Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-24 / 301. szám
Nyíregyháza — holnap Központi tűién, vagy távlés Jövőre újabb negyvenöl öntözőberendezés Víztárolók, nagy öntözőfürt a Tiszából Egy kezünkön is megszámolhatnánk, hány központi fűtése« lakóház van jelenleg Nyíregyházán. A korszerű, kényelmes lakás pedig aligha nélkülözheti ezt a megoldást, amely gazdájának megkímélésén kívül megtakarítást és a legnagyobb hidegben is állandóan egyenletes hőmérsékletet, nem egyszer egészséget jelent. Városunk csak ebben az évben jutott el ahhoz, hogy a modem lakásokba beszerelték a központi fűtést, s jövőre már működtetik is a kazánokat. Állami és szövetkezeti lakóházak sora épül később is ezzel a módszerrel. Egy kormányhatárosat nyomán A jövő azonban még többet követel a tervezőktől és a kivitelezőktől. Budapest néhány új lakótelepén már üzembe is lépett a távfűtő-hálózat. Mivel a kormány úgy rendelkezett, hogy a nagyobb városok távlati lakásfejlesztési tervében megépülő lakások hatvan százalékát távfűtéssel kell ellátni, megindult az ország más városaiban is a fűtővezetékek és a hőerőművek tervezése, megépítése. E városok között szerepel Nyíregyháza is. Határozat született egyúttal arról, hogy a nyírségi megyeszékhely így fűtött lakásainak melegvízellátására is fel kell használpi a távhőellátást A város meglévő lakóépületei túlnyomó részben korszerűtlenek és elavultak — erről korábban is szóltunk — s ezért több, mint tízezer új lakás épül 1980-ig. Ez ideig sok új közintézményt át adnak. Ipari üzemek telepítésére is ••.^ámíthatunk, ezért az általános rendezési terv Jelentős helyet szentel a nyíregyházi távfűtés szükségének, megvalósításának. Hatezer lakos igénye A Mélyépítési Tervező Vállalat által elvégzett számítások kimutatják: minimálisan hatezer nyíregyházi lakás igényel majd fűtőerőmű által termelt hőt. Télen a fűtés, az év minden időszakában a melegvíz-ellátás 36 000 000 kilokalória hő termelését igényli óránként. A létesülő közintézmények — bölcsődék, óvodák, iskolák stb — óránkénti hőszükséglete nyolc-, a kórházé pedig hatmillió kilókalória lesz. Ez a szükséglet nem foglalja magában a városközpontban meglévő, központi fűíéses középületek hőigényét, mert lehetséges, hogy ezeket gázzal fogják fűteni. Ugyancsak hiányzik a mintegy 30 000 000 kilokalóriát igénylő ipari létesítmények távfűtésének gondolata. A fenti, nagy mennyiségű hő raolgáltatásának igénye nem egyszerre jelentkezik. A második ötéves terv végére — 1965- re — az Árpád utcai körzetben mintegy 250, az északi alközpontban (stadion környéke) — mintegy 700 lakást kell távfűtéssel ellátni. A harmadik ötéves terv végére már nagy lendületet vesz a távfűtéses lakások létesítése: csak az északi alközpontban akarnak ilymódon ellátni kétezerötszáz lakást. Az Építésügyi Minisztérium egy évvel ezelőtti számításai szerint a stadion környéki lakásokon kívüli távhőenergiával látják el az ctt létesülő bölcsődét, orvosi rendelőt, szupermarket áruházat, a tanárképző főiskolát. Ezeket figyelembe véve a központi hőerőműből kiinduló csöveken keresztül a második ötéves terv végére kereken hat, a harmadik ötéves terv végén pedig kereken huszonhárom millió kilókalória hőt szolgáltatnak óránként a lakásokba, intézményekbe. Negyvenhárom tonna gőzt kell tehát termelni óránként. A téli napokon így százhárom vagon gőzmennyiség a városi igény. És ezek a számok még nem foglalják magukban az Árpád utcai 250 lakás hőszükségletét sem, azokat ugyanis önálló, kis fűtőmű látja el. Felbukkan a kérdés: honnan veszünk a távfűtéshez elegendő gőzt? Az alapos munkát végzett tervezők szerint a távfűtés hőenergia szolgáltatójaként a második ötéves tervben csak a jelenleg is működő TITÁSZ Erőmű (volt villanytelep) jöhet szóba. Ezzel kapcsolatban kérték ki a TITÁSZ véleményét is, amelyből kitűnik, hogy 1965-ig képes annyi gőzt termelni a telep, amenynyi erre az időszakra éppen elég. A következő években belépő újabb fogyasztók hőszükségletét viszont már máshonnan kell fedezni. 130 fokos forró víz a csövekben Ezért született meg az elgondolás, hogy Nyíregyházán új fűtőerőmű létesüljön, amely a legnagyobb csúcsban is gazdaságosan képes ellátni a város lakóépületeinek, kommunális és ipari létesítményeinek hőszükségletét. A fűtőerőmű helyéül a legcélszerűbb a mai erőmű mellett helyet kijelölni. Az új erőmű megépítése természetesen sokmillió forintba kerül, s nyolcvanmilliós költséget emészt fel az ennek megépítését követő városi hőelosztóközpont és a teljes távfűtési vezetékhálózat. És ez az öszszeg még nem tartalmazza a létesítmények és az ellátandó épületek berendezési költségeit! A fűtőerőmű megépítését a harmadik ötéves tervben tűzhetik ezért a napirendre. A hálózat kétvezetékes, 130 fokos forró víz szolgáltatását biztosítja. Az erőműből az északi alközpont kap először hőt a Bethlen utcán, a Széna téren és Kórház utcán áthaladó főgerinc vezetékből. Ezután kerülhet sor a második főgerincvezeték megépítésére, amely a város másik oldalára viszi a fűtéshez, fürdéshez szükséges forró vizet, a ma emberének életét megkönnyítő újabb áldást. A mezőgazdasági termelésben az öntözés a nagyüzemi viszonyok között válik lehetővé, s száraz nyarainkon a termésbiztonság érdekében nélkülözhetetlen. Eddig a megyében főként a termelés biztonsága érdekében történt öntözés, de a törekvés az, hogy a gazdálkodásnak ez a formája a magas terméshozamokkal párosuljon. Mint Fülöp Mihá'y, megyei öltözési felügyelő mondja, ez utóbbira azért nem kerülhetett még sor, mert a növények fejlődésének a legkritikusabb időpontjaiban történt a segítségadás, s nem a talaj vízigényének megfelelően. Sok helyen, egész éven át csupán egyszer öntöztek, hogy megmentsék a növényeket a pusztulástól. Az öntözésben — arányaiban — komoly előrehaladás volt az utóbbi években: 1959- ben a tsz-ek ezer holdat sem öntöztek, az idén már 15 ezer hold volt az összes ilyen terület, jövőre 11 ezer holdon építenek öntözőtelepet. A NYÍRSÉGBEN a víztárolóké a jövő A nyírségi homokterületek mélytalaj szerkezete sokkal rosszabb mint az alföldi, a kísérleti fúrások igazolták, hogy itt ötven méter mélység födött nincs gazdaságosan hasznosítható vízróteg — csak nagyon elvétve. A esőkutak létesítése ezek szerint elsősorban a szatmári—beregi síkságon oldható meg A Nyírség nagy vízszükségletét más úton szükséges megoldani. Egyik, már bontakozó lehetőség; a szennyvizük felhasználására is lehet gondolni, amennyiben sikerül megoldani tisztításukat így — a fontosabbak figye’embevételével — Demecserből 600, Nyíregyházáról 1000, Nyírbátorból 100 holdat lehetne öntözni szennyvízzel. A homoki öntözés gondja ezekkel korántsincs megoldva. Távlatában vetődhet fel a terv egy nagyobb méretű öntözőfűrt elkészítésére — a Tiszából. Ismerve a homok rossz víztartó képességét, ezt a fürtöt nem nyílt, hanem zárt csatornarendszerrel lehetne elkészíteni. A MILOTAI ÖNTÖZŐFÜRT JÖVŐRE MÁR VIZET AD Más a helyzet a folyók mentén lévő kötöttebb és kötött talajoknál. Itt az egész évben vízzel telt holtágak kész tárolók. A kiszáradó holtágakban pedig állandó jellegű viztárolók létesíthetők. A folyók közvetlen közelében — a Túr kivételével — fokozható a vízkivétel. A Keleti Főcsatorna szabolcsi szakaszán az I. főág mintegy 2000 hóira biztosít vizet a különféle öntözési módokhoz. A milotai öntözőfürt — Milota, Tiszakóród, Szatmárcseke és Tiszabecs övezetében — 1964-ben már kisebb területen vizet ad. A tunyogmatolcsi fürt 1965-ben épül majd. Az öntözés távlati tervében — 1970-ig ' — komoly helyet kapnak az es őztető öntözd rendszerek, a megye nyugati övezetében. A rakamazi—vencsellői fürt 6000, a tíszateleki 1840, a tiszalök—tiszavasvári 1950, a rázomi 3910, a tisza eszlári fürt 4190 hold öntözé sét teszi majd lehetővé. E für tökön az öntözés, tervek, sze rint 1965-tői 1968—69-ig éven ként 5750, 3710, 5199 és 3221 összesen 17 890 holdon valósul hat meg. Érdekes a méretei ben is jelentős rázomi fürt: it a talajban vezetett, nyomócsöves rendszer létesül a terv szerint 1965-ben. A GYÜMÖLCSÖSÖKET IS BEKAPCSOLJÁK Az öntözésfejlesztésben a leglényegesebb fordulat az lesz, hogy nem a növény kritikus, haném a talaj optimális vízszükségletét kell kielégíteni a magas terméshozamok érdekében, s ennek szükséges párosulnia a talaj jobb tápanyag ellátottságával. Eddig a növényeknek nyújtandó gyors segítség elvén, és a nagy kapacitású berendezések nem kielégítő mennyisége miatt a különféle esőztető rendszerek voltak túlsúlyban. Az 1964. évi tovább fejlesztési tervben már előtérbe kerültek a talajfelszíni öntözési módok a szántóföldeken, s természetszerűen uralkodó jellegűek a réteken és legelőkön. A szántóföldek, rét-legelők öntözése — a zöldséges kertek mellett — mindinkább előtérbe kerül, de a gyümölcsösök is helyet követelnek maguknak. Az idén már 354 hold gyümölcsöst öntöztek. Jövőre csak Tiszateleken 100 hold gyümölcsös öntözését tervezik, Az 1964. évi terv szerint 4S újabb öntözőberendezést kapnak a megye nagyüzemei. : I s. A, Világhódító úton egy ausztráliai növény A szteroid-hormonok szerepe a modern A tfszadadai határban, a nyáron, sokak által ismeretlen növény keltett nagy érdeklődést Az állami gazdaság útmenti táblájánál gyakran álltak meg gépkocsik éa az utasok találgatták, vajon milyen célra termesztik a másfél, kétméter magasságú, liláskék virágú, széles-lándzsa alakú, haragoszöld levelű bokrokat. A találgatástól senki sera lett okosabb. Tasmán:ától Tiszavasvári-ig Ez a növény a madárcsucsor, tudományos neve: Solanum laciniatum. A madárcsucsor gyógynövény, őshazája Ausztrália déli része és a környező szigetek: Üj-Zéland és Tasmánia. Ezek a területek a szubtrópikus égövben helyezkednek el, de mint bebizonyosodott, a madárcsucsor mérsékelt égöv alatt, így Magyarországon is eredményesen termeszthető. Az új gyógynövény a szteroid-hormon készítméir-ek egyik alapanyaga. A szteroádhormonok a korszerű g- ógyításban ma már nélkülözhetetlenek, az antibiotikux-.ok után következnek. A szteroid-hormonok felhisználási területe igen nagy. Fredményesen alkalmazzák szaporodásélettani funkciók befolyásolására, a legyengült szervezetek felerősítésére, val-mint egyes rákos megbetegedések kezelésére. Az izületi gyulladások orvoslásában ma oiár nélkülözhetetlen. A szteroid vegyületek fokozzák a szervezet fehérje raktározó és sejtfelépítő képességét, az állattenyésztésben viszont a ta-1963. december 24. gyógy ászatbao fcarmány hasznosítás terén hoznak jobb eredményeket. Egyes szteroidok kedvező hatásúnak bizonyultak a szívbetegségek és vérkeringési zavarok esetében, másokat nyugtató, illetve érzéstelenítő szerként alkalmazzák. A mexikói vadkaktusz titka A szteroid-hormonok kutatása iránti nagy érdeklődés a vegyészek részéről tehát érthető. Érthető az is, hogy e termékek iránti növekvő kereslet, valamint az újabb felfedezések nagyobb mennyiségben fellelhető kiindulási (alap) anyagok felkutatását tették szükségessé. A kutatásban döntő fordulatot jelentett, amikor 1940- ben felfedezték, hogy egy Mexikóban vadon élő kaktuszcser je-faj (Dioscoera) gyökeréből nyerhető szapogeninféleség az úgynevezett dioszgenin, alkalmas szteroid-hormonok előállítására. E növény gyökerei a 100 kilogrammos súlyt is elérik, és átlag 7—7,5 százalék dioszgenint tartalmaznak. E felfedezés után a kutatók más növényekkel is végeztek kísérletet. Találtak is néhány szteroid-szapogenineket tartalmazó növényt, de ezek kivétel nélkül trópuson élnek, életfeltételeik nálunk nem biztosi hatók. Az európai tudósok, vegyészek figyelme ezekután a szubtrópikus éghajlat alatt honos növények, a Solanaceae-k családja felé fordult. Kétszáz fajta közül A madárcsucsor meghonosítását hazánkban hosszas kísérlet előzte meg. 1953-tól a szo'.anum-nemzetségű növényeknek mintegy kétszáz fajdombvónulatok rétes mélye-l táját vizsgálták meg, és a leg jobb nyersanyagnak a madárcsucsor bizonyult. E növényben előforduló szolaszinin és szolamargin igen jó szteroidhormon alapanyag. A növény agrotechnikáját 1960-ra dolgozták ki, és még abban az évben hazánkban 72 katasztrális holdon termesztették. 1964- re a termelő terület előirányzata 1000 holdra nőtt. A Tisza vasvári Alkaloida Gyár egyre több madárcsucsort dolgoz fel, a Kőbányai Gyógyszerárugyár viszont a madárcsücsor alapanyagaiból már számos gyógyszert készített S. E. déseiben — ahol a vízelvezető csatornák átvonulnak — vfz-| tárolók létesítése. Ilyen a már megépült vajai tároló, amelynek a hasznos térfogata évszakoktól függően — 1,3—2,1 millió köbméter. Hasonló tárolók létesítése van tervben Rohod és Székely határában 0,8—1,4 millió köbméteres hasznos térfogatokkal. Alapos vizsgálat tárgya még mintegy hét ilyen tároló létrehozása. E tárolók vizét elsősorban a környező községek hasznosíthatják majd, de vízkészletük egy részét a Lónyai csatorna főfolyásain el lehet juttatni más területekre is. Ipari üzemeink vízszükséglete nem sok, de helyi viszonyok között mégis je'entős. Ebből következik, hogy Nincs több vita! Radar megyénk úijain Ha a megyénkben előforduló közlekedési balesetek okait vizsgáljuk, a harmadik-negyedik helyen rendszerint a gyorshajtás szerepel. Emiatt a múlt hónapban is hét súlyosabb karambol történt. A gépjárművezetőknek gyakran „elkerüli figyelmét” a sebességkorlátozásokat jelző tábla. Eddig meglehetősen nehéz feladatot jelentett eredményesen harcolni a gyorshajtók ellen. A sebesség állandó vitaalapot képezett, nehéz volt bizonyítani, hogy a sofőr gyorsabban hajtott, mint amennyi a megengedett. Az Csatornázás Nyíregyházán Berccz András rajza. optikai csalódástól a hibás kilométeróráig mindent felhoztak mentségükre. A vitás kérdés eldöntésében most már a technika is segít. Radarkészülékkel látják el a közlekedésrendészeti alosztályokat. A készülék három lábon álló nagyobb fényképezőgépre emlékeztet Hatósugara másfél kilométer. Az út szélére állított radar a közeledő és távolodó járművek sebességét méri 15- től 160 kilométerig terjedő intervallumban. Ha a jármű gyorsabban halad a megengedettnél, a kioldó szerkezet működésbe hozza a beépített fényképezőgépet, amely azonnal lefényképezi a szabálytalanul közlekedő járművet. Már kialakulóban van az ellenőrzés gyakorlati módszere. A radartól jobbra és balra meghatározott távolságokon belül rövidhullámú rádióadó-vevővel felszerelt rendőrök posztóinak. Ha a készülék hatósugarán belül egy jármű gyorsabban halad a megengedettnél, kezelője rádión keresztül utasítást ad a rendőrnek a feltartóztatásra. A radart nem érhetik „optikai csalódások”, mérése preciz, vitathatatlan. A jelenleg használatos radar sebességmérő kísérleti célt szolgál. Kedvező eredmények esetén a k 'I lekedési járőr felszereléséhez tartozik majd. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A cél, hogy mindenki, aki részt vesz a közlekedésben, betarts?, a szabályokat. Ha ezzel a módszerrel sikerül csökkenteni a közlekedési balesetek számát, igen nagy eredményt érnek el. A megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti alosztálya a radarkészülékkel már néhány napon belül ellenőrzést végez megyénk útjain.
