Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-24 / 301. szám
XI. ÉVFOLYAM. 311. SZÁM Ara: 1 forint 1963 DECEMBER 24, KEDD Jóváhagyták az 1964. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Amint arról a sajtó korábban már hírt adott, a Minisztertanács jóváhagyta az 1964. évi népgazdasági tervet. A kormány megállapította: a népgazdaság 1963-ban összességében eredményesen fejlődött. Eredményes volt az 1963-as év Az 1963. évi terv legfontosabb céljai — a mezőgazdaság s az építőipar kivételével az év végéig megvalósulnak. Ebben az esztendőben is nőtt az ipari termelés, összességében ' behajtásra kerül a beruházi terv, amely magasabb, mint amekkorát az ötéves terv eredetileg előirányzott. Az idén valamivel nagyobb mértékben emelkedett a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme is, mint ahogy azzal a terv eredetileg számolt. A kiskereskedelmi áruforgalom nagyobb az előirányzottnál. A külkereskedelem teljesítette tervét. A népgazdaság egyes területein azonban a tervhez képest lemaradások mutatkoznak; ezek nagyrészt a kedvezőtlen időjárással, másrészt a műszaki fejlesztés nem kielégítő el*rehaladásával függnek össze. A lemaradások az 1964-es évben is éreztetik majd hatásukat. A terv teljesítése a népgazdaság főbb területein — még nem végleges adatok alapján — az alábbiak szerint alakult. 1963-ban az ipar teljes termelése körülbelül 7 százalékkal haladja meg az előző évit, azaz összességében megfelel tervezettnek. Az ipar az előirányzottnál több munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel függ öszsze, hogy a tervezettnél kisebb mérőkben emelkedett a termelékenység. Jelentősen nőtt a túlórák száma. A gyártmány-összetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a korszerűsítés követelményeivel. Több ipari termék minősége nem javult' a követelményeknek megfelelően. A mezőgazdaság össztermelésének értéke alacsonyabb ugyan a tervezettnél, de így is 4—5 százalékkal meghaladja az előző évit Egyes termények termésátlaga az előirányzatnak megfelelően alakult, másoké különösen a zöldségeké és egyes gyümölcsöké — meghaladta a tervezettet. A kenyér- és a takarmánygabona hozama viszont alacsonyabb volt a tervezettnél, s mivel a kenyérgabona vetésterülete is elmaradt a tervtől, az ország jelentős mennyiségű gabona behozatalára szorul. 1963-ban a mezőgazdaság a tervezettnél több gépet, műtrágyát és egyéb eszközt kapott. Nagyobb területen telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, több földet öntöztek, mint amekkorát az ötéves terv 1964-re előirányzott. A felvásárlás összes mennyisége az idén nagyobb arányban növekedett, mint a mezőgazdasági termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. A kormányzati szervek, .'valamint a tanácsok ez év őszén a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket tettek & gabona vetésének előmozdítására. Ennek eredményeként sikerült a kenyérgabonát az előirányzottnál is valamivel nagyobb területen október végéig elvetni. A mélyszántást is nagyobb területen végezték el, mint a korábbi években. A közlekedés teljesítménye a terv szerint emelkedett, de a nagy erőfeszítések ellenére — nagyrészt az időjárási nehézségek miatt — sem tudta teljesíteni valamennyi feladatát. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Az előzetes számítások arra mutatnak, hogy a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme az idén a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben emelkedik. Növekedett a mezőgazdasági lakosság fogyasztásának reálértéke is. Egyes idénycikkek kedvező áralakulása következtében csökkent a fogyasztói árak színvonala. A belkereskedelmi áruforgalom várhatóan csaknem 8 százalékkal magasabb a tavalyinál. A külkereskedelmi forgalom összességében az előirányzat szerint alakult, részleteiben azonban eltért a tervezettől. A népgazdaság 1964. évi tervezett fejlődése A nemzeti jövedelem mintegy 6—7 százalékkal emelkedik, ebből a lakosság fogyasztási alapjára fordított összeg körülbelül 4,5 százalékkal, az állóalapok bővítésére szánt hányad mintegy 10 százalékkal haladja majd meg az 1963. évit. IPAR Az ipar termelése az ideihez képest 7 százalékkal nő. Szerkezetének alakulása az ötéves tervben kitűzött fejlesztési irányokat követi. Az átlagosnál gyorsabban, 8,2 százalékkal növekszik a vegyipar, 9,8 százalékkal a villamosenergia-ipar, 10,6 százalékkal a gépipar és 15,1 százalékkal az építőanyagipar termelése. Az iparnak körülbelül 8 százalékkal többet kell exportra termelnie, jelentősen nő a belkereskedelem részére szállítandó iparcikkek mennyisége is. Az anyagtakarékosság és a termelékenység növelése révén el kell érni, hogy a termelési költségek szintje az iparban átlagosan legalább 1,3 százalékkal csökkenjen. MEZÖGAZDASAO A mezőgazdaság termelésének értéke 1964-ben a terv szerint 4—5 százalékkal lesz magasabb az ideinél, s mintegy 9 Százalékkal haladja meg az 1962. évit. A terv — a gabonatermelés növelésére tett intézkedéseket figyelembe véve — búzából katasztrális holdanként 11,5 mázsa átlagterméssel számol. A terméseredmények növelése céljából több gépet és egyéb termelési eszközt kap a mezőgazdaság. Az anyagi eszközöket fokozottabb mértékben kell koncentrálni a gabona- és a szemes takarmány termelésére. Nagy gondot kell fordítani a tavaszi vetés és a növényápolás előkészítésére és elvégzésére. A tavaszi munkák során törekedni kell arra, hogy a vetésterület megoszlása megfeleljen a népgazdaság szükségleteinek, nőjön a belföldi ellátás és a külkereskedelem szempontjából fontos növények vetésterülete. Az állattenyésztés 1964-ben tovább fejlődik. Javulnak az állattenyésztés minőségi mutatói: nő az átlagos tej- és tojás Csehszto vákiába útlevél nélkül lehet utazni (3. oldal) hozam, a fajlagos takarmányfelhasználás csökken. Az állattenyésztés fejlesztését a takarmány ésszerű felhasználásával és a központi készletek megfelelőbb elosztásával is segíteni kell. A mezőgazdasági termelés növekedésével összhangban 7,4 százalékkal nő a felvásárolt termékek mennyiségé. KÖZLEKEDÉS 1964-ben a közlekedés áruszállítása a terv szerint 6,5 százalékkal, a személyszállítás 4 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A vasút feladatának ellátásához nagy teljesítményű Diesel villanymozdonyokat, normál- és speciális tehervagonokat és személykocsikat állítanak üzembe. BERUHÁZÁS A beruházások 1964. évi előirányzata 45 milliárd forint, kereken 1Ö százalékkal több, mint 1963-ban. Jelentősen emelkedik a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások részaránya. Az építőipar fontos feladata, hogy biztosítsa a köliségszint csökkentését, az építés ütemes menetét és ez utóbbi eredményeként a lakások folyamatos átadását. Feladatainak megoldásához az építőipar gépesítését 1964-ben jelentősen fokozzák. ÉLETSZÍNVONAL — SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS 1964-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. A terv szerint mintegy 3 százalékkal emelkedik a bérből, illetve fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme. A parasztság jövedelme is — a termelés tervezett növekedésével összefüggésben — hasonló mértékben nő. A kiskereskedelem áruforgalmának előirányzata az ideinél 5 százalékkal magasabb. A felemelt lakásépítési programmal összhangban állami kivitelezésben mintegy 23 ezer lakás építését fejezik be. A terv lehetővé teszi, hogy további 30—35 ezer lakást építsenek magánerőből, nagyobbrészt • állami támogatással. Folytatódik a csatorna-, a víz-, a gák- és a távfűtő hálózat bővítése. 1964-ben 647 általános iskolai- és 282 középiskolai tantermet építenek és rendeznek be. Megkezdődik további 348 általános iskolai és 284 középiskolai tanterem építése. Az óvodák 5400, a bölcsődék 1000 hellyel bővülnek. A kórházi ágyak száma 1700-zal nő. Az orvosi körzetek száma hetvennel gyarapodik. A terv jóváhagyásával egyidejűleg a Minisztertanács meghatározta a teljesítéséhez szükséges legfontosabb tennivalókat A kormány felkéri a társadalmi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását A kormány felhívja a dolgozókat: jó munkájukkal segítsék elő az ország gazdasági erejének, saját maguk és egész népünk jólétének további növelését Szabolcs-Szatmár jelenéről es jovojerol nyilatkoznak megyénk országgyűlési képviselői (3 oldal) j 3CeHeines kujóeiőitijL | | tin nep eket kit) ón unk | í kecLtxes Oituiiéinknak % Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn délelőtt ülést tartott Az Elnöki Tanács újra szabályozta a dolgozók egészsége és testi épsége védelmével kapcsolatos rendelkezéseket Az új törvényerejű rondelei növeli a társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek, továbbá az illetékes minisztériumok és a vállalati szervek hatáskörét és 'ejelősségét Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtását • törvényerejű rendelet a Szakszervezetek Országos Tanácsának hatáskörébe utalja, s meghatározza a vállalatok vezetőinek munkásvédelmi feladatait is. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét hozott az állami földnyilvántartásról. A rendelet egységesíti az ország földterületének nyilvántartásával kapcsolatos alapvető szabályokat, intézkedik a nyilvántartás módjával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, kimondja az állami földnyilvántartás adatainak országosan kötelező használatát ás elrendeli a változások kötelező bejelentését. Az Elnöki Tanács egyszerűsítette és egy törvényerejű rendeletbe foglalta az anyakönyvekről szóló jogszabályokat, majd módosította a kitüntetések adományozásáról szóló jogszabályokat. Az Elnöki Tanács újonnan szabályozta a saját, valamint a Minisztertanács kinevezési jogkörét, majd egyéo ügyeket tárgyalt. károktól mentették meg; vagy: kötelességük lelkiismeretes teljesítése során életüket áldozták, illetőleg munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették. Az új törvényerejű rendelet szerint a Munka Vörös Zászló Érdemrend vállalatolt, intézmények és más szervek részére a jövőben a termelő, illetve kutató munkában sok éven keresztül elért kimagasló eredmények alapján adományozható. , Az Elnöki Tanács Magyar Népköztársaság Állami Dija kitüntetést alapított. Az állami díj azok részére adományozható, akik a tudomány, a műszaki fejlesztés, a termelés szervezése és irányítása, a közvetlen termelő munka, a gyógyító munka, az oktató-nevelő munlta területén kimagasló eredményekkel járulnak hozzá a szocializmus felépítéséhez. Az Elnöki Tanács egyidejűleg meghatározta a Kossuth-díj adományozásának feltételeit. Eszerint Kossuthdíj azok részére adományozható, akiit kulturális—művészeti alkotásukkal illetőleg teljteisatményükkel olyan kimagasló eredményt értek el, amellyel a szocialista kultúrát és művészetet gazdagították, s ezáltal népünk, államunk, társadalmi rendszerünk nemzetközi tekintélyét és megbecsülését növelték. Az állami díiat és a Kossuth-díjat a Minisztertanács adományozza. A Magyar Népköztársaság Állami-díja és a Kossuthdíj teljesen azonos értékű kitüntetések, mindkettő adományozására hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából — első ízben 1965-ben kerül sor. Javul a helvzet az országutakon AzálEuini kitüntetési rendszer médosstásái’ól Az Elnöki Tanácsnak az állami kitüntetések rendszeréről szóló törvényerej "i rendeleté az alábbi főbb módosításokat tartalmazza: A legmagasabb állami kitüntetés a Szocialista Munka Hőse. Ez a kitüntető cím és a vele járó arany csillag azok számára adományozható, akik a szocialista társadalom építésében tanúsított sok éves áldozatos, példamutató magatartásukkal különösen kiemelkedő teljesítményeket értek el, Vagy: hősi helytállásukkal a társadalmat súlyos Hétfőn elsősorban a Dunántúlon egész nap változatlan erővel tartott a szélvihar, amelynek nyomában, különösen Vas- és Zala megyében voltak nagyobb hófúvások, Pápa térségében keletkeztek hóakadályok. A hótorlaszok, a közlekedést zavaró akadályok elhárí ásán egész nap dolgoztak, ennek eredményeként javult a helyzet az országutakon, így például helyreállították a Zalaegerszeg—Szombathely közötti közúti összeköttetést. Kapuvártól—Győrig és Beledtől— Győrig ugyancsak járhatóvá vált az út. A 8-as számú országos főközlekedési út Székesfehérvár—Devecser között még mindig járhatatlan. A 3-as számú úton napközben Ernődnél emelt akadályokat a hófúvás, Miskolc azonban a régi 3-as számút út nyomvonalán megközelíthető. Napközben Bicskénél is sikerült megszüntetni a hóakadályt. A 4. sz. út Nyíregyházától—Nyírbogdányig, a 34. számú Nyíregyháza—Tokaji út, a 47. sz. út pedig Nyíregyházától Baktalórántházáig járhatatlan. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útosztályának esti jelentése szerint a dunántúli utak még mindig nehezen járhatók. Délután a szélvihar csendesedett és estére a hófúvások is abbamaradtak. A csendesebb időben a megyei közúti igazgatóságok valamennyi gépe egész éjjel dolgozik, s így reggelre várhatóan újabb javulás mutatkozik az országutak állapotában. . HELIKOPTERREL EGY GYERMEK ÉLETÉÉRT A sümegi kórházban szombaton a rendes időnél egy hónappal előbb született Györkös Zsuzsa. A koraszülött csecsemőnél légzési zavarok álltak be, ezért a veszprémi gyermekkórház koraszülött osztályára kellett volna szállítani, de a hófúvásoktól teljésen járhatatlan utakon lehetetlen volt Veszprémbe eljutni. Egy szovjet katonai parancsnokság értesülést szerzett az esetről és segítségére sietett az aggódó szülőknek. Vasárnap reggel 9 órakor a sümegi kórház udvarára helikopter szállt le, és 15 perc múlva már a veszprémi sport-stadionban átadta az otl várakozó mentőautó orvosának a két kiló négy dekás, melegvizes palackokba „csomagolt” koraszülöttet. A csecsemő a gyors orvosi beavatkozás eredményeként az életveszélyen túl van.
