Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-24 / 301. szám
Kiss Zoltán tanító egy éve került a szennyespusztai új Iskolába. Nagy szeretettel foglalkozik a másodikosokkal, akik igen megkedvelték a „tanító bácsit”. Hammel József felv. Nagymamák a háztartásban... Megérkezett a régen várt téli szünet. Szüksége van erre a kisdiáknak és a nagynak egyaránt Négy hónapi megfeszített munka után hagyományos „jutalom” ez a pihenő. Az ilyen munkamegszakítások szükségesek a diáit életében. Sok évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a téli szünet után nagyobb lendülettel és kettőzött buzgalommal folyik a diákok iskolai munkája. Mindig? Minden cselben? Ugyanis, nem egyforma érdemmel kezdik meg a téli szünetet a diákok. Nagyobb részük becsülettel állta meg a helyét, odaadással, jól és sokat tanult. E;y másik részük azonban csak tengett— Nincs itthon senki, csak a nagymamám — ezekkel a szavakkal fogadott az ősszel egy szőkecopfos kislány a házuk kapujában. Anyját kerestem, aki a község tanácselnöke. Látogatásomat jó elő. re jeleztem, hát elhatároztam, hogy megvárom. Nagymama csakugyan otthol volt Kezet nyújtani is alig tudott • mert hatalmas, piros lábasban szilvalekvárt kavargatott a tűzhelyen. S közben azon igyekezett, hogy a körülötte lábatlankodó apróságokat távol tartsa a minduntalan kifröccsenő lekvár forróságától. Sietve széket hozott * szobából, leültetett és zavartan szabadkozott: bizony, nem tudta, hogy vendéget vár a menye. . — Nagyon elfoglalt asszony a*. — magyarázta szapora szóval. Hol Pesten jár, hol a megyeszékhelyen —, a gyerekeire is alig jut idő. Amint beszélgettünk azt találgattam magamban, hány éves lehet nagyanyó? Talán hetven... Vagy több? A falusi idős asszonyoknak nehezen lehet ejtalálni az életkorát. Az esztendők mintha mélyebb barázdákat szántanának az ő arcukra... S hogy megjött a menye, attól tudtam meg: hatvan sincsen még a nagymama! ...Sokfelé megfordultam már az országban. Láttam megbecsült és rossz sorsú nagyanyókat. S most, hogy ittmarasztaltak vacsorára, kíváncsian vártam: az elnökasszony behívja-e az anyósát? Behívta bizony. Ott ült a* asztalfőn: először őt kínálták, s csak utána a vendéget. — Sokait dolgozik, nagymama — mondtam, mintegy válaszképpen a sok szíves kínálásra. — Megszoktam. — Rántott egyet a kendője csomóján, és hozzátette: — Addig jó, amíg nem felesleges az öreg a háznál.,, A pillanatnyi zavart csendben azt hiszem, egyet gondoltunk nagyanyóval. Csak talán, nem értékeltük egyformán a gondolatot. Tudom neki a saját nagyanyja jutott eszébe. Aki valahol, a nyárikonyhában ' kuporgott a szalmazsákján, amikor már nem birt dolgozni.., A fiatalok pedig félre nem érthető célzásokat tettek, hogy mi történik majd aztán a földdel... Hogy kié lesz a ház és milyen arányban... Az a régi nagymama hát feleslegesnek élezhette már magát. Készülődhetett ki a temetőbe.... Nekem viszont egy statisztikai adat jutott az eszembe. A számoltat nem tudtam ákkor pontosan, de most ideírom. S üzenem nagyanyónak. hogy soha nem jut a légi öregek sorsára. Akkor sem, ha nem fog ennyit dolgozni.. Mert az idős parasztok kiszolgáltatott sorsa végleg a múlté már. 1958-ban 5129 fez dolgozó kapott összesen 23 millió forint évi nyugdíjat Ezek a számok 19S)-re közel duplájukra ugrottak. 1962- ben már 13 646 tsz nyugdíjasról számol be a statisztika, a nyugdíj összege pedig 54 700 000 forint, 1962-ben 248 308 járadékos volt öszszesen 782 200 000 forint kifizetett járadékkal. A „nyugdíjas paraszt" tehát új fogalommá vált Nagyanyó hát nyugodt lehet És vele eok-sok tízezer öreg. S hogy ezt a nyugalmat milyen módon élvezhetik, az bizony csak a fiataloktól függ. — Beleszól az életünkbe... A gyermeknevelésbe. Zsémbes. Féltékeny a lányára, fiára. Ki ne hallana ilyenféle panaszokat Amelyek, sajnos, igen gyakran igazak is. De vajon aki panaszkodik, gondol-e ilyenkor arra, hogy húsz esztendő előtt is ilyen volt-e a mama? Görnyedt hátú, ráncos arcú, reszketős kezű nagyanyó sokat állított, tapasztalt. És olyan szívesen átadja nekünk mindezt ha szépen kérjük tőle. Figyeljük csak meg, hogy a legzsémbesebb öregasszony is mennyire megváltozik egy szempillantás alatt, ha tanácsát kérjük... Megcsillan a szeme, kiegyenesíti a derekát; lámcsak, szükség van még őrá! Ezért üzenem annak a szöszt kislánynak is, hogy helytelenül mondta: „Csak” nagymama van Itthon... Sértett az a „csak” engem is, meg nagyanyót is. Aki lám, attól fél, hogy felesleges lasz egyszer... Azért igyekszik, mintha ezer keze volna... Sz. I. lengett az iskolában, „átvészelte" nagy üggyel-bajjal az időt, a — kellemes pihenőre várva. Melyik diák miként töltse tehát a szünidőt? Általában a szülők két nagy táborba sorolha'ók. Vannak, akik úgy vélik, hogy a vakáció a teljes munkaszűnetet jelenti. Közülük sokan így beszélnek: „Szegény gyéreid’. Hadd pihenjen. Vagy: „Agyonhajlotlák szegényt az iskolában most legalább kipihenheti marit." Az ilyen és ehhez hasonló mondatokat a helytelen szeretet mondatja a szülővel. Ez a felfogás a diák kényez&eté séhez vezet. Az * ilyen szülő az ágyba viszi gyermekének a reggelit mentesíti őt még a legcsekélyebb házimunkától is. Pedig ha alaposabban utá ■na nézne gyermeke eddigi iskolai helytállásának,, azonnal rájönne: Nem töriént semmiféle „agyonhajszolás”. Sem az iskola nem terhelte túl a gyereket, sem a gyerek nem hajszolta magát még a szükséges mértékben sem. Akadnak persze olyan szülők is, akik az iskolai téli szünetben vas szigort alkalmazva kényszerít ik gyermeküket a még fokozottabb tanulásra. Azt mondogatják: „Most nagyon ráérsz, még iskolába sem kell mennrd, most aztán előre megtanulhatod az anyagot. Hasznod lesz belőle. A többiek elé kerülsz." Nagyon káros szemlélet ez. Megfosztja a gyereket a pihenéstől, csökkenti, érdeklődését a jövőbeli munka iránt, stb. Egyik véglet sem helyes. ^Persze az „arany középút’’ sem ajánlatos. Minden egyes kis diák egy-egy külön eset. Meg kell keresni a neki legjobban megfelelő módszert és arányt. Abból kell kiindulni, hŐgy a iéli szünet valamelyes kikapcsolódás a munkából. Semmi hiba nem származik hát abból, ha a kisdiák egy órácskával tovább pihen, többet játszik, önfeiettebben szórakozik. Játszón a pajtásaival, szabad egy kissé későbben lefeküdnie és végignéznie vagy végighallgatnia a neki megfelelő televízió vagy rádióműsort. Tegyük lehetővé, hogy a megkis<T>io(üUoéL felelő keretele között a diák jól szórakozzék. De legyen gondunk arra, hogy a szünet ne csupán a végnélküli szórakozás, vagy éppen az üres semmittevés időszalca legyen. A délelőtti órák mindenképpen alkalmasak arra, hogy a diák egy kissé forgassa tankönyveit, rendezze füzeteit, rendet teremtsen fiókjában, karban tartsa használati tárgyai t. Ami pedig az esetleges mulasztásokat illeti, a téli szünet kiválóan alkalmas ezek könnyű pótlására. Egyetlen diákot sem terhel meg az sem, ha o kötelező olvasmányokat előre elolvassa. Több ideje marad majd később a tanulásra. Célszerű és szórakoztató egy-egy múzeumlátogatás, a könnyed sportolás és kirándulás is. És a házimunka? Nemcsak a szünidőben, hanem az egész iskolaév idején is, a házimunka nemcsak kívánatos, hanem szükséges ts. Más-más időben — természetesen — más-más mértékben. A diák, akár kicsiny, akár nagy, mindenkor végez zen valamiféle házimunkát. Segítse a családi közösséget. A szülő csak arra ügyeljen, hogy a házimunka kedvéért a tanulmányi munka ne szoruljon a háttérbe. A téli szünet kiválóan alkalmas arra, hogy a diák maga fabrikáljon ajándékozásra alkalmas apró tárgyakat. Mindig akad a ház körül olyan ügyességet igénylő apró munka, amit a diák elvégezhet Ezernyi tapasztalat bi zonyítja, hogy az a törülközőtartó, lábtörlő, vagy egyéb apróság, amelyet a diák készített el — a jókedv és az önbizalom forrása tud lenni. Ilyenkor nem a fizikai munka az egyedüli cél, hanem a hasznosság is, ami fejleszti a gyermek önérzetét Az arany vakáció a modem diák életében olyan pihenő, mint a hegycsúcsra törekvő turistáé útközben. Jó megállanl néhány pillanatra, de közbe felfelé nézni és előre, a csúcsra, amelyet el kell érni— Dr. D. P. Bélyegsarok Különleges levelezőlapok A különleges levelezőlapok gyűjtése alig húszéves múltra tekinthet vissza. Az 1930-as években Franciaországban és Belgiumban egyesületek alakultak, melyeknek célja a különleges gyűjtök összefogása volt. Ide csoportosultak az okmánybélyeg gyűjtők, az ajánlási ragjegygyűjtőkig a különféle j.bogaras" gyűjtők. Már ezekben az egyesületekben is akadt gyűjtő, aki különféle képcslevelezőlapokat gyűjtött és annak a képes oldaléra bélyeget ragasztott. Ez a gyűjtési mód azonban csak kiindulás volt, mert a levelezőlap és a bélyegkép nem egyezett. Az egyik dél-amerikai szaklap hosszabb cikket közölt az egyik gyűjtő tollából, aki ismertette a bélyeggyüjtésnek új módját: képeslevélezolappal azonos bélyeget a képre ragasztotta. Egy ilyen objektumot a lap mindjárt képben Is közölt. A gyűjtő nem adott még nevet, de a cikkre felfigyeltek a két különleges egyesületben és a francia egyesület vezetősége ..carte maximum'Mapnak keresztelte el az új gyűjtési objektumot. A franciák értettek hozzá, hogyan kell jó hírveréssel új gyűltőket toborozni és a belga egyesület sem maradt el a népszerűsítésben a franciák mögött. Később Franciaországban önálló „maximum” egyesület alakult, mely szaklapot is adott ki. Magyarországon 1936-ban még szórványosan, de a későbbi évek során egyre többen kezdtek maxi mum-lapokat gyűjteni. A maximum-lapok gyűjtése nem könnyű feladat. A posták a bélyegeket a levelezőlap képétől függetlenül adják ki. Így a bélyegekhez megfelelő levelezőlapokat e gyűjtőknek kell keresni. Néha csaknem teljesen azonos lap Is beszerezhető, de sok esetben meg kell elégednie a kutató gyűjtőnek e bélyeghez hasonló képpel. Ez nem rontja az objektum értékét és főleg szépségét. A maximum-lapokat lehetőleg eseménnyel kapcsolatos alkalmi bélyegzővel lássuk el. így valóban szép filatéllal terméket kapunk, mely a maga változatosságával felkelti a nem bélyeggyűjtők, laikusok figyelmét Is. Dr, Horváth Sándor A prémekről A szőrme az idén divatosabb, mint valaha. Díszítik vele a bundákat, sapkákat, gallérokat, kézelőket. Felhasználják a kabátokat, sőt a ruhák ékesítésére is. Persze, az igazi prém nem olcsó mulatság. A nemes, valódi szőrmék különösen drágák Ámde a szőrmedivatot még költségesebbé teszi a szakmunka. Azok a nők, akik különösen kedvelik a szőrmét találékonyan olyan megoldásokat keresnek, amelyek a rendelkezésükre álló egyes darabok sokodalú felhasználását, viselését teszik lehetővé. Rajzunk olyan megoldásokat ábrázol, amelyek az egyes szőrmedarabok többféle felhasználására alkalmasak, függetlenül a díszítendő ruhától. Bemutatunk egy keskeny szőrmesálat. Ez kabátra, ruhára egyaránt alkalmazható. A rögzitése mindössze egyet-en nagy gomblyukkal történik. Bemutatunk továbbá egy vakondokprémből készült „kendőt”. Ez szövetcsíkra van rádolgozva. Fejkendő céljára is alkalmas. Kabátra kámzsaszerúen illeszthető. Sokan viselik ruhához is. A nagy, szögletes gallér-alakú lélekmelcgítő kabáton és ruhán egyaránt csinos, mutatós. Legszebb darabjai perzsából készülnek. Figyelmet érdemel végül a szórrr.estóla. Sokan arabosan, fejre-nyakra csavarva viselik. De csupán a nyak és a váll körül elrendezve is szép. Többnyire este viselik, színházba, vagy pedig estélyi ruhához. Az anyaga lapos szőrme. Karácsonyi, szilvesztei étlap A sütés-főzés mesterség nek egyik igen fontos rés: az étrend összeállítása. A karácsonyi—újévi étre dek összeállításában akarur. gíteéget adni. A legillet* kesebb helyre, a Szabolcs i terem konyhafőnökéhez, Nat Henriiméhez fordultunk, heg egy-egy étel különlegesség e készítéséhez adjon nekiin útmutatást. HALAK — Karácsony előestéjén vacsora rendszerint halé te lekből áll A rántott ha'al mellett a kocsonyás halak ■legdi va kosabbak. A hideg halakat egy-ké nappal előbb főzzük meg é fagyasztjuk ki, mert akko szebben szeletelhetők. I zöldséget, hagymát vékon; karikára vágjuk, sós, ecete, vízbe tesszük, hozzáadjuk i babérlevelet és néhány szén egész borsot Beletesszük i halat és 12 percig lassan főz zük, utána a tűzhelyről le vesszük és jégszekrény!}' tesszük. Kockára vágott a-zpilckal és kemény tojássá köri tjük. PULYKA A karácsonyi ünnepeken a legnépszerűbb étel a pulykahús. A pulyka mellét szeletekre vágva kirántani egyszerű feladata a háziasszonyoknak. Vajas pulykamell szeletek készítése úgy történik, hogy egyenlő szeleteket vágunk húsverő kalapáccsal vékonyra ütögetjük, megsózzuk, mindkét oldalát lisztbe mártjuk és hússütő serpenyőbe forró zsírba téve gyors tűzön mindkét oldalát szép pirosra sütjük. Ekkor a zsírját leöntjük elmorzsoljuk rajta a vajat pecsenyelével leöntjük és fedő alatt lassú tűzön kéthárom percig pároljuk. Vajas levővel leöntve, párolt rizskörettel, forrón tálaljuk. TÉSZTA Töltött palacsinta »unkával, vagy gombával, velővel. Töltött palacsinta szárnyas hússal úgy készül, hogy ■ vagdalékot elkészítjük és azzal megtöltjük a palacsintákat. Széleit behajtva tojásba, morzsába forgatjuk és forró zsírban kisütjük. A torták közül igen népszerű a gesztenvekrémtorta. A tojásból, cukorból. Tisztből ugyanúgy készítünk masszát, mint a kávétortánál, csak a massza megkeverése étfitt az 5 dkg pürét a tojássárgájával jól elkeverjük. A kihűlt és három felé vágott tésztát f kész gesztenyés vajkrémmel töltjük, ha kifagyott, barna csokoládés fandánnal áthúzzuk, esetleg tejszínhabbal átspricceljük. MALACSÜLT A szilveszteri hagyomány}* étel a malacsült. A megtisztított malac lábait levágjuk, gerinccsont iát a nyakánál belül mélyen behasítjuk, belsejét sóval jól bedörzsöljük, majoránnával jól megszórjuk és egy órán át háttal lefelé állni hagyjuk, hogy a só kissé átjárja a húst Tepsiben keresztül fektetjük, zsírral megkenjük, középmeleg sütőbe tesszük. Sütés közben sörbemárt'tt szalonnával időnként megkenjük a malacot miáltal szén fényt kap. Két órai sütés után a malac szép pirosra és ropogósra sül, akkor kiemeljük, fejét levágjuk hosszába kétfelé vágjuk, majd n feleket megfelelő nagysáp darabokra vágjuk. Utána regves darabokat a malac endet! formájába összerakjuk - tálra. Köretnek párolt káposztát, vagy borral pávai; fejeskáposztát adunk. KOCSONYA Az új évi menühöz tartozik a sertéskocsonya is. A jól megtisztított sertésfejet és bőrt bő hideg vízben feliesszük főni. ha felforrt a a vizet leöntjük róla s két liter hideg vízben újra feljeszszük főzni. Amikor forrni kezd, minden habot leszedünk róla, megsózzuk, hozzáadjuk a zöldséget, hagy mát, fokhagymát és borso* A tűzhely szélén lassan jé ruhára főzzük. Utána a lévé! szitán átszűrjük, leszedjük < zsírt a léről és hagyjuk ki hűlni. r. p
