Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-10 / 263. szám
II probléma él, megoldásra vár A Kohó- és Gépipari Minisztérium segítségét kézi a kisvárdcsi Vulkán A gyár fölött mintha megállt ml na az idő. A sok apró, elívult' és korszerűtlen, az idő ■asfogátől kikezdett épületcso>ort egyetlen kiemelkedő része alán csak a szürke öntvényizem. Erről a gyárról a Mayar Beruházási Bank Sza>olcs-Szatmár Megyei Fiókja elügyeleti szervének küldött eljegyzésében így írt 1963. lugiuztus 16-án; „A kisvárdai árár ra — mint általában a negyére — a mezőgazdasági ermelés a jellemző. A járás gyeden ipari üzeme — a kis•árdai vulkán vasöntöde — lélyegében a felszabadulást kö•ető években sem fejlődött jeentősebben. A közelmúlt éveken számottevő beruházást tem kapott.’* Elvesz egymillió rű és megfelelő tároló bunkerokat építsenek. A műhelyek zsúfoltságát tetézi, hogy az emberek egészségtelen körülmények között, korszerűtlen technológiával végzik feladatukat. A műhelyekben tapasztalható és látható tarthatatlan állapot azt eredményezi, hogy az átlagosnál magasabb a megbetegedések száma, hogy-a gyár dolgozóinak egy része 5—6 évi munka után csökkent munkaképességére hivatkozva könnyebb munkalehetőséget kér. A műhelyek ósdisága, a korszerűtlen berendezések, az elemi szociális intézmények és intézkedések hiánya többek köfűtőtesteket, de piaclehetőség nyílna a KGST államokban is. Beruházás nélkül azonban a gyártás ilyen irányú növelése elképzelhetetlen. . Nerrt a kisvárdai gyáregység vezetőin múlik' hogy nem tudják bevezetni a radiátorgyártásnál a több műszakos termelést. Aktivitásukra, a jobbért való törekvésükre jellemző, hogy 1960-tól napjainkig a műszaki fejlesztés számos olyan műszaki, technológiai változtatást hajtott végre, amely egyrészt növelte a termelékenységet, a gyártmányok önköltségét, másrészt a nehéz fizikai munka megkönnyítését.szolgálta. A termelés nő, de... Csak néhány jellemző példa: felülvizsgálták az öntvényeknél a beömlő rendszert, majd átalakításokat hajtottak végre, ezáltal súlycsökkentést, folyékony fémmegtakarítást értek el. Kifejlesztették az új „TISZA” típusú radiátorcsaládot. Ebben a? évben készült el a gáztüzelésű szobakazán prototípusa, aminek megvalósítása jelentős lépés a fűtéstechnika tökéletesítésében. Kidolgozták a héj-magformázás technológiáját, majd bevezették a yálasztőmagos formázást és fürtöntést. Az utóbbi évek sokoldalú eredményes műszaki tevékenység 897 ezer forintos ráfordítással 9 millió 805 ezer forint megtakarítást eredményezett. Nőtt tehát a termelés, a létszám, de maradt az egészségtelen, korszerűtlen munkakörülmény. Minden terv annyit ér... roltak volna. Ez a tanulmányterv azonban csak tanulmánymaradt, az említett 34 millióból félmillió forint sem lett felhasználva. Ezek után még két 10 millió forintos nagyságrendű terv készült, de ezek is csak az íróasztal fióknak. 1960- ban újabb, közel 200 millió forint összegű beruházási programot készítettek. Ez a program — szintén felsőbb szervek utasítására — a gyár teljes egészét érintő feladatokat tartalmazta. Egy évig tartó huzavona után ez a terv is a többiek sorsára jutott. Utána még újabb hat alternatívában készült tanulmányi terv és beruházási program, míg végül most van folyamatban egy 9 és fél millió forintos beruházás engedélyezése. Ebből az összegből azonban nem sok telik arra, hogy a gyár megsokasodott gondját enyhítsék. Közel négymillió forintból új fürdőt, öltözőt, és étkezdét kell építeni. Belföldi és importgépek beszerzésére ötmillió forint jut. Ezzel tehát még nincs megoldva a földbesüllyedt TMK-műhely problémája, nem bővül a zsúfolt öntőcsamok, javarészt nem oldódik meg a gyár dolgozóinak egészségügyi problémája. Elmarad a por és füstgázszívó berendezés megépítése is, és nem szüntetik meg a nehéz fizikai munkát igénylő homokelőkészítést, a műhelyen belül és műhelyen kívüli anyagszállítást. Jövője van! Az Öntöde Vállalat 04-es számú kisvárdai gyáregységének jövője van. Ezt a jövőt nemcsak az határozza meg, hogy fontos ipari termékeket forint és nyolcezer munkanap Raktárak és megfelelő épüetek hiányában, ahol csak egy is parányi hely van, anyagot íróinak. ' A helytelen anyagtárolás aiatt a gyárban évente 120 onna koksz megy tönkre, több íint 140 ezer forint értékben, yersvasnál, géptöredéknél 16, szénféleségeknél 28, hoíokféleségeknél 107, őrölt és gyéb kötőanyagoknál 51, szénsztnél 36, ötvöző anyagoknál egyéb anyagféleségeknél 20 zer forint évente a veszteség, őzei egymillió forint megy íhát veszendőbe, azt is mondatnánk, kerül a szemétre. Ének az összegnek, amely így elész talán egynegyed része is lég lenne ahhoz, hogy korszezött azt is eredményezi, hogy évente átlag 14 munkanap kiesés jut egy-egy dolgozóra, vagyis 8065 munkanap vész el nagyrészt munkaköri megbetegedések miatt. A törekvés megvan A hároméves tervben új öntőcsarnokot kapott a gyár, és tíz évvel ezelőtt egy még ennél is nagyobb épületet, a szürkeöntvények készítéséhez. Ezekhez az épületrészekhez fürdőt, öltözőt és irodahelyiségeket építettek. De időközben a termelési érték közel ötszörösére emelkedett, és emelkedett a munkáslétszám is. Jelenleg a gyárnak majdnem az egész ország radiátorszükségletét kell fedeznie. De sokkal több radiátorra lenne szükség, hogy ne szoruljunk importra, sőt, hogy egyes országoknak exportra szállítsunk. Az olaszok például szívesen vásárolnák a Kisvárdán készült Négyezer féle, nehezen beszerezhet termék az exporttevékenység segítésére L KETI ajánlata szabolcsi üzemeknek Biztatásokban, próbálkozásokban nem volt hiány. A felsőbb szervek utasítására 1958- ban nagyszabású tanulmányterv készült a gyár fejlesztésére. A terv megvalósításához 34 és fél millió forintra lett volna szükség. Ebből épült volna meg ^Munkatársunktól): Egyre több Szabolcsa üzem irmel exportra. Gyakran elö>rdul, hogy a külföldről érszett megbízás teljesítését ahány nehezen beszerezhető katrész hiánya késlelteti, evesen tudják, nemcsak, a óvárosban, hanem a közebbi Miskolcon is segítenek ,ár ezen a nehézségen. Egy /e itt alakult meg az orágrész igényét ellátó Kisiari Exportra Termeltető oda kirendeltsége. Lopaívszki Ede vezető mondja: — Kisiparosaink fokozotbb foglalkoztatásával láváink segíteni az állami váltlatoknak terveik teljesítőiben. Ha a nálunk megrendít termék, közvetlen, vagy jzvetett úton exportálásra írül, vagy éppen exportot Hol, lehetőség nyílik szerídéskötésre. Eddig — egyéves fennálsa alatt — a Szabolcs merőt is magába foglaló terüt irodája 4000 féle terméket ozott forgalomba. Megtalálótok ezek között nemcsak íhezen beszerezhető elektrochnikai cikkek, orvosi műerek, kézi és gépi foorgáoló szerszámok, hanem a s- és célgépek, automatikai emek, fémtömegcikkek, veri anyagok egész sora. Anik ellenére, hogy még keig helyen túdnak az iroda tezéséről, forgalma, tavaly eghaladta a 3 millió format, az idei pedig felül lesz 4 illión. Jelenleg export sziittyúalkatrészeket gyártanak millió forint termelési ériekéi. De könnyen és gyorm hozzá lehet itt jutni foíszati, belgyógyászati műszerhez, minőségellenőrző _ ké■ülékekhez, csigafúróknoz liszoló-, prés és kombinált .ipari gépekhez, röbbanásiztos kapcsolókhoz, jelfogókoz, különleges finom vegyserakhez. — Úgy véljük, több szabolcsi üzemnek is segítségére lehetünk. Ha megismerik irodánkat, tapasztalni fogják a gyors ügyintézést és a határidőig pontos megtartását. Reméljük, szomszéd megyénkben is élnek az általunk kínált lehetőséggel. többek között a teljesen gépesített homokelkészítő, a korszerűen berendezett magkészítőműhely, a szárítóberendezés, és a munkavédelmi szempontból nagyon is fontos por- és gázelszívó berendezés, valamint több, mint kétmillió forintért korszerű formázó gépet vásá-FELEKI LÁSZLÓ: Ahogy mondani szokták an egy barátom, rendes, tisztelettudó, jó érzésű, de van egy rettenetes szokása, pontosabban szavajárása. Nem képes két mondatot elmondani anélkül, hogy bele ne szőné ezt a rémes fordulatot: „Ahogy mondani szokták...” A legegyszerűbb kijelentéseket is ezzel fűszerezi. Például: Ebédelni voltam. Ahogy mondani szokták, jól belaktam! Vagy: — Alaposon elvertem a gyereket; Ahogy mondani szokták, jól elhúztam a nótáját. Ha csak kimondja a szót: „ahogy..” — már emelkedni kezd a rekeszizmom. Ilyenkor rendszerint valami közmondás, bemondás, lapos közhely következik. Sokáig törtem a fejemet, hogyan lehetne erről a szörnyű szokásáról leszoktatni. Először az egyenes módszerhez folyamodtam. Az egyik „ahogy mondani szokták” után hidegen kijelentettem: — Tévedsz, ezt nem szokták mondani. Csodálkozva nézett rám. — Dehogynem. Sok embertől lehet hallani, Ahogy mondani szokták, a nép száján él. Ez nem vált be. Üj' módszeren törtem a fejemet. Mi lenne, ha kutyaharapást szőrivel elv alapján fognék hozzá a dologhoz? A gondolatot tett követte. Amikor a barátom legközelebb az iránt érdeklődött, hogy mi újság, így válaszoltam: — Ahogy mondani szokták, semmi! Kicsit nézett, de nem szólt egy szót sem. Amikor megkérdezte, hogy vagyok, hasonló elv alapján feleltem: — Ahogy mondani szokták, jól! Később azt kérdezte, nem tudnék-e húsz forintot kölcsönadni. Így válaszoltam: — Sajnos, nem. Ahogy mondani szokták, nincs pénzem. Mosolyogva nézett rám, majd így szólt: — Nem baj. Ahogy mondani szokták, arany a szíved, de üres a zsebed. Megrezzent valami bennem: a kudarc szele. Szóval így sem megy a dolog. Rájöttem, hogy helytelen úton járok. A kutyaharapást szőrivel elv jó, de ezek állít elő, hanem az is, hogy a gyár fejlesztése minden mértékben egyezik az ipartelepítési politikával. Terület, energia, szállítási lehetőség és munkaerő biztosított. Mindenképpen érthetetlen tehát az a szűkmarkúság, amelyet az illetékes vállalat, felsőbb szervek előbbi központjai (négyszer cserélt gazdát!) vagy a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes vezetői ezzel a fővárostól távol eső üzemmel szemben tanúsítottak. A probléma él, megoldásra vár. Seres—Tóth. nagyon rövid szőrszálak. Valami nagyot, valami jelentősét kell kitalálni. Hosszas gondolkozás után jöttem rá a helyes megoldásra. Legközelebb barátom aggódva nézett ki az ablakon. Mint mondotta, kirándulásra készül, de attól fél, eső lesz. — Mit gondolsz, milyen lesz holnap az idő? — kérdezte. Vállat vontam. — Nehéz erre válaszolni. Ahogy mondani szokták, Izland felől meleg légtömegek törnek be hazánk fölé, s kiszorítással fenyegetik az afrikai antipasszátot, északon tovább tart a lehűlési, néhány helyen kevés eső, ködszitálás várható, a hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem valószínű. Barátom megdöbbenve nézett rám. —k Ezt szokták mondani? — Persze! — veregettem meg a vállát. — Te nem élsz a nép körében! Végignézett rajtam, majd sarkon fordult és dühösen otthagyott. Ahogy mondani szokták, felhúzta az orrát. Mérik a prémiumkukoricát A válla jl Rákóczi Ferenc Tsz-ben Szántó Antalné a részére kimért 900 ölön 25 mázsa 30 kiló kukoricát termelt. A betakarítás után azonnal kimérik a prémium járandóságát. Foto: Hammel t. Tovább fejlesztik, a háztájira is kiterjesztik a többéves szerződéskötés rendszerét A kormányzat kísérletképpen már az előző gazdasági évben bevezette néhány fontosabb cikkre — étkezési és konzerv zöldségre, dohányra, fűszerpaprikára, burgonyára, továbbá baromfira és tojásra — a több évre szóló szerződéskötések rendszerét. A kísérlet eredményeiről és a több évre szóló szerződésekkel kapcsolatos további tervekről pénteken dr. Szongoth Miklós, az Élelmezésügyi Minisztérium felvásárlási főosztályvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Rámutatott többek között, hogy a bevezetett több évre szóló szerződési forma eredményesnek bizonyult. Az új — három évre szóló — szerződési forma előnyeit a termelők megértették és éltek vele. Az említett terményekből az együttesen leszerződött terület egyharmadára — csaknem 100 000 holdra — kötöttek többéves szerződést. A szakosodást elősegítő szerepére utal, hogy a többéves szerződési rendszerbe már bekapcsolódott termelők — tehát ugyanazok a gazdaságok — 1965-ig együttesen több mint 12 000 holddal növelik ugyanezen cikkeknek a termőterületét Az eredmények alapján az új gazdasági évben tovább fejlesztik a többéves szerződések rendszerét. A már említett cikkeken túlmenően a termelőszövetkezetek többéves szerződést köthetnek cukorrépára, cikóriára, rizsre, borra — borszőlőre és mustra, — valamint vegyes gyümölcsre — étkezési szőlőre, téli almára, meggyre, cseresznyére és málnára, továbbá levendulára és borsmentára. A háztáji és egyéb gazdaságok egyes termékeire — borjúszaporulatra, süldőre, baromfira, elsősorban vízi szárnyasokra, továbbá tojásra — is kiterjesztik a többéves szerződések kötését. A többéves szerződéseket ez évben a termelők az 1964— 1966. évekre — tehát hároméves időtartamra köthetik meg, illetve a már megkötött szerződések hatályát kiterjeszthetik 1966-ig. A többéves szerződések kötése mind a termelőszövetkezetek, mind a háztáji gazdaságok számára sokoldalúan előnyös. A termelőszövetkezetek által vállalt többéves áruértékesítési és az ehhez szükséges termelési előirányzatok megvalósulását az illetékes szervek a megfelelő üzemtervek kialakításához nyújtott támogatás mellett egyéb, többek között a szükséges beruházásokhoz nyújtott anyagi segítséggel is előmozdítják. Emellett — egyes cikkeknél — a szerződések biztosítják a jelenleg érvényes felvásárlási árak kifizetését. A háztáji és egyéb gazdaságokkal kötött többéves szerződések ugyancsak biztosítják egyrészről a jelenleg érvényben levő növendékmarha és süldő árakat, tojásnál pedig az úgynevezett védőár fenntartását, másrészről — a cikkek többségénél — a jelenlegi takarmánytámogatást. Olvasónk írja: Páztonkívüliek a páztoktatáson Más pártszervezetekhez hasonlóan, november 5-én este mi is megtartottuk az 1963— 64 évi politikai oktatás első előadását, melyen a hallgatók teljes létszámban megjelentek. Közöttük volt néhány párt an kívüli is. Ugyanis a pártszervezet vezetősége úgy határozott, hogy néhány tív pártonkivülit is bevon a pártaktatásba. Bebizonyosodott, hogy helyes volt a vezetőség kezdeményezése, mert a meghívottak elmondták, örülnek, hogy gondoltak a pártonkivüli dolgozók politikai nevelésére is. Sinkó Árpád • Csenger és Vidéke Körzeti FMSz. üzemi pártszervezet szervező titkára 1963. november 10. ak—*
