Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ES*A MEGYEI TANÁCS LAPJJY arc- ÉVFOLYAM, *74. SZÁM Ara: 50 fillér Gyilkos merénylet Kennedy elnök ellen Magyar barátsági-lengyel nagygyűlés Budapesten Kádár János és Wíadyslaw Gomulka mondott beszédet a Sportcsarnokban 1963. NOVEMBER 23, SZOMBAT *«*<"••* •»» A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága péntek délután a Bportcsarnokban magyar—lengyel barátsági nagygyűlést ren-Néhány perccel délután 4 óra után a jelenlevők viharos tapsa közben foglalta el helyét a díszemelvényen a barátsági nagygyűlés elnöksége. Az elnökség tagja volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtói Miklós, az MSZMP Pqlitikal Bizottságának póttagja, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Péter János külügyminiszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszterhelyettes és Martin Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköz­­társaság varsói nagyköveté. Az elnökség tagja volt Wíadyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Stefan Jedrychowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke, Marian Naszkowski külügyminiszter-helyettes, a LEMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Kazimierz Olszewski, a külföldi KADAR ELVTARSt gazdasági együttműködés bizottságának alelnöke, Tadeusz Kropczynski külükereskedelmi miniszterhelyettes és Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete. Az elnökségben foglalt helyet politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális életünk számos képviselője, tömegszerve­zetek vezetői és kiváló dolgozók. A himnuszok hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnöki megnyitójában köszöntötte a gyűlés részvevőit, s a következőket mondta: — Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy a budapesti kommunisták képviselői, a budapesti gyárak, üzemek és in­tézmények küldöttet mai nagygyűlésünk alkalmával találkoz­hatnak a testvéri Lengyelország hazánkban tartózkodó párt­ós kormányküldöttségével. A budapestiek vendégszerető em­berek, akik szívesen találkoznak ismeretlenekkel, idegenekkel, méginkább így van ez a barátokkal. A lengyel—magyar ba­rátság nőm újkeletű; mély történelmi hagyományai vannak. Barátságunk az elmúlt években tovább erősödött, új tartalmat nyert azzal, hogy közösek eszméink, céljaink és gondjaink. A budapesti kommunisták, a budapesti dolgozók nevében szí­vünk teljes melegével köszöntjük kedves lengyel elvtársain kát, barátainkat. (Hosszan tartó, nagy taps.) Ezután Kádár János, az MSEMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke mondott beszédet. Azon munkálkodunk, hogy a proletár internacionalizmus szellemében tovább erősítsük kapesolatainkat Engedje meg, hogy személye­sen is köszontaem közöli igaz barátunkat, a lengyel nép hű fiát, Wladyalaw Gomunka elv. társat, szívből köszön lsem Jozef Cyrankiewicz elvtársat, a Len­gyel Népköztársaság miniszter­elnökét, a hazánkban tartózko­dó lengyel párt- és kormány­küldöttség minden tagját. (Taps) — Személyükben köszöntjük — mondotta — a dicső forra­dalmi hagyományokkal rendel kező lengyel munkásosztály él­csapatát, testvórpártunkat, Lengyel Egyesült Munkáspár­tot, a szocializmust építő test­véri lengyel népet. Mi büszkék vagyunk an­nak a lengyel népnek ba­rátságára, amellyel a ma­gyar nép a történelem hosszá korszakán át együtt küzdött a szabnd­­sáérí. amely most, sorsát saját kezébe véve, siker­rel és lendületesen építi a munka szabad világát, a szocialista társadalmat. — A lengyel nép, amely a felszabadulás időpontjában a régi világ uraitól, a tőkésektől és földbirtokosoktól, — a ma­gyar néphez hasonlóan — el­maradott, és a háborúban rombndöntött országot örökölt, szorgalmával, alkotó erejével, a Lengyel Egyesült Munkás­párt vezetésével hatalmasat alkotott a népi hatalom évei­ben. A hltlerfasiszták bűnei következtében a háborúban csaknem teljesen elpusztult fő­város, Varsó, s maga az egész Lengyelország újjászületett, n fejlődés magas színvonalán ál­ló szocialista országgá vált. — Jól tükrözi ezt az ország gazdasági élete. — A gazdasági építőmunka hatalmas eredmé­nyei a Lengyel Egyesült Mun­káspárt marxista-leninista ve­zetése, politikája helyes Irányt ad az ország fejlődésének. Ez a politika megnyerte és élvezi a néptömegak általános bizal­mát és nagy megbecsülést ér­demelt ki magának az ország határain messze túl, az egész nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalomban, az egész vi­lág gondolkodó, haladó embe­reinek szemében. — A Lengyel Népköztár­saság ma a szocialista vi­lágrendszer erős, megbe­csült és nagy tekintéllyel rendelkező országa. A Lengyel Népköztársaság tekintélye és ereje Jelen­tős tényezője a nemzetközi életnek, a szocializmus és a béke ügyének javára. — Mi magyarok nagyra érté­keljük ezeket a sikereket és őszintén, szívből gratulálunk» harcot vezető, a munkát irá­nyító Lengyel Egyesült Mun­káspártnak, az egész lengyel népnek az elért nagyszerű eredményekhez. (Taps.) Kedves elvtársak! Elvtárs­nők! — Ml arra törekszünk, hogy tájékoztatást és hő képet adjunk Gomulka elvtársiknak arról a mun­káról, amelyet a magyar nóp vege* a szocialista tár­sadalom teljes felépítésé­ért. A munka hétköznap­jain, összejöveteleinken és tanácskozásainkon nagy és DALLASBOL JELENTIK A HÍRÜGYNÖKSÉGEK: John F. Kennedy, az Egyesült Államok el­nöke, pénteken helyi idő szerint délelőtt, a Texas állambeli Dallas városban gyilkos me­rénylet következtében életét vesztette. Az elnök és kísérete — közöttük felesége, Connally texasi kormányzó, Johnson alelnöke és néhány szenátor — pénteken repülőgépen érke­zett Dallasba. A tervek szerint Kennedynek be­szédet kellett volna mondania a városban, az amerikai négerek részleges egyenjogúsításáért folytatott elnöki kampány részeként. Az elnök és kíséretének gépkocsioszlopa a repülőtérről haladt a belváros felé, amikor egy ablakból pus­kacső nyúlt ki és három lövés hallatszott. Szem­tanúk elbeszélése szerint Kennedy vérző fejjel, arcra bukott. Connally kormányzó, akit mellén ugyancsak lövés ért, az ülésről lezuhant. A kö­zelben állók hallották, Kennedynét, aki átölelte férjét, és így sikoltott: „ez nem lehet igaz!” A merénylők után a hajsza nyomban meg­indult. A gépkocsioszlop megváltoztatta útirá­nyát és az öt percnyire levő Parkland kórházba száguldott. Kennedynek, aki fejlövést szenve­dett, a kórházban egymás útónban több vérát­ömlesztést adtak. Később, papokat hívattak be­tegágyához, hogy feladják neki az utolsó kene­tét. A hírügynökségek gyorshírben jelentik: Kennedy meghalt. Kennedy életrajza A pénteken merénylet áldo­zatául esett John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, 1917. május 29-én szü­letett Boston külvárosában, Brookline-ban (Massachusetts állam.) Jó módú, római katoli­kus ir családból származott. Apja, a néhai Roosevelt elnök politikai barátja, a harmincas években az Egyesült Államok londoni nagykövete volt, Kennedy főiskolai tanulmá­nyait a Harvard-egyetemen vé­gezte, majd a második világ háború alatt a Csendes-óceán térségében teljesített szolgála­tot az amerikai haditengeré szetnél. 1943. augusztusában hajóját japán torpedótalálat ér­te. Kennedy súlyos gerincsé­rülést szenvedett, s a rákövet kező években több ízben is mű­tétnek kellett alávetnie magát. Politikai pályafutását mint az Internationaln News Servi­ce tudósítója kezdte. Tudósított az 1945. évi San Francisco-* és a potsdami értekezletről. Mint politikus 1946-ban lépett fel először és Boston egyik kerü­letében képviselővé választot­ták. 1953-ban Massachusetts ál­lam szenátora lett. A nemzekösi politikában ak­kor vált először ismeretessé Kennedy neve, amikor a De­mokrata Párt 1956. évi orszá­gos jelölő kongresszusán csak minimális szavazattal maradt el az alelnöki tisztségre pályá­zó Kefauver szenátor mögött. 1938-ban újból a szenátus tag­jává választották, s mandátu­mát a Fehér Házba történt be­költözéséig megtartotta. 1960. november 8-án Kenne­­dyt az Egyesült Államok 35. el­nökévé választották. Mint is­meretes, valamivel több mint százezer szavazattal előzte meg republikánus ellenfelét, Nixon volt alelnököt. Kennedy — az Egyesült Államok legfiatalab­­ban megválasztott elnöke — 1961. január 20-án tette le a hivatali esküt. Johnson átvette az elnöki tisztséget Dallas, (MTI): Malcolm Kilduff, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára pén­teken este hivatalosan beje­lentette John F. Kennedy el­nök halálát. A szóvivő szerint a halál helyi idő szerint dél­ben 1 órakor, magyar Idő sze­rint 20 órakor — körülbelül fél órával a merénylet után — állt be. As amerikai alkotmány értelmében az elnöki tisztséget Lyndon Johnson eddigi alelnö­­ke vette át. Arról nem érkezett hír, hogy Johnson mikor teszi le a hivatali esküt. Az eddigi alelnök egyébként a merénylet idején Kennedy társaságában volt. A hírügynökségek ellent­mondó jelentéseket közölnek arról, érte-e őt Is könnyebb se­besülés* vagy sértetlen ma­radt. Johnson és felesége az amerikai titkosszolgálat embe­reinek védelme alatt Dallasban rejtekhelyre vonult. Az FBI nyomozói a városban példátlan arányú hajtóvadá­szatot folytatnak. A rendőrség állítólag megtalált egy 30—30 típusó, nagy lőerejű automata fegyvert. A gyilkost még nem kerítették kézre. Szemtanúk azt beszélik, hogy a végzetes lövéseket egy 30 óv körüli fe* hér ember adta le az elnökre, amikor a Fehér Ház nyitott ko­csija, mintegy 230 ezer embei üdvözlése közepette, egy hárJ más kereszteződésű aluljáró« hoz érkezett. Kennedyt a lövéí a jobb halántékán érte. (Jelentés a 3. oMaSon/ nehéz feladatok, sokszor bosszantó hibák, gondok tömkelegé sokasodik előt­tünk, de a nagy mérleg­készítések, egy-egy Idő­szak áttekintése megmu­tatja, hogy népünk erő­feszítése, a párt haraa eredményes és nem hiába­való — megyünk előre ml is, és nem is olyan rossz tempóban. — Most második ötéves tér vünk végrehajtásának harma dtk esztendejében vagyunk ötéves tervünk első két évébei a kitűzött célokat elértük, tér veinket teljesítettük. 1938 é 1982 között száz százalékka nőtt hazánkban a szociálist: ipar termelése. Vegyiparunk termelése töbl mint kétszeresére emelkedett, i gépiparé pedig 74 százalékka nőtt. A mezőgazdaság ösazter melése az 1938—1961-es éve! átlagában 20 százalékkal vol több az 1950—1958-as évek át lagánál. Az ötéves terv első ké (Folytatás a 2- oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents