Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
Samu András és Hamme! József riportja fesi körúton a nyíregyházi járásban A nyíregyházi járás legnagyobb a megyében: ötven termelőszövetkezet és még emel lett néhány termelőszövetkezeti csoport is gazdálkodik a területén. Ha belepillantunk a járás őszi mezőgazdasági feladatainak tervébe, meglepően Hagy számokat találunk mind a termelvények betakarításánál, mind az őszi vetéseknél. Szeptember eleje óta burgonyából, kukoricából, cukorrépából, almából — hogy csak a legfőbbeket vegyük számításba — közel kétmillió mázsa termést kell' betakarítaniok, s ezt megközelíti az egyéb terményfélék és melléktermékek mennyisége, amit össze kell gyűjteni a határban és elszállítani rendeltetési helyére. Rozsból, búzából — majdnem fele-fele arányban — meghaladja a 30 000 holdat a tervezett összes vetésterület, amely magában foglalja az ötszázalékos tervtúlteljesítést is. E tennivalók mérlegeléséhez akkor jutunk közelebb, ha megnézzük: az első őszi hónap után, október első napéjjel szánthatnának a traktorok. Ezzel szemben van, 60 tsz gép, amelyet kettős» műszakban üzemeltetnek. Ebből is húsz darab a vencsellöi Szabadság Tsz-é. Éjjeli ellenőrzés két műszakban A vencsellöi Szabadság Tér melőszövetkezet a járásnak és a megyének is egyik legjobban gépesített gazdasága: 32 erőgéppel rendelkezik. Van saját gépműhelye, ahonnan a motorkerékpáros szerelők percek alatt elérik az esetleg meghibásodott gépeket. — Az őszi munkánkat alaposan megnehezítette az, hogy ötszáz hold korai burgonyánkat nem vett át a felvásárló szerv — mondja Hengsperger László, burgonyatermesztő specialista. — Emiatt közel másfél ezer hold a betakarítandó terület. Tíz gép forgatja ki a földből a burgonyatöveket, s naponta 30— 35 hold a betakarított terű A vencsellöi Szabadság Tsz. gyors szerelő brigádja a helyszínen terem, ha meghibásodnak a gépek. Sándor András szerelő és Bodnár Ferenc traktoros csapágycserét végeznek. jaiban mennyire jutottak a járás közös gazdaságai. Elvégeztek 22 000—23 000 hold vetőszánlást az elmúlt hét végéig. Az ötven termelőszövetkezet közül 46 a plusz öt százalékkal, 4 anélkül befejezte a rozs vetését. A búzát 4100 holdon tették földbe. — Egyik legfőbb gondunk az őszi munkák végzésében a két műszakban üzemelő erőgépeknek a kevés száma — ezt tartja Málnás Alajos, a járási tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője. — Legalább 140—160 kétműszakos gépre lenne szükségünk, hogy a területekről a terményt let. Még félezer holdon vai földben a burgonya. — Ha ez a korai burgonyaprobléma közbe nem jön, akkor már végeztünk volna a közel másfél ezer hold vetőszántással — ez a véleménye Bacsóka Ferenc növénytermesztési agronómusnak. — Még 300 holdnyi van hátra. Szeptember 28-ra befejeztük a rozs vetését, 400 helyett 460 holdon került földbe a mag, A 750 hold BezoSztája 1. búzából 200 került földbe. A további vetés már erősen függvénye a betakarításnak. Részben sajnos, részben jó, hogy volt időnk már más tsznek is segíteni: Balsán 106 gyorsabban elszállíthatnánk, ésholdat mi vetettünk el. — Naponta 60—70 holdon végezzük el a vetést, így minden bizonnyal sikerül az utolsó búzaszemet is földbe tenni október 20 előtt. A kettős műszakban dolgozó gépeinkkel tudjuk megoldani idejében a munkát. Nemcsak szántunk éjjel, hanem szállítunk is. Márton Miklós, a gépcsoport ve zetője a vetési felelősünk. A szakemberek, vele, felváltva, éjjel-nappal ellenőrzik a munka minőségét, s traktorosainkkal nem is volt eddig különös problémánk. — Mindemellett van még egy gondunk a burgonyánál — jegyzi meg a specialista. — Százhúsz holdon van kiásva a szerződéses vetőburgonyánk. Ott van a területen kupacokban, mert a Magtermeltető Vállalat még nem irányította el oda, ahol szükség lesz rá. A Szabadság Tsz-ben mintegy száz dolgozó szolgálja ki a gépeket. Egy erőgép kizárólag üzemanyagot, vetőmagot szállít a határba, és ez viszi a kétműszakos váltás traktorosait is a gépekhez. A munka minőségét a vetésnél, az ellenőrzésen túl, céljutalmakkal is elősegítik. A traktorosok és a vetőgépfarosok egy-egy forint prémiumot kapnak holdanként a minőségben végzett munka után, s ezenkívül a traktorosoknak minden túlteljesített müszaknorma után tíz forint a jutalma. A kéki határban — Mennyi magot vet holdanként? — kérdeztük a ké ki Búzakalász Termelőszövetkezet határában Pásztor József traktorostól, aki gépével egy 32 soros vetőgépet vontatott. — 112 kilogrammot. Hazai fajta. — Gond? Probléma? — Nincs. Vagyis éppen akad. Én csak vetek. Viszont ennek a táblának a végét rosszul szántották meg. Nem lesz benne egyenletes a kelés. Meg a vetőcsoroszlyákhoz is inkább gumitömlő kellene, mert valami rossz anyagból lehet ez a lemezből csavart „libanyak”. Különösen itt, a kukoricaföldön, a töveket nem lehetett jól bedolgozni, nagy a rázódás. Amíg bővebben volt terület a Búzakalász Tsz-ben, addig 4—5 traktor és fogatos gép is vethetett, de a rozsvetés befejezése után itt is a betakarítás akadályozza a gyorsabb munkát. Burgonya, cukorrépa után kerül még a búza kétharmada. — A . tagok szorgalmával nincs semmi baj, száz hold kukoricát két nap alatt takarítottak be úgy, hogy a szár is silóba került — jegyzi meg Csorba István, az elnök. — Ma 47 fogat a burgonyát hordja. 220 hold magkenderben, 135 hold sárgarépa és petrezselyemföldön dolgozik mindenki, aki munkára' képes. Háromszáz munkabíró tagún* van, de 400—450-en dolgoznak a határban. Sok a betakarítani való a kéki határban. Csak gyökérzöldség lesz kétszáz vagonnal, aztán a száz hold káposzta, a kendervágás, a magkender kézi cséplése... Hét saját, négy gépállomási traktor dolgozik a földeken. Azonban kettős műszak nincs. Azt mondják, mennek a gépek hajnali 4-től este tízig, az éjjeli munka minősége különben sem megfelelő. Valószínű, hogy jobb lenne az éjjeli munka is, ha akkor sem sajnálnák az ellenőrzést. Inkább az van a dolog mögött kimondatlanul is, hogy több egy traktorosnak a keresete nyújtott műszakban, mintha két műszakra kellene elosztani. Ezer holdra liatvankeílen — A még hátralévő búzavetés területén a betakarítást elvégeztük, egy tábla van, ahonnan silózógéppel kell a szárat letakarítanunk — tájékoztat a demecseri Dimitrov Tsz főmezőgazdásza, Buda József. — Negyven hold kései kukoricánk betakarítása nem érinti a vetési határidő betakarítását, megrövidítését. Az'alig valamivel több mint ezer hold szántón gazdálkodó tsz-nek kevés — mindössze 62 — munkában lévő tagja van, s a tennivaló még nagy a gyümölcs- és szőlőszüretnél, a burgonya és cukorrépa betakarításánál, a magkendernél. — A munkát a szállításnál, talajelőkészítésnél és vetés nél megkönnyíti három saját gépünk, ami kettős műszakban dolgozik. A gépállomásiak nyújtott műszakban mennek. Közel 500 holdnyi vetésünkből kevés, mindössze 29 hold kerül gabonatarlóba. Azt a területet viszont külön ellát tűk tápanyaggal, nagyadagú műtrágyával mondja a demecseri Dimitrov Tsz. mezőgazdásza. Az ibrányi Dózsa Termelőszövetkezet közgyűlésén a hét közepén az őszi munkák értéForgács János — a képen — és Mihalik Sándor váltótraktorosok munkáját dicsérik a szépen zöldellő vetések a d®» mecseri Dimitrov Tsz-ben. kelése, a további tennivalók megoldása volt napirenden, Őszinte szavak estek arról, hogy a nyáron voltak gondok a munkafegyelemnél, s ez éreztette hatását az őszi betakarítás kezdetén is. Jórészt ennek tudható be, hogy a vetésnek több mint egyharmada került ismét kalászos után. — Ha a betakarításban van is még elmaradásunk, a vetést nem hanyagoltuk el — mondja Szöllősi István, a tsz. agronómusa. Már a búza fele is földben van, s több mint száz holdon szépen zöideil. Legnagyobb gondunk a bet ven vagonnyi alma leszüretelése, mert ha beesőzik, lehetetlen a szállítás a Tisza árterületéről. A talaj munkában a fő érdem a lánctalpas traktorunk két vezetőjéé — Farkas Antalé és Gerák Andrásé —, akik aratás óta 715 holdat szántottak meg a tarlótöréss^el együtt. — Traktorosaink érdekeltek a jó munkában a szántásnál is, vetésnél is: a jól végzett munka után holdanként két forint a traktorosé és ugyanennyi a vetőgépfarosé is. A kéki Bűzakalász Tsz-ben 220 holdról takarítják be a magkendert a szorgalmas tagok. A betakarításban a tagok mellett sokat segítenek a szövetkezetnek a gimnazisták és az általános iskola felső tagpzatosai is. Az elmúlt hetet végig dolgozták a kukorica törésénél és az alma szedésénél. — Harminc hold a „nehéz” területünk a búzavetésnél, mert háztáji kukoricaföld volt. A munka azért nem íog elakadni: 15-e körül szeretnénk elvetni a búza utolsó holdját is. Szervezettebb mimbát a betakarításban! A járási vezetők véleménye és a mi tapasztalatunk is az, hogy a rozsvetések lényegében zavartalanul folyhattak, azonban a búzánál némi zökkenő állt be a betakarítás miatt. A verseny segít, ösztönöz a munkákban, azonban a vetések idejében való befejezése nem csupán versenykérdés, hanem arról van szó, hogy biztonságosan úgy léphetnek előre a nyíregyházi járás szövetkezetei is a kenyérgabonakérdés megoldásában, ha optimális időben, jó magágyba kerül a búza magva is. Ezekben a napokban valóban a betakarítástól függ az, hogy idejében földbe kerüljön a búza vetőmagja. Mindenképpen rossz szervezettséget mutat az a járás öt szövetkezetében — mint például a balsaiban, a nagyhalászi Petőfiben —, ahol a hét végéig még nem vetettek búzát, Igenis szükséges megoldani — mert egyedül ez a jó célravezető, mint a vencsellöi, példa is mutatja — mind nagyobb mértékben a kettős műszakot a szállítások és a talajmunka érdekében, szükséges megszüntetni a nyújtott műszakkal kapcsolatos nézeteket. Mert a nyíregyházi járás valamennyi tsz-ének és tszcs-jének is önmagával és a népgazdasággal szemben egyaránt kötelessége a búzavetés időben való befejezése. ^Magfaro r s zág 1963. október 6.