Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-24 / 301. szám
Alap van, de .. • A termelőszövetkezetek életében, morális ténykedésében fontos szerepe van a szociális-kulturális alapnak. A mátészalkai járás mind a 23 termelőszövetkezete is rendelkezik szociális és kulturális alappal. Idán például közel másfél millió forint készpénz és 941 ezer forint értékű természetbeni készlet (termény, gyümölcs, tüzelő stb.) állt az alap rendelkezésére. Az idei alap közel ötven százalékát öregek és betegek segélyezésére, míg a többit házasság, halálozás esetére, valamint kultúr- és sportcélok segítésére használták fel. Hiba azonban, hogy több tszben az alapból történő folyósítást nem előzi meg a választott bizottság tárgyalása, javaslata. Különösen kifogásolható az olyan éljárás, mint a fábiánházl Kossuth Tsz-ben is történt — de más tsz-nél is tapasztalható —, hogy a természetbeni szociális és kulturális alapot csaknem teljes egészében tagok munkaegység részesedésére, s a többi terményekkel együtt egyszerűen értékesítés céljára használják fel. Másik véglet — amire a mátészalkai Egyesült Erő Tsz szolgáltatott példát —, hogy a készpénz alapból nagyobb összegű munkabért, jutalmakat fizettek ki és kávéfőzőt vásároltak!?). Az alapot minden esetben arra kell használni, amire hivatott,I A. B Többe kerül a leves... A kisvárdai járási kórház ez év nyarán megbízta a Kisvárdai Fém- és Faipari KTSZ-t hogy 20 kórházi ágyat, amelyeknek megkoptak a sodronyai, javítson meg. Á munka időben elkészült, s a ktsz, mint ilyenkor szokás azonnal benyújtotta a számlát, amelyen a 20 sodronybetét elkészítése és összeszerelése fejében 10192 forintot követelt a kórháztól. A gondnok ugyancsak szívta a fogát a számla láttán, hiszen egy új kórházi ágy mindössze 380 forintba kerül, s ezért — emberi számítás szerint — a javítás ára nem lehet egyenként 959,60 forint. A számla ellenőrzésénél kiderült a 35 méter ténylegefelhasznált horganyzott * 45 sen gépfonat helyett a számlázó 158,5 métert írt... Helyesbítés és a számla végösszege 11 109 forint 70 fillérré csökkent. De egy ágy javítása még így is 559 foFint 45 fillérjébe került a kórháznak, illetve az államnak. Dehát érdemes-e a kórháznál} megcsináltatnia a rossz ágyakat, hiszen az új olesóbb, mint a javítás maga! A javításra szoruló ágyakat el kellene adni a MÉH- nek, s a felújítási összegből új ágyakat kellene vásárolni, Ez lenne a leghelyesebb megoldás, ha módot adnának erre a pénzügyi szabályok. Mert így nagyon drága ez a javítás. Ahogy mondani szokás: többe kerül a leves, mint a hús! Batkó József Szakboltok, autócsárdák, modern áruházak a szabolcsi falvakban Évente 25 milliót beruházás — Központi bázisüzemeket építenek Kocsmák helyett kiséttermek — Pillantás az fmsz terveibe A falu kulturáltabb kereskedelmi, éttermi és más szolgáltatásokkal való ellátását már eddig Is tervszerű munka előzte meg. A MÉSZÖV ennek megfelelően készítette el a fejlesztési és beruházási tervét. Az üzletházak tervszerű építése, a meglévők felújítása és korszerűsítése 1959-ben indult meg. Megkezdték a szakosítást. Eddig 76 modern önki szolgáló és 81 önkiválasztó boltot létesítettek megyénkben. Városi' választék az alközpontban Tizenhat új kereskedelmi ellátási központot szerveztek, ahol a falusi lakosság gazdag választékból szerezheti be a különféle háztartási és iparcikkeket. Ezt a hálózatot tovább bővítették, s mintegy harminc alközpontot hoztak létre. Ezzel lényegében lehetővé tették, hogy most már a falusi dolgozók is a lakásuk közelében vásárolhatják meg — kulturált körülmények között — a szükséges árucikkeket, megtakarítva a járási székhelyre, vagy a városba történő utazást íj áruházak a járásszékhelyeken A szövetkezetek évente több mint 25 millió forintot költenek új üzletházakra és a bol-A mákteától az uzsonnatáskáig — Ki maga? — Járay Sándor vagyok, a kinevezésem ügyében jöttek a nagyságos királyi tanfelügyelő úrhoz. — Hm. Szóval maga az? — Igen, én vagyok — rebegte alig hallhatóan a 18 éves tanítócska. „Maga az”, úgy hangzott ez, mintha valami fegyelmi ügyben állna a nagy úr előtt — Mezőladányba fog menni és a református egyház iskolájának maga lesz a tanítója — mondta kissé közvetlenebb hangon a tanfelügyelő. — Igenis — vette tudomásul a fiatalember. — Első dolga a faluban feltalálható hat-tizenkét éves református gyerekek tudásáról meggyőződni. Akik nem ismerik a betűket, azokat az első osztályba írja, a többieket mind a másodikba. A fenti beszélgetés pontosan 45 évvel ezelőtt 1918-ban hangzott el Nyiregyházán. Utána egy fiatalember elindult megkeresni Mezöladányt Szó szerint keresni kellett, mert sem önálló elöljárósága, (közjegyzőséghez tartozott) sem pedig postája nem volt Egy katonaköpenyes fiatal baktatott be Ladányba. A felbomlott frontról hozott ruhában érkezett és még sokáig ebben a köpenyben látták a tanító urat — Mintha tegnap történt volna, úgy emlékszem mindenre — idézi a néhány hónapja nyugdíjba ment Igazgató tanító a 45 év előtti napokat Az első tanítványainak az unokáitól búcsúzott Igaz, nem teljesen, mert heti 10 órát még vállalt Kevés a pedagógus... — Ha semmi más nem változott volna, q 45 év alatt, csupán annyi, hogy most a 10 pedagógust kevésnek mondjuk (én vagyok a tizenegyedik), ez is óriási lenne. Akkor a 170 gyereket ketten tanítottuk a Járay Sándor (a képen balról) M egyik első tanítványával Bakó Ferenccel beszélget 1063. december 24. katólikus tanítóval most 240 tanulóhoz 10 tanító van. De nemcsak ennyi történt Majd egyszer, ha a 45 évi „szolgálat” papírra is kerül, abban lesz hely leírni minden változást Már megkezdte a község monográfiájának írását az Idős tanító. Még az elején tart mindössze 16 gépelt oldal van, ami a messzi időkről szól, arról hogy miként segítette és sanyargatta a Tisza a mezőladányi ősöket. Ha majd elér a „45 évhez" ott bizonyára meg lesz örökítve a máktea. — Arra lettem figyelmes, hogy a gyerekek egy része 6— 7 éves korában is alig tudott egy-egy értelmes szót kimondani. Szellemileg egészen fejletlenek voltak, — emlékszik vissza Járay Sándor. Amikor kutatni kezdte az okot mindenütt a mákteával találkozott Sok szülő, amikor reggel kiment a mezőre, a barázdába fektette gyermekét megitatta az ópiumos teával és az estig mozdulatlanul aludt. A föld utáni hajszában így nyugodtan dolgozhattak az 1— 2 éves gyerekektől. Este újabb adag teát kaptak a gyerekek. hogy az elgyötört szülők éjjel kipihenhessék fáradalmaikat. Volt olyan gyerek, akit 3—4 éves koráig így altattak. — De sok népművelési estét kellett tartani, amíg néhányra csökkent a teáztatók. száma. Teljesen csak a felszabadulás után szűnt meg — zárja le a nyomasztó emlékezést Sándor bácsi — Most az iskolába tartó gyerekek hátán a bőrtáska mellett ott fityeg az uzsonnatáska is. Annyi kifli zsíros kenyér és alma marad a padokban, amennyi régen ebédre is Jó lett volna. Ha nem lennék szinte az egész községnek a tanítója —• nagyapától, unokáig — talán a fiatalok el sem hlnnék mit változott itt az élet Nehéz volt a 45 év, de szép gyümölcsöt termett — sumázza mondanivalóját Sándor bácsi. Reméljük — a mezóladányiak nevében is — egyszer majd olvashatjuk a 45 év krónikáját egy olyan avatottnak a fóliából, aki nemcsak egyszerű katonája, hanem parancsnoka, tevőleges alakítója volt Mezőladánynak. Cs. B. tok felújítására. A nagyobb községekben a legmodernebb, városias jellegű szakboltokat hozták és hozzák létre. Nagyecseden, Űjfehértón, Gáván 6 millióból új áruházakat építettek. Már 1964-ben megépül a fehérgyarmati és a nyírbátori áruház, mintegy 12 millió forintos beruházással. Tervbe vették, a tiszalöki, nagykállói, baktalórántházi új áruházak felépítését is. A MÉSZÖV nagy gondot fordít a vendéglátás kocsmajellegének megszüntetésére, a talponállók felszámolására. Helyettük kulturált, ízléses kisvendéglők, cukrászdák, bisztrók és falatozók nyílnak. Jelenleg — az fmsz-ek kezelésében 47 cukrászda, ,74 falatozó és bisztró van —, de az ütem még nem kielégítő. Fehérgyarmaton új cukrászüzem létesül, amely az egész járást ellátja eukrászkészítményeivel. Hasonló bázisüzem épül Mátészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban. An í «csárdák az utak menten Tervükben szerepel például az utak mentén létrehozandó szeszmentes, éttermi jellegű autócsárdák, ahol az utasok étkezhetnek és üdítő italokat fogyaszthatnak. 1964-ben 500 ezer forintos költséggel felépül a baktai erdőben a „Fenyves” autócsárda. Ugyancsak megvalósítják a kisvárdai úton a „Beteklncs” kocsma helyén az autócsáFdát- Most folyik a felmérés más útvonalakon Is hasonló jellegű csárdák létesítésére. A Gergelyiugoroya Tisza- Strandon pedig camping- étterem és üdítő italokat árusító helyiségeket építenek. Az utóbbi években megnövekedett a hűsítő- és üdítő italok fogyasztása. Az 1903-as évben a szövetkezetek hat palackozó üzeme hétezer hektoliter üdítő italt készített Ez az igényekhez képest kevésnek bizonyult. Ezért tervbe vették, hogy jövőre újabb négy gyártó és palackozó üzemet létesítenek. Szolgáltatás: minden községben van felvevőhely A megyében hatJ5nálló szolgáltató bolt létesült eddig. Most építik a megye legnagyobb ilyen jellegű kombinátját Tiszavasváriban, melyre 700 ezer forintot ruháznak be. Ma már minden községben van fmsz. felvevő hely, a javítószolgálatra. Tovább szélesül a kölcsönző boltok köre, megkönnyítve a falusi asszonyok második műszakját. A kölcsönző boltokban az alkalmi ruháktól, a háztartási gépektől a sátorponyváig sok mindent lehet kölcsönözni. Szerződés a tsz-ekkel Az fmsz-ek szélesítik kapcsolatukat a tsz-kel is. Szerződést kötnek a tsz-ek anyagok beszerzésére, mint például betonkerítések, drótfonatok és más jellegű árukra. Ez lehetővé teszi, hogy a tsz. vezetőinek nem kell utazgatniuk o különböző beszerzési helyekre. Lehetővé teszik a szükséges növényvédő szerek és permetező gépek helyben történő vételét is. Bálint Lajos Kulturális élet a tanyán Az Üjkiatelekiszőlő, az örökösföld IV. és V. szakasza, valamint az Okistelekiszőlö a várost délkeleti irányban félkörben övezik. A lakosság elég szétszórtan, tanyaszerúen lakik. Évek óta súlyos problémát jelentett az itt élók művelődési igényeinek kielégítése. A városi nívós rendezvényeket inkábba fiatalabb korosztály látogatja, mert — különösen a téli időben — az idősebbek nem t>éllalkoznak az autóbusszal való utazásra, A Hazafias Népfront helyi szervezete tartalmas programot dolgozott lel a művelődési házzal, kultúrteremmel, sőt rendes színpaddal sem rendelkező terület lakóinak művelődése és szórakozása céljából. Vendég előadókkal orvosi ét jogi előadásokat iktatott programjába, valamint szórakoztató rendezvényeket, melyeken a szülői munkaközösség színjátszói és a KISZ-szervezet ícultúrcsoportja lép fel. Minden elismerés megilleti Reha Jánosné SZMK elnököt, Nagyváthy Bélát, a színjátszók vezetőjét, Gáli Zoltán tanárt és minden színjátszót, akik fáradságot nem. kímélve, lovaskocsin járják a környéket és vendégszereplésükkel jókedvet, kacagást, szórakozást visznek a tanyavilágba. Lengyel István népfronttitkár „Lélek melegítő“ Úttisztítóktól hallottam a napokban: „Mire eljutott hozzánk a tea, már kihűlt, nem gőzölgőn. De az is jólesett, hogy gondoltak ránk..." Az egyik távoli építkezés belső szerelését végző munkások viszont csak legyintettek: „Tea? Messze vagyunk mi a központtól, nem érhet el bennünket a futár.” Ha nem is vonunk le meszszemenő következtetéseket ezekből az apró jelenségek bői, azért újból eszünkbe juttatják azokat, akik a tél kellős közepén is a szabad ég alatt végzik munkájukat. Kétségtelen: az utóbbi években nagyarányú gondoskodás történt megyeszerte az ilyen emberekről. Ma már nem hallani arról, hogy x, vagy y munkahelyen hiányos lenne a szabadban dolgozók melegruhája. Számos szociális intézkedés könnyíti, teszi elviselhetővé a tél hidegét A mátészalkai ERŰÉRT vállalatnál például az egykori fabarakkokat modem vonalú, jól fűthető melegedőkkel cserélték fel Hasonló anyagi áldozatról másutt is tudnának beszélni. Nem elég azonban csak a Békesség az embernek— A fenyőfa gallyain sercegve égnek a gyertyák. Az ősz szállakkal keveredett szöghajú ember, Lőrincz János merően néz a remegő lángra. A család énekel. A pirospozsgás arc felett a szögletes homlok redőtlen, sima, mint az üveg, a tekintet körbejár. A nagy fiúra, Jánosra, már fel kell nézni. 18 éves és fél fejjel magasabb, mint az apja. István, tekintetét valahol a fa alatt nyugtatja. — Kinek a természetét hordja magában, mire fordul a sorsa, ha egy év múlva elvégzi az általános iskolát? — Erzsikének kellemes a hangja. Szép lány, szemrevaló, gimnazista. Az anya sápadt mosollyal áll a családi körben. A hajdani tirpáklány Ferkó Erzsébet, 17. éve szenved a mája miatt. De ha a család együtt van, boldog. Az ember, Lőrincz János is érzi ezt a boldogságot. A fenyőfa kesernyés Illata belengi a szobát Asztalhoz ülnek. A csendben néha koccan a kanál, cseng a porcelán. A családfő az ablakra lát, azon túl a hóval fedett tejfehér világ. Biri község zegzugos utcáin kántáló gyerekek járnak. A központtól kinagyobb intézkedésekre hivatkozni: a százezres létesítmények értékét nagymértékben csökkenthetik az apró feledékenységek. Mondhatnák az illetékesek: mi az a néhány fillér értékű forró tea a kedvezményesen juttatott vastag ruhához, meleg csizmához képest! Valóban kávés. De akik órák hosszat töltenek a havas utcán, a mínusz 10—13 fokos hidegben s hiába óhajtanak egy esés» meleg italt, azoknak az adott időben ez a legnagyobb sérelmük. Minimális anyagi befektetéssel még az állandóan helytváltoztató munkásokról is lehet gondoskodni. El lehet látni valamennyi nagyobb brigádot olcsó villanyfözővel vagy — az úttisztítók esetében — ki lehet jelölni egy fix helyet, ahol a nap bármelyik szakában elfogyasztható a „lólekmelegítő”. Apróság ez, ha az anyagi áldozatot tekintjük, de szép, emberséges gondoskodás, ha az Időjárás viszontagságainak kitett munkások szemszögéből nézzük. S elsősorban így kell figyelni! (AS) eső „ürgés”-részben, az dj házakkal telerakott József Attila úton is halad egy csoport. Megállnak, tanakodnak. — Ide gyerünk — szól az egyik —, Lőrincz Jani bátyámékhoz. A betlehemesekkel együtt hideg légáramlat tolul a szobába. Forint csörren, » a fiúkra kisvártatva a szomszédban ugat a kutya. Lőrincz János gondolata elkalandozik, nem vesz részt a találgatásban, hogy vajon melyik fiú kinek a gyereke volt. ö is volt gyerek, és felnőtt. Megért 49 évet, dolgozott, küzdött, nélkülözött, és ha most valaki megkérdezné: — „Érdemes volt?” — nem késlekedne a válasszal. — Érdemes voll de még mennyire, hogy érdemes. És beszélhetne erről a kérgesre dolgozott kéz, a szív, a gondolkodásra termett ész. Cigarettára gyújt Szenved élye a cigaretta és a gyümölcsfák gondozása. Legény korától él a gyümölcsfák között Most a tsz kertésze. Mezítlábas, pendelyes hej rában a Fiischmann-tany»
