Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-02 / 257. szám
# Események sorokban William Tyler, az európai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter-helyettes Castiella spanyol külügyminiszterrel és más államférfiakkal tárgyalt; Ausztrália képviselőházát feloszlatták ás november 30- ra tűzik ki a választásokat. Bomba robbant az ecuadori külügyminisztérium közelében. A robbanás súlyos anyagi károkat okozott. Guayaquilban októberben ez volt az ötödik bombamerénylet. Az Olasz Szocialista Párt isméf Pietro Nennit választotta meg a párt főtitkárává. A portugál állambiztonsági rendőrség letartóztatta Cabral. és Ferreirea írókat, Cabral neorealista regényeiről ismert, Ferreirea az egyik ellenzéki folyóirat munkatársa. Speide! szolgálaton kívüli nyugatnémet tábornok, a nyugatnémet kormány katonai tanácsadója befejezte az Egyesült Államok kormányának vezető tagjaival folytatott megbeszéléseit és a hét végén New Yorkba utazik, ahol felkeresi Clay tábornokot, Kennedy elnök volt nyugatberlini főmegbizottjat és McCloy volt nyugat-németországi amerikai főbiztost. Pucci Saigonban Diem diktátor „eltűnt“ az elnöki palotából Még tisztázatlan a katonai felkelés helyzete Az Amerikai Egyesült Államok képviselőházának költségvetési bizottsága jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely szükség esetén lehetővé tenné az államadósság felső határának 315 milliárd dollárra való emelését a je Ien-legi 309 milliárd dollárról. Több mint ezer embert tartóztattak le és sokan megsebesültek a SaorPaulo-i sztrájk °lső két napjában. A megtorlások ellenére a sztrájk tovább folyik. A japán rendőrség több diákot letartóztatott, mert tüntettek a Pentagonnal való • együttműködés és a dél-koreai hatóságokkal folytatott tárgyalások ellen. A diáitok és a rendőrség összetűzése során 15-en megsebesültek. John Steinbeck, a Nobeldíjas világhírű amerikai író, aki jelenleg Moszkvában tartózkodik, közölte a Magyar T ávirati Iroda tudósítójával, hogy november végén körülbelül egyhetes látogatásra Magyarországra utazik. Steinbeck felkereste a moszkvai magyar nagykövetséget is, ahol vízumot kért és kapott. Az NDK és a Jemeni Arab Köztársaság kormánya megllapodott abban, hogy kölcsönösen főkonzulátusokat létesítenek egymás fővárosában. Az erre vonatkozó megállapodást október 28-án irta alá Kairóban az NDK kormányának megbízottja és a jemeni külügyminiszter. Sangháj közelében a kínai népi felszabadító hadsereg légiereje lelőtt egy amerikai gyártmányú Csangkajsekista U—2 típúsú felderítő repülőgépet. A Pundjab állambeli Amritsarban pénteken délután ünnepélyes keretek között megnyílt az országos indiai békevédelmi kongresszus. Pénteken este Prágában Cséby Lajos, hazánk prágai nagykövete fogadást adott a magyar—csehszlovák közös könyvkiadás 10. évfordulója alkalmából Csehszlovákiában artózkodó magyar küldöttség tiszteletére. Ngo Diinh Diem dél-vietnami diktátor kormánya ellen pénteken a jelek szerint jól szervezett katonai államcsíny robbant ki. A délkoreai nagykövetség azt jelentette külügyminisztériumának, hogy helyi idő szerint délelőtt A délvietnami fővárostól mintegy százhúsz kilométernyire fekvő gyülekezési helytől megindult Saigon felé a hadsereg több alakulata. Ezek között van a hadsereg 7. hadosztálya, a haditengerészet és az ejtőernyősök több egysége. A felkelők Saigonba érve elfoglalták a haditengerészet főparancsnokságát, a rendőrfőkapitányságot, a távíró- és telefonközpontot és a rádióállomást — gyakorlatilag Saigon ideggócait. Helyi idő szerint délután fél négykor — magyar idő szerint reggel fé! kilenckor — repülőgépek támadták meg a dél-vietnami hadsereg főparancsnokságát. Az AP legfrissebb jelentése szerint a hadsereg felkelt alakulatai később megtámadták az elnöki palotát. Az épületet — mint diplomáciai hírforrások közük — katonai repülőgépek is 'bombázták. A harcok Idmeneteléről nincs megbízható értesülés. A Reuter iroda Singapore-ba érkezett követségi szikratávíraíokat idézve jelenti, hogy Ngo Dinh Diem elmenekült palotájából s jelenleg egy hadihajón tartózkodik. A saigoni rádió — amelyet a felkelők elfoglaltak — magyar idő szerint délelőtt fél— tizenkettőkor, Duong Van Minh tábornok beszédét sugározta. Dinh Diem-kormány ellen folyó harcot. Felszólította Dél-Vietnam népét, támogassa a hadsereg megmozdulását, hogy úgymond, „megakadályozhassák a kommunistákat a helyzet kihasználásában”. A tábornok megbélyegezte Ngo Dinh Diem „korrupt, rothadt” rendszerét s kijelentette, a fegyveres erők azért vették át Dél-Vietnam ellenőrzését, mert a kormány a buddhistákkal és diákokkal szemben megengedhetetlen cselekményekre ragadtatta magát. Kennedy elnököt hajnali háromkor verték ki az ágyából a dél-vietnami puccs hírével. Kennedy nyomban magához kérette tanácsadóit, s a Fehér Házban még hajnal előtt lázas tanácskozások kezdődtek. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője reggeli nyilatkozatában csak azt mondotta, hogy kormánya szorosan figyelemmel kíséri a dél-vietnami fejleményeket — elzárkózott azonban a kommentártól. Magas rangú washingtoni tisztviselők úgy vélekednek, hogy a megmozdulást nyugodtan lehet minden izében megszervezett, jól felépített puccsnak nevezni. A nyugati hírügynökségei megemlítik, hogy Henry Cabot-Lodge saigoni amerikai nagykövet közvetlenül a harcok kirobbanása után felkereste Ngo Dinh Diemet és megbeszélést folytatott vele. Az AFP arra is felhívja a figyelmet, hogy az államcsíny előestéjén, csütörtökön váratlan villámlátogatásra Saigonba érkezett Felt tengernagy, az Egyesült Államok csendesóceáni flottájának főparancsnoka. És pénteken állítólag szintén tárgyalt Ngo Dinh Diemmel. A felkelők’ kezére került saigoni rádióállomás bejelentette, hogy a Diem-kormányzat által bebörtönzött egyetemi tanárokat, diákokat éfc buddhistákat szabadon engedték: a rádió ugyancsak jelentette, hogy az elnöki palota helyőrsége még ellenáll. Ngo Dinh Diem elnök sorsáról nincs biztos értesülés. Meg nem erősített hírek szerint az elnököt a felkelők elfogták és jelenleg egy ágyúnaszádon őrzik. Fivére, Ngo Dinh Nhu állítólag az elnöki palota körül folyó harcok során életét vesztette. A „tábornoki bizottság” rendelkezése értelmében Saigonban este 8 és reggel 7 óra között kijárási tilalom van. A Diem-kormány tagjait felszólították, hogy 24 órán betlül vegyék fel az érintkezést a hadsereg főhadiszállásával, különben biztonságukért nem állnak jót. NEMZETKÖZI SZEMLE A magasrangú katonatiszt közölte, hogy vezetésével megalakult a „tábornokok bizottsága” s ez irányítja most a NGO Mid Péter felszólalása az EÜSZ- bözgvülós Piliiikai Biziltságíftai Pénteken az ENSZ-közgyűlés X. számú (politikai) bizottságában, az általános és teljes leszerelés kérdésének vitájában felszólalt a magyar küldöttség részéről Mód Péter, a külügyminiszter első helyettesei Összeesküvés a Dominikai Köztársaságban Santo Domingo, (MTI): A dominikai rendőrség közlése szerint csütörtökön letartóztattak két repülőezredest és két polgári személyt, akik állítólag összeesküvést szőttek a Dominikai Köztársaság háromtagú juntájának megdöntésére. Mint ismeretes, ez a junta a múlt hónapban döntötte meg Jaun Bosch elnök kormányát. A dominikai kormány csütörtökön este az összeesküvésre “hivatkozva egyhónapos tüntetési és gyülekezési tilalmat rendelt el. Az AFP hivatalos körökből származó értesülése szerint ez az intézkedés főként a baloldali szervezetek ellen irányul. A Reuter-iroda azt jelenti, hogy Franciaország, Nyugat- Németország és Olaszország csütörtökön elismerte a dominikai kormányt. Ki hinné — mondotta a magyar külügyminiszter első helyettese —, hogy az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában is alapelvvé válik az a felismerés, amelyet a szocialista országok felismertek és képviselnek, hogy a háború nem lehet többé a nemzetközi vitás kérdések elintézésének módszere? A tényeket reálisan szemlélő államférfiak nem hagyhatják számításon kívül az egyik legfontosabb erőt, a népek békevágyát — folytatta Mód Péter. — Nem kétséges, hogy ma már nemcsak a tudósok, katonák és államférfiak, hanem az utca embere is fel tudja mérni egy esetleges háború bűnös pusztításait. Mód Péter aláhúzta, magyar küldöttség támogatja azt a javaslatot, hogy megnemtámadási szerződés jöjjön létre a Varsói Szerződéshez tartozó országok és a NATO országai között. Világszerte nagy visszhangot keltett Hruscsov szovjet miniszterelnök legutóbbi sajtónyilatkozata, amelyben válaszolt több mint ötven újságíró kérdésére. A nemzetközi közvélemény figyelmét különösen megragadták a szovjet kormányfő ama válaszai, amelyekben a további enyhülés lehetőségeivel, a német kérdés békés megoldásának fontosságával foglalkozott. Hruscsov megállapította, hogy a moszkvai szerződés megkötése, valamint a világűr atommentesítéséről létrejött megállapodás után kedvezőbbek a feltételek az általános és teljes leszerelésért vívott harchoz. Világosan rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a leszerelés útjában álló fő akadályt az képezi, hogy az imperialisták valójában nem akarnak leszerelni. Ezért a békeszerető népek fokozottabb erőfeszítéseire van szükség ahhoz, hogy végül is az imperialista államok kormányai rákényszerüljenek a leszerelés valóra váltására. Hruscsov minden szava arról tanúskodik, hogy a szovjet kormány kész a nemzetközi feszültség enyhítésének útját járni, s bízik benne, hogy a béke és a haladás erői erre az útra terelik azokat is, akik ma még kézzel lábbal hadakoznak a békés együttélés politikája ellen. A szovjet kormány vezetője ismételten felhívta a figyelmet a német kérdés rendezésének fontosságára, s arra a veszélyre, amit a Nyugat-Németországban tapasztalható fegyverkezési és revanspolitika jelent Európa és az egész világ békéjére nézve. Ma már világos, hogy a nyugatnémetek nem csupán arra törekszenek, hogy katonai erő igénybe vételével bekebelezzék a Német Demokratikus Köztársaságot, hanem arra is, hogy a sokoldalú NATO atomütőerő segítségével atomfegyverhez jussanak. Nem szükséges sok magyarázat annak megértéséhez, egy ilyen fejlemény mennyire fokozná a termonukleáris háború kitörésének katasztrófáját. Akadtak a nyugaton olyan politikusok, akik indokolatlannak, s túlzottnak ítélték Hruscsov Nyugat-Németországgal kapcsolatban mondott szavait. Ezekre alaposan rácáfolnak egyes nyugatnémet vezetők legújabb megnyilvánulásai. Erhard, az új nyugatnémet kancellár még alig melegedett meg a kancellári székben, máris hidegháborús lépéshez folyamodott: ellátogatott Nyugat-Berlinbe. — Nyilvánvaló, hogy az ilyen Adenauer-típusú flottatüntetés nem valami ékes hozzájárulás a német kérdés és Nyugat-Berlin kérdésének békés megoldásához. S míg Er-A Ziergiebel: 2 C^ívfagyarorszái 1963. november Z. 34. Mintegy harminckilométeres út után egy kis falu közelében megszakítottuk utazásunkat. (A motor kihagyott, és hiába próbáltuk rendbehozni. A távolban lövegek dörögtek, amelyekről a sebhelyes azt állította, hogy a mieink. Mindenesetre a front veszélyesen közel volt, München pedig még vagy hetven kilométerre. Mikor bealkonyodott, a sebhelyesnek sikerült egy parasztot rábeszélnie, hogy autónkat két ökörrel vontassa a faluba. Éppen elértük az első házakat, amikor, néhány vadászgép zúgott el fölöttünk, és célzás nélkül leadott egy pár lövést. — Átkozott disznó amik! - szitkozódott a sebhelyes, mialatt fedezőiket kerestünk. Autónkat találat érte. — Nem értem meg — vélte Partu kicsit később —, hogy harmadik harcvonalat. Ha az amik áttörnek, akadály nélkül vonulnak Münchenig. — Mert ezek a büdös parasztok fenét sem törődnek a háborúval — mérgelődött a sebhelyes —, az előbb még egy egész sereg paraszt a mezőn volt, hogy krumplit ültessen. Biztos vagyok benne, hogy ezek a gazemberek már kikészítették a fehér zászlót. Pedig a Führer parancsa szerint minden falut, minden házat végsőkig kell védelmezni. — A polgármesternek kellene törődni vele. — Felkeressük ezt a jankót, gondoskodnia kell valami járműről, vagy az autónkat kell rendbe hozatnia. Rajta, gyertek! A sebhelyes egy járókelőtől megtudta a polgármester címét. A falu végén lakott. — Ha ez a szamár krumpliültetés helyett tankcsapdákat építtetne, és főleg, ha ez minden faluban megtörténne, az amik nem jutnának ilyen gyorsan előre. — Akkor még ma is a Rajhard inkább a látogatás tényével igyekezett kifejezni valódi gondolatait, addig Grewe nagykövet, aki a NATO párizsi főhadiszállásán képviseli Nyugat-Németországot, kér teles nélkül ki is mondta, amit gondol: a békés együttélés — fejtegette Grewe — afféle „kommunista jelszó”, s hogy szerinte most kezdetét vette a hidegháború új szakasza, amelyet „álló harc” jellemez. Nos, azt nem tudjuk, hogy Grewe úr mit ért pontosan azon. hogy „álló harc” azt azonban tudjuk, hogy Hruscsovnak a nyugatnémetek militarista elképzeléseivel kapcsolatos iegújabb figyelmeztetése egyáltalán nem indokolatlan. S ha a nyugati hatalmak valóban arra törekednének hogy a nemzetközi helyzet javuljon, a feszültség csökkenjen, akkor nem a bátorítás, hanem a megfékezés politikáját kellene folytatniok Bonn irányában. Ez lenne a legjobb módszer ahhoz, hogy a némel kérdés rendezésével újabb fejezetet nyissanak abban í könyvben, amelynek írásál Moszkvában kezdték meg a; atomcsendegyezmény megkötésével. November elsején ünnepelt« felszabadító harca kitörésének kilencedik évfordulóját Algé ria népe. A nemzeti ünnepnél különös jelentőséget adott a: a tény, hl»gy röviddel az ünnepségek megkezdése előtt jöt létre Bamakóban a megállapodás: — november 2-án éjfélkor beszüntetik a tüzet az algériai—marokkói határon. A: algériai nép ennek a döntésnél a kiharcolásával újabb nagj győzelmet aratott, ismételtei bebizonyította forradalmánál életerejét. A bamakói megállapodás azonban nemcsak egy szerűen azt jelenti, hogy Algéria álláspontja győzött, s a ma rokkói király csapatai kiüríti) a korábban elfoglalt algéria helységeket. Ennél sokka többről van szó! A forradalm Algéria ügye diadalmaskodót a feudalista és az imperialist erők felett. Bebizonyosodoti hogy Afrika népei a gyakorlat ban is értékesíteni tudják a afrikai egység gondolatát, hogy magukénak érzik azt a ügyet, amelyet Algéria nép képvisel. Bamako jelkép és figyelmes tetés: a feudalizmus és az im perializmus erői ma már ner képesek döntően befolyásolt az események alakulását Afri kában. Algéria ügye, a fórra dalom ügye győzelmet aratót a reakció sötét erőivel vívót küzdelmében, mert nem áll egyedül, felsorakozott mellett Afrika minden népe, a szocis lista országok és a haladás ha talmas, legyőzhetetlen ereje. nánái vesztegelnének — helyeselt Partu. — Vagy Franciaországban, Elértük a polgármesteri hivatalt. Közben besötétedett. A sebhelyes kopogás nélkül belépett. A polgármester egy kisasztalnál ült, és írt valamit. Hatvanadik éve felé járhatott, magas volt és testes. A falhoz két mankó volt támasztva. Rosszallóan nézett ránk. — Ha élelmiszerjegyeket akarnak, holnap kell jönniük — mondta. — Nem jegyeket akarunk! — A sebhelyes egy igazolványt mutatott. — Még ma Münchenbe kell lennünk. Gondoskodjék róla. hogy az autónkat megjavítsák. — De hogyan? Nem vagyok autószerelő, és a faluban senki sem ért hozzá, parasztok vagyunk. — Sült parasztok vagytok szitkozódott a sebhelyes —, árulók! Miért nem építtet tankcsapdákat? — Kérdezze meg a körzetvezetőt, itt lakik szemben, és sértegetnie sem kell minket. — Mind árulók vagytok — ismételte a sebhelyes rosszindulatú nevetéssel. — Nem akartok tankcsapdákét építeni, az amikra vártok már, mialatt hazánk fiai kinn megdöglenek. — Ostobaság, amit beszél — tiltakozott a polgármester. — Ha itt tankcsapdákat építenénk, egy ház se maradna meg a faluból. Mi pedig még élni akarunk. Vagy talán azt hiszi, hogy a mi falunk feltartóztathat egy hadsereget? — Azt hiszed, szarjankó, hogy számítotok valamit? Túl akartok élni minket, mi? Ebből semmi sem lesz. Azonnal összehívjátok a falu minden férfiját, hogy a falu előtt százötven méterrel tankzárat építsenek, értve? — Nem — mondta a polgármester nyugodtan. — Erre nem vagyok illetékes. Az utasításnak a kerületi főnöktől vagy a katonai körzeti parancsnoktól kell jönnie. — Én vagyok a feljebbvaló — ordított a sebhelyés —, és amit én parancsolok, azt végre kell hajtani! — Menjen a párt körzetvezetőjéhez, ő talán meg tudja tenni, én nyomorék vagyok. Mankóira mutatott. A sebhelyes nem vette figyelembe ezt a mozdulatot. Borzadva láttam, hogy előhúzz pisztolyát. — Tehát vonakodsz? A polgármester hallgatott. — Ez az ember le van tai tóztatva, Kufrat, húzza ki pisztolyát. „Én nem lövök, nem ebbe nem veszek részt!” — gondo tam, miközben lassan előve' tem a pisztolyomat, és biztosi va lefelé tartottam. De a sebhelyesnek más vo a terve. — Maga őrzi ezt az ember Kufrat, nem mozdulhat a h< lyéről. Szökési kísérlet eseté azonnal lőni, megértette? — Igen — mondtam szár« hangon. — Gyere, Partu, mi most á megyünk a körzetvezetőhöz o majd meglátjuk. Egyedül hagytak a polgá mesterrel. Fejét két kezére t: masztotta, és maga elé merec Megsajnáltam. — Ne vegye olyan tragiki san — vigasztaltam —, nem b szem, hogy bántani fogják. I tudja, talán holnap vagy he napután már mindenen túlv gyünk. — De miért csinálja akié ezt a cirkuszt? Miért tartózta nak le? Mit csináltam én? fiam elesett a fronton, enge gránátszilánk ért, mankón j rok, és most ez! (Folytatjuk
