Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-13 / 240. szám
Piros almák értékes terhétől súlyosak a fák. Eltelt ismét egy év, és újra megérett Szabolcs-Szatmár egyik nagy kincse — a jonatán. A gyümölcsöskertekben lányok, asszonyok szorgos kezekkel szüretelik, osztályozzák, csomagolják a szép termést. Tehergépkocsik, vontatók szállítják az exportra csomagolt, vagy a feldolgozó helyekre induló tele ládákat. Megérett az egész évi szorgos munka, a szakértelem gyümölcse, hogy gazdagítsa a szövetkezeti tagokat, gyarapítsa a közös vagyont. S a levelek hullásával egyidőben megkezdődik majd a fiatal gyümölcsösök telepítése, hogy i tíz év múlva, húsz év múlva még gazdagabban fizessen a nyírségi homok... A megyének mintegy kétszáz. több-kevesebb gyümölcsöt termelő gazdaságában lehetne a fenti sorokkal kezdeni az újságírónak a riportját. S kétségtelen, hogy nem is esne különösebb tévedés, mert megyeszerte egyaránt nagy a szorgalom mind a gyümölcsöskertekben, mind a szántóföldeken, hogy a megtermelt javak mielőbb biztonságba kerüljenek. Ma, az alma szüretelésének az idején próbáljunk közelebb kerülni Szabolcs-Szatmár megye egész mezőgazdaságának, s ezenbelül az 'almatermesztésnek a kérdéseihez. Nem azért tesszük ezt, hogy a jonatán szüretének az ünnepét kicsinyítsük, elrontsuk, hanem azért, hogy tisztán álljon előttünk: a megye gazdasági felemelkedésének fontos, de csak egyik foka a gyümölcstermesztés. Hétköznapi egyszerűséggel úgy fejezhetnénk ki; hogy kenyérre, burgonyára, húsra, tejre van szükségünk, s ezeket az alapvető szükségleteket tegyük változatossá a gyümölccsel. Igen, ebben az esetben nem almáról, hanem gyümölcsről kell beszélnünk. Ugyanis az összességében legtöbb gyümölcsöt termelő Szabolcs- Szatmár megyében a legroszszabb a gyümölcsfogyasztásnak mind a mennyisége, mind az egész évi megoszlása. Az egyik, gyümölcstermesztéssel intenzíven foglalkozó járás párttitkára mondotta: a gyümölcs, a téli alma alapvetően befolyásolja az évenkénti 4 ^tvíagyárország 1963. október 13. gazdasági eredményeket. Ha bő az alma termés, akkor magas a jövedelem, de gyenge .termés idején jóval alatta maradhat a megyei átlagnak Feladatunk: kiküszöbölni ezt a/, ingadozást. A járási titkár pontosan. érzékeltette azt, hogy egy szövetkezet, egy járás, vagy az egész megye gazdasági szilárdsága csak akkor érhető el, ha a gazdálkodás valamennyi ■ ágában Igyekszünk biztosítani a mind nagyobb termelési eredményeket, igyekszünk szilárdítani a termelési biztonságot, hogy a természeti tényezők a legkevésbé befolyásolják a folyamatos anyagi ''"-Tielkedést. * Mi következhet mindebből? — Nem más mint az, hogy továbbra is mind több gabonát, húst. tejet, ipari növényt kell termelnünk, egyre nagyobb hozamokkal, mert csak fgy biztosítható a gazdálkodás összhangja. 4 gyümölcstermesztés és a munkaerő Sűrűn lakott megyénkben elsősorban a mezőgazdasági foglalkoztatottság fokozásával biztosíthatjuk' a dolgozóknak a munkalehetőséget. Ez a tény még akkor is fenn fog állni, ha egy-két évtized alatt megháromszorozódik a megye ipara, márcsak azért is, mert ennek az iparnak jelentős hányada mezőgazdasági jellegű lesz. x Tévedés lenne azt hinni, hogy a gyümölcs — közelebbi d e j én ről a téli alma — termesztése fogja biztosítani a meglévő munkaerő foglalkoztatottságát. Éspedig azért nem, mert egész évben viszonylag kevés az almatermesztés munkaerőszükséglete, de a szüret idején — szeptember és október hónapokban — viszont a jelenleg legmagasabb gépi- és emberi erő munkaszervezése mellett is igen megemelkedik a munkaerő igény. A Nyírmadai Állami Gazdaságban — ahol az ország legjobban gépesített gyümölcsszürete és feldolgozá7 sa folyik —, száz mázsa alma feldolgozásához,, szürettől az értékesítésig egy ember ötven munkanapjára van szükség. A megye termelőszövetkezeteiben 1963-ban 10—12 000 munkást Köt le az alma szüreti munkája. Ez azért magasabb a nyírmadai példától, mert a szövetkezed gazdaságokban minimális a szüret és feldolgozás gépesítettsége. A húszéves gyümölcstermesztési terv szerint 25 év múlva — a mostani legmagasabb gépesítettség mellett — 40 000 (negyvenezer!) dolgozó munkáját igényli ősszel, két hónapon át az alma betakarítása. A gabona-, kukorica-, burgonya- és egyéb növények termesztése is mind jobban gépesített lesz. Tehát a mezőgazdasági termelésnek olyan összhangját kell megteremteni, hogy rövldebb távlatban is. a 80—100 ezer szövetkezeti dolgozónak egész évben folyamatosan lehessen munkát biztositani. A dohánytermesztés, az öntözéses gazdálkodás mind nagyobb mérvű kibontakozása egyrészt segíti ennek a kérdésnek a megoldását. A gyümölcs- és szőlőtermelés is ilyen ága a gazdálkodásnak. A gyümölcstermesztésben viszont át kell szakítani azt a szinte lokálpatrióta szemléletet, hogy csupán a téli alma a gyümölcs megyénkben. Az elmúlt tíz esztendő, és a mostani évek egyre tervszerűbb gyümölcsgazdálkodása még mindig magán viseli az egyoldalúságot: a tervekből többé-kevésbé csak a téli alma telepítése); .valósulnak meg, s eddig igen gyengén haladt a folyamatos gyümölcsellátás és az egyenletesebb foglalkoztatottság érdekében nélkülözhetetlen nyári gyümölcsfélék, a bogyós gyümölcsök telepítése. Gondoljunk a konzervgyár igényeire is A szamóca, málna, ribizke, pöszméte, ezentúl a barack (őszibarack),, kajszi, cseresznye, meggy és szilva nagyüzemi termesztése az almával foglalkozó szövetkezetekben elengedhetetlen. A helyi fogyasztásban a szamóca és cseresznye biztosítja tavaszszal, a vitaminszegénnyé vált időszakban az első gyümölcsöt. A meggy, málna, ribizke hidalja át a nyár elejét, amíg megjelenik — és jó fajtaválasztással — őszig rendelkezésre áll a barack, közben érik a kajszi és más nyári-őszi gyümölcs. Csakis így szüntethető meg a megyében az az állapot, hogy szeptember-december hónapokban — de az is csak egyes körzetekben — viszonylag bőséges a gyümölcsellátás, decembertől szeptemberig a nyári gyümölcsök elégtelensége miatt rossz a fogyasztás megoszlása. A bogyós és egyéb nyári gyümölcsök termesztése — leginkább a szürete — komoly mennyiségű munkaerőt igényelhet, folyamatos munkát biztosít a nem teljes munkaképességű idős embereknek és a fiataloknak. A fentebb említett gépesítettség növelése a szántóföldi termelésben néhány év múlva nem fog sok kézi munkaerőt igényelni sem a tavaszi vetéseknél, sem a növényápolásnál. így kézenfekvő, hogy a zöldségtermesztés és a nyári gyümölcsök gondozása, termésének betakarítása fogja lehetővé tenni a folyamatos munkát. A véglegesen elkészülő és később még minden bizonynyal épülő konzervgyár — és konzervgyárak — Igen fontos alapanyaga mind á bogyósok, mind a többi nyári gyümölcs. De nem csupán konzervként jelentkezik számottevő exportlehetőség a nyári gyümölcsökből. hanem nyersen való fogyasztás formájában is. És hogy csak példaként jegyezzük meg: az őszibaracknak nagyobb az egységnyi területre jutó exportértéke mint a téli almának. Részesedés a mezőgazdasági termelésből Ismen az, hogy megyén* gyümölcstermesztése országosan nem jelentéktelen, s fon; tossága a tervek valóra - váltásával fokozódik. Az ország téli almájának mintegy felét, almaexportjának kétharmadát — négyötödét adja a m'egye. A megye mezőgazdaságilag hasznosított- területének körülbelül öt százalékán van .Jkümölcsös. s ez a terület az oszszes nyers termelési : értékűek ezekben az években 15—25 százalékáig részesedik, Húsz év múlva a gyümölcsös,ok területi aránya elérj a, 17 százalékot. A termelési érték alakulásában akkor lesz egészséges a fejlődés, ha ezzel párhuzamosan nő más terrrjelési ágak jövedelme is. A nyers termelési értéken belül igen lényeges a gyümölcsnél az exportérték. Ez minőségben — 70—90 százalékos exportaránnyal — .megközelíti az egy holdra . jutó maximumot, de a terméshozamok növekedésével megkétszerezhető. A szabolcsi . jól kezelt nagyüzemi gyümölcskertek egy gyümölcstermelőre eső devizaforint hozama megközelíti az ipari munkásét. Tehát a gyümölcs, exporthozam tekintetében „ipar”-a -javából, s a belföldi ellátás szempontjából is igen jelentős. Ma még az évenkénti 'gyümölcshozam (almatermés) 'ingadozó: jó termő éveket roszszak követnek. A tudománynak és a termelő üzemnek egyaránt elsőrendű ■' feladata ennek az ingadozásnak á megszüntetése — az állandó ’fiozamnövekedéssel együtt. Az idén rhár meg fogja haladni a megye termelőszövetkezeteiben az ezer holdat a törpe gyümölcsösök telepítése, amely a gyümölcstermesztésnek ez idő szerint legfejlettebb nagyüzemi formája. Hektáronként 750 mázsa termés A fenti számot inkább kuriózumként említhetjük, de viszont azt sejteti, hogy a fejlődésben nincs, nem lekét megállás, mint mondani szokás, „a mezőgazdasági hozamok terén nincs plafon”. • A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet " újíehértói gyümölcstermesztési osztályé* Nagy Dániel, az Elnöki Tanács tagja, szabolcsi látogatása alkalmával megyei szakemberekkel beszélgetett a gyümölcsterm esztcsröl.
