Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-08 / 235. szám
Ne zavarják Algéria szocialista fejlődését Ben Bella nyilatkozata Párizs (MTI): A Reuter hírügynökség tájékoztatása szerint Ben Bella algériai államelnök nyilatkozott a Libération című francia lap tudósítójának, beszélt a hazájában kialakult helyzetről. Elítélte a kabiliai pártütést, kijelentette, szó sem lehet arról, hogy tárgyaljon Ait Ahmeddel, a lázadók vezérével. Ait Ahmed a kalandorság útjára tért — hangoztatta. Az algériai államfő rámutatott azonban arra, hogy az algériai problémát higgadtan, békésen szándékozik megoldani. Természetszerűen nem engedhető meg, hogy az ország bármelyik része is kikerüljön a központi kormány fennhatósága alól. Ben' Bella többek között elmondotta-október 25-én megtartják a parasztok országos kongresszusát. Ezen a kollektív gazdaságok eredmé nyeit és hibáit vizsgálják meg, hogy kijelöljék a fejlődés további útját. A közelmúltban történt államosítások után, most a dohánygyártáson a sor — mondotta a köztársasági elnök. Hangoztatta, Algéria hű marad a Franciaországgal való együttműködéshez, az eviami egyezmény azonban már nem felel meg a jelenlegi helyzetnek. A kormány például szívesen lát több francia tanítót, a francia magántulajdonnak azonban már nincsen helye Algériában. A francia állami tulajdon más probléma. Megígértem — hangoztatta Ben Bella, hogy nem államosítjuk a szaharai olajat, Algériának azonban igazságos részt kell kapni a jövedelemből, ezt FranciaországWashington beavatkozik Venezuela bel ügyei be? London (TASZSZ) A lapok figyelme különösen a venezuelai helyzetre irányul, mert ott a Betancourt-kormány részéről a haladó erők ellen foganatosított tömeges megtorlások miatt válságossá vált a helyzet. A New York Herald Tribune legújabb számában arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok kormánya „nem tűrné el a legjobb latin-amerikai kormány, a Betancourt-kormány bukását” és megdöntése esetén nem riadna vissza a közvetlen fegyveres beavatkozástól sem. A lap washingtoni tudósítója azt írja, hogy az amerikai főváros vezető köreiben figyelmeztették a venezuelai katonai vezetőket* hogy ha „valamit megpróbálnak Betancourt eltet, akkor nem maradna el a vérontás. Az Egyesült Államok azért küldene csapatokat Venezuelába — írja a tudósító —, hogy „megvédje a hatalmas köotajíinomátökat, amelyeknek nagy része az Egyesült Államok tulajdona”, Ilyen formán az Egyesült Államoknak azért van szüksége Betancourtra, hogy a venezuelai kőolaj kiaknázását, a nép könyörtelen kizsákmányolását és az ebből származó hatalmas dollárjövedelmet biztosítsa az észak-amerikaiak számára. nak meg kell értenie. Én is megértem Franciaország függetlenségi politikáját — mondotta —, ugyanakkor természetesen helytelenítem, ha az a nemzetközi együttélés ellen irányul, mint ahogyan azt a moszkvai egyezmény elutasítása és a diemista-rendszer támogatása mutatja. „Ben Bella kijelentette, II. Hasszánnal való találkozása a marokkói király kérésére jön létre. — Nincs okom arra. hogy visszautasítsam a találkozást — mondotta —, de azt kívánom, hogy ne zavarják Algéria szocialista fejlődését, ebben a kérdésben nem alkuszom — jelentette ki az Algériai Köztársaság elnöke. vi i-TsUi hírügynökségek jelentéseikben elmondják, hogy a zendülők vezetői Kabiliában folytatják „tartományjárásukat”. El Hadzs ezredes vasárnap este Béni Yennyben 2000 főnyi tömeg előtt tartott újabb kardcsörtető beszédet és ebben hangoztatta, hogy a rendszer minden eszközzel, ha kell, fegyverrel is meg akarja dönteni. Hevesen szidalmazta az algériai kormányt és Ben Bella elnököt, diktátornak nevezte. Ait Ahmed, a másik lázadó vezér azt állította, hogy Ben Bella „oroszországi” mintára akarja végrehajtani forradalmát- Algériában. Amit Ahmed még bejelentette, hogy pénzt gyűjtsenek össze a kereskedőktől és a katonáktól mozgalmuk céljaira. A Telstar nem tudta hösvetíteni U 1 hant beszédét Genf, (MTI): A mesterséges égitestek táv közlési lehetőségeinek megvitatására hétfőn a Nemzetközi Távközlési Unió 170 tagállamának 400 képviselője gyűlt össze Genfben. Az előreláthatólag öt hétig tartó tanácskozás egyik fő feladata: rádióhullámokat biztosítani a mesterséges bolygókkal való öszszeköttetés részére. A nagy érdeklődéssel kisért értekezlet megnyitóját kínos közjáték zavarta meg A rendezők azt tervezték, hogy U Thant ENSZ főtitkár a világszervezet New York-i székházából az amerikai Telstar távközlési mesterséges bolygó közvetítésével „egyenes adásban” szól a részt vevőkhöz. A konferencia nagytermében elhelyezett televíziós készülékek képernyőin azonban csaknem fél óráig hiába lesték izgatot tan a küldöttek. Végül is csak egy francia technikus zavart hadarását lehetett hallani: „Figyelem, Georges! Rosszul számítottáik ki a pályát. Nem megy a dolog ... P* A Ziergiebel: Esentem/ek sorokban SZÓFIA: Szombaton délelőtt ismét új üzemet avattak a bolgár fővárosban: a párt és a kormány képviselőinek jelenlétében átadták rendeltetésének a szófiai „szeptember 6. villamostargonca-gyárat”. Az üzem a szocialista országok közötti munkamegosztás eredménye, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ugyanis Bulgáriára bízta az elektromos targoncák gyártását. MOSZKVA: A nyugatnémet kormány acélcső embargója sem tudta megakadályozni az uráli nagyipar szempontjából hatalmas jelentőségű buhara-urali földgázvezeték felépítését: az egy méter átmérőjű, csaknem 2000 kilométer hosszúságú óriás csővezeték építőinek két csoportja Cseljabinszk mellett találkozott és befejezte a vezeték hegesztését. A középázsiai sivatagokon, a kazah sztyeppéken keresztül, az uráli hegyekig húzódó vezetéken két hónappal a határidő előtt, november 7-ére megindulhat a földgáz. A vezetéket később meghosszabbítják Cseljabinszktől Szverdlovszkig, az Ural vidék legnagyobb városáig. TEGUCIGALPA: Este érkezett jelentések szerint szombaton háromórás tűzharc volt Honduras fővárosában a jobboldali katonai junta csapatai és a megdöntött kormányhoz hű nemzetőrség alakulatai között — közli a Prensa Latina hírügynökség. A UPI arról tudósít, hogy a harcokban 12 személy elesett, 15 pedig megsebesült. RIO DE JANEIRO: A brazil kongresszusban már két nap óta tart az ostromállapot bevezetéséről szóló elnöki üzenet vitája. A jobboldali pártok módosítani akarják Goulart javaslatát, mégpedig azzal a céllal, hogy még az ostromállapot bevezetése esetén se foganatosítsanak semmiféle intézkedést Lacerda és De Barras ellen. A haladó szervezetek elvben helytelenítik az ostromállapot bevezetését, követelik a demokratikus szabadságjogok fenntartását és kibővítését, egyszersmind azonban sürgetik más eszközökkel való megbüntetését azoknak, akik kiélezik a feszültséget. Külpolitikai szél jegyit t A; Kinek a biztonsága? Vannak pillanatok, amikor az ember nem érti, amit ol vas. Most például azt az egyébként szabatos magyarsággal megfogalmazott jelentést nem, értjük, amely az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szerdai ülésének eseményeit ismerteti. Az ülésen ugyanis McNamara hadügyminiszter és Tayior tábornok dél-vietnami szemleútjának eredményeit vitatták meg. Dél-Vietnam pedig a térkép tanúsága szerint legalább egy óceánnyira fekszik az Egyesült Államoktól. Akkor viszont miért az amerikai Nemzetbiztonsági Tanácskozás foglalkozik az ottani helyzettel? Hiszen, ha jól értjük a Nemzetbiztonsági Tanács neve azt jelzi, hogy egy (és nem több) nemzet, jelen esetben az amerikai nemzet biztonságát vigyázza. Minthogy azonban a dél-vietnami partizánok, bármilyen hősiesen harcolnak i lélekszámúkkal és felszerel süknél fogva sem fenyegetőt tik — a Csendes-óceán túlpartján fekvő Egyesült AlU mókát, a Nemzetbiztonság Tanácsnak aligha lehet oka c. aggodalomra. De, amikor mi sodszor és tüzetesebben olvai suk a jelentést, kiderül, hog az amerikai Nemzetbiztonság Tanácsot voltaképpen nem i az amerikai nemzetbiztonsá jövője aggasztja, hanem a - dél-vietnamié. „Dél-Vietnar biztonsága az Egyesült Álla mok érdeklődésének homlok terében áll” — mondja a Fe hér Ház hivatalos közlemény a Nemzetbiztonsági Tanáé üléséről. De vajon miért foglalkozil az amerikai Nemzetbiztonság Tanács — a dél-vietnami nemzetbiztonsággal ? Hiába: vannak egészen furcsa dolgok... Elhagyott király, megszökött liáremhölgy Ibn Szaud király, Szaud- Arábia agg uralkodója, aki harmincnégy feleségével együtt hosszabb ideig tartózkodott Bécsben, hazautazott Afrikába. Kísérete, népes családja azonban megapadt az osztrák fővárosban, két háremhölgy — akiket csak az európai szeméremérzés miatt nevezett feleségnek — megszökött. A dolog úgy történt, hogy az elutazás napjának reggelén a Sacher Szállóban, amelynek két emeletét foglalta le a király, hiába keresték a két háremhölgyet. A király topotzékolt mérgében, házi testőrsége eszeveszett nyomozásba kezdett, hiába. A két hölgy — Taodike és Saph.tr.-i — nem került elő. A két legszebb, legifjabb feleség. Battuta tábornok •— minthogy egyebet nem tehetett — átvette azt a levelet, amelyet Taodike küldött lön Szaudnak. Az odasereglett újságíróknak Taodike azt mondotta, megírta a levélben a királynak, hogy reméli minden „feleség” tanul a példából és elhagyja a szégyenletes háreméletei, a megalázó „selyemarany nyomorúságot”. Ez négy-öt napja történt, a hírek szerint Batíute tábornok még mindig Bécsben van. nem indult haza c levéllel. Valószínűleg nem a megszökött hölgyekre vár, őket nem viheti. A tábornok a saját nyakát félti, mert mint a lapok írják, Szaud király megígérte neki, hogy leülteti a fejét (ez a középkori fenyegetőzés korántsem túlzás abban az országban), ha nélkülük tér vissza. Lehet, hogy a tábornok is követi Taodike ás Saphira példáját? SzSgesdrAt mögött a lakosság kétharmada Dél-Vietnamhan Dtem mégis tisztára igyekszik mosni kormányát SEBHELYES auú Milyen jó* hogy Kari az utolsó pillanatban még figyelmeztetett a fogkefére. Tíz perc múlva egy maréknyi celluloidszál hevert a deszkán. Most még fát kellett tüzesíteni. A fahasábot teljes erőyel a deszkához dörzsöltem. Látni nem láttam semmit, de kicsit később világosan érezhető voit az elszenesedő fa szaga. Dobogott a szívem, amikor a forgácsokért nyúltam. Vajon sikerült-e? Még egyszer összedörzsöltem a fákat, és rászórtam a celluloidszálakat- Hirtelen láng csapott fel, és újra ki is aludt Hol a széna? A deszka picit parázslóit Belefújtam a parázsba, és közben a széna után tapogatóztam. Végre megtaláltam. Semmi' sem ment előírásszerűén, a száraz szénát a fellobbanó lángon kellett volna meggyújtanom. De a deszka még mindig izzott. Óvatosan a parázsra szórtam a szénát, ráfújtam, és végre, kínos másodpercek után, fényes lánggal égett- Elegendő volt ahhoz, hogy a faforgácsokat meggyújtsa. Égett a tüzem. A kunyhóban világos lett és meleg. Az ajtót kissé nyitva hagytam, hogy a füst kitódulhasson rajta, örömömben, hogy ilyen jól sikerült tüzet rakni, majdnem elfelejtettem, hol vagyok. Levetettem a nedves ruháimat, és egy deszkára akasztottam őket Aztán hátizsákomból elővettem az utolsó kukorieacsövet, a tűz mellé ültem, és farkasétvággyal elfogyasztottam a szemeket„Igazán csodálatos tűz ez — mondtam magamnak —, így már tudnék idefönn élni. Csak krumplira volna még szükségem. Milyen pompás ízű is a krumpli, ha forró hamuba rakja az ember. Ó, régen, krumpliszedéskor mi gyerekek mindig így sütöttük a krumplit. Ss még mi mindent lehetett belőle készíteni. Lángost, galuskát, sült krumplit, krumplis fánkot, pórét...” Ha Kari hallaná ezt, összeszidna. Ilyen teljesíthetetlen kívánságok csak eltérítik az embert céljától, magyarázná- A cellában ez a cél a kihallgatásra való felkészülés volt, később a szökés előkészítése. És most? A határ. De amíg elérem, élnem kell. Holnap, jókor reggel le kell mennem a völgybe. Kenyér, ha csak elegendő kenyerem lenne! Amellett nem sok kellene ahhoz, hogy elegendő élelmiszerem legyen, de gyáva vagyok, nincs tehetségem a lopáshoz. A parasztok kamrái tele vannak, pekik mindig van mit enniük. Ha megtömhetném a hátizsákom kenyérrel, liszttel krumplival és szalonnával vagy zsíiTal, akkor nyolc napig idefönn maradnék, « csak aludnék, ennék, és megint aludnék-.. Tudom, igazad van, Kari. Ez itt nem játék. Holnap ki kell tudnom, hol a határ. De hogyan? Nem állíthatok meg egyszerűen egy emberi, hogy megkérdezzem, hogy hol svájci határ. Igen, ha ma még egyszer találkoztam volna azzal a lánnyal..Ezért a gondolatért is szidnál, barátom, és még csak nem is szólhatnék miatt^ semmit. Te biztosan másképpen tettél volna — sör helyett például gyufát kértél volna, és Mária közömbös lett volna számodra... , Tüzem kialvással fenyegetett- Egy kis fát tettem rá, a többi deszkából pedig priccsfélét építettem magamnak. A hideg talaj miatt a lobogó tűz ellenére sem tudtam elaludni. Képzeletem félálmomat szörnyű víziókkal népesítette be. A sebhelyes állt előttem, és tárgyilagos hangon megparancsolta, hogy vetkőzzem le. „Muzsikus, ma elégetnek, mert Auschwitzban vagyunk. Általában ezt barátom, Franz Ferdinand Höss, SS-parancsnok szokta elintézni, -de hát téged és ezt a Bändert különösen szeretlek. Bänder már ég, hallod, hogy ropognak a csontjai? Siess, vetkőzz le egészen, mert a ruháidra szükségünk van az ócskaruha gyűjtéshez- Egész szépen összeszaggattad őket menekülés közben. És most be veled!” Felordítottam. Egy izzó fadarab meggyújtotta az ingemet. Az ajtóhoz rohantam, és egy marék havat szorítottam az égési sebre. Ruháim még nem voltak egészen szárazak, mégis felöltöttem őket, és újra a tűz mellé feküdtem. A fáradtság elhatalmasodott rajtam. Egy óra tájt a sebhely es táviratot kapott- A távirat a schönwiesi csendőrállomástól jött. A sebhelyes először csak átfutotta, aztán a személyleírás felkeltette érdeklődését. Egy csendőrőrjárat jelentése volt, amely Schönwiesnél megfigyelt és nyomon követett egy idegent. A jelentés hez Huber vendéglős leírását csatolták, ez az idegent a következőképpen írta le: nagyon elvadult, szőke haj, mintegy 1,65 méter magas, keskeny arc, városias kiejtés. Az idegen öltözéke szürkéskék volt. Ezenkívül egy ócska, színehagyott filckalapja és Az ENSZ-közgyűlés dél-vietnami vitájának kezdete előtt, vasárnap este és hétfőn délelőtt a saigoni rendszer két vezetője — Nhu asszony, akit sokan Dél-Vietnam szürke .eminenciásának tartanak, valamint Ngo Dinh Diem elnök — kísérletet tett a kormánypolitika fehérre mosására. Diem elnök az újonnan megválasztott parlament megnyitó ülésén azt fejtegette hétfőn, hogy kormánya megnyeri a egy rongyokból összefoltozott hátizsákja volt. A sebhelyes magához hívatta Scharführert— Igaza volt, Partu — mondta savanyú arccal —, fussa csak át e§t a táviratot. A Scharführer elolvasta. — Ez kétségkívül Seiser. Nem értem, hogy juthatott ilyen messzire. — Nyilván a hegyeken vette útját — Sebhelyes egy térképhez lépett. — Itt van Schönwies. Mindig az Inn mentén haladt Holnap eléri a határövezetet Eszerint itt, Finstermünznél kell felbukkannia, hacsak már előbb el nem kapjuk, ami nagyon valószínű. Ilyen rongyokban, mint amilyeneket hord, még ezek a csendőrtrottlik és a határőrség önkéntes segítői is felismerik. — És, ha a paznauni völgyön átmegy? — Nem hiszem. Nincsenek cinkosai, akik ezt az utat megmutathatnák neki, különben nem érte volna az a baleset Schönwiesnél. Tehát az Inn az egyedüli útmutatója, az pedig szükségképpen Finstermünze vezeti- Küldjön jelentést a határállomásnak, Partu. A szakaszparancsnok von Henneberg Sturmbahnführer — egyébként annak a lovagkeresztes von Hennebert ezredesnek testvére, aki most Oroszországban hallat magáról. Azonkívül jelentést küldünk minden csendőrállomásnak. Negyvennyolc órán belül magam előtt akarom látni a disznót! (Folytatjuk.) polgárháborút, s kijelentette, hogy a kormánycsapatok ellentámadásba mentek át a szabadságharcosokkal szemben. Diemék statisztikája szerint 1962. januárjától 1963. júliusáig a kormánycsapatok 4124 halottat vesztettek, mig a partizánok száma állítólag 6362. A beszédből kitűnt, hogy Dél-Vietnam 15 millió lakosa közül immár 10 millió szögesdróttal körülvett, úgynevezett stratégiai fainban él. A kormány terve szerint 11 864 ilyen „stratégiai falunak” nevezett munkatábort kei! létesíteni a teljes falusi lakosság elhelyezésére: ebből eddig 8000 épült fel. Az elnök ezután felhívta a népet, „hozzon újabb áldozatokat a szabadságért és a kommunizmus feletti győzelemért.” Érdekes adatokat árultak el a költségvetésről szóló kormányközlések is. Az 1964-es költségvetés 28 500 millió piaszter lesz, másfél milliárdda! több, mint 1963-ban. A költségvetés 52 százalékát katonai kiadásra fordítják. Ez körülbelül a Dél-Vietnamnak nyújtott amerikai segély összegének: idén az amerikaiak a költségvetési kiadások felét fedezték. Diem .elnök igyekezett tisztára mosni a kormányt « budhisták ellen indított terrorkampánnyal kapcsolatban, különös tekintettel az ENSZ- közgyűlés vitájára-Noha legutóbb szombaton tiltakozott önkéntes máglyahalállal egy buddhista szerzetes a buddhistákat sújtó elnyomó intézkedések ellen, az eínök kijelentette, hogy a buddhista problémát megoldották. Hozzáfűzte, hogy az egész „buddhista ügyet” a kommunisták „hozták össze”. A kormány sajnálja, hogy a kérdést az ENSZ elé vitték. 2 ^fa^rorsaáf 1963. október 8.