Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

Az infraszárító hősei

Két brigád útja a világhírnév felé

Űj gyártmány a VAQÉP üzemében

Kéhány hónappal ezelőtt egy energikus ember, Wallis János feltaláló, a Csepeli Egyedi Gépgyár tervezője kopogtatott a VAGÉP igazgatójának, Markovics Gyula elvtársnak az ajtaján. Megértő vezetőket, embereket és üzemet keresett találmányának, az infraszárító berendezéseknek a gyártásához. KiürileUe aktatáskája tartalmát, telepakolta az asztalt tervrajzokkal, dokumentációs iratokkal, s beszélt, magyarázott az infraszáritás előnyeiről, nagy lehetőségeiről.

— Először meglepődtem, aztán mindinkább kezdett érdekelni a dolog — mondja sz igazgató. — Nagy volt a tét, hisz új dologról volt szó, olyan berendezés gyártásáról, melyhez még csak hasonlót sem készítettek munkásaink. Mi történik, ha nem válik be a berendezés?

Megszületik a döntés

Hosszas gondolkozás, tárgyalások, beszélgetések tervezget esek, s megszületett a döntés.

— Megkötöttük a szerződést a különböző infraszáritó berendezések gyártására — mondja Markovics elvtárs örömmel — s kísérletezésünket siker kísérte.

így kezdődött.

— S ma az országban egyedül a mi üzemünk készít ínC- raszárító berendezéseket. Uj gyártmány, benne külföldi készítményű, sötéten sugárzó testek működnek, melyek biztosítják .a rendkívül gyors szárítást. Míg a hagyományos eljárással a különböző háztartási gépek, motorkerékpárok stb. zománcfestéseinek szárítása 24 órát igényelt, az infraszárító kemencével ezt az időt 6—S percre csökkenthetik az üzemek.

A Czene brigád a napokban érkezett, meg Téglásról, ahol a Hajdúsági Ipar-művek részére 1 hónapig szerelték az infraszárító berendezést. De már jelentkeztek az újabb megrendelők is: a Mátravidéki Fémművek, az Esztergomi Műszeripari Művek, a Budapesti Orvosi Műszergyár.

— Ügy látszik külföldre is eljutott a hír, mert itt jártak Indiából is. Két, teljes gyárberendezést szeretnének rendelni. Most folynak a tárgyalások. Ha sikerül ez több millió deviza forint eredményt jelent az üzem, s a magyar népgazdaság számára — újságolja.

Az első úttörők

Folyik már a hegesztő-elektróda szárító kemence gyártása is, melyet a csepeliek részére készítenek. A különböző infraszáritó berendezések gyártása nagy figyelmet, pontosságot, kiváló szakértelmet igényel. S ezért idegenkedtek tőle az ország más üzemeiben.

S most pergessük vissza a gyártás történetét. Hogyan küzdöttek meg az üzem munkásai a nehézségekkel.

Nagy a zaj a szeii előcsarnokban. Fúrják a vaslemezeket, reszelnek, heaesztiK a hatalmas vaskemence vázát. Készül a legújabb ir.fraszártító. A múhelyirodában tartózkodik a „vezérkar”. Csurka Miklós művezető, Czene Barnabás az egyik brigád vezetője, s a forgácsoló részleg égjük vezetője. Előttük a táblán tervrajz. Itt van Kovácsvölgyi Zoltán, az üzemi pártszervezet helyettes titkára is.

— A nehézségeken úrrá lettünk, most már gyerekjáték az egész — mondja Csurka Miklós. — Az első, a prototípus elkészítése megizzasztott mindnyáj' inkát.: Volt olyan időszak, amikor egy hónapig mindennap 14—16 órát dolgoztak az infrákat készítő brigádok munkásai. Czene elvtársnak már valóságos Kossuth-szakálla nőtt. De a többieknek is.

A brigádvezető mosolyog.

— Az úttörő munkát Láppal Pál végezte a brigádjával — folytatja a művezető. — Azóta már a duplaalagutas infraszárító kemence valamelyik berlini gyárban teljesíti a szolgálatot — jegyzi meg mosolyogva.

De nézzük, milyen hibák bukkantak elő a munka közben.

„Nem vagyok hajlandó többé...“

S maguk is újra hozzáláttak a munkához.

— Lippai elvtársat is hajtotta a vére, a szakma szeretető — jegyzi meg Czene.

„Nem bírom tovább“

— Nem tagadjuk, sokszor megakadtunk — veszi át a szót Czene. — Először is külön készítettük az infraszáritó vasvázát és a szigetelő részeket. A szigetelőszerkezetek elhajlottak. No meg a szerkesztők is megfeledkeztek egyes dolgokról, mert bizony más az élet is, meg a tervrajz is. Módosítani kellett.

És a munkások nem hátráltak. Tíz újítást és ésszerűsítést hajtottak végre az infraszárítókon. Az első berendezés, melyet a Lippai-brigád készített végre elkészült. Exportra azonban nem vált be. Ez letörte a munkásokat.

— Elkeserítette az embereket az is, hogy keveset kerestek. Márpedig, ha a „dohány” kevés, akkor baj van az alkotókedvvel is — emlékezik vissza Csurka Miklós.

— Hogy miért kevés a kereset? — adja vissza a szót Kovácsvölgyi elvtárs. —Azért, mert új munka lévén, a normás sem tudott mit kezdeni, alacsonyak voltak a százalékok, pedig a munkások szívüket, minden tudásukat beleadták. Hiába, így van, ha kísérletezünk. Az új mindig nehézségekkel jár.

Lippai kijelentette: „Nem vagyok hajlandó többé infrát gyártani. Az emberek nem tudnak keresni.” Mi tagadás, 3—400 forinttal valóban kevesebb került az infránál dolgozó munkások borítékjába, mint a kevesebb szakmunkát igénylő s végző emberek zsebébe.

— így bíztuk aztán meg

Czene elvtárs brigádját a második infraszárító kemence elkészítésével — mondja Csurka elvtárs. — Ök aztán ráhúztak. S milyenek az emberek? Lippaiék azt figyelték, hogyan „égnek” meg az új munkával Czenéék. Lippainak már volt tapasztalata, s győzött benne a szolidaritás, az emberi együttérzés. Segített.

S így hozta még közelebb egymáshoz az embereket az új gyártmány sikeréért folytatott küzdelem. Az iníraszárító berendezések egyes alkatrészeinek elkészítéséhez egy sor új, speciális szerszámot készítettek. Lippai a vaslemezek hajtogatásához, a szigetelőkhöz, Czene az inírakemence ajtóihoz, a szellőzést szabályozó zsalulemezek szabásához. Szinte minden munkásnak akadt ötlete. S így dolgoztak, hogy hírnevet szerezzenek a nyíregyházi üzemnek itthon és külföldön is. Ismerik munkájukat ma már az NDK-ban, Romániában, s talán hamarosan Indiában is.

— Nagyon meg kellett küzdeni a sikerért — néz maga elé Czene, a brigádvezető. — Talán el sem hiszi, de volt olyan emberem, amelyik miután már lehúzott 16 órát, oda állt elém, s azt mondta engedjem el, mert nem bírja tovább. Kiesett a könny a szeméből.

Győzelem!

— így van, nem tagadom — válaszolja g>rerekes restellkedéssel R. Gy. — De akkor már vagy 40 óráig voltam talpon, s a szemem nagyon fáradt volt, alig láttam. No meg várt a kislány is — vallja 1— s már rég nem találkoztam vele.

De megérte a fáradozás. Lippaiék már elnyerték a szocialista brigád címet, s Czenééknek sem sok hiányzik hozzá. S ami a fő: a brigád minden tagja segíti egymást, s a borítékok is vastagodtak.

— S még valami, a hírnév — mondja Kovácsvölgyi elvtárs. — Mert talán erre a legbüszkébbek.

El is hisszük. Hisz ök az infraszárító berendezések igazi úttörői Magyarországon.

Farkas Kálmán.

Fiatalok segítik

az árurakodást

I MÁV harca az őszi forgalom zavartalanságáért

Országosan 3.1 millió tonna áruval szállított kevesebbet as első negyedév végéig' a MÁV, mint amennyi tervében szerepelt. Azóta sikerült 632 ezer tonnára csökkenteni az adósságot

Van tehát még mit pótolnia a vasutaknak.

Az őszi hónapokban a vártnál is nagyobb az igény. 1963 októberében 9,5 millió tonna árut kellett továbbítani, most pedig 10,3 millió tonna vár elszállításra, s novemberben tovább nő a szállítandó termékek mennyisége.

A MÁV nyíregyházi kereskedelmi főnökségén is nagj' munka folyik. Jelentős terhet ró a vasútra a Göngyölegellátó Vállalat igénye, hiszen százezres tételekben kérik az almásládákat a gyümölcstermelő gazdaságok. Itt fennakadás van, mert sok kocsi hiányzik. Nagy mennyiségű exportárut továbbítanak ezekben a napokban az almatárolóból, s ehhez a MÁV minden esetben biztosítja a kocsikat. Jelentős szállításokat bonyolítanak le a Terményforgalmi Vállalatnak vetőmagból, s most érkezik az őszi mütrágyaszükséglet zöme is a községekbe.

Megnehezíti a munkát, hogy az átrakásban és szállításban segítő Autóközlekedési Vállalat teherkocsi és munkaerő hiánnyal küzd, s a FŰSZERT Vállalat sem tudja gyorsan kirakni áruját.

A vállalatok nagy többsége már úgy szervezi a munkát, hogy a vasút minél több üres vagont feüldhessen az újabb igények kielégítésére.

Így válik lehetővé, hogy a . ^gi vagonparkkal több áru jusson el rendeltetési helyére. A gyorsabb kocsiforduló elérésében segítenek a KISZ Központi Bizottsága felhívására megalakult ifjúsági szál* lítási brigádok. Október 4-én már megszervezték a szombat délutáni és a. vasárnapi szállítást. Pénteken is segített a nyíregyházi átrakóforgalomban a város tanulóifjúsága. Amennyiben szükséges, ma ia megszervezik a tanulófiatalok foglalkoztatását: a MŰM 110-es intézetének fiataljai jelentkeztek munkára.

A MÁV nyíregyházi állomásán huszonnégy óránként 150—160 vagon kirakását kell lebonyolítani.

A csúcsforgalom még ezután következik, kétszáznál is több kocsi átrakása lesz a közeli napok feladata.

Fontos ezért, hogy fokozottabban vegyék igénybe a város diákifjúságának segítségét.

A lélekbúvár

cbenye kartárs felemelte a kezét, s ekepp szólt a termelési tanácskozás részt vevőihez:

— Ne kerteljünk elvtársak, valljuk be töredelmesen, sokkal jobban menne a munka, ha hétfőn reggel nem játszanánk újra. gondolatban a vasárnapi meccset, ha hagynánk a fenébe a lóverseny esélyeit, ehelyett a termelékenység fokozására irányítanánk figyelmünket.

• — Bravó, bravó, hangzott mindenfelől, de leginkább az elnökségi asztal irányából. — Ilyen őszinte, önkritikus kartársakkal haladunk előre — jelentette ki összefoglalójában az igazgató.

milliós termelési érték,

munkáslétszám,

gyárrészlegek

a nyíregyházi gumigyárban

Múzeumi darabok — luxusáron?

Nem mindennapi szállítmány érkezett pénteken a nyíregyházi Állami, Aruház raktárába A Sport, Hangszer és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat 185/11. számú küldeménye ugyanis meg a legedzettebb kereskedelmi szakembereket is bámulatba ejtette.

Öt gycrekmclykocsi érkezett egyenként 1350 forintos árban. A kocsikat a Szegedi Tömcgcikkészítő KTSz gyártotta. A gyerekkocsik nyír! egyházi szakértői tíz éve nem láttak ilyen készítményeket. A fazon a lehető legrégibb és legprimitívebb. A kidolgozás a legdurvább, | teli kalapácsütések, satubefogások nyomaival. A kocsi csupa rozsda. A bőrvásznon — bár fehérnek küldték ide a kocsikat— nem lehet kivenni. szürke-e, vagy barna? ) tajj

Mindezeken kívül nehéz deszkatákolmány, amit tolni is lehetetlen.

Az igazgató be sem engedte a kocsikat az üzletbe, nem akarta vele rontani a kereskedelem, s egyúttal az ipar eddig kivívott jó hírét.

Szólni kell a kocsik áráról is. A Budapesti Gyermekkocsikészítő KTSz modern és szép kivitelű kocsijai 1100 forintba kerülnek. Ha a kettőt egymás mellé állítjuk, a különbség ég és a föld.

Épp ezért kérjük az OKlSZ-t: vizsgálja meg,

hogy engedték meg az ilyen kocsik gyártását, s ki árazta a szegediek e termékét. S kérdezzük a nagykereskedelmi vállalatot: hogy vette át és küldte szét az áruházaknak a kocsikat?

A meg nem történt átvételt tárgyalások, az állami költségek, az idő pazarlása követi — ki fizeti ezt meg?

(kj)

I965*ben:

250—300

I

négyszeres újabb

Két évvel ezelőtt, 1961 júliusában kezdte meg a termelést az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregysége. Az új üzemben először csak gumilabdát készítettek, de ahogy fejlődött, nőtt a gyár, úgy szaporodott a készítmények száma, emelkedett a termelési érték. Évente félmillió pettyes labda hagyja már el a gyárat. Közel fél éve folyik a szigetelőszalag készítése, megkezdték a taorillemez előállítását. Üzembe helyezték a gumifo.aalburttoió egységet, s külön műhely készíti az anyavállalatnál gyártott mélyfúró gumitömlők összeállításához szükséges bilincseket.

■ %

A gyáregység szigetelőszalag termelése már kielégíti az országos szükségletet. Jövőre pedig már exportra is jut a balkáni államokba. Fokozzák az iparban szinte nélkülözhetetlen taoril termelését is. Az értékes tömítésanyagból még behozatalra szorulunk, de jövőre már ebből is lesz exportszállítás.

A vidéki ipartelepítési program során Nyíregyházán épült gyárrészleg fejlesztésére nagy gondot fordít az Országos Gumiipari . Vállalat vezetősége. Az éves termelési érték máris megközelíti az ötvenöt-hatvanmillió forintot, de 1965-ben eléri a 250—300 milliót. Közel négyszeresére emelkedik a munkáslétszám és a jelenlegi

tíz műszaki helyett 30—90 irányít.ia majd a termelést. ■

A nagy arány ú fejlesztési programmal egyidóben gondoskodnak a megfelelő képzettségű műszaki- és szakmunkás gárda biztosításáról is. Most kezdődött meg mintegy 25—30 érettségizett fiatal felvétele. Ezeket kétéves gyakorlati munkára a budapesti gyárba küldik, miközben esti iskolában vegyipari technikusokká képezik őket. Utána a kitelepítendő újabb gyárrészlegekkel együtt vissza jönnek Nyíregyházára.

Ugyanilyen létszámmal vesznek fel nyolc általánost végzett fiatalokat négyéves gyakorlati munkára. Két évig ezek is Budapesten dolgoznak, és tanulnak, majd a vegyipari technikum kihelyezett osztályát ők már Nyíregyházán végzik és szerzik meg a technikusi oklevelet. Szakmunkásokat képeznek ki helyben is. A gyáron belüli kétéves szakmunkásképzésre több mint hatvanan jelentkeztek, elsősorban azok, akik maxis gépeken dolgoznak.

Az üzem dolgozóinak átlagos életkora harminc év korül van. Szabolcsban nagyon kevés a vegyipari képzettséggel rendelkező műszaki és fizikai dolgozó. Érthető, hogy a vállalat vezetősége elsősorban fiatalokból válogatja ki a jövendő törzsgárda tagjait, akiknek munkájára még hosszú éveken át számíthatnak.

7- ta —

Gördülő melegházak

Aluminium alkalmazástechnikai központ alakult — Ä „magyar ezüst“ felhasználásának kiterjesztése

ja üzemszerű gyártásra, szé-A hazai alumíniumipar már 'most készül arra az időre, amikor majd a tavaly megkötött magyar—szovjet alunúniumegj'ezmény eredményeként 1967-től kezdve 1930-ig fokozatosan évi 165 ezer tonnára növekszik feldolgozásra váró alumíniumkészletünk.

A felkészülés fontos részeként a Nehézipari Minisztérium és a Magyar Alumíniumipari Tröszt a gazdasági bizottság felhatalmazása ».'.apján most megalakította az alumínium alkalmazástechnikai központot. Az új szex-v feladata, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségével, a kohó- és gépipari, az építésügji és a többi tárcával együttműködve keresse — kutassa a módját: az ipar, a mezőgazdaság mely új területeire lehet kiterjeszteni az 'alumíniumfelhasználást. A székesfehérvári könnyűfémműben 8 millió forintos költséggel berendezik az alkalmazástechnikai központ mintaüzemét. Ez állítja majd elő az új alumíniumgyártmányok, gépek, berendezések, használati tárgyak- mintapéldányait, kisebb sorozatait, és íelajánl— Másnap Lebenye előlépett kontírozóból vezető könyvelővé. Negyedév telte után újból termelési tanácskozási tartottak, ahol Lebenye ilyen képpen nyilatkozott:

— Ne kerteljünk elvtársak, valljuk be töredelmesen,...

Következett a meccs és a lóverseny, kiegészítve a tvműsor végnélküli ócsárlásával Taps, dicséret, másnap előléptetés: Lebenye Kázmér helyettes főkönyvelő.

A harmadik negyedévi tanácskozáson ismét a lelkek mélyére pillantott Lebenye. Ezúttal a., női munkatársak divatvitáját vette a bonckés alá.

—- Bravó, úgy van, ilyen kartásak viselik szivükön az életszínvonal emelését.

Másnap újabb levél .,Lebenye Kázmér főkönyvelőnek.. Egy rendkívüli tanácskozáson

les körű bevezetesre az illetékes gyárnak, üzemnek.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már több érdekes feladattal bízta meg az alkalmazástechnikai központot. Az OMFB megbízásából hozzáfogott alumínium vázú melegházi terveinek kidolgozásához, nagyüzemi kertészetek részéi'e. A tervezők kihasználják az alumíniumnak azt a két előnyös tulajdonságát, hogy könnyű és szilárd, s kerekeken gördíthető alu-A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében a felsőoktatási intézmények

nappali, esti, valamint levelező tagozatain tovább tanulásra jelentkezők felkészülésének segítségére — a művészeti főiskolák, a tanító- és óvónőképző intézetek, va.amint a Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskola kivételével — valamennyi felsőoktatási intéz*

már 'az igazgatóhelyettesi

székhez jutatta hősünket. Egykori barátai hanyattesiek fényes karrierje láttán.

Lebenye Kázmér a legmagasabb vállalati fórum negyedik negyedévi tanácskozásán is a lelkek mélyén próbált búvárkodni.

— Tegyük szivünkre a kezünket, mindnyájan és különkülön is. Lám elvtársak, máris érezhetjük, gyakran felületesek, fegyelmezetlenek vagyunk, clkényelmesedünk, stb. stb.

Néma csend követte szavait. Reggel levelet talált íróasztalán: .Tekintettel töredelmes

beismerésére, ezúttal csak alacsonyabb munkakörbe helyezem... Igazgató”

Lebenye még ma is töpreng, vajon mivel gyújthatta ilyen könyörtelen haragra közvetlen felettesét.

miniumvázas meleghazakat konstruálnak, amelyeket az egyik palántaneveló helyről könnyűszerrel a másikra *ehet tolni. Az élelmiszeriparnak, ugyancsak az OMFB megbízásából, különböző hordótípusokat terveznek alumíniumból. Készül 600 literes hordótípus bor-tárolásra, 200 literes típus pedig gyümölcslevek tartására. A hordók belsejét különleges műanyaglakkal vonják be, hogy a szesz, illetve a sav ki ne kezdhesse az alumíniumot.

menyben felvételi vizsgára előkészítő' tanfolyamot keilszeivezni, hifegfelelö' számú jelentkező esetén. A felsőoktatási intézmények a helybeli lakosok • részére olyan előkészítő tanfolyamokat is indíthatnak, amelyek más helységben lévő intézmény felvételi vizsgájára készítenek elő.

írásbeli kérelem alapján a tanfolyamra az vehető fel, aki a választott, felsőoktatási intézmény nappali, esti, vagy levelező tagozatára történő jelentkezés előírt feltételeinek megfelel..

Az. előkészítő tanfolyam önköltséges, a részvételi díj több tárgyas tanfolyamon 450, egy tárgyas tanfolj’amon 230 forint. Jelentkezni lehet több tárgyas tanfolyamokra . • október 15-től november 1-ig, egy tárgyas tanfolyamokra 1964. február 10-tpl február 25-: g.

Az előkészítő tanfolyamokkal kapcsolatos egyéb tudnivalókról az egyetemek, főiskolák, illetőleg a tanácsi művelődésügyi osztályok adnak tájékoztatást.

1963. október IS.

Október 15-től lehet jelentkezni az egyetemi elikészitií tanfolyamokra