Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-21 / 272. szám
Erkölcsi nevelés a közösség erejével Megyénk 300 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató üzemeiben 1062-ig mindössze 14 társadalmi bíróság működött. Ezeknek a bíróságoknak a tevékenysége nem volt minden esetben kielégítő. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1961. novemberben hozott határozata, valamint a 24-es számú törvényerejű. rendelet megjelenése istán aránylag rövid idő alatt még 80 társadalmi bíróság alakult, most már a 300 főnél kisebb létszámot foglalkoztató üzemekben. A kilencvennégy társa-dalmi bíróságba összesen 1200 TB-tagot és tisztségviselőt választottak. A számszerű növekedés eredménye, hogy amfg 1962- ig — három, év alatt — csak 224 ügyet tárgyaltak, 1963-ban kilenc hónap alatt már 206 eljárást folytattak le. A társadalmi bíróságok a munkafegyelem megsértőivel, a társadalmi tulajdon megkárosítóival, a szocialista együttélés szabályainak megsértőivel kapcsolatban mondtak ki ítéletet. Néhány példa: a kisvárdai fémszerelvémjgyárban az egyik dolgozó ittasan jelentkezett munkára, munkahelyén lefeküdt, az AKÖV- nél az egyik gépkocsivezető feketefuvart vállalt) ugyancsak a fémszerelvénygyárban egy fiatalember idősebb munkatársát lapáttal megütötte. Ezek az emberek megfeledkeztek önmagukról, kötelességükről a társadalommal szemben, így a társadalmi bíróságok ítélete nemcsak igazságos, de nevelő hatású volt, találkozott a többi dolgozó akaratával. Az 5. sz. AKÖV- nél, az Ingatlankezelő Vaiialafcnál, a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál; a Kisvárdai Fémszerel vény gyárban, jelentőségének megfelelően dolgozhat a társadalmi bíróság. Számos ügyet tárgyallak, s ennek következménye, hogy csökkent a fegyelmi vétségek száma, megnőtt a társadalmi bíróságok tekintélye. Ezeknek a társadalmi bíróságoknak a határozatai jók, egészséges jogérzékre utalnak, a bíróság tagjai megtalálták a legmegfelelőbb intézkedéseket, a helyes mértéket. Azonnali hatályú elbocsátásra ezért csak ritka esetekben kellett javaslatot tenniük. A társadalmi bíróság szerepe egy-egy üzem életélien tehát igen fontos. Éppen ezért hiba, hogy a megye területén működő 94 társadalmi bíróságból eddig csak 41 folytatott tínyleges munkát, tartott tárgyalásokat. Mindez nem azért van, mintha a' másik 53 üzemben nem történne szabálysértés, vagy fegyelmi vétség. A Kölesei Gépállomásnál például ebben az évben 110 fegyelmi volt, de egyetlen ügyet sem tárgyalt a társadalmi bíróság. De lehet sorolni: a Közúti Igazgatóságnál 14, az Építőanyagipari Vállalatnál 18, a Nyíregyházi Állami Gazdaságnál 20, a Kisvárdai ÁMG-nél 17, a Hodászi Állami Gazdaságnál 28, a Tiszavasvári Alkaloida Gyámál 10 esetben követtek el az utóbbi időben társadalmi tulajdon elleni vétséget a dolgozók, ezek közül egynek sem jutott ei ügye a társadabni bíróság elé. A széles nyilvánosság kizárásának oka ezekben az üzemekben, hogy a gazdasági vezetők nem ismertetik a fegyelmi ügyeket a szakszervezeti bizottságokkal, nem tartják fontosnak, hogy kirívó esetekben a társadalmi bíróság ítélkezzen. Ezzel eleve megszüntették annak a lehetőségét —, pedig ez a döntő —, hogy a dolgozók részesei legyenek a szocialista erkölcs továbbfejlesztésének. Seres Ernő. Megyénk egpy napja.: ▼▼▼VTYTTTTTVTTVTTTTTVTTTVTTTTTVTTTTTTVTTVTVTT W VTTVTVVWVTTTVVVVV W Dr. Erdei Ferenc előadása a tanácsvezetők továbbképző tanfolyamán A tanácsvezetők továbbképzési tervének keretében tegnap dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást A járási tanács vb-vezetők közgazdasági feladatai a termelőszövetkezetek állami irányításában címmel. A rendezvényen részt vett dr. Fekszi István, a megyed tanács vb elnöke, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára. Dr. Erdei Ferenc a megyei és járási tanácsvezetőknek megtartott előadásában a szak- és államigazgatási, a tsz-ek üzemi-gazdasági irányításának a kérdéseivel, az állami garárgazdaság-politika érvényre juttatásának a módszereivel foglalkozott. Uj cukrászda a Guszevben Guszev lakótelepen cukrászda nyílik a napokban. Az új, modem vendéglátóipar! egység csaknem 300 ezer forintos költséggel épült. A vállalat vezetői most tárgyalnak a cukrászda nyitvatartási Idejéről. Generál korszerűsítéssel átalakítják a nyíregyházi Béke cukrászdát is. A régi, a korszerű igényeknek nem megfelelő helyiséget modern berendezéssel látják el. A cukrászda korszerűsítése 788 ezer forintba kerül. Érdekes témák, kötetlen formák Kétszáz helyen rendezik meg a megyében a téli esték tanfolyamát A téli hónapokban hagyomány már a 'megyében, hogy kéthetes tanfolyamokat ,,téli estéket” rendeznek a községekben. Ennek előkészületeiről, tenveSről beszélgettünk Göncdi Balázzsal„ a megyei pártbizottság munkatársával. Mi a célja a tanfolyamoknak, kik vesznek részt rajta? — Egy mondatban: o téli hónapokat tervszerűen felhasználni a falusi politikai, kulturális nevelőmunkára. Elsősorban az a törekvés, hogy a tanfolyamokra azok járjanak el, akik szervezett állatni, vagy pártoktatásban nem vesznek részt. Tavaly is szerveztünk tanfolyamokat a megyében 13 budapesti és 60 megyei előadóval, a hallgatók átlagos létszáma 40—50 volt. Az érdeklődésre jellemző, hogy az elmúlt télen 8700 szabolcsi dolgozó hallgatta meg a téli esték előadásait. Milyen témákkal foglalkoznak, mi a tanfolyamok népszerűségének magyarázata? Tizenhárom előadás tematikáját dolgoztuk ki. A témák: A nemzetközi helyzet időszerű kérdései. A szocialista erkölcs vonásainak erősödése megyénkben. A dolgozók szocialista nevelése. Ct- 3an a nemzeti egység kialakulása felé. A mezőgazdasági ermelés növelésének tartalékai (a 3004/6-os Korm. renlelet alapján). A mezőgazdaági termelés anyagi; techpiai bázisának kiépítése. A íezőgazdasági termelés iráyításának gazdaságpolitikai izközei. Munka és üzemszer>zés a tsz-ekben. A háztáji izdaság helye és jelentősége, z anyagi érdekeltség elve. gabonakérdés megoldáséit jelentősége. (Milyen szerzési és agrotechnikai felatokat kell ezzel kapcsoban megoldani). A tsz-ek segészségügyi helyzete. A iművelési munka időszerű •dései. Megjegyzem, n járási bitságok önállóan is megálíthatnak témákat a javaak mellett, a helyi szükletnek, érdeklődésnek meglóén. népszerűséget az iménti te mindenkit foglalkoztató ák magyarázzák, másrészt ont a kötetlen előadási forma, az előadók felkészültsége, s az a tény, hogy két héten át ott élnek a községben, megismerik a helyi sajátos problémákat, és igyekeznek választ adni, vagy eljuttatni azokat az illetékes szervekhez. Tehát nemcsak előadásokat tartanak, hanem politikai munkát is végeznek ezzel együtt, nap közben sok emberrel találkoznak, segítenek a tsz párt és tömegszervezeteinek, az emberek ügyes-bajos dolgainak elintézésében is. December 10-lg kell kiválasztani a téli tanfolyamok propagandistáit. Az a cél, hogy a korábbi években helyi ismeretet szerzett elvtársakat lehetőleg ugyanabba a tsz-be irányítsák. Az új propagandisták elsősorban a mezőgazdaságihoz értő járási szintű emberekből kerülnék ki, aikik a gazdaságilag gyenge tsz-ekben vezetnek tanfolyamot. Hány tanfolyam indul, hogyan hangolják össze a téli propaganda más formáival? — Mintegy kétszáz tsz-ben, tszcs-ben, állami gazdaságban, gépállomáson szerveznek téli tanfolyamot. Azt javasoljuk a járásoknak, hogy a téli esték tanfolyamát két lépcsőben tartsák, száz helyen január 20 és február 1 között, a többit február 3 és 15 között. A kezdés előtt a járási pártbizottság titkára ismertetni fogja a járás helyzetét, a tanfolyam módszereit, az egyes tanfolyamok sajátosságait. Igen lényeges, hogy a kéthetes téli tanfglyamot mindenütt összehangolják a falusi téli propaganda más formáival. Javasoljuk, hogy a mozi üzemi vállalat, a megyei filmtár gondoskodjon ez idő alatt különös figyelemmel a mezőgazdasági szakfilmek forgalmazásáról, a megyei könyvtár és a MSZÖV pedig minél több helyen szervezzen a mezőgazdasági szakirodalomból szépirodalmi é6 ideológiai műveikből könyvkiállítást a téli estéken. •• 4 Ötezer felnőtt tanul a szabolcsi középiskolákban •• Lzemi jellegű osztály Tarpán Az idei őszön ötezer, a tavalyinál ezerrel több felnőtt kezdte meg a tanulást a gimnáziumok, technikumok és szakközépiskolák esti, illetve levelező tagozatán megyénkben. A számszerű növekedésen túl, örvendetes jelenség, hogy a felnőtt középiskolás la- ' nulók között az elmúlt évekhez viszonyítva lényegesen emelkedett a nők és a fiatalabb korosztályokhoz tartozók száma. A tanulóknak ugyanis csaknem a fele nő, egyötöde 18 éven aluli. A számuk nagyarányú növekedésében megmutatkozik a különféle társadalmi szervek, elsősorban a Hazafias Népfront, a KISZ és nőtanácsok felvilágosító munkájának eredménye és az; hogy az asszonyok, lányok és ifjúság körében is mind többen ismerik fel a tanulás jelentőségét. Még egy érdekes adat: a beiratkozottak 56 százaléka a különböző szakközépiskolákban, kihelyezett mezőgazdasági és közgazdasági technikumi osztályokban tanul. Követésre méltó a tarpai Győzelem Termelőszövetkezet kezdeményezése: a közös gazdaság védnökséget vállalt a most induló kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztály működése felett. Gondoskodik a tanterem világításáról, fűtéséről, sőt a szövetkezeti tagok beiratási költségeit is fedezi kulturális alapjából. Az osztályban 42-en kezdik meg a tanulást. Irodagépjavító létesül Nyíregyházán Szabolcs, Hajdú és Borsod megyéknek dolgozik az István-malom helyén készülő új üzem Eredménnyel zárult a megye vezetői és a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékesei között lefolyt tárgyalás Eszerint a KGM Irodagéptechnikai Vállalata Nyíregyházára helyezi egyik üzemét. Az új irodagépjavító és szervízüzem Szabolcs, Haj-Befejezte az őszi munkát a szamossályi í j Elet Tsz DARVAS SZILÁRD: Egy tál lencse Négy vagy öt író ült... vagy állt... valahol vagy valamerre... a részletek kissé bizonytalanok, biztos csak az, hogy egy hatodikról beszélgettek. Olyan meggyőződéssel, olyan egyöntetűen és olyan egyformán nyilatkoztak, hogy az ember azt hitte volna: az irodalom sokat áhított egysége valóban kibontakozóban van. Ez a távollevő hatodik, bizonyos Sörösi Jenő, ugyanis verseket írt az egyik irodalmi folyóiratba, amely vers a világirodalom számos remekéhez viszonyítva valóban gyenge alkotásnak volt mondható. Ha azonban az ember nem mért ilyen erős mértékkel, akkor pláne öt krajcárt se ért. Ezt fejtegették a jelenlevő írók, külön felhíva egyrúás figyelmét a mű rejtett hibáira, gazdagon kibontva annak minden bárgyúságát, és a teljesség jegyében kiegészítve bírálatukat Sörösi Jenő életrajzi adataival. Meg kell jegyeznem, hogy ez utóbbit nem holmi megszervezett intrika, hanem a lélek legmélyéről jövő, szinte az ihlettel rokon spontán rosszhiszeműség diktálta. Ekkor odalépett hozzájuk egy hetedik író: Borz Elemér, a tehetséges lírikus, és őszinte undorral a következőket mondta: — Sörösi Jenő verse valóban nagyon rossz, és az én véleményem semmivel sem jobb a tiéteknél. De ez a háta mögötti fecsegés, ez a gyávaság még a Sörösi versénél is roszszabb, a kritikának egy torz formája, mely semmiképpen sem alkalmas, hogy irodalmi életünk fejlődését előbbre vigye. Én a véleményemet nem itt közietek, hanem szemtől szembe, magának Sörösinek fogom elmondani! Mert én segíteni akarok neki! Ilyen előzmények után és ilyen nemes célkitűzésekkel pillantotta meg egy nappal később Borz Elemér Sörösi Jenőt, aki vele szemben őgyelgett az utcán, valami újabb rossz versen törve hatalmas fejét. Most megmondom neki! — (Tudósítónktól) „Üres” a szamoseályi határ. A szépen fejlődő őszí vetések a jól előkészített talajról, a gondos munkáról adnak számot. Nagy gondot fordítanak az állatállomány fejlesztésére. A felépített 60 férőhelyes istálló is erre utal. A kötelezően előírt 10 százalékon felül, félmilmondta magában Borz eltökélten. Azonban mielőtt bármit mondhatott volna, Sörösi megpillantotta, és arcán 'túlvilági boldogság ömlött el. Nem törődve a forgalmas utca járókelőivel, széles keblére rántotta a költőt, és az imádat eksztázisában rebegte: — Te, te átkozott zseni! Olvastam a legutolsó versedet! Kis remekmű! Mondd, hogy csinálod ezt! Borz Elemér megdöbbenve érezte, hogy harci kedve kezd lelohadni. Hiszen tényleg tehetséges volt, és olyan ritkán dicsérték... De bármily erős tusa kezdődött lelkében, elhatározta, hogy nem adja fel a harcot. Azért is megmondom neki... Erre azonban egyhamar nem nyílt alkalma. Sörösi ugyanis egy jottányit sem engedett eksztázisából, ajkán úgy ömlött a dicséret, mint esőié a zúgó házcsatornán, majd egészen rövid pauza után, holdkóros szemét Borzra emelve ezt rebegte: — Bizonyisten, néha egy-egy költeménye0. elolvasása ‘ után megkérdeni magamtól, szarbad-e nekem egyáltalán verset írnom? És hódolattal kezet csókolt Borznak, aki így morfondírozott magában; lió forint értékben végeztek építkezési munkát ebben az évben. Elszállításra került a szövetkezet legfőbb jövedelmi forrása az alma. 3 millió forint került almából a tsz pénztárába. Az 1963-as gazdasági évben az egy munkaegység értéke meghaladja majd a 40 forintot. Nem dicsérem vissza... Nem dicsérem vissza, de nem is bántom... Igaz, hogy tehetségtelen, de legalább becsületes.. Tisztában van a saját értékével.... Meg az enyémmel is... — tette hozzá ugyancsak magában. Már karonfogva mentek a széles promenádon, kicsit öszsze is simulva, és Sörösi az égnek rázva szabadon maradt öklét, így fakadt ki: — És te nem kaptál Kossuthdíjat! Hát tudod... Ez volt az a lélektani pillanat, amelyben Borz alapjában becsületes jelleme nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A díj emlegetésétől teljesen elvesztette józan eszét. Sörösi viszont úgy érezte, itt az idő, hogy magára is pazaroljon néhány szót. — Nekem hihetsz — mondta —, hiszen magam se volnék utolsó költő... legutóbb megjelent az a kis írásom... egy kis költemény... talán olvastad is? — Persze hogy olvastam... nagyon csinos, kerek kis alkotás... magam is boldogan vállalnám... Az eset után azonban keserű maradt Borz szájíze, mert mint már említettem, alapjában becsületes jellem volt. Már amikor költőtársa tovatűnt egy kanyaródónál, érezte, hogy egy tál lencséért eladta magát, de dú és Borsod megyék igényeit elégíti ki. Számoló- könyvelő- és más irodagépeket javít. Megkapja az üzem a VAGÉP irodagépjavító részlegét is. Az üzem e célra a volt István-malom épületét kapta meg. Átalakítására már megkötötték a szerződést az Építő és Szerelő Vállalattal, amely még az idén hozzákezd a munkához és 1964 őszén adja át az üzemépületet. A tervek szerint a fővárosi és helyi szakembereken kívül úgy is segítenek az új üzem szakmunkásgondjainak megoldásán, hogy már most hozzákezdenek a nyíregyházi szakközépiskola egy-két osztályában a speciális szakma elsajátításához, amelyet az üzem megindulása után helyben folytatnak tovább. aztán a feléje áradó s oly ritkán tapasztalt szeretetre gondolt, s ez valamelyest megnyugtatta. Mígnem egy szép napon, mikor négy vagy öt író... ült vagy állt. valahol vagy valamerre... s épp egy hatodikról beszélgettek, anélkül, hogy a váratlanul felbukkant Borz Elemért észrevették volna, csodálkozva észlelte, hagy a saját neve üti meg a fülét, Sörösi Jenő állt a kis csoport közepén, és mély meggyőződéssel szónokolt. — Borz Elemér? — mondta felhúzott szemöldökkel és lebiggyesztett szájjal. — Teljesen kész! Naponta szüli a vacaknál vacakabb verseket... sehol egy eredeti gondolat... teljesen kiírta magát. De kinek van szíve ezt a szemébe mondani? És Borz ugyanolyan észrevétlenül távozott, mint ahogyan megjelent, mélységes szégyenérzettel ekkép morfondírozva magában: — Nem akármilyen lencséért adtam el magam. Egy tál avas, penészes lencséért.„ ^fifafyawszág 1963. november 21. %
