majd a szivattyúk a • városi hálózatra, amelyhez a Kígyó és a Szarvas utca sarkán elkészült 44 méte-, rés, 800 köbméteres víztorony is csatlakozik. A hetvenötös • „nyári csúcs” Hetvenkétmillió forintot emészt fel kizárólag a vízmű építése. És ez a kezdeti időkben napi nyolcezer köbméter víz fogyasztását jelenti csupán a központi készletből, amelyből négyezer a lakosságé a másik fele pedig az iparé lesz. Óriási teljesítmény már ez is, hiszen eddig általában ásott és csak néhány mélyfúrású kút fedezte a lakosság igényeit. A kisebb körzeti vízművek, mint a villanytelepi, sporttelepi, kórházi, Arany János utcai vízművek ennek a mennyiségnek csak kis hányadát képesek adni. S ezeknél az is gond, hogy magas vastartalmú, az egészségre nem a legjobb az általuk szolgáltatott víz. A rendezési terv ezért jafelvilágosátás. Pedig minden bizonnyal lettek volna szövetkezetek, amelyek felkarolják a szaporítást is, mint a nyíregyházi Ságvári Tsz is bizonyítja. Ebben a szövetkezetben 2 és fél hold szamóca szaporító törzs telepről 57 ezer forint értékű gyümölcsöt szedtek, s emellett 330 ezer forintért értékesítették a szaporító sarjakat. Az eddi ékből kiderült; nem szabad minden esetben központi ellátásra számítani, hanem nagyobb odaadással kell a helyi lehetőségeket felkutatni, kihasználni. Ennek a körét részben már késő, de még nem egészen késő jobban kibővíteni. Feladataink nem rekednek meg a megye, az ország határain belül, mert komoly részünk van a szocialista országok gazdasági kooperációjában, s ennek egyik része — a nyíregyházi konzervgyár termelése is. Miért félnek a nagy és népszerű emberek a haláltól? Azérty mert — a monda szerint — forogniuk kell majd a sírban, ha elolvassák, mi mindent írnak össze nagy szerelmeikről. — Mi bántja, barátom? — kérdeztem. — A válság. Nehéz már újabb nagy embert és nagy szerelmet találni. A múltkoriban alaposan pácba kerültem. Rendkívül líraian írtam meg egy hírneves iró szerelmét, egy örök életre szóló szerelmet és a szerkesztőség azzal dobta vissza kéziratomat. hogy világszerte köztudott tény, miszerint nevezett író hm... ferde hajlamú volt. Most kit szedjek elő? Átkozott penicillin! Kevés nagy ember halálozik el és az élők szerelmeiről nem írhatunk. Nincs valami ötlete? Én elvből nem ütöm bele az orromat mások dolgába, még ha száz éve el is temették őket. Ha viszont nem adok neki egy jó tippet, akvasolja: a központi vízmű megépítése után működésüket be kell szüntetniük. Az 1975-re megadott, s a vízműbe bekapcsolható lakosszám hatvanezer. A terveket viszont nyolcvanezer lakosra készítették figyelembe véve mindenki teljes vízigényét. Ez azt jelenti, hogy az 1975-ös „nyári csúcsban” — ha mindenki az egységes vízmű vizét használja — 14 500 köbméter lesz az igény. Ipari igény, újabb vezeték Nyíregyháza általános rendezési terve részletekbe menően tárgyalja a távlati követelmény lehetőségeit is. Megállapítja, hogy az előzmények azt mutatják: Kótaj környékén napi 22—23 000 köbméter víz is beszerezhető. Az épülő 8000 köbméteres teljesítményű vízmű kis költséggel bővülhet tovább kétszeres teljesítményűvé. A napi maximális — 23 000 köbméteres — vízszolgáltatás azonban már nem ilyen egyszerű. Szükség van új szűrőház építésére'Kótajban, s a továbbításra új távvezetéket kell lefektetni. Gépészeti beruházásokat igényel a szivattyútelep is. Erre azonban belátható időn belül nem lesz szükség. Még akkor sem, ha a város belterületi lakossága kivétel nélkül élvezi a vízvezetékes, fürdőszobás lakások áldásait. A nagyobb probléma akitor jelentkezhet, ha egyre jelentősebb mennyiségű vizet bér a fejlődő ipar. A helyzet megkönnyítése érdekében tehát a távlatokban is célszerű a jelenlegi ipari vízművek — TIT ASZ, Almatároló, Kórház stb. — üzemeltetése, s az új üzemek belépésekor magúit is építhetnek olcsó, technológiai, víznek alkalmas, kisebb műveket. Milliók, milliók... A terv készítői nagy alapossággal vizsgálták, az évenként, sőt évszakonként számbajöhető fogyasztást. Végleges megállapításuk szerint az 1965-ös induláskor 72 milliós költséggel elkészült városi vízműhöz közel 20 millióért építheti meg a város a teljes csőhálózatot. A 20 éves távlatban lehetséges bővítés pedig újabb 10 milliót igényelhet. Amennyiben új vízműrészeket kell majd építeni, — vagyis a jelenlegi kapacitás háromszorosára nő — újabb 22 milliós lesz a költség. (Ilyen példa azonban hazánk egyetlen vidéki városában sincs még!) Nyíregyháza már bőséges, jó vízhez jutott. Bár későn, de ez a feltétele is teljesül a korszerű városfejlődésnek. Kopka János. kor kölcsönt kér tőlem. Kínomban eszembe jutott, hogy még senki sem írt Homérosz szerelmi viszontagságairól. Homérosz mindig bonyolult problémákat okozott a történészeknek, legalább úgy, mint az a kérdés: hol alapították az első bajorországi serfőzdét. XJgy érzem, én vagyok szellemi . kezdeményezője egy rettenetes cikknek, melyet véletlenül olvastam el az egyik képeslapban, mialatt a borbélynál soromra vártam. A címe ez volt: Homérosz megörökítette egyetlen nagy szereiméi. Volt is mit olvasnom: — Egy meleg nyári napon, midőn a mirtuszok és fügefák illatoztak, a már élcmedettebb Homérosz megpillantotta rabszolgái körében, akik között ott volt az ismert meseíró Aesopus is, Eudokiát, a csodálatos szépségű ifjú leányt. Szíve megremegett. Este az írók athéni klubjában megkérdezte Aesopust, mutassa be Eudokiának. A Sajnos, még manapság is előfordul, hogy a hivatali ügyintézés kapcsán merevséggel, ridegséggel találkozik az ember. Az országos szervek ismerik a problémát és napirendre tűzték az igazgatási munka ma még meglevő hibáinak felszámolását. — Hogyan él a lehetőségekkel a legnagyobb ügyfélforgalommal rendelkező hivatal, a városi tanács igazgatási apparátusa — erről kérdeztük Nagy Árpád elvtársat, a végrehajtó bizottság titkárát. — A téma időszerűségét bizonyítja nemrég készített statisztikai felmérésünk is. E szerint október 23 és november 2 közötti héten 6905 ember fordult meg hivatalainkban és 7r,60 volt a hozzánk érkezett ügyirat. Naponta tehát 2443 lakosunk ügyét intézik a tanács dolgozói. Azt jelenti ez, hogy Nyíregyháza minden lakóját számítva, havonként egyszer mindenki találkozik hivatalaink valamelyik képviselőjével. Fontos tehát, hogy ügyintézőink érezzék a rájuk bízott feladat súlyát. A lehetőségek, hogy a bánásmód legyen udvarias, kielégítő, az ügyintézés gyors, adottak. És megítélésem szerint a korábbi évekhez 'képest nagy a javulás e szempontból is. — A hivatal elnevezéssel szerintem bizonyos hivatali merevség is együtt jár. — Nyugodtan jelentem ki: hivatalaink semmilyen tekintetben nem hasonlítanak a régi értelemben vett hivatalokra. Ha korábban volt is példa durvább hangnemre előadóinknál, ma már egészséges és gyors a javulás. Dicséretes, hogy a pártszervezetünk és az szb. sokat segített ebben a munkában a hivatalvezetésnek. Lényegesnek tartom, hogy apparátusunk dolgozóinak több, mint a fele képezi magát jelenleg is középiskolákban, főiskolákon, egyetemeken, s ezenkívül szakképesítést is tesznek az osztályokon dolgozók. Ennek a következménye, ha az ügyfél hozzánk fordul, szakszerű és udvarias választ adhatunk ügyében. Javult a mérlegelési jogkörben a humanitás, egyre inkább tartjuk a törvényszabta intézési határidőket. —- Azért manapság is hallunk panaszt a lakásügyre, a munkaeröcsoportra, a sorbanállásra hatósági bizonyítványokért... — Kétségtelen, hogy a lakásügynél például nem mindenkinek tudunk pozitív választ adni. Nem lehetnek dolgot: óink „tisztviselők, jóemberek”, azonnal meg kell mondaniuk, tudunk segíteni, vagy rem. Es sajnos a város igen kevés lakásalappal rendelkezik jelenleg ahhoz, hogy az 1700 jogos igényt megközelítőleg is kielégíthesse. Ha azt mondja a hivatal egy igénylőnek, hogy itt a lakáskulcs, s e közben durva, nem fog haragudni. Ellenkező esetben — talán érthető okokleany elalélt a boldogságtól, hogy a nagy Homérosz crdeklődik iránta, Már első találkozásuk alkalmával szenvedélyes szerelemre gyűlt és ezért felbontotta jegyességét a közismert matematikussal Pitagorásszal. Emez elkeseredésében kitalálta a Pitagorasz tételt és így hintette el fájdalmának magvait számos távoli ifjú nemzedékben, melyeknek még ma is ezt kell tamilniuk az iskolában. Homérosz nagyon szerette Eudokiát, hogy müveiben két ízben is szerepeltette. Először, mint Nauszikát. Homérosz sohasem tudott betelni szerelmes Eudokiája szépségével. Mivel azonban rossz anyagi körülmények között élt, a görög városokat kellet járnia műveivel. Homérosz távollétében különböző kérők ostromolták Eudokiát, közöttük olyan tekintélyes urak is, mint Temisztoklész, Szophoklész, Archimédesz, Borisz Godunov, VI. Sándor pápa, a Borgia és fia, Casere, Anakreon és Sekularac. A lány azonban csak szötte-szőtte a gyolcsot és egymás után kosarazta ki kérőit. — Várom az én Homimat! — mondogatta (bizalmasan ból is — kételyeket támaszt, türelmetlen. Persze volt baj' itt is, a munkaügyi csoportunknál is. Utóbbinál már könnyebb a megoldás, hisz a város iparosítása könnyebben szünteti meg az elhelyezkedési gondot, mint a lakást. Itt mondom még el, ügyintézésünk minden mozzanatát állandó figyelemmel kísérjük, az egyik legfontosabb teendőnk. S, ha valahol vétenek a szabályok ellen, úgy mint eddig, a jövőben is szigorúan felelősségre vonjuk az illetékest. Ez benti megbeszéléseinken is a központi téma. — Szólt az ügyintézés határidejéről. — Jobb, de még mindig van hiba. Az ügyek kisebb részének intézése késik. Ez egyrészt a nagy forgalomból fakad. Pedig ez sem kisebb jelentőségű, mint a dolgozókkal való személyes találkozás. Ezért is mérjük fel a helyzetet, s kötelezzük apparátusunkat a határidő szigorú betartására. — Gyakorlat volt, hogy a hivatal még a tanácstagnak is valamiféle „fölérendelt" szerve. Pedig ennek fordítva kell lenni... — Különösen az ellenforradalom előtt élt ilyen szemlélet, amikor a tanácstag szerepét kevésbé fontosnak tulajdonították a tanács ügyintézői, hivatali dolgozói. Elértük: nálunk ennek ma már nyoma sincs. Dolgozóink egyértelműen tudják, elismerik a tanácstagnak, mint az államhatalom helyi szerre képviselőjének szerepét, helyét. A tavaszi választások után — amikor tanácstagjaink 70 százaléka újként került a tanácsba — hangsúlyoztuk, hogy a dolgozók képviselői előtt mindig nyitva kell állni a hivatali apparátus bármelyik ajtajának, — Országos törekvést tapasztalunk a lakosságnak az államigazgatási munkába való bevonására. Hogy van ezzel a városi tanács? — Lényeges változásokat tervez a végrehajtó bizottság. A pénzügyi osztály például máris rendszeresen meghallgatja az állandó bizottság véleményét a hatáskörébe utalt kérelmekben, más fontos ügyekben, s csak azután dönt. A gyámügyi előadó a kiskorúak segélyezése, házasságkötése, állami gondozásba vétele előtt figyelembe veszi az illetékes körzeti tanácstag véleményét is. Fokozatosan alkalmazzuk ezt a módszert a szociális intézkedéseknél és másutt. A lakáskiutalások megnyugtatóbb megoldására a jövőben létrejövő társadalmi javaslattevő bizottság dönt a sorrendiség, jogosultság ügyében. A nálunk lévő kérelmek mindegyikét felülvizsgálja a bizottság, s minden igénylőt papíron, megközelítően stabil időponttal tájékoztat, mikor juthat lakáshoz. Ebbe a munkába ugyancsak bevonjuk a lakosságot, a tanácstagot. csak így becézte Homéroszt.) Homérosz viszont csóscárlan, királyion és költőien jutalmazta hűségét:. Nauszí- Iván kívül Penelope alakjában is ábrázolta. Hogy ennek ellenére miért szakítottak, — örök titok marad..." Miután elolvastam est « megható cikket, pánik lett úrrá rajtam, hiszen a szerző képes azt állítani, hogy az adatokat tőlem szerezte be, holott csak mellékesen említettem meg Homéroszt, mint még kiaknázatlan figurát. A szerelmi történetek szerzője tökéletesen nyugodt volt. Rátámadtam: — Hogyan írhatott olyat, hogy Homérosz megpillantotta Eudokiát, amikor köztudomású, hogy vak volt? — Én is gondoltam erre, de biztos vagyok benne, hogy ez az egyetlen történelmi hiba cikkemben. — És miért cregltetia meg? — Hogy ne hasonlítson más, ilyenfajta cikkekhez. Nemrégiben olvastam ugyanis, hogy Falubert tizenhat éves korában élte át az első és egyetlen szerelmét. Nekünk, életrajzíróknak pedig nem szabad túl sokszor i»mételnühk magunkat. A konzervgyár igénye sürget Elmaradt az ipari gyümölcsfélék telepítése Több helyi kezdeményezésre van szükség S. A. Nagy emberek szerelmei írta: Mirko Trisler
