Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

Kádár János és Wladyslaw Gomnlka mondott

beszédet a Sportcsarnokban

(fblytatás az 1. oldalról.)

évében tervszerűen emeltük az iparban a munka termelékenységét. Emelkedett a lakosság életszínvonala is.

— Az elmúlt két és fél év alatt népünk alkotó munkájának és a szocialista közösség országainak együttműködése eredményeként elkészült és munkába lépett a barátság kőolajvezeték. a Magyarországot a Szovjetunióval és más szomszédaival összekötő villamos távvezeték. Határidő előtt elkészült és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei évfordulóján megkezdte termelőmunkáját második ötéves tervünk nagy létesítménye, a Dunai Cement- és Mészmű is.

— Eredményeinket mindenek előtt annak köszönhetjük, hogy következetesek voltunk és vagyunk marxista—leninista politikánk megvalósításában és népünk egyetért pártunk politikájával. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusán mérleget készítettünk országépítő munkánkról és megállapítottuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, elért vívmányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Nagyszerű győzelme ez pártunknak, szocializmust építő népünknek. Ez a diadal történelmi jelentőségű; a magyar nép a szocializmus új korszakába, teljes felépítésének korszakába lépett.

— A magyar nép előtt a szocialista építés tennivalóinak végtelen sora áll. Eredményeink számbavétele mellett ma is hangsúlyozzuk, sok hiányosságot kell még leküzdenünk és ha minden tervünket maradéktalanul meg akarjuk valósítani, ha az életszínvonalat emelni akarjuk, akkor még jobban kell

dolgozni*

— Az előttünk álló feladató! közül a legfontosabbak most gazdasági teendők, mindenek előtt az 1963. évi terv maradéklalan teljesítése. Népünk növekvő szocialista öntudatának abban is ki kell fejeződnie, hogy. munkás, paraszt és értelmiségi egyaránt közösségi emberként, annak felelősségtudatával dolgozik.

— Ma különös fontossága van annak, hogy minden dolgozó tudatos, személyes felelősséget erezzen terveink végrehajtásáért. A maga helyén mindenkinek teljesítenie kell kötelezettségét, mert a közösség és az egyén jogos igényeit csak így lehet kielégíteni.

— Magyarországon felszámoltuk a régi kizsákmányoló osztályokat. Mivel nincsenek többé olyan osztályok, vagy számottevő társadalmi rétegek, nmelyeknek érdekei ellentéte sek lennének a szocializmussal, létrejöttek a szocialista nemzeti egység megteremtésének feltételei. Osztályharcunk fő területe ma a szocialista gazdaság fejlesztése és a szocialista tudat, közgondolkodás kialakítása.

— Az imperialisták más eredményes eszközök híján ma nem kis részben ideológiai bomlasztással igyekeznek támadni a szocialista országok belső rendjét, a szocialista közösség egységét. Világosan kell látnunk, hogy a békés gazdasági verseny körülményei között az imperialisták áruikon kívül eszméiket is exportálni akarják.

Az ideológiában azonban nincs békés együttélés, eszméink szakadatlan hirdetésére, következetes eszmei harcra van szükség.

Elvtársak!

— Kedves lengyel vendégeink személyesen láthatták azt a politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt folyó hatalmas munkát, amelyet magyar nép a lengyel néppel egyazon úton haladva végez a szocialista társadalom építésében.

— A magyar és a lengyel nép barátsága valóban történelmi, a múlt századokban gyökeredzik. Amióta azonban a hős szovjet ka^taffarorszáj

1963. november 23.

topák a Dun® és a Visztula mentén vérüket hullatva felszabadították országainkat a Hitler fasiszta megszállás alól és népeink vették kezükbe a hatalmat, kapcsolataink a legtartósabb alapra, a közös világnézetre, a proletár internacionalizmus eszméjére, a szocializmus felépítését és a béke megőrzését célzó közös erőfeszítésekre épülnek.

— E kapcsolatok egyre sokoldalúbbak és bensőségesebbek az élet minden területén, az annyira fontos gazdasági területen is. Növekedett az árucsereforgaiom a két ország között. 1963-ban két és fél szerese volt az 1958. évinek. Gazdasági együttműködésünk ma már kiterjed a termelés szakosítására, egyes területeken a munka megosztására is. Gazdasági kapcsolataink fejlesztésében nagy szerepe van a magyarlengyel állandó együttműködési kormánybizottságnak.

— Mostani találkozásunkon ugyanúgy, mint a három év előtti magyar—lengyel megbeszéléseken és minden más alkalomkor azon munkálkodunk, hogy a proletár internacionalizmus szellemében tovább erősítsük a magyar—lengyel kapcsolatokat.

— Mostani tárgyalásainkon átfogóan megvitattuk a külpolitika, a nemzetközi munkásmozgalom és közvetlen kapcsolataink minden lényeges kérdését. Kapcsolataink kérdései között különösen nagy figyelmet szentelünk a ma legfontosabb kérdésnek, gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének— Egyetértettünk abban, hogy gazdasági kapcsolataink nem merülhetnek ki a két ország közötti évenkénti árucsereforgalomban, hanem tovább megyünk terveink összehangolásában, a kooperációban és a szocialista munkamegosztásban. Ily módon tudjuk lehetőségeinket az együttműködésben hasznosítva előmozdítani mindkét ország gazdasági fejlődését. Több más kérdés között elhatároztuk a két ország közötti utasforgalom megkönnyítését is.

— örömmel közölhetem, hogy az imént ünnepélyesen aláírtuk a tárgyalásaink eredményeinek lényegét magában foglaló közös okmányokat. (Taps.)

Továbbiakban Kádár elvtárs rámutatott;

— A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szocializmust építő népei céljainak eléréséhez igen kedvező feltételeket biztosít a szocialista államok egyre szélesedő és mélyülő együttműködése. Most az a feladatunk, hogy a legnagyobb mértékben építsünk a valamennyi szocialista országra kiterjedő, új típusú szocialista nemzetközi munkamegosztás nagy lehetőségeire.

— Ez megfelel valamennyi szocialista ország érdekeinek, egyben segíti a szocialista világrendszer egészének fejlődését is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaink együttműködésének fejlettebb szakaszában megteremti azt a lehetőséget, hogy a tervszerűséget a szocialista világrendszer keretei között is érvényesítsük.

— A magyar és a lengyel népnek egyformán nagy erőt ad annak tudata, hogy országaink a legyőzhetetlen szocialista világrendszerhez tartoznál;. A kapitalizmus és a szocializmus közötti erőviszonyokban beállott történelmi változás következtében a háború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, s fennáll lehetősége annak, hogy a népek életéből száműzzük a háborút.

— A magyar külpolitika alapelvei jól ismertek. Mostani tárgyalásaink újból bebizonyították, hogy a magyar és a lengyel külpolitika a nemzetközi helyzet minden lényeges kérdésében azonos, a nemzetközi élet minden lényeges kérdésének rendezéséért egy fronton harcolunk;

— A legszorosabb szövetségben és együttműködésben a Szovjetunióval, a szocialista világrendszer valamennyi országával békés egymás mellett élésre törekszünk a különböző társadalmi rendszerű államokkal.

Szolidárisak vagyunk a haladásért küzdő imperialistaellenes népekkel és országokgal. Támogatunk minden olyan törekvést, amely a földkerekség bármely részén az imperializmus és az agresszió erőinek megfékezésére irányul.

Ez a politika felel meg legjobban saját népünk, s egyben az egész emberiség érdekeinek, s világméretekben is ez szolgálja legjobban a társadalmi _ haladás ügyét.

— A magyar nép tudatában van annak, hogy a nemzetközi feszültség lényeges enyhítése, a béke megszilárdítása még hosszú küzdelmet követel a háború erőivel szemben. Közvéleményünk mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreit, mert a népek kifejezett békeakarata ellenére szembeszegülnek a vitás kérdések békés megoldását szolgáló ésszerű javaslatokkal, támogatják a népelnyomó, legreakciósabb rendszereket, közöttük a nyugatnémet militarizmust és fokozzák a fegyverkezési hajszát.

— A többi néppel együtt mi is tel sorakozunk az emberiség sorsáért felelősséget érző szovjet békepolitika mögött, cselekvőén támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezéseit és ezzel hozzájárulunk ahhoz a harchoz, amelyet a világ

békeszeretö erői az égető nemzetközi problémák megoldásáért folytatnak. Hívei vagyunk az általános és teljes leszerelést elősegítő minden hasznos lépésnek, ezért csatlakoztunk a moszkvai szerződéshez, a részleges atomcsendről szóló megállapodáshoz.

— Egyek vagyunk a lengyel elvtársakkal a bennünket a legközvetlenebbül érintő európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemben is.

— Meggyőződésünk, hogy az európai és a világbeke megőrzésének elengedhetetlen feltétele a német kérdés rendezése. Ez azonban csak a második világháború után kialakult európai határok feltétlen tiszteletben tartásával, a két német állam létezésének általános elismerésével, a német békeszerződés megkötésével, a nyugat-berlini helyzet rendezésével és a revansra vágyó nyugatnémet Imperializmus megfékezésével és visszaszorításával történhet. Ezzel felszámolhatnánk a nemzetközi feszültség egyik gyújtópontját, amely a magyarok, a lengyelek, valamennyi európai nép és az egész emberiség békéjét egyaránt fenyegeti.

Kedves elvtársakí

—• Lengyel barátainkkal közös törekvésünk, hogy előmozdítsuk mind a szocialista országok, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. A szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom számára a cselekvés vezérfonala az 1951-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat, amelyeket a világ kommunista és munkáspártjai együtt dolgoztak ki cs hagytak jóvá.

Ezek az okmányok helyesen állapítják meg, hogy korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi korszaka, amelyben g szocializmus eszmélye az egész kor uralkodó gondolatává lett.

— Mindenki ismerj azt a hatalmas fejlődést, amely az 1957-es és 1960-as nyilatkozatok alkalmazása nyomán a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban bekövetkezett.

— Az imént szóltam a magyarországi szocialista építés eredményeiről. A mi szerény tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy ha ma eredményekről beszélhetünk, akkor ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy hűségesek maradtunk a marxista—leninista tanításoknak ezekben a történelmi dokumentumokban lefektett alapelveihez. E dokumentumok alkotó szellemének álláspontjából kiindulva közelitettük meg a nemzetközi munkásmozgalomban felmerült összes kérdéseket.

— A magyar és a lengyel párt az elmúlt években egyaránt sikeres harcot vívott a dogmatizmus és a revizionizmus ellen, a marxizmus—lenin izmus tisztaságáért, elveinek győzelméért. E harc logikájából következik, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban is állhatatosan küzdünk a marxizmus—leninizmus minden torzítása ellen, eszméink tisztaságáért, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságáért. a marxista —leninista pártok egységes frontjának győzelméért.

— A szocialista államok egységének erősítése, a kommunista mozgalom sorainál tömörítése, a szocializmus győzelemre juttatása a kapitalizmussal folyó békés versenyben mindennél nagyobb segítséget ad a felszabadulásukért küzdő, nemzeti függetlenségüket védelmező népek harcának is.

Tisztelt nagygyűlés!

Kedves elvtársak!

— A lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásának eredményeként most még mélyebben gyökereznek a magyar dolgozók szívében a lengyel nelp iránti testvéri érzések. Tovább erősödött pártjaink, országaink, népeink egy üti -működése, barátsága.

— Kedves Gomulka elvtárs, kedves lengyel barátaink, kérjük Önöket, ha hazatérnek, vigyék magukkal a magyar nép legőszintébb üdvözletét a

testvéri lengyel népnek.

Üjabb sikereket kívánunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk további felvirágoztatásában.

Kádár János beszédét hoszszan tartó taps fogadta. Ezután a jelenlevők lelkes, nagy tapsa közben Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz.

GOMULKA ELVTAR8:

Hagyományos barátságunk erősödik a szocializmus történelmi útján

Gomulka elvtárs köszönetét mondott azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a magyar nép és a Magyar Népköztársaság párt- és kormányszer vei részesítettek minket, majd így folytatta beszédét:

— Országainkat, pártjainkat és kormányainkat a megedző dött régi, hagyományos barátságnál; azok a szálai fűzik össze, amelyek a két nép szabadságharcának és forradalmi harcainknak történetében gyökereznek. A „népek tavasza”, dicső időszakában Bem tábornok és Petőfi Sándor együtt harcoltak a szabadságért — száz esztendővel később

a szocializmus közös történelmi útján, a szocialista államok nagy közösségének tagjaiként Lengyelorság és Magyarország között a barátság s az egyre szorosabb sokoldalú

együttműködés tartós szálai alakultak ki.

— Mostani látogatásunk tovább erősíti ezt a barátságot, hozzájárul ahhoz, hogy elmélyüljön a mindkét fél számára előnyös, gyümölcsöző gazdasági s politikai együttműködés.

— őszinte őrömmel állapit juk meg, hogy a legutóbbi évek során az önök országa igen nagy haladást ért el a szocializmus építésében, tervszerűen továbbfejlesztette termelő erőit, magasabb színvonalat ért el. Különösen örvendetes számunkra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak sikerült levonnia a megfelelő következtetéseket a múlt keserű tapasztalataiból és helyes politikája révén megalapozta befolyását és tekintélyét a nép széles tömegei körében. Nagy érdeme van ebben pártjuk forradalmi kádereinek, pártjuk marxista—leninista Központi Bizottságának és fiártjuk kipróbált vezetőjének, Kádár Jánosnak.

— Együtt haladunk, közös társadalmi eszményeink és közös politikai

céljaink megvalósítása felé. Az a tény, hogy mindkét párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt egyaránt erős alapokra építette a népi hatalmat saját országában, tovább fejlesztette a szocialista demokráciát, meggyorsította a gazdasági fejlődés ütemét, népeink közös előnyére válik.

Minden egyes szocialista ország eredményei közös vívmányunkat, a szocialista államok egész közösségének ja vát szolgálják, erősitik nemzetközi helyzetünket, fokozzál; a szocializmus a világesemények: alakulására.

A szocialista államoknak ebben a közös erejében ahol a Szovjetunió tölti be a legfontosabb szerepet — látjuk népeink békés fejlődésének, biztonságának és eredményes munkájának legfőbb zálogát.

Ezután Gomulka elv társ ismertette a lengyel munkásosztály áldozatkész

munkájával és az egész lengyel nép erőfeszítésével támogatott politikájuk

eredményeit* Rámutatott a népi Lengyelország gazdasági életét egész történelme során soha nem látott fejlődési dinamizmus jellemzi.

— A társadalmi és gazdasá gi struktúra mélyreható átalakulásának és az egész ország iparosításának eredményeként több mint kilencsze vesére növelték ipari termelésüket a háború előtti állapothoz képest. A legnagyobb és egyben leggyorsabb a fej lődés, a műszaki haladás a népgazdaság olyan ágaiban, mint az energetika, a gépipar és a vegyipar.

— A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszáma a háború előtti 4 millió főről több mint 8 millió főre növekedett.

— Lengyelország ma már ipari állam. Az ipar fejlődésének üteméhez viszonyítva azonban túlságosan lassú a mezőgazdaság fejlődése és éppen ebben keresendő a népgazdaságunkban mutatkozó nehézségiek legfőbb forrása. Az ipari és mezőgazdasági termelés növelése közötti helyes arányok biztosítása az egész népgazdaság eredményes fejlődésének alapfeltétele

A szocialista iparosítás teljesen megváltoztatta országunk arculatát. A háború előtt 20 millió ember élt a mezőgazdaságból, ma pedig mindössze 11 millió fö, az 1 hektárra számított mezőgazdasági termelés pedig 32 százalékkal növekedett.

Mindazonáltal az ország gyorsán növekvő szükségleteihez viszonyítva ez a fejlődés nem mondható kielégítőnek. Különösen a növénytermelés fejlődésében mutatkoznak hiányosságok és ennek következtében nem tudjuk kielégíteni az állattenyésztés takarmányszükségleteit. Így az országunk igen nagy mennyiségű, évi 2,5 millió tonna gabona és takarmány behozatalára kényszerül.

Ezután Gomulka a gabonafélék terméshozamainak növelése és az állattenyésztés terén elért jelentős fejlődésről beszélt, majd kifejeztette: — Lengyelországban a szocializmus építésének jelenlegi időszakában a mezőgazdaságot illetően a mezőgazdasági kultúra növelését, a korszerű műszaki ipari bázis megteremtését, tehát a gépesítés fejlesztését, a mezőgazdasági vegyipar továbbfejlesztését és az öntöző berendezések kibővítését tartjuk legfontosabb feladatunknak.

Ezeket a feladatokat nem hajthatjuk végre az állam részéről hozott nagy anyagi ráfordítások nélkül. Mezőgazdaságunk szocialista termelési bázisának kiépítése, a mezőgazdasági tennények felvásárlásának rendszere és a falu termelőeszközökkel, gépekkel és szerszámokkal, nemesített vetőmagvakkal és műtrágyával való ellátásának rendszere elő fogja mozdítani a mezőgazdasági termelés további fejlődését és egyben meg fogja szilárdítani a szocialista tényezőket a falu életében. Ezután a szónok azokról az erőfeszítésekről beszélt, melyeket annak érdekében tesznek, hogy fejlesszék az exportszükségletek kielégítését szolgáló korszerű ipari termelést, fokozzák annak gazdaságosságát és a lengyel népgazdaság növekvő kapacitásának megfelelően növeljék a külkereskedelmi forgalmat.

— Népgazdaságunk kedvező fejlődése szempontjából előnyösnek látjuk a sokoldalú gazdasági együttműködés elmélyítését a szocialista országokkal. A szocialista államok eddigi gazdasági együttműködése kétségtelenül elő- ' nyösnek bizonyult valamennyi fél számára és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó valamennyi állam gyors fejlődésének egyik legfontosabb motorja volt. —

mondotta Gomulka,

— A szocialista tervgazdaság lehetőségeinek megfelelő kiaknázása, a gyors műszak! fejlődés biztosítása, valamint valamennyi szocialista ország készleteinek és termelőeszközeinek ésszerű felhasználás.-! érdekében össze kell hangolnunk a KGST keretében együttműködő országok beruházási és termelési terveit, bátrabban kell előre haladnunk a munkamegosztás és a széles körűen értelmezett termelés-szakosítás útján.

— Országaink kereskedő' - mi kapcsolatai kedvezően fölödnek. A lengyel—magyar árucsereforgalom 1958 óla több mint 2,5 szeresére, av. 165 millió dollárra növekedett és 1962-ben jelentős mértékben felülmúlta az ötévé * egyezmény keretében előirányzott színvonalat.

— A mindkét ország számára előnyös árucsereforgalom növelésének legfőbb tartaléka a tervszerű szakost(Folytatás a 9. oldalon.)