Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-08 / 235. szám
SZOMBAT DÉLUTÁN Huszonegy nyíregyházi ipari tanuló kapaszkodott fel szombaton délután 3 órakor négy cukorrépával megrakott vagon tetejére. a kisvasúti rakodónál. A vasút hívta őket: segítsenek á Lakni a terményt, hadd indít k el a szerelvényt időben Szerencsre, ne álljanak a k :>ik. Alighogy munkához láttak a fiúk, eleredt az ■ eső. A fiúk nem tágítottak. Néhány óra alatt végeztek, indíthat’ák a 400 : mázsa cukorrépát a gyárba. A megürült kisvasúti vagonokat a vasutasok azonnal telerakták szénnel: ez a szállítmány is útnak indulhatott a Tisza-parti falvak felé. Kormányunk szeptember 26-án hozott határozatot a szállítás meggyorsítására. Néhány nap múlva napvilágot látott a KISZ Központi Bizottság felhívása a fiatalokhoz: erejükhöz mérten segítsék ezt a fontos munkát. Szombaton a nyíregyházi KISZ-bizottságon még csak a terveket egyeztették, s délután az ipari tanulók már munkásruhát öltöttek. Feláldozták pihenésre, szórakozásra szánt idejüket, de megmozgattak négy vagon cukorrépát. íme, így válik gyakorlati valósággá a kivánalom. Már szóltunk korábban a gépkocsivezetőkről, akik vasárnaponként is búcsút vesznek családjaiktól, hogy törlesszék az év eleji elmaradást. Különös öröm, hogy a népgazdaságot érzékenyen érintő nagy őszi szállítások idején hű társakra találnak fiataljainkban. Megyénk fiataljai már számtalanszor megmutatták: a rendkívüli helyzetben rendkívüli helytállásra képesek. Nemcsak a nyári építőtáborokban, de az aratás, az őszi betakarítás és vetés munkáiban is bizonyítják tennialkarásukafc És most újabb kérésnek igyekeznek eleget tenni. Jóllehet, még több száz és több ezer nyírségi fiatal szorgoskodik a szántóföldeken, a gyümölcsösökben, jut erejükből a szállítás segítségére is. Október 5-én a városi KISZ- bizottságon vázolták a vasutasok nehézségeiket. Segélykérésük meghallgatásra talált: a MŰM 110-es intézet, a Vasvári Pál . gimnázium és a pénzügyi technikum diákjaiból nyomban 5 kénszenléti brigád alakult. ígérték, a legelső telefonhívásra kisietnek a rakodáshoz, legyen bár szombat, vagy vasárnap. Ha ez a száz fő kevésnek bizonyul, újabb csoport vonul ki a főiskoláról és a Petőfi diákotthonból. Csupán közelítenénk az igazságot, ha úgy vélnénk: szívesen mennek a fiatalok, mert jól megfizetik őket Diákjaink többsége megértette, itt most másról van szó. Arról, hogy a vasút egyedül nem képes megbirkózni a nagy feladattal, igényli a támogatást. Talán a cukorgyár nem tudja meg, hogy 21 ipari tanuló nagy igyekezettel dolgozott szombaton, esőben, sötétedésig. És talán azok a Tisza mentiek sem értesülnek tettükről, akik éppen így jutottak téli tüzelőhöz. De a népgazdaság eredményeinek alakulásánál tisztán kiviláglik ez a cselekedet. S ha a diákokhoz hasonlóan az ipari üzemekben is minél előbb megalakulnak a tevékeny kénszenléti ifjúsági brigádok, a ma még sok problémát okozó rakodás kevésbé gátolja gazdasági vérkeringésünket. A. S. 1968-ig felépül a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Elkészült á beruházási program Nyolcszintes főépület, 52 méter magas diákszálló . A Sóstói út baloldalán a stadiont elhagyva ma még magas tölgyek, vegyes cserjék zöldednek, de nemsokára nemesebb növények, örökzöldek váltják fel őket, s az úttól mintegy 150 méterre merész vonalú vasbeton épületek nőnek majd ki a földből, ha épül az új Nyíregyházi Tanárképző Főiskola. Építkezés 120 millióból Rövidesen megkezdődnek a munkák- Megindul a több, mint 120 milliós építkezés. A főiskola jelenlegi épületében rögtönzött kiállítás van most: az elkészült tervekkel, látszatl képekkel és műszaki rajzokkal ismerkednek a főiskola oktatói,' hallgatói. A' táblák között mindig vidáman, felvilágosításra készen , otthonosan mozog az ÉM Közép ülettervező Vállalat főmérnöke, Pintér Béla, a nyíregyházi főiskola tervezője. — A beruházási tervdokumentáció többnyire elkészült már, jóváhagyás előtt áll. Most ismét az oktatókon és első ízben a hallgatókon a sor, hogy elmondják, mit hogyan szeretnének, hiszen ezen múlik milyen diákélet alakulhat majd ki ezen a főiskolán — mondja a főmérnök. Tőle tudjuk meg, hogy egé3Z kis várost építenek az erdőbe. 15 holdra tervezték a főiskola épületkomplexumát-A Sóstói útról (mintegy 150 méteres gépkocsi 'úton, s mellette három méter széles, modern, higanygőz kandeláberekkel szegélyezett járdán érhetjük majd el a főépületet. Ballra a könyvtár, jobbra a gyakorló általános iskola. A három épület egy nagy területű impozáns díszudvart fog közre. A főépület, amely betonból ós üvegből . épül fel, nyolcszintes lesz, benne kapnak helyet a gazdasági hivatal, az igazgatóság és a különféle elméleti tanszékek. Ebben az épületben lesz még egy háromszáz, két 150 és öt százy személyes előadóterem, valamint a díszterem is. Gyorslift A diákszálló a főépület város felőli részéhez csatlakozik. A háromszáz személyes férfiszálló négyemeletes, míg a hatszáz fős leányszálló a jelenlegi tervek szerint 16 emeletes lesz, egyaránt háromszemélyes szobákkal, amelyekhez előszoba, hideg-meieg mosdó, beépített szekrények tartoznak- Minden szinten társalgó, zuhanyozó szolgálja maid a hallgatók kényelmét. A tekintélyes, 52,5 m magasba pedig a 40 személyes normál lifteken kívül gyorsliftek is szállítják majd a hallgatókat, és így nem egészen egy perc alatt teszik _ meg a 16 emeletnyi utat-’ A diákszállóhoz modem önkiszolgáló étterem csatlakozik, amely naponta mintegy négyezer adag ételt szolgál majd fel. Négy év építkezés A sportolóknak és leendő testnevelés szakosoknak is bőven lesz lehetőségük a fejlődésre, hiszen nagyszerű sportlétesítmények szerepelnek a tervekben. Többek között két nagy és egy kisebb tornaterem, 33 méteres uszoda, labdarúgó-, kézi-, kosár-, röplabdapálya áll majd rendelkezésükre. A központi épületeken kívül még sok más létesítmény is készül, így a mezőgazdasági tanszéknek hatholdas kis gazdaságot létesítenek, sétányokat építenek. Télen az egész épületkomplexum fűtését távfűtéssel oldják meg- Az esztétikus külsőhöz képzőművészeti alkotások — köztük több szobor — is hozzájárul. Az építkezések 1964-ben megkezdődnek és munkások százai dolgoznak majd, hogy 1968-ban teljes egészében meg. kezdődhessen az oktatás uj főiskolánkban. Marik Sándor. Korszerűsítik a 181 éves tiszaberceíi zsilipet Éjjel-nappal dolgoznak a betonozok — Fel'» készülés 100 000 hold belvízvédelemére Száz évvel ezelőtt épült meg Tiszabercelen a Felső-Szabolcs belvízvédelmet szolgáló zsilip rendszer, hogy gravitációs úton a Tiszába juttassa a mintegy 100 ezer kat'asztrális hold felesleges vizét. Húsz évvel később két nagy teljesítményű gőzgépmeghajtású szivattyút is kapott a telep, hogy a Tisza magas vízállása esetén Is a folyóba juttathassák a gyűjtőcsatorna vizét. Azonban az idő vasfoga már megviselte a gépeket és a berendezést. Különösen' á Tisza magasabb vízállását biztosító Tlszalökl Duzzasztómű üzembe helyezése után kellett egyre nagyobb tömegű bslvi zet beemelni a Tiszába gépek segítségével. A nyolcvanéves gépek segítségére, a biztonság fokozására pár évvel szelőit újabb gépházat építettek és ott két kisebb teljesítményű Diesel-motoros szivattyút helyeztek üzembe. A két szi-Vetnck a kéki Búzakalász Tsz-bcn. Hammel foto. Szabados András az elnöki szobában Újszerűén vart berendezve az apagyi Hunyadi Tsz irodájában az elnöki szoba. Nem bútorzattal — nincs abban kifogás —, hanem egyébképpen. Az asztal szélén öt dobozban már arasznyira nőtt, kísérletre csíráztatott árpa, rozs, búza zöldéit; a falon szegekre akasztva öt pár óriás, suskálkkal össze kötött karvastagságú tengeri cső, köztük nyolc csomóban kívánatos színű és nagyságú dohánylevelek, meg méter-magas „lapos” csillagfűrt szárastól; egy másik asztalon tucatnyi krumpli, zöldpaprika, paradicsom, kétökölnyire nőtt gyönyörű körték, almák... Szinte minden megtalálható a szobában, amit a szövetkezet közös határában termel, s a minták egyúttal azt is mutatják, hol'tartanak az őszi munkákkal. Abban pedig egyáltalán nincs szégyellni való, sőt A baktalóránthózi járási tanács frissen érkezett értékelő leveléből M. Tóth József elnök éppen azt állapíthatja meg, mennyire jó érzés a falu nevét Cső Mélyen, a többieket megelőzve látni. Bejelentés az elnöknek Ekkor nyílik az ajtó. öregségében is ’ magas, vállas férfi lép be. Csendes nyugalommal bele ül az egyik mély, pámás borszékbe. — Mi járatban András bátyám? — szól az' elnök. Szabados András jobb kezét ökölbe fogja és feltartja. — Látod? — Látom. De... mit? Az öreg csak tartja a kezét, nézi. . , — Reszket. A fázástól. Kira zott ma hajnalra a hideg. A fene aki megette. Miatta nem tudtam reggel jönni munkára. Hát ezt közlöm veled, elnök elvtárs. Hogy, hogy vagyok. _ — Volt az orvoshoz András bátvám? Menjen el hozzá. Megrántja dús szemöldökét. Jobb kezpt visszahelyezi maga mellé. — Nem megyek — jelenti ki határozottan. — Tán azt is mondaná: öregbetegség. Ne mondjon nekem ilyet senki. Egyébként, attól a víztől van. a határbelitől, tudom én. Akkor mégéreztem. De innom kellett a szalonnára, mert az jólesett. Tudod, hogy tegnap hordani voltunk azt a silócsalamádét. — Sok szalonnát evett. — Amennyit kívántam. Van még otthon egy jó féloldal, mi a kutya legyen vele? A hízó meg megint szuszogva álmodik, amiért hízhat... Hanem várj csak! Láttad már a vetéseket, amiket csináltunk? Az öreg fasorok? Amitől fényesedik a tekintet Az elnök óráját nézi. A szomszéd szobából fokozódó beszéd zaja szűrődik át. Gyülekeznek a brigádvezetők, közeledik a másnapi elosztás ideje. — Jól dolgoztak, András bátyám. Szép, egyenletes kelésű a vetésünk mindenütt. Az öreg szeme fényesedik. Fejét is egyenesebben tartja, — Azért kérdeztem, mert ne gondold — bimbózik a mosoly ráncoktól szabdalt arcán mikor az időnk engedte, mi is megnéztük, mit csináltunk. Jól mondtuk akkor, hagyjátok nekünk a vetőgépkezelést. Rengeteg ismeretünk van vele. A fiatalabbak addig egyebütt munkálkodhatnak. Jó az bizony, nagyon jó — bólogat meggyőződéssel —, hogy már a földben van minden kenyérmagunk. — Ezért külön is jár valami — dörzsöli össze ismert módon az ujját az elnök, mire 6 is mosolyog. — Prémium! — No! Nekünk? Öreg vetőknek? — Nem a kor számít. A helytállás. Amiért határidő előtt végeztünk. — Mennyi lehet az? Például nekem? Az elnök a plafon felé néz, hangtalanul számol. Aztán mondja: — Úgy három piros körül. „Utolsó“ szó, és kerek száz egység Az. elnök pedig, ismerve az öreget, megint az órát nézi. Tudja, most következik az utolsó” szó, amit sosem lehet tudni, honnan iramodik elő. Mindazonáltal érdemes meghallgatni, tanulság, élettapasztalat van abban, ha nagyon mélyen is elrejtve. — Mert azért mondom, ez nem olyan dolog, mi nem úgy vagyunk, mint például... az én tábornokom a Ferenc Ferdinánd meglövésekor — s hosszan meséli az esetet. A mikor a teherautó meg** állt a kolónia előtt és Bucc Adám hozzáfogott kis családjával egyetemben, hogy felköltöztesse az új lakásba magukat, sokan kiesődültek a ház elé. Méregették, nézegették, kiféle-miféle lehet ez az ú} lakó. — Erős ember — csettintett elismerően a második emeleti Suba Boldizsár. — Akkor talán a szíve is a helyén van. Majd vele megja. vítjuk a tetőt, hiszen az ő lakásuk is beázik, ha esik. — Ügyes is — c»illant fel Guba Dénes szeme. — Egész biztos ért az ultihoz• , Végre lesz egy nagystílű kányapartnerünk. — Es szorgalmas — nézett a teherautó mellett felsorakozott hét Bucc-gyerekre Móricz bácsi. — Majd beszervezem, hogy segítsen a lakógyűlések előkészítésében. Szóval, mindenki nagy reményeket fűzött az új lakóhoz. Sajnos, hamar kiderült, hogy nem csalódtakt lega láhbis ami Bucc 'jellemvonásait illeti. Mint erős ember minden este e fogyasztott egymaga egy kis hordó seprüpáünkát: majd ügyesen felmászott négykéz'áb a második emeletre és szorgalmasan végigverte az egész csa-Ha megérdemeljük adjátok is meg azt a prémiumot. Ha pedig holnap jobban leszek, mert biztosan jobban leszek, én is megyek a többiekkel. Kerül nekünk való tennivaló., Hol is vannak ma a cimboráim? — Még mindig a száraz csalamádé összegyűjtésénél. — Regg'el akkor rám is számítsatok. Jövök én. Biztosan tudok jönni. Szeretném megcsinálni a kerek száz egységet. Amit megteszek, nem marad másra. Az elnök nemcsak az újszerűén berendezett szoba ajtajáig, de egészen ki, az utcáig kísért a hetvennégyéves Szabados Andrást. Asztalos Bálint. MAGAnVGY ládját. Eközben még egy kitti'-') jellemtulajdoni iga is kidé-ült: nevezetesen az, hogy szereti a zenét• A családi verekedések közepette ugyanis rádióját mindig a legnagyobb hangerőre csavarca. — Talán az öröm miatt ilyen: hogy ilyen szép kétszobás lakást kapott védelmezte eleinte a galambepéjű Suba Boldizsár, szomszédját. De aztán egy este nem bírtt, tovább és bekopogott Bűze Adám ajtaján, mikor az éppen a feleségét készült kiosztani. — Már ne haragudjon, szomszéd: de annyira üvölt a rádiója, hogy senki sem tud aludni tőle. Nem lehetne egy kicsit lejjebb csavarni? — Nem — mondta határozottan Bucc. — Ha lejjebb csavarnám akkor a gyerekek meg az asszony ordításától nem tudnának elaludni. Az jobb lenne, azt hiszi? — Valóban — hajolt meg' ennyi igazság előtt Suba Boldizsár• — De mi lenne ekkor, ha mondjuk wem ütné őket? Legalábbis nem olyan nagyon. — Mi? Maga beleavatkozik vattyú másodpercenként ezer liter vizet továbbít a folyóba és kevés belvíz esetén csak ezeket üzemeltetik. Ha nő a belvízveszély, akkor helyezik üzembe a másodpercenként hatezerliteres teljesítményű gépeket. Ez évben újabb nagyarányú beruházásra került sor a ti-, szaberceli szivattyútelepen. A Felsö-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egymillió 900 ezer forintos költséggel újjáépíti és korszerűsíti az egyben vizátemelést is szolgáló zsilipet. A nyári, alacsonyabb vízállást kihasználva láttak hozzá az elavult, helyenként már veszélyesen meghibásodott zsilip elbontásához. A munka nehezén mér túl vannak. Lerakták az új alapot és a napokban megkezdik a felmenő falak betonozását. Az építkezés során 900 köbméter vasbetont kell elkészíteni. Nagy teljesítményű betonkeverőkkel, éjjel-nappal, három váltásban dolgoznak, hogy még ebben a hónapbar befejezzék a munkát. Az ed digi nyitott rendszerű egy helyett most két, egyenként 2x2 méter átmérőjű: vasbetoncsövet készítenek, hogy biztonságosabb legyen az üzemeltetés. Ezzel a munkával párhuzamosan egy másik építkezés i# folyik a telep szomszédságában. Szabad szivattyúállás* építenek és hatalmas f munkával oda is elvezeti csatorna vizét. Ezt a szív tyúállást akkor hely üzembe, ha a stabil gépek ne... képesek a csatornában összegyűlt belvizet a Tiszába emelni, vagy valamelyik gép üzem képtelenné válik. A még eb ben az évben elkészülő, át épített és korszerűsített tisz a-’ berceli szivattyútelep így I tökéletesen ellátja a felső-szabolcsl 'öblözet belvízvédelmi feladatait. Mezőgazdasági szakemberek továbbképzése Országosan a mezőgazda?,, gi mérnököknek csaikne: egyötöde, mintegy 2000 a> rárszakember vesz részt 196 64-ben szervezett továbbké zésben.. A Mezőgaadasí Mérnöktovábbképző Inté az őszt, téli hónapokban tanfolyamot rendez szárr ra, részben saját közpor ban, részben az agrárf oktatási intézményekbe? egyes kutató intézetekbe az én magánügyembe? Te szók, *e ilyen olyan: mt innen, mert... Másnap a kapun befr a tanács szabálysértési adója és Bucc Adám utó üakozódott rendkívül k ran. — Végre! — derült tel ricz bácsi. — Éppen ideje a fickó szétveri a csalóé — Az engem nem érd ez magánügy — mondta c bálysértési előadó■ — En jöttem, mert Buccék mer zete leomlott: s meg kel lapítanom, hogy az ö jukból történt-e a ha. ti nak romlása, vagy sem— Dehát maga hiv közeg — támadt rá 5 bácsi. — Magának kői ge ezt a dolgot is re• ni. Miért veszi fel a — Micsoda? — jöi az előadó. — Vegye sül, hogy pert ini ' ellen ezért a kijele-■ guk lesznek a tai látott Subára és > Várkt ^ügyarorsstá 1963. október 8
