Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-24 / 301. szám

SZEKERES ILONA: Karácsonyfák... Folt egyszer egy óvoda, ab­ban sok vidám kis gyerek, meg egy nagyon kedves óvó­néni, aki úgy szereteti, min­den óvodást, mint a tulajdon édesanyjuk. Csak egyetlen hibája volt az óvodának: kicsi udvarán alig fértek el a gyerekek. Márta néni egy szép napon gondolt egyet s attól kezdve az erdőre vitte ki mindennap a gyerekeket. Persze, azok is megérdemelték, hogy így sze­resse őket, mert igazán igye­keztek, hogy soha ne legyen rájuk panasz. Szép rendesen mentek az utcán, nem kiabál­tak, nem veszekedtek, mikor pedig hazamentek, ott sem volt panasz rájuk. Egyszó­val, mind olyanok voltak, öleikről példát vehetett a vá­ros többi gyereke. Kint az erdőn nagy játékot rendeztek, de azért a móku­sok, nyuszik sem féltek tő­lük, a madarak pedig ver­senyt daloltak velük. Volt közöttük két fiú, Peti, meg Pali, akik mindig együtt kóboroltak. S néha úgy el­barangoltak a többitől, hogy Márta néni komolyan haragudott rájuk. Meg is ígérték mindig, hogy többé nem mennek messzire, dehát az ígéret csflk ígéret maradt, s a fiúk újra, meg újra fel­fedező útra indultak. Egy napon elérkeztek egy igen szép tisztásra. Pici zöld fenyők sorjáztak azon olyan rendben, mint a katonák, amikor ünnepségre vonulnak. — Nicsak, karácsonyfák! — ujjongott Peti és odafutott a fenyőfákhoz. — Viszünk belőle Márta néninek! — mondta Pali és azon nyomban kiásott egy szép fát gyökerestől. Futva mentek visszafelé. Politechnikai oktatás a natmárcsekei állami ál' találta« iskolában. Rácz Jóméi oktató foglalkozik aa érdeklődó fiatalokkal. Foto: Komárom* Gábor Fehérgyarmat Falu Tamás: Karácsonyi ének Van fehér karácsony, S fekete karácson#. De egyiken tincs mát Félévéi a* ágon. Csák a fenyők élnek, ök szép torba állnak, S jönnek az emberhez Hi karácsonyfának. Rájuk tzáll angyalhaj, Dió. aranyalma, Akinek szíve von, Közéjük akasztja. Kis szív, nagy szív örül A sok fényességnek, De kár, hogy a gyertyák Hamar csonkig égnek! Sass Erv/n: Kifestőkonyi Kifesfőkőnyv, Jaj de szép* édesanyám vette, a sokszínű ceruzák itt vannak mellett«. A könyvecske lapjain kakas, cica, csirke, kifestem mind, egytől-egylg, piros, sárga színre. Piros lesz a kakas szeme, a kiscsirkék sárgák cirmos cica fekete lem egy-kettő, meglátják! Kites főkönyv, jaj de szép, édesanyám vette, kislányának azért van most olyat vidám kedve_ Persze, megint megszidták őket, hanem akkor Pali elő­húzta a kis fát, amit eddig a háta megett dugdosott és ünnepélyesen átnyújtotta az óvónéninek. Az pedig most haragudott csak igazán! összeráncolta a szemöldökét és úgy mondta: — Szívesen fogadott ben­nünket az erdő. Ti pedig úgy háláljátok meg, hogy gyöke­restül kitépitek a kis fenyőt. Hát, aki ilyent cselekszik, annak bizony nem lesz kará­csonyfája! S mikor látta, hogy a két kisfiú mennyire megijedt, ki­csit szelídebben tette hozzá: — Azonnal mutassátok meg, honnan hoztátok! Visz­­sza kell ültetni a helyére, ta­lán meggyógyul szegényke... A fiúk tüstént megindultak a tisztás felé. Márta néni, meg az óvodások csöndesen követték őket. Nagynehezen ■megtalálták a gödröt, ame­lyikből az imént kiásták fát. Márta néni maga tette vissza a helyére, a gyerekek szépen elsimították rajta a földet, Peti pedig vizet hordott a kis vödrében és nagy gond­dal megöntötte. Ettől a naptól kezdve min­dig a kis tisztásra mentek. Minden gyerek kiválasztott magának egy-egy kis fenyőt, azt ápolgatták, a lányok még nevet is adtak a saját fájuk­nak. A rigók áttették ide a tanyájukat, a nyuszik bujócs­­kát játszottak az apró kará­csonyfák között, egyszeriben ez lett os erdő legkedvesebb helye. Hanem aztán jött a csúf. esős ősz, és a gyerekek nem mehettek többé az erdőre. Az óvoda ablakán nézegettek arrafelé és sóhajtozva mond­ták: r — Vajon fáznak-e a kicsi fák? Peti egyszer azt kérdezte: *— Hiányzunk-e nekik? — És ha nem megyünk el hozzájuk, tudják-e, hogy azért szeretjük őket? — ag­gódott Pali, akinek gyakran jutott eszébe, hogy mekkorát vétett a nyárón a kis fe­nyők ellen. És titokban ar­ra is gondolt, lesz-e ir.égts karácsonyfája? Márta néni mosolygott. — Az erdő jó. Biztosan ré­gen megbocsátott nektek, mert ti is jók vagytok._ Télapó járta a világot, mi­kor így szólt a gyerekekhez: — Mindenki öltözzék, me­gyünk■ az erdőre! Lett erre nagy őröm! Alig várták, hogy odaérjenek. De bizony a kis fenyvest aUg­alig ismerték meg- Csupa fehér hóruha volt a fákon, s a jégkristályok úgy csi'J.og­­tak-viüogtak az ágak között, mint a gyémántok a mesebe­li királylány aranyhajában. Körüljárták a tisztást, meg­számlálták a fákat, * Pali aggódva mondta: — Márta néni kérem.Egy kis fa hiányzik... — No, majd megkeressük — felelte az óvónéni. Indul­tak is már hazafelé. A gyere­kek egész úton azt várták, mikor keresik már az elve­szett fenyőt. De ott voltak már az óvodában, s még mindig nem keresték. A konyhából kalácsiV.at áradt, a namyszoba ajtaján füzérek díszelegtek, sok gye­reknek a szülei is ott volt, s mindenki mosolygott. Már­ta néni bekukkantott a nagyszobába, aztán visszajött a gyerekekhez: — Gyertek be, megtaláltam a a fenyőnket! GYERMEKREJTVENY Vízszintes; 1. Megfejtendő. 9. Adu, trómf. 11. Névelővel, vonat­fajta. 14. Leningrádi folyó. 15. Ollós folyami állatok. 16. N-j­­cselekedett. 17. Baráti ország fővárosa 18. Tett betűi kever­ve 10 Ho’_y> űrmér'ák. 10.' HOít. 21. ...üdgar. neves ame­rik.: í Költő, a noiio cm.a Köl­temény szerzője. 22. Áruba bocsátotta, régiesen. 23. Bur­gonyafajta 24. Időszak. 26. Római 899 és 99. 27. Leszid. 28. Heves oxidálási folyama­ton megy keresztül. 31. Vissza: nóta 32. Régi, magas feudá­lis rang. 35. „... és Magóg fia vagyok én...” 36. Vonaton jön mindennap iskolába 38. Film­érzékenység egysége. 39. Szo­bai énekes madarak. 40. Baba­szappan márka. 45. Gyenge iramú, lassú. 49. Nagy folyó­ról elnevezett krokodilusfaj­­ta. 51. Ipari rosnövény. 52. Azonos magánhangzók. 53. Mezőgazdasági gép. 54. Ige­kötő. Függőleges: 1. Erőszakos. 2. Megfejten­dő. 3. Helyrag. 4. Vissza: nők által használt gyerekes búcsú­szó. 5. SA. 6. OGRP. 7. Év­szak. 8. Japán nagyváros (0=A). 9. Megfejtendő. 10. Kártyán, lóversenyen teszik meg; lök, nyom. 12. Megyénk egyik községébe való. 13. Meg­fejtendő. 14-a Megfejtendő. 24. ...földi pályaudvar (Bu­dapest). 25. Honvédségi készü­lék, berepülések ellenőrzésére 29. Háziállat 30. Mennybolt 33. Ajándékoz, régiesen. 34 Sír. 36. Helyrag. 37. Pityereg. 41. Vissza: olaj ang’olu1. 42 Végnélkül illan! 43. Tökszár­ból is lehet ilyen hangszert készíteni. 44. Kerti szerszám (—’). 45. Kosár. 46. Zene betű1 keverve. 47. Ásó farésze. 48 A HP. 50. Szófaj. 51. össze­vissza les! Megfejtendő: a vízszintes 1 függ. 9. 13, 2 és 14a. Múlt heti megfejtés: ..Párizs­ba tegnap beszökött az ősz. — öreg Kunné. Az asztal tetején kis kará­csonyfa állt, pompásan feldí­szítve. Körülállták boldogan. — Hát eljött hozzánk — mondta csillogó szemmel Pa­li. — Az erdő küldte, mert szerettétek... — felelte Márta néni és legszívesebben az összes kis óvodást egyszerre ölelte volna meg~. Önt ttap-Lá Téli szünidő terve itohodon Az idén is számolunk a téli szünidővel. Ezért, tervet készítettünk őrsünk számá­ra. Ha a hóviszonyok Kedve­zőek, úgy sor kerül szánkó­­versenyre, ha nem szellemi vetélkedővel döntjük el, hogy ki tud többet az űrhajózási ól, az irodalomról, a történelem­­rőL őrsvezetőnk kiírta a Ki mit tud pályázatot, amelynek igen nagy a népszerűsége. Szóló ének, szavalat, művé­szi torna, versmondás, hang­szerszóló stb. lehet részt venni a Ki mit tud verse­nyén. ügy véljük, hogy a közös felkészülésünknek meg lesz az eredménye, amelyről az őrsi naplóban majd be­számolunk. Árvácska őrs Robed Zárszámadás a Jármi— Paposi Ifjúsági Szövetkezetben örömmel számolhatunk be arról, hogy a Jármi Paposi Fa­lusi Ifjúsági Szövetkezet eredményesen zárta az el­múlt esztendőt. Hozzávetőle­gesen tízezer forint volt az ossz bevételünk. Üttörőink úgv döntöttek, hogy ebből háromezer forintot az úttörő­­csapatnak ajándékoznak. A fennmaradó összeget: ki mennyit dolgozott, elv alap­ján osztottuk szét A kender­termelés jól jövedelmezett, egy munkaórára nyolc forint jutott Persze eredményein­ket elősegítették a két Község tfarmelőszövetkezetének veze tői is, akik elláttak bennün­ket pétisóval, zsákokkal,­­ponyvákkal. A munkában Fe­renci Lajos, Kovács Erzsébet, Simon Sándor és Kolláfch Andiién tűnt ki, de dicsére­tet érdemel a VII és VIII osz­tály egész kollektívája. Jászovics Ilona Jármi Expedíció a nyíregyházi V. sz. iskolában Alig három hónapja indult el a mozgalom, de már fi­gyelemre méltó eredmények­ről számolhatunk be. Isko­lánkban nagy érdeklődésnek örvend: az Expedíció a jövő­be mozgalom. Ellátogattam az őrsi összejövetelekre és raj gyűlésekre és arról írom le tapasztalataimat Örömmel nyilatkoztak ar­ról társaim, hogy a Vasipari KTSZ-be jártak, ahol megte­kintették az üzemrész mun­káját és elbeszélgettek az ott dolgozó munkásokkal. De­cember 6-án télapó ünnepsé­get rendeztek a kisdobosok számára. A VIII-os fiúk Dózsa Tsz-nek végeztek tár­sadalmi munkát Jelenleg a kulturális vetélkedő áll az érdeklődés középpontjában. Tartalmas az élet az isko­lánkban, mindenki kiveszi részét az Expedíció a jövőbe mozgalomból. Molnár Éva csapat titkár helyettes- Nyíregyháza Akadályverseny Túristvándon Ezúttal arról, szeretnék le­velemben beszámolni, hogy novemberben jól sikerült akadályversenyt rendeztünk. A gyülekezőt Móricz Zsig­­mond emléktáblájánál tar­tottuk, hiszen úttörőcsapa­tunk is a nagy író nevét vise­li. Folyamatos indítás után érkeztek el úttörőtársaim az első állomásra, ahol csapa­tuk névadójáról kellet beszá­molni. összesen hat állomá­som kellett megjelenmók, ahol különböző feladatoknak kellett eleget tenniök. Vég­eredményben a győztes a jól felkészült Gagarin őrs lett, megelőzve az úttörőcsapat többi őrseit. Dicséret illeti ér­te az őrs valamennyi tag­ját Molnár Sándor Túristvándi A tiszaszalkai úttörők a jobb tanulmányi eredményért Mj a tiszaszalkai Súgván Endre 2834. számú úttörőcsa­pat tagjai legfontosabb fel­adatunknak a jobb tanulmá­nyi eredmények elérését tart­juk. Megfogadtuk, hogy egye« osztályzatot nem kapunk, s ha mégis ilyen előfordulna, úgy összefogunk és egymást segítjük, hogy a tanulmányi eredmény javuljon. Szeret­ném megemlíteni, hogy a fa­luban van egy idős néni, aki­nek férje jelenleg a kórház­ban van. A nyolcadikos leányőrssel inspekciós szolgá­latot tartunk, segítünk fát vágni, vizet behordani, a kisebb házi munkákat elvé­gezni. Ezzel a cselekedetünk­kel még inkább a kollektív érzést sikerült egymással szemben elmélyíteni. Büszkén jelenthetem, hogy terv eink között szerepel a falukuta­tás, lakóhelyünk múltja, je­lene és jövője. Kosa Edit őrsvezető Tiszaszalk* Olvasó fiatalok Szakolyban Úttörőcsapatunk, amelynek 325 tagja van 70 százaléka olvas különböző újságokat, így többek között a Pajtás újságot, a Kisdobost, a Ma­gyar Ifjúságot. Fiatat iáink élenjárnak a könyvtári tagok toborozásában. Nem egy olyan pajtás van iskolánkban, aki könyvet olvas fél az idős dol­gozóknak, vagy az olvasni nem tudó szüleinek, á hul­ladékgyűjtés is szép ered­ménnyel zárult. A VIII. b. osztály Gaearin őrsével az élen, fejenként több mint egv mázsa hulladék papírt gyűjtött össze. Ebben a mun­kában elsősorban Szűcs Lász­ló, Bodnár László és Berzsán Ferenc pajtások tűntek ki. Tamás Miklós nevelő Szakoly 1963. december 24.

Next

/
Thumbnails
Contents