Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

AZ MSZMP SZABOL CSUSZÁT MÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEG YEI TANÁCS LAPJA XX ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Arat SO fillér 1063. OKTÓBER 3, CSÜTÖRTÖK Két jó község között a harmadik (3. oldal) Igyál kisfiam... (3. oldal) Ben Bella Algéria helyzetéről (2. oldal) A mezőgazdaságban is képzett vezetőkre van szükség Hruscsov országjáró körútja M. nyíregyháza iárés tsz-el tűit elf® siflis vetési terveiket Császlón befejezték a kenyérgabona vetését Nyikita Hruscsov tizen­hétnapos körutat tett a Szovjetunió déli részén. Felkereste a volgográdi te­rületet, majd Asztrahányba, Észak-Kaukázus vidékére, végül Ukrajna déli terüle­teire látogatott. Ez idő alatt egyhetes megszakí­tással, összesen tíz napot töltött a1 kolhozok, szovho­­zok földjein, több beszél­getés során ismerkedett a mezőgazdaság helyzetével, s nagy beszédet mondott Krasznodárban a Kubán vidék központjában. A krasznodari beszédet va­lamennyi moszkvai lap ismer­teti. Hruscsov ebben a beszé­dében elsősorban a szovjet me­zőgazdaság problémáival és soron levő feladataival foglal­kozott. — Országunkat gyakran sújtja aszály, különösen Nyugat-Szlbéria, Kazahsz­tán, a Volga-vidék, Dél- Ukrajna körzeteit— mon­dotta a többi között. — Ez az év az időjárási viszo­nyokat tcklntvo, renükívUl nehéz esztendő volt. Csikorgó fagy idején alig volt hótakaró a földeken. Épp ezért az őszi gabona, elsősorban a búza, nagy területen vagy tel­jesen veszendőbe ment. vagy rontotta azt a lehetőséget, hogy jó termésátlagokat ér­jünk el. — Ezenkívül, folytatta Hrus­csov, a kedvezőtlen éghajlati viszonyok hatalmas területe­ket sújtottak, mégpedig nem­csak az ország európai részén, hanem Kazahsztánban, Szibé­riában s néhány más körzet­ben is. — Ennek nyomán 1903-ban nehéz helyzet alakult ki s nem tudunk annyi gabonát betaka­rítani, amennyire számítot­tunk. Ebben § helyzetben az SZKP Központi Bizottsága kénytelen volt a párthoz, a néphez fordulni, hogy minden téren takarékoskodjunk a ga­bonával. Külföldön is kellett kenyérgabonát vásárolnunk. 6,8 millió tonna búzát vásá­roltunk Kanadában, 1,8 millió tonnát Ausztráliában és kisebb mennyiséget vásároltunk más országokban is. Hálásak va­gyunk román elvtársainknak, akik viszonossági alapon négy­­százezer tonna búzát szállítot­tak nekünk. — Ha takarékoskodunk a gabonával, a meglévő tar­talékokkal biztosítani tud­juk a lakosság rendes el­látását. A Központi Bizott­ság és a kormány jelen­leg olyan intézkedéseket tervez, amelyek biztosíta­nák, hogy minden évben szert tehessünk a szük­séges gabonamennyiségre — mondotta Hruscsov. — A Szovjetunió mezőgaz­dasági művelésre alkalmas te­rületeinek négyötödét sújtja Időszakonként kisebb-nagyobb aszály, (Az Egyesült Áramok­ban a földek mlndössz? egyötöde aszályos.) A cári Oroszországban egyes aszályos 'sztendőkben százezrek haltak éhen. A szocialista termeflési viszonyok, a szovjet állam mai hatalmas gazdasági potenciál­ja mellett, természetesen nem lehet szó ilyen tragikus követ­kezményekről, de az elmúlt, rendkívül súlyos gazdasági év mégis fontos tanulságokat ho­zott, el kell érni, hogy bármi­lyen időjárási viszonyok kö­zött, bármilyen természeti csa­pások ellenére is, minden év­ben biztos, ahogy a Szovjet­unióban mondják,. „garantált” aratásra lehessen számítani. Hruscsov a látogatás során két fő feladatra összpontosítot­ta a párt és a nép figyelmét Rámutatott, hogy fokozni kell a műtrágya­termelést és főleg jobban kell gazdálkodni a meglé­vő vegyianyagokkal. A ga­rantált terméshez vezető másik igen fontos utat Hruscsov abban látja, — amint ezt volgográdi be­szédében kifejtette —, hogy az öntözéses gazdál­kodás fejlesztésével, a műtrágyázás fokozásával a jelenlegi aratáson fé­lül évente 25—32 millió tonna gabonát lehet bizto­sítani. Ez a 25—32 millió tonna sze­mes takarmány (búza, rozs, ár­pa, zab, rizs, kukorica) körül­belül fele a jelenlegi állami­lag felvásárolt szemes termény mennyiségének. Hruscsov éppen ezért min­denütt az öntözéses mezőgaz­daság fejlesztésének további lehetőségeit kutatta. Körülbe­lül 500 helyi szakemberrel folytatott hosszabb-rövidebb megbeszélést, sok gazdaság földjein tanulmányozta a csa­tornarendszer és az öntöző­­berendezések állapotát, hatás­fokát. Az elmúlt évtizedben a Szovjetunió öntözött területe évi átlagban 120 000 hektárral gyarapodott, különösen a kö­zép-ázsiai köztársaságokban, ahol hatalmas területeken fo­lyik öntözéses gyapottermesz­tés. Hruscsov most elsősorban a Volga torkolatánál, Asztra­­hány vidékén, az észak-kauká­zusi termékeny földeken, a Don alsó folyásánál és Déi- Ukrajnában tűzött ki újabb öntözésfejlesztési feladatokat. Mint mondotta, a garantál* termésmennyiség biztosításához az újabb ontözőcsatornák és berendezések megteremtéséhez több mint hétm'lliárd új rubelre van szükség. Ez a ha­talmas összeg a ií'V-.'o!': telles évi mezőgazdasági beruházási leeret egynegyedét teszi ki. A szovjet kormányfő min­denütt hangsúlyozta, hogy nem szabad megsérteni az anyagi érdekeltség lenini elvét, mert a mezőgazda­ság dolgozóitól csak így lehet valóban gyümölcsö­ző, odaadó munkát várni. Több helyen felhívta a fi­gyelmet, hogy a szakmailag gyenge, szószátyár, bürokrata . kus stílusú vezetőktől meg kell szabadítani a kolhozokat és a szovhozokat, hiszen ország­szerte nagy számú főiskolai és szakközépiskolai végzettsé­gű, tehetséges szakember áll rendelkezésre. Le kell számolni azzal az eléggé elterjedt téveszmé­vel, hogy az iparban csak magasan képzett szakem­ber tölthet be mérnöki állást, ugyanakkor a föl­deken bárki irányíthat és beleszólhat az agrotochni­­kai kérdésekbe. Hruscsov kíméletlen nyíltság­gal hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes gazdaságokban az állam által felépített tökéletes öntözőberendezéseket rosszul használják fel, s elmondta, hogy 1962-ben a szakértelem és a hozzáértés hiánya, a rossz irányítás miatt, az öntözött földeken országos átlagban 11,8 mázsa volt a hektáron­kénti gabona terméshozam, kukoricából pedig mindössze 18,3 mázsás hozamot értek el. A szovjet kormányfő útját elejétől végig a való hely­zet feltárásának igénye jel­lemezte. Kőrútjának eredmé­nyéi bizonyára már a követ­kező években megmutatkoz­nak, s a tanulságok levoná­sát újabb fellendülés fogja követni. Nasszer, az EAK elnöke kedden este fogadta a MALÉV Budapest—Kairó járatának megnyitása alkalmából az Egyesült Arab Köztársaságjő­­városábau tartózkodó Rónai Rudolf közlekedési és posta* ügyi miniszterhelyettest, Na­­ményi Gézát,, a kormány Tá­jékoztatási Hivatalának veze­tőjét és Hűvös Sándort, a MALÉV vezérigazgatóját, szí­vélyes beszélgetést folytatott velük. A beszélgetésnél jele’» volt Abdel Vahab El Bisri hadügyminiszter, Moham­med Ibrahim, az EAK buda-A Földművelésügyi Minisz­térium felhívására tettekkel válaszolnak a nyíregyházi já­rás termelőszövetkezetei. Azok a szövetkezetek, amelyek korábban befe­jezték a rozsvetést, a na­pokban —, hogy az öt­­százalékos túlteljesítésük meglegyen —, újra vetés­hez fogtak. A legtöbb he­lyen már a pótvetést is befejeztél:. A kótaji Uj Erő Termelőszö­vetkezetben tervezett 480 hold helyett 510 holdat, a napkori Zöld Mezőben 325 helyett 342 holdat, a vencsellői Szabadság Tsz-ben 400 hold helyett 470 holdat, a vasmegyeri Micsu­rin Tsz-ben 200 hold helyett 240 holdat vetettek. így so­rolhatnánk a nyírteleki Uj Barázda, Uj Világ, az orosi Vörös Csillag, a rgkamazi Győzelem, a tiszarádi Uj Elet és a nagyhalászi Arany­kalász Termelőszövetkezeteik terven felüli teljesítését is. A csengeri járásban lévő császlól Petőfi Termelőszövet­kezetből jelentették, hogy szeptember 30-án befejezték az őszi vetést. Búzából 300 hold helyett 321 holdat vetet­tek. Ezenkívül vetettek 20 hold rozsot, 70 hold őszi Árpát 40 hold őszi takarmánykeve­réket, 30 hold lucernát. Elcsé­pesti nagjfcövete és Szíjártó Lajos, hazánk kairói nagykö­vete. A küldöttség szerdán reggel indult vissza Budapest­re. Búcsúztatására a kairói repülőtéren megjelent az EAK hadügyminisztériumán?»: és külügyminisztériumának több vezető képviselője. A delegáció szerdán vissza­érkezett Budapestre. A Feri­hegyi repülőtéren Kossá István közlekedés- és postaügyi mi­niszter és Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes fogadta a küldöttséget pelték az aprómagvakat. Je­lenleg a napraforgó és a ku­korica betakarítását végzik. Kukoricának 80 százalékát már letörték. Jó ütemben ha^ lad az alma és a szőlőszüref is. A vetés befejezése után szántótraktorok az őszi mélyszántást végzik. Ezzel a fontos munkával ok­tóber 30-ig szintén végezni, akarnak a szövetkezet tag-Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se szerdán Egerbe látogatott. Délelőtt a Heves megyei párt­­bizottság és a megyei tanács vezetőivel beszélgetett a me­zőgazdasági munkák helyzeté­ről, majd megtekintette az eg­ri finomszerelvénygyárat, az Mód Péter, a külügyminisz­ter első helyettese szerdán fo­gadta Adalbert Koch-ot, a Svájci Államszövetség első bu-A KISZ Központi Bizottsá­gának titkársága határozatot hozott az őszi vasúti és közúti szállítások segítéséről. Felhívta a Kommunista If­júsági Szövetség tagjait, szer­vezeteit és bizottságait, hogy Tyereskova Kubában (2. oldal) MTK—Sz. Ssílávia 1:0 (4. oldal) A tv mai műsora (6. oldal) Eger—Gyöngyösvidéki Ál­lami Pincegazdaság kétezer holdas célgazdaságát, az Eger­­hegyi teraszos, és az eger­­szóláti magas kordonos szőlő­­telepítést, majd a pincegazda­ság korszerű egri feldolgozó telepeit, valamint a Heves me­gyei termelőszövetkezetek eg­ri keltetőállomását. dapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét megbí­zólevelének a közeljövőben történő átadásával kapcsolat­ban. mivel az egyébként Is nagy erőfeszítést igénylő őszi csúcs­­forgalmat jelentősen megnö­velték a rendkívüli téli időjá­rás következtében kiesett és most esedékes szállítások, szervezzenek és irányítsanak brigádokat azokra a vasúti csomópontokra, amelyeken nagy mennyiségű áru és anyag kerül ki- és berakodásra. A KISZ-szervezetek mindenütt segítsék azokat a vállalatokat és mezőgazdasági üzemeket, amelyek — jóllehet igen nagy feladatokat kell meg­­oldanlok, — nem rendelkez­nek elegendő munkaerővel a ki- és berakodás gyors lebo­nyolítására. Ehhez a munká­hoz hívják segítségül az egye­temi és főiskolai hallgatókat, a középiskolásokat és az ipa­ri tanulókat is. Az üzemek és a termelőszövetkezetek KISZ- szervezetei mozgósítsák tagjai­kat a helyi vállalat és közös gazdaság szállítási munkáinak segítésére, A feladatok meg­oldására használják fel a munkaszüneti napokat és a szombat délutánokat is. A KISZ KB titkárságának határozata ismerteti a bizott­ságok részletes feladatait, s arról is tájékoztat, hegy a fiatalok az elvégzett munkáéit teljes bért kapnak: ügyes gép a motoros targonca. Az őszi szállítások gyorsítása érdekében sokat segít a vagonok megrakásánál. Egy vagon rakodásának Idejét a targoncával 2—2 és fél órára csökkentik. Hammel József felvétele. Hazaérkezett n Kairóban járt magyar küldöttség Fehér Lajos látogatása Egerben Mód Péter fogadta Svájc első nagykövetét A KISZ KB titkárságának határozata a szállítási munkák segítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents