Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

ABC — háború Porion Drowny öngyilkossága — Bénítószer mint bumeráng 1,8 miiJidid „stempli" Pár esztendővel ezelőtt drá­mai szavak hangzottak el egy angol vizsgálóbíró előtt: — Férjem az utóbbi időben teljesen elvesztette önuralmát. Arról beszélt, hogy a közép­kor járványai fenyegetik a vi­lágot, s szeretne újra civili­zált emberként élni... Mrs. Williams már a halott — öngyilkos férjének szavait idézte. Porton Downy, a tit­kos angol katonai laboratóri­um kiváló vegyésze ugyanis átharapott egy ciánfiolát, mert nem élhetett civilizált ember­ként, tudását és tehetségét ar­ra kellett fordítani, hogy az emberek százezreinek elpusz­títására alkalmas biológiai és kémiai fegyverekkel kísérle­tezzen. Az elszökött majom Nem ez az egyetlen terelte a figyelmet azokra a kísérletekre, amelyek bioló­giai és vegyi tömegpusztító fegyverek előállításáért foly­nak. Tavaly egy másik angol tudós halt meg tüdőpestisben. Hírek érkeztek arról is, hogy 'rtériumokkal fertőzött ma­jom szabadult el ketrecéből, s a közvélemény szerint „az állat olyan ragályos betegség­ben szenved, amelyre nincs orvosság”. Angliában már évek óta készülődnek nemcsak az atom, hanem az ABC-háború másik két fajtájára is a biológiai és chémiai háborúra. A „Százak Bizottsága” elnevezésű hala­dó társaság nyári röpiratában lerántotta a leplet arról, hogy „készülnek bizonyos idegekre ható bénítógázok, 'továbbá olyan baktériumtörzsek (pes­tis, lépfene, gyermekbénulás), amelyek ellentállnak a jelen-* leg ismert antibiotikumoknak és oltóanyagoknak”. Már pontosabb adatok ke­rültek nyilvánosságra az Egye­sült Államok kutatásairól. Rocky Mountainban még 1943- ban egy fegyvergyárat ékí­tettek azzal a rendeltetéssel, hogy alkalmas helyet nyer­jenek mindenfajta katonai cé­lokhoz szükséges vegyipari cikk előállítására. A második világháború alatt a gyár 87 ezer tonna mérgező anyagot készített. Cél: y a Mariana-szigetek Nincs tudomásunk ugyan arról, hogy az Egyesült Álla­mok a második világháború alatt kémiai fegyvereket ve­tett volna be (bár az USA szenátusa nem ratifikálta a mérgesgázok és baktériumfegy­verek eltiltását célzó 1925-ös genfi egyezményt), viszont is­mert tény, hogy 1945 júliusá­ban kémiai háború folytatásá­hoz szükséges eszközökkel In­dult el egy amerikai hajó a Mariana-szigetekre. Feladata az volt, hogy semmisitse meg a japán rizsvetéseket. Napjaink eseményeiből pe­dig érdemes idézni a „The New Republic" cikkét, amely a következőket írja: „Az Egyesült Államok jó ideje használ különböző gyomirtó folyékony vegyi anyagokat. Ezeket az amerikai légierők különleges felszereléssel ellá­tott C—123-as gépeiről szór­ják le a dzsungel területek „levéltelenítésére”, abban a reményben, hogy igy látható­vá válnak és a nyílt terepre kényszerül a Diem-ellenes gueriliák, A felhasznált vegyi anyagok ugyanabba a fajtába tartoznak, mint amilyeneket a búzgó hétvégi kertészkedők­­nek szoktak eladni és min­den ilyen kertész tudja, hogy ezek a folyékony anyagok erősen mérgező hatásúak. De aligha használták valaha is őket olyan koncentrált for­mában és olyan széles terüle-ASZTALTERÍTŐVEL öröm a TERÍTÉS Fehér damaszt asztalterítő Színes damaszt asztalterítő Fehér és színes damaszt asztalkendő 75.10 Ft 83.10 Ft 12,00 Ft (Bp. 3633) A säten ^fehérnemű divatos kellemes iselet tek felett, mint ahogyan a nagy C—123-as szállítógépek alkalmazzák Dél-Vietnam­­ban.” r Ártatlan „levéltelenítés44 A „levéltelenítés" azonban láthatóan nem volt elég. Hat hónappal ezelőtt kidolgoztak égy új (programot, amelynek sajátos módon „Ránc Hand” (ranch munkás) nevet adtak. Ennek nemcsak az a célja, hogy felfedje a partizánokat, hanem az is, hogy a rizsföl­dek elpusztításával megsem­misítsék ellátási bázisaikat. Ez természetesen nemcsak a dzsungelben levő fegyverese­ket érinti: sújtja a szerencsét­len parasztokat, férfiakat, nő­ket és gyermekeket is, mivel az új „levélte!enítőkről” azt hirdetik, .hogy többé-kevésbé véglegesen elpusztítja a nö­vényzetet. A Rocky Mountain termé­kei azonban nemcsak „levél­­telenítésre” alkalmasak. Á gyár kutatói előállítottak egy olyan GB elnevezésű mérges­gázt, amelyből egy tonna sok tonna mustárgáz hatásával ér fel. A gázzal az M-55 Bolt tí­pusú rakétákat töltik meg, s ugyanezzel látják el a 375 ki­lós MC-1 bombák egy részét is. Elkészült a betulin nevű vegyi úton gyártott méreg is, amelyből egyetlen gramm el­méletileg körülbelül hétmillió embert öl meg. 125 millió dolláréri Kísérleteznek olyan vegysze­rekkel is, amelyek nem ,,rém­­séges biológiai, vagy kémiai” hatásukkal érik el céljukat „csupán” az emberek ideg­­rendszerét támadlak meg. Ilyen például a mescalin ne­vű kábítószer. Hatása abban jelentkezik, hogy ideiglenesen felborítja a katonák'lelkinyu­galmát, megbéklyózza fizikai cselekvőképességüket. Egy is­mert amerikai orvos rámuta­tott azonban a méscalin-féle csodafegyverek bumeráng jel­legére. Ezek a fegyverek ugyanis nemes ale a katonák idegrendszerét bénítják meg, hanem a legfelsőbb katonai és politikai vezetők cselekvő­képességét is gátolják, -akik ennek következtében olyan lelkiállaipotba kerülhetnek, hogy nem tudják, mit kell tenniök, s könnyen előidézői lehetnek egv atomháborúnak. Rodky Mountain 1931-ben még csak másfél millió dollár értékű terméket gyártott, idén már 17,5 millió értéket terveztek. Ez az összeg per­sze csak elenyésző része az Egyesült Államokban a vegyi háború céljaira beruházott összegnek, idén például erre a célra 125 millió dollárt köl­tenek. A technika mai fejlettségi fokán tudósok százait és ezreit dolgoztatni a pusztítás szolgá­latában és milliókat költeni erre a célra, nemcsak az em­beriség erőinek pocsékolása, de veszedelmes játék is a tűz­zel. Erre figyelmeztet annak az öngyilkos angol tudósnak a halála is.. Ónodi György. Hatén Hatén n női kombiné 95,— Ft-tól női hálóing 180,— Ft-tól A gyerekek, de még a fel­nőttek is szívesen feledkez­nek ott néhány pillanatra a postahivatalban, amikor a postások ördöngds ügyesség­gel és gyorsasággal bélyegző­vel „láttamozzák" a leveleket, az üdvözlőlapokat, a csekket és a pénzesutalványt. A ke­letbélyegző, a postások egyik legfontosabb, mindennapos se­gédeszköze — bélyegző példá­ul előbb volt mint bélyeg, hi­szen ezzel érvényesítik, te­­szik forgalomképessé a külde­ményeket. A meglévő bélyegzők után­pótlására — hiszen a gyako­ri használatban hamar kop­nak — évenként mintegy 500 új bélyegzőt készíttetnek, s négyszázat „élesítettnek” meg, nehogy a szabályos szö­veg helyett csak pacni ke­rüljön a levelekre. A na­gyobb forgalmú hivatalok­ban általában 4—5 évenlzént nyúznak el egy-egy bélyeg­zőt, de olyan postahivatal is van, ahol még ma is a het­ven évvel ezelőtt „üzembeál­lított” bélyegzővel dolgoz­nak. Akik csak nézik, nem- tud­ják milyen fárasztó monoton munka a sokszor órákig tartó pecsételés. Pedig sokszor van rá szükség, hiszen egy év álalt 1,5—1,8 milliárd bélyeg­zőlenyomat hitelesíti a külde­ményeket. S hogy ez megtör­ténhessen, több mint 10 hek­toliter fekete és piros bé­lyegzőfesték fogy el a pos­tán. Gyakran előfordul Nyíregyházán, de a megye más községei­ben is, hogy száguldó gépkocsiból röpcédulákat szórnak az úttestre. A felnőttek, de méginkább a gyerekek meggondo­latlanul az úttestre szaladnak, s hajszálon múlik Igen sok­szor a baleset. Veszélyes a reklám terjesztésének ez a módja. Érdemes rajta elgondolkozni az illetékeseknek. Foto: Hammel József Meteor vagy tűzgömb robbant fel Nyíregyháza határában Nem mindennapi természe­ti jelenség szemtahúja volt november 18. hajnalán kb. 4— fél 5 óra között Tóth An­dor a felsősimái postahivatal vezetője. A hajrlali vaksötétben pon­tosan a szabadban tartózkodó posíahivatalnok az északi ég­gömbön a sarkcsillag irányá­ban kb. 45 fokos magasságban felvillanó, villámnál is fénye­sebb jelenségire lett figyel­mes. - 1 A fény hirtelen kialvása után egy két—három méter esőcsepp alakú fénycsóva ma­radt vissza az égbolton, mely fokozatosan zsugorodott, egv­­ré inkább köralakot vett fel és lassú halványodással bele­veszett a sötét éjszakában. Tóth Andor látomását töb­ben is észlelték, a tüneteket hasonlóan mesélték el, sőt egyebek szerint még hang is kísérte a felvillanást. Mi ez a természeti jelenség? Joggal kérdezhetjük, mi ez a kísértetiesen szép, ritkán jelentkező természeti jelen­ség, mely az előtt annyi ag­godalmat, szorongást, félel­met és rémületet okozott. A csillagászatban egy kicsit is jártas ember hamar rávágja, hogy az észlelt természeti je­lenség valamely, földünk fe­lé tartó meteor életének utol­só felvillanása. Kétségtelen, hogy a novem­ber 18-i éjszakai fényesség valamely meteorra vezethető vissza. A?t azonban az észlelt kísérő jelenségek pontos le­írása hiányában nehéz eldön­teni, hogy egy nagyobb mé­retű meteor volt, avagy egy kisebb méretű tűzgömbről van-e szó. A világűrben bolyongó me­teorok kisméretű, szabályta­lan, szögletes, hideg és sötét égitestek. Nagyságuk igen különböző, a porszemnyi nagyságrendtől a több ezer tonnáig terjed­het. A világmindenség álta­lános alkotói közé tartozik. Sebességük a földünkét több­szörösen meghaladhatja. Ha a földet utolérik, vagy szem­betalálkoznak vele és beleüt­köznek, akkor nem kis sze­rencsénkre- sebességüket a föl­dünket védő légburok foko­zatosan lefékezi. A Föld vonzáskörébe került meteor a felszín felé köze­ledve egyre sűrűbb légrétege­ken halad át, mind jobban felízzik, felszíne izzásig hé­vül, forr és gázokat, gőzö­ket párologtat, a zuhanás kö­vetkeztében pedig az előtte összetömörülő levegő is átíz­­zik és fényt bocsát Id. E fény­­jelenségek már nagy távolság­ból is megrajzolják útját. Ha a földünket 30 km-nél job­ban megközelíti, akkor éjek­ből a gőzökből kialakul a me­teor csóva.­Nemcsak éjszaka Hogy egy meteor mennyire tudja megközelíteni földünk felszínét, az több tényezőtől Beszédes számok AMIT KEVESEN TUDNAK BUDAPESTRŐL (Bp. 3715)' Mindannyian szeretjük a mi Budapestünket, de nem ismerjük eléggé. Meg tud­nánk-e mondani csak úgy „kapásból", milyen a kiter­jedése a fővárosnak. Néz­zük: Budapest területe o25 négyzetkilométer. Hasonló lélekszámú európai városok­hoz képest igen nagy terü­lettel rendelkezik és laksű­rűsége alacsony. Budapesten az átlagos népsűrűség négy­zetkilométerenként 3525, ugyanakkor Milánóé 7618. Prágáé 5650. Budapest kör­nyékének területe 1650 négy­zetkilométer, lakóinak szá­ma 330 000 és magában fog­lal 64 települést. Más a helyzet a Belvárosban. A Belváros területe 194 négyzetkilométer, Budapest területének 270-es része. Ugyanakkor itt körülbelül 110 000 ember dolgozik, er­re a területre esik 20 mi­nisztérium és más országos hatáskörű szerv, 12 színház, mozi, hangversenyterem, 17 tervező iroda, 1200 kisebb je­lentőségű kereskedelmi és igazgatási létesítmény. Nézzük csak tovább. Bu­dapesten a lakóépületek szá­ma — az 1960-as felmérés szerint — 148 771. Ez a szám síz utóbbi három év­ben mintegy harmincezerrel szaporodott. A 148 771 lakóépületből s ez már meglepő —- 128 315 földszintes, tehát 36,4 szá­zalék. Az utóbbi években azonban valamit javult az arány. A 148 771 lakóépü­letből 87 932 egylakásos. Érdekes a „kori-megosz­lás is. Az épületek 12,9 százaléka 1900 előtt épült, 72,3 százaléka 1900 és 1944 között, a többi 1945 óta. Azt már tudjuk, melyik kerület a legzsúfoltabb, de érdemes megnézni azt is, melyik fejlődik leggyorsab­ban. A pálmát az utóbbi 15 év statisztikái adatai szerint a XIV. kerület visa el — a Nagy Lajos király úti, a Kerepesi úti, a Lumumba utcai la­kótelepek építésével — vi­szont a IX. kerület arcula­ta változott meg legjobban, mert eltűnt a múlt szégyen­foltja, a Valéria, s helyén megépült az Üllői úti lakó­telep. függ, pl. a meteor nagyságá­tól, anyagi összetételétől, se­bességétől, stb. A kisebb meteorok általá­ban 100—120 km. magasban kialszanak. A nagyobbak, fé­nyesebbek elérhetik a repü­lőgéppel elérhető legnagyobb magasság felső határát, a 30 km-t is, sőt egyesek a Föl­dünk felszínére is becsapód­hatnak. A 30—40 km. magas­ságban szétpukkanó mete­orok, mivel a levegő sűrűsé­ge elegendő a hanghullámok keletkezéséhez, és továbbve­zetéséhez, már hangot is ad­nak. Természetes, hogy Föl­dünkön elsősorban azokat a meteorokat észleljük, melyek az éjjeli égboltunkon tűnnek fal. Pl. a nyári hullóesillag. De éz nem jelenti azt, hogy a meteorok csak az éjszakai égbolt lidérces tüneményei, mert ugyanúgy megérkeznek nappal is, csak ezeket nehe­zebben észlelhetjük. Fényesebb lehet a teleholdnál A nagy meteoroknak egy különleges csoportja a tűz­gömb. Alakjuk rendszerint korong alakú. Fényességük a telihold fényét többszörösen is túlhaladhatja. Látszólagos nagyságuk szintén elérhetik a teliholdét. Minél közelebb érnek a Földünkhöz, annál fényesebbek. Közben kiala­kul a tűzgömb csóvája. Iz­zik és szikrákat szór. Szét­esését menydörgés szerű hang is kíséri. A helyén megma­radó csóva néhány perctől néha órákig is világít. Hogy a november 13-án észlelt természeti jelenséget pontosan meghatározzuk, ah­hoz, mint már említettem, kevés az észlelési adat. Min­den esetre egy biztos, hogy egy kisobb, vagy nagyobb meteor hatolt légterünkbe és néhány 10 km-re megközelí­tette Földünk felszínét. Tü­netei jellemzőek á közönsé­ges meteorokéra, de óvatos feltételezéseink lehetnek, hogy Nyírgyháza éjszakai egén no­vember 13-án egy kisebbszé­rű tűzgömb fejezte be boly­góközi pályafutását. Kuknyó János 1933. november 24.

Next

/
Thumbnails
Contents