Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-02 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI Magyarország AZ MSZMP SZABOTCSrSZA TMÁQ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁC$;LAPJA EX. ÉVFOLYAM, *57. SZÁM Ára: SO fillér 1963 NOVEMBER 3, SZOMBAT Társadalmunk feladatot megold, ha mindenki összefog a jó ügyért Németh Károly ehtársnak, a Központi Bizottság titkárának nyilatkozata a kenyérgabona-vetés sikerének tanulságairól A Népszabadság és a Magyar 'ávirati Iroda munkatársa legkérte Németh Károly elvársat, a Magyar Szocialista íunkáspárt Központi Bizottsáának titkárát, hogy nyilatkozón az őszi kenyérgabona-vetés ipasztalatairól. Alább • ismerétjük a kérdéseket és Németh ívtárs válaszait. — Milyen eredménnyel oldotta meg a magyar mezőgazdaság az idei ősz legfontosabb munkáját, a kenyérgabona-vetést? — Ezekben a napokban egy ind kívül nagy jelentőségű lunka végére tettek pontot lezőgazdaságunk szocialista agy üzemei: teljesítették a keyérgabona vetéstervét, befedték a rozs és a búza veiéit. Az eredeti tervet valamiéi több mint hat százalékkal djesítették túl. Mind a mezőizdasági termelés, mind peig az orsizág számára fontos, agy a kenyérgabona-félék veimagja a vetésre legkedveíbb időben, jó minőségű unkával került talajba. A így tapasztalatú mezőgazdaigi szakemberek, a termelőövetkezetek idős tagjai szinegyöntetűen megállapítotik — s ebben a kérdésben c a legfőbb tanúk —, hogy yen idejében és ilyen jó miiségben emlékezetük szerint ég sohasem végeztek ezzel munkával, bár itt-ott most «elspórolták», a műtrágyát, s ;yki-másik táblán, különösen vetés befejező szakaszában nagy sietség miatt elnagyolk a munkát. Az előző esztendők tapasztataiból, valamint az idei gyen:bb kenyérgabona-termésből >k tanulságot vontak le pártervezeteink, a pártbizottsá>k, tanácsok s maguk a terelő üzemek is. így aztán azok : alapvető hibák, amelyek a szonylag gyengébb gabonarmésekhez vezettek, most im ismétlődtek meg. Minde:k előtt a vetésterv teljesísére, a kedvező vetésidő egtartására gondolok. Az idei őszön végzett szórilmas munka reményeket '■újt a jövő esztendei aratásl. Mindenesetre az tény, hogy szövetkezetek, állami gazdagok, gépállomások dolgozói, -zetői, a mezőgazdasági terelés megyei, járási, országos Snyítóival együtt sokat tetk a jövő esztendei gabonarmés jó megalapozásáért. :ért megérdemlik az elismest. — Melyek az őszi kenyérgabona-vetésből levonható legfőbb tapasztalatok, tanulságok? — Sok tapasztalattal gazda'dtunk, ezeket érdemes is, ükséges is mindenütt alapon tanulmányozni, s további unkánkban felhasználni. Talán a legfontosabb az, >gy fiatal szocialista nagy.emeink az egész társadalom •gítfitigével még oly bonyolultik, nehéznek látszó feladat is képesek ma már teljes kerrel megoldani. Az a követ:zetes, céltudatos munka, nely a mezőgazdaság szocia:ta átszervezésekor bontakott ki az egész magyar megazdaság fejlesztéséért, kezdi megérlelni gyümölcseit. Közismert, hogy társadalmunk már eddig is sokat tett azért, hogy szövetkezeteink minél előbb megalapozhassák a korszerű, nagyüzemi termelést. A termeléshez szükséges gépek, épületek, felszerelések, műtrágya mind nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Ezzel a folyamattal egyidöben esztendőről esztendőre növekedik parasztságunk szövetkezeti öntudata, az összefogásba vetett hite. A tapasztalatok alapján mind mélyebben él az emberek tudatában: a nagyüzemben végzett jó munkával biztonságos, évről évre javul az élet. S ez a gondolkodásmód meglátszik a szántóföldeken, a kertészetekben, a gazdálkodás minden területén, meglátszott az őszi vetéselőkészítés, vetés napjaiban is. Nagyon fontos tényezője volt az eredményes munkának a kellő előrelátás, a jó felkészülés, minden olyan ember hatékony, fáradságot nem ismerő munkája, akinek a mezőgazdasági termeléshez valami köze van. Pártbizottságaink, pártszervezeteink az előző esztendőiméi jóval korábban tisztázták a kenyérgabona-vetéssel kapcsolatos teendőket. Jó politikai és szervező munkával hívták tettekre az ország kenyeréért a mezőgazdaság dolgozóit, a tanácsokat, a tanácsok mezőgazdasági osztályait, a KISZ-t, a Nőtanácsot, a Hazafias Népfrontot, a szakszervezeteket. Azért, hogy jövőre mezőgazdaságunk teljes egészében megtermelje az ország kenyerét, nagy társadalmi összefogás bontakozott ki. Amikor arról volt szó, hogy mezőgazdasági üzemeink az eredeti vetéstervet mintegy öt százalékkal teljesítsék túl, tér melőszövetkezeteink, állami gazdaságaink vállalkoztak a feladatra, s teljesítették is. Amikor a vetéselőkészítés üteme lassúnak látszott, több mint ezer ipari munkás traktorra ült, hogy a gépállomási gépek kétműszakos üzemeltetésével meggyorsuljon a munka. A néphadsereg katonái azokban az állami gazdaságokban, amelyekben nagy területen termelnek kukoricát, derekasan dolgoztak e fontos takarmánynövény betakarításában, s így le hetévé tették, hogy a kenyérgabonával bevetendő területek idejekorán vetésre készen álljanak. Közülük sokan ugyancsak traktorra ültek, szántottak, vetettek. Hosszan lehetne folytatni a felsorolást, amely a társadalmi összefogás nemes jele életünkben. Hiszen amikor szállítási vállalatok dolgozói gyakran éjt nappallá téve dolgoztak közvetlenül, vagy közvetve kenyérgabona-vetés sikeréért. Az egymás segítésének nagyon szép példáját adták a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. Aki a vetéssel végzett, társai, szomszédai segítségére sietett, gyakran minden kérés nélkül. Kifejezésre jutott e nagy munkában: a mi társadalmunk lényegéhez, emberséges világához nagyon szorosan hozzátartozik az egymás segítése, ki-ki gondjaival, nehézségeivel nem marad magára. Az a verseny, amely a gyors, szervezett, jó munkáért kibontakozott az őszi vetésben, nem vetélytórsakat szült, hanem még jobban elmélyítette a baráti kötelékeket termelőszövetkezetek és termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és más gazdaságok, mezőgazdasági dolgozók és ipari munkások, társadalmunk különböző intézményei és egész mezőgazdaságunk között. Nagyon sok és fontos szakmai, agronómiái tapasztalaton kívül az a legfőbb tanulság, hogy a legnagyobb feladatok megoldására is képes társadalmunk, ha mindenki összefog a jó ügy érdekében. — Melyek a kenyérgabona-termesztés további legfőbb teendői, milyen időszerű feladatok állnak a vetés befejezése után mezőgazdaságunk előtt? — Az idén ősszel az időjárás rendkívül kedvezett a kenyérgabona-vetésnek. Az időjárás miatt sehol sem volt számottevő „kiesés” s ez jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy idejében végeztek a munkával. Az őszi vetések nagyobb hányada már kikelt, szépen sorol, és a kedvező időjárásban jól fejlődik. Elbizakodottságra azonban nincs semmi ok. Ha kedvezőtlenebb az ősz — s erre általában lehet és kell számítani —, a mostaninál csak jóval nagyobb erőfeszítések árán lehet rendjén elvetni a kenyérgabonát Ez nagyon fontos tanulság. Miután az ország kenyerének előteremtése nemcsak a vetéstől függ, egész esztendei feladat a jó búza- és rozstermésért dolgozni. Már ma időszerű teendő a kártevők elleni védekezés. Ehhez elegendő vegyszer van, s ahol szükséges, azonnal cselekedni kell. További munka lesz a téli, tél végi, kora tavaszi nitrogénműtrágyázás, ehhez megvan a szükséges műtrágya. A megfelelő vetésápolás, a vegyszeres gyomirtás — amikor az ideje elérkezik — ugyancsak elengedhetetlenül fontos része a korszerű kenyérgabona-termesztésnek. Azt a jó munkát, amelynek segítségével sikeresen megalapozta mezőgazdaságunk a jövő évi kenyérgabonatermést, kövesse mindenütt további szorgalmas, hozzáértő, felelősségteljes munka, egészen a betakarítás végeztéig. Azzal a lendülettel, szervezettséggel végezzék most mindenütt a jövő esztendei növénytermelés legfontosabb őszi megalapozó munkáját, a mélyszántást, amellyel a vetés napjaiban dolgoztak. Ennek a még kinnlevő termények gyors betakarítása, a gépek jó kihasználása, a traktorvezetőkről való fokozott gondoskodás nélkülözhetetlen feltétele. Ha jól szer vezzük a munkát, minden tennivalóval — a mélyszántástól a szőlő- és gyümölcstelepítésig — idejekorán sikerek forrásává váli, nemcsak a kenyérgabona-termesztésben, hanem egész szocialista mezőgazdaságunkban — fejezte be nyilatkozatát Németh Károly elvtár« Tiszavasváriban megkoszorúzták a szovjet hősok síremlékét 19 évvel ezelőtt a Ti szavasvári környékén folyó felszabadító harcokban több kazahsztáni csapategység is részt vett. A katonák közül 46-an vesztették életüket. Az elesett hősöket a község legszebb parkjában helyezték öröknyugalomra. Az emléíkművet és környékét a MŰM 115-ös Iparitanuló-intézet növendékei gondozzák. Pénteken szovjet állampolgárok 38 főből álló csoportja — köztük az elesett hősök közelebbi és távolabbi rokonai, ismerősei — ellátogatott Tiszavasváriba, s megkoszorúzta a hősök sdremléikét. A koszxxrúzási ünnepségen részt vettek a helyi tanács és tömegszervazetek képviselői, valamint a MŰM 115-ös Iparitanuló-intézet növendékei. E SzavjeSpafófeaii fellfitléli s „Foljet-f’-et Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunióban pénteken fellőttek egy irányítható és manőverező kozmikus repülőtestet, a „Poljot—l”-et. A TASZSZ erről kiadott közleménye a következőképpen hangzik: A világűr meghódítására és az űrhajók további tökéletesítésére irányuló programnak megfelelően a Szovjetunióban most olyan kozmikus repülőtestek készítésén dolgoznak, amelyek nappályájukon haladva minden irányban manőverezni képesek. így válik megoldhatóvá az a feladat, hogy az űrhajók repülés kőiben irányíthatók legyenek és eljuthassanak a szükségesnek tartott övezetekbe, s ott az űrkutatással összefüggő tudományos értesüléseket szerezzenek. Az említett program végrehajtásának keretében 1963. november 1-én a Szovjetunióban fellőtték a „Poljot 1” irányítható és manőverező kozmikus repülőtestet, amelyet különleges készülékkel és hajtóműrendszerrel láttak el, hogy ezek biztosítsák a repülőtest kiegyensúlyozását és manőverező képességét a világűrnek a Földet környező részében. A kozmikus repülőtestben elhelyeztek tudományos berendezéseket, rádió-teleme trikus rendszert és rádió adókészüléket, amely a 19,945 megahertz frekvenciával dolgozik. A repülőtest rátért kezdeti pályájára, amelynek legnagyobb távolsága a Földtől (apogeum) 592 kilométer, legkisebb távolsága (perigeum) 339 kilométer volt. A megállapított programnak megfelelően többször bekapcsolták a hajtóműveket a repül őtest kiegyensúly ozásához és ezt követőleg a világűrben végrehajtandó manőverek elvégzése céljából. A manőverek során a „Poljot— 1" többször is jelentősen kitért oldal irányban, miközben megváltoztatta pályájának síkját, majd különböző magasságokba emelkedett és befejezésül rátért végleges pályájára, amelynek síkja az egyenlítő síkjával 58 fok 55 perc hajlásszöget zár be. A pályának a Földtől mért legnagyobb távolsága (apogeúm) 1437 kilométer, legkisebb távolsága .perigeum) 343 kilométer. A repüíőtest ezen a pályán 102,5 perc alatt tesz meg egy fordulatot. Ä repülőtesten elhelyezett készülékek normálisan működnek. A Szovjetunió területén elhelyezett földi vezérlőállomások figyelik és ezek fogják fel a „Poljot—l”-ről érkezett telemetrikus adatokat is. A repülőtesten elhelyezett rádiótelemeiirikus berendezés lehetővé teszi, hogy a repülőtest az űrkutatással összefüggő tudományos értesüléseket továbbítson a Földre. A „Poljot—1” révén most történt meg először, hogy egy repülőtest többféle manővert végzett a világűrben. A kitűzött kísérleti program megvalósításának eredményeként a Szovjetunióban fontos lépés történt, amely a világűr további tanulmányozásához és meghódításához elengedhetetlenül szükséges. m „Poljot T kozmikus ropülőteslről Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Pénteken este a szovjet kormány fogadást adott Souvanna Phouma herceg, laoszi miniszterelnök tiszteletére. A fogadáson, amelyen megjelent Nyikita Hruscsov, Anasztasz Mikojan és sok más szovjet állami- és pártvezető Hruscsov és Souvanna Pnouma pohárköszöntőt mondott. Később a szovjet kormányfő ismét a mikrofonhoz lépett és a következőket mondta: ** — Nem rejthetem el örömömet azzal az eseménnyel kapcsolatban, amelyről beszélni szeretnék. Mint tud ják, új űrhajót bocsátottunk fel. Ez még egymagában nem volna új'dolog, hiszen sok űrhajónk indult már toppá lyájára és valamennyien teljesítették küldetésüket. Ez viszont, amelyet most bocsátottunk fel, újdonságszámba megy. Azelőtt ugyanis kitérők nélkül, vonalban repültek az űrhajók, ez a mostani viszont manőverezni is képes, mégpedig vízszintesen is, függőlegesen is'. Az emberi gondolat újabb diadala ez! Az ember többé nem foglya, hanem úgy is mondhatnám, igazi ura az űrhajónak, kedve szerint kormányozhatja, s az engedelmeskedik is az emberi akaratnak. Nagy lépés ez a világűr meghódításáért folyó békés versengésben — folytatta Hruscsov. Ha megegyezhetnénk nemzetközi feszültség további enyhítésében, mégpedig nemcsak erkölcsi hatású általános lépésekben, hanem konkrét leszerelési és egyéb intézkedésben is, akkor az emberiség újabb nemzetközi eszközökhöz jutna a világűr kutatására. Eszed kapcsolatban figyelemmel tanulmányoztuk Kennedy amerikai elnök javaslatát arra, hogy egyesítsük erő inket a világűr kutatásában és esetleg tervezzünk közös Hold-expedíciót S valóban, hát nem lenne szép dolog, ha egy szovjet és egy amerikai űrhajós, vagy akár egy szovjet űrhajós és egy amerikai űrhajósnő együtt indulhatna el a Holdra? (derültség.) Emelem poharam az emberi értelemre, a tudományra, a tudomány embereire! Hogy pedig ez a pohárköezöntő ne legyen elvont, igyunk Keldis akadémikus, a Tudományos Akadémia elnöke egészségére, igyunk azoknak a tudósoknak, mérnököknek és mun írásoknak az egészségére, akik megtervezték és megalkották az új, nagyszerű szovjet űrhajót! Hruscsov ezután szívélyesen koccintott Msztyiszlav Keldis akadémikussal, majd fogadta Souvanna Phouma laoszi miniszterelnököt és a Moszkvában akkreditált nagykövetek szerencsekívánatait. Melegen köszöntötte a szovjet kormányfőt Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. Több külföldi tudósító körülvette ezután Keldis akadémikust és kérdésekkel halmozták el az új kozmikus repülőtestre vonatkozólag. A Szovjet Tudományos Akadémia elnöke válaszolt a New York Times, a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság tudósítóinak kérdéseire. Keldis akadémikus a Népszabadság tudósítójának kérdésére elmondta: a Poljot—1 az első olyan űrhajó, amelyet tetszés szerint bármilyen határok között cikk-cakkos kitérőkre lehet felhasználni. Az eddigi szovjet űrhajók mind a békés űrkutatást szolgálták és a Poljot—1 is természetei sen békés cél érdekében indult el a világűrbe. Keldis akadémikus az MTI tudósítójának kérdésére ezeket mondotta: — a kozmosz típusú űrhajókból 22-őt bocsátottak fel, s várható, hogy az első Poljot felbocsátását bizonyos idő múlva követni fogják a többi hasonló típusú űrhajók. Noha a Poljot—1 űrhajó fedélzetén nincs ember, elvben semmi akadálya sincs annak, hogy ezt az űrhajót emberi kormányzásra is alkalmassá tegyék. A New York Times tudósítója a következő kérdést tette fel: mi a különbség és mi a hasonlóság a szovjet Poljot—1 űrhajó és az amerikai Dyna-soar program által előirányzott űrhajó felbocsátások között? A Szovjet Tudományos Akadémia elnöke így válaszolt: — feltétlenül Van bizonyos hasonlóság a két terv között, noha a Dyna-soar űrhajót repülőgép formájúra tervezik. A legfőbb különbség azonban az — tette hozzá mosolyogva —, hogy a Dyna-soar mind eddig csak papíron van meg, a Poljat—1 pedig máris a világűrben száll.
