Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
A fehérgyarmati kórház aratásán Dr. Dolesehall Frigyes egészségügyi miniszter jelenlétében adták át rendeltetésének a mintegy 50 millió forintos költséggel Fehérgyarmaton épült kétszázhatvan ágyas kórházat és rendelő intézetet. A rövid ünnepség után a vendégek megtekintették a korszerű intézet osztályait. 1. kép. Dr. Dolesehall Frigyes egészségügyi miniszter felavatja az intézményt. 2. kép. Az ünnepség hallgatóságának soraiból. Hammel József. ■ Folyamatosan készüljünk a télre Ha az őszről beszélünk, már a télre is gondolunk. Van valami varázsa ennek a gyümölcsérlelő évszaknak, ami arra készteti az embert, hogy bölcs előrelátással biztosítsa a téli hónapok melegét, a min dennapi megélhetéshez Szükséges táplálékot. Évről évre megújuló probléma ez. Nem kivétel ez alól senki sem. A télre való jó felkészülés különösen a távolabbi nyersanyagforrásokból táplálkozó üzemeknél fontos, máris gyors megoldásra váró probléma. Az elmúlt tél hosszan tartó hideg hetei megszívlelendő fi gyelmeztetéseket hagytak maguk után. Szén- és nyersanyaghiány miatt nem egy üzemben kellett csökkenteni a munkatempót, kéretlen szabadságba küldeni az emberekeket. Azonban a hiány a legtöbb esetben csak a feldolgozó üzemekben mutatkozott. Egv másik gyárban, vagy bányában ott állt a nyersanyag elszállítatlanul, mert a hófúvások miatt nem tudták útnak indítani. A készülődéssel nem Vei! várni a télkezdetre. -\kkor már késő. A biztonságos üzemeltetést jelentő tartalékok feltöltését már most --n kot] kezdeni. A kisvárdai öntődében például már gondoskodtak az öntödei homoktartalékok biztosításáról. A nyíregy-Az ősz és a gyermeke Kell a mozgás, levegő, de nem árt az óvatosság Októbert írunk, ránk köszöntöttek a csalóka őszi napok. Bár olykor dél felé kellemes az idő, de reggel és-szürkületkor már „foga van” — észrevétlenül megfázhatnak a vigyázatlanok. Megérkeztek a nyirkos, ködös napok is, s egyre több meghűlt emberrel találkozhatunk. Saját egészségünk éi’dekében ajánlatos „szemmel tartani” az időjárási;. Különösen vonatkozik ez az iskolás gyerekekre, akik közismertein kevésbé tudnak vigyázni magukra. Dr. Bíró Béla, megyei sportorvossal beszélgettünk e kérdésekről. Meg kell előzni! — A gyermekek körében — kezdte dr. Biró Béla — eg'yegy megfázási, influenzás hullám elsősorban úgy terjed, hogy egy-két beteg gyerek fertőz meg akár egész osztályt. Legfontosabb, hogy ilyen időszakonként ne látogassanak betegeket a gyerekek, lehetőleg kerüljék el a betegeket. — Komoly meghűlés! veszéüyt jelenthet az öltözködés is. Természetszerű, hogy már ajánlatos melegen öltözködni azonban nagyon vigyázni kell nehogy túlöltöztessük a gyerekeket. A már téli ruhákba burkolt gyerek könnyen megizzad, pillanatok alatt meghűlhet. S még valamit a meghűlésről. Ami a vicc mögött van — Gyakran hallgatjuk, hogy megfázott embernek azt mondják tréfásan az ismerősök „azért fáztál meg, mert mezítláb aludtál.” Ez vicc ugyan de adott esetben érdemes elgondolkodni ezen. — Ugyanis megfázott gyerekek — főleg fiatalabb korúak — éjszaka elalvás közben gyakran megizzadnak, s ilyenkor önkéntelenül is kidugják lábukat a takaró alól, s ez esetben csak jobban megfáznak. Nem butaság, ha meghűlt a gyerek, éjszakára zokniban, vagy harisnyában fektetjük le. Ezzel megakalályozhatjuk, hogy állapotuk ro moljon. Kellemetlen következményei lehetnek — Milyen megbetegedések a leggyakoribbak ilyen időben? — Ködös, párás idő esetén gyerekeknél — de ugyanígy a felnőtteknél — ajánlatos ügyelni a mandulagyulladásra. Ügyeljünk, hogy ilyenkor gyermekeink ne tartózkodjanak annyit szabadban, mint máskor. Nem ajánlatos az egész délutános, vagy délelőttös szabadban való játszás. — Annál is inkább kell vigyázni, mert a mandulagyplladás sok esetben okoz kellemetlen utókövetkezményeket. Leggyakrabban szív-, izületi - és vesebántalmakat. — Nagyon fontos, — bármilyen meghűléses betegséget szerzett is a gyerek —, hogy minél hamarabb orvoshoz vigyük, s annak útmutatása szerint járjunk el. Minél hamarabb kerül orvoshoz, annál könnyebben, s hamarabb gyógyul meg. Ne hagyjuk, hogy napokig, esetleg hetekig megfázva járjanak. A mozgás kell — A gyermekeknek azonban ilyen időszakban is szükségük van a rendszeres mozgásra, testnevelésre. Ezt az iskolában meg is kapják, a hidegebb hónapokban a tornatermi foglalkozások keretében. E téren egyedül az aggasztó. hogy megyénk tornatermi láto-ttsága nem kielégítő. — A testnevelés manapság elengedhetetlen az iskolás gyerekek számára. Ezt bizonyítja, hogy ma már nem mentünk fel senkit testnevelés alól. Csupán könnyített tornára jelöljük, az arra rászorulókat iskolai gyógytornára, s adott esetben kórházi gyógytornára. — Az iskolában a gyerekek egészségére a szakképzett testnevelők gondosan vigyáznak. A szülők feladata, hogy a lakásban, az iskolán kívül gondoskodjanak gyerekeikről. Az őszi, s téli hónapokban fokozottabb gonddal kell rájuk vigyázni. Túl házi dohánybeváltóban a tél beálltáig hat napi üzemeléshez elegendő dohánylevelet tárolnak. Ellenőrzik a nyílászáró szerkezetek — ajtók, ablakoi — működését, zárhatóságéi hogy idejében megjavíthassá-a hibás részeket. S talán sehol sem igényel olyan alapos munkát a télre való felkészülés, mint az épí tőiparban. Az építkezések téliesítése nem könnyű feladat. A ma még tető nélkül álló. ajtó, ablak nélküli épületeken még sokát kell dolgozni, hogy zárt üzemmé alakítsák, ahol télen is tud dolgozni a kőműves. Az építőipar tavalyi felkészülése nem volt elég alapos. A hévenyészve téliesített épületekben megfagyott a malter, fáztak a munkások. S ahol — mint az a Vízügyi Igazgatóság székházának épí tésénél is előfordult — nyitott kályhákat helyeztek üzembe, füstmérgezés történt. A vezetők feltehetően okultak az esetekből. A tél az év végét és egy új év kezdetét is jelenti. Ez az az időpont, amikor különösen gonddal kell mérlegelni minden eshetőséget, számításba venni a rejtett tartalékokat. A jó befejezés bíztató ígéret a zökkenőmentes kezdéshez Ak adóssággal lépi át az esztendő küszöbét, annak már év él»jén gondok nehezítik a lépteit. Vannak üzemek, amelyek az elmúlt téli elmaradást még mindig nem tudták pótolni, vagy csak év végére jönnek éppenhogy egyenesbe. Az esetek jelentős százalékában mindez azért történhetett meg, mert váratlanul érte őket a kemény tél, nem rendelkeztek még az előírt nyersanyagtartalékokkal sem. A télre való készülődést nehezítik a jelenleg is fennálló szállítási nehézségek, anyaghiányok. Ez fókozottan arra int. hogy ne hagyjunk mindent az utolsó hónapokra, napokra, ne várjunk ölhetett kézzel vagonokra. A vállalati gépkocsipark kihasználása a jelenlegi csúcsidőben is csak 65—70 százalékos. Gyümölcsözőbb együttműködést. jobb kooperációt kell kiéniteni az üzemek gyárak között. Ha ebből a 30—35 százalékos felesleges gépkocsiállásból csak 10 százalékot hasznosítanak, már ez is előrehaladás. Ne halogassuk a munkaruhák beszerzését. Idejében tartsuk karban a folyamotos üzemeltetést jelentő gépeket. Folyamatosan. minden percet és lehetőséget kihasználva készüljünk a télre. Tóth Árpád, a nehezén Miért nem mérleghiányos már a gelénesi termelőszövetkezet ? Tömör véleménye az útravaió, amit Csorba János, a Vásárosnaményi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ad: „Gelénesen hosszú évelvig nem volt jó a szervezés, a munkavégzés. A vezetők nem értetteK meg egymást. De most először nem lesz mérleghiányos a Búzakalász Termelőszövetkezet.” Gelénes apró határmenti község. Alig pár száz házat számlálnak, lakosainak száma 900 korul van. A falu most csendes. Ember nem, jár az utcákon, dolgoznak valamennyien, valamerre. Az iroda szintén’ csendes és kihalt. Kisvártatva érkezik Tóth Dániel könyvelő és ahogyan gondolja ki', is mondja: — Egy újabb vendég. — Ez az üdvözlés, majd gyorsan megmagyarázza szavait: éppen Pestről, a Nehézipari Minisztériumból érkeztek vendégek. A patronálok. Ritka alkalom, hogy így összejönnek ide az elvtársak. Jól sikerült „házasság" — Igaz jöttek hozzánk máskor is, de altkor másért. Most már van mit mutatni, van miről beszélgetni, nemcsak a hibákról, mert hiba az volt bőven. A községben 1960-ig két tsz volt; a Petőfi és a Búzakalász. Egyik sem gazdálkodott valami kitűnően, de különösen a Petőfi nem. Ha az emberek akartak is valamit, valahogyan hiányzott a hozzáértés, a jó irányítás, a megfontolt vezetés, és hát az emberek sem voltak mindig egyakaratori 1961-ben egyesült a két tsz. — Az egyesülés akkor pillanatnyilag semmit nem oldott meg, amolyan szegény házasság volt, de most már látszik az eredménye. Leginkább az állattenyésztéssel jutottunk előbbre, ezt szorgalmaztuk, hiszen a földterületünk jelentős része legelő és rét. Jövedelmünk nagy részét az állattenyésztés adta. A vidék is erre való. Tavaly például csak 32 süldőre az idén már 300-ra kötöttünk hízlalási szerződést. Hízómarhából is 28 darabbal szállítunk többet, mint egy évvel ezelőtt. Jól fizetett a növénytermesztésünk is. A hosszas beszélgetés után elindulunk a központi majorba, hiszen a számok csak akkor kelnek életre, ha látja is az ember, ami mögöttük van. Az utcán Varga József fogatos várt ránk. Megszólított bennünket. Vita az utcán — Láttam, hogy jött az elvtárs, itt lakom a szomszédban, a háztájiban tér-A gondozó kedvenc állatával Szabó Károlynak. a panyolai Szikra Tsz állatgondozójának gondjaira 45 db anyasertés van bízva. Közel 10 darabos a gondozott állomány fialási átlaga. Hammel. mett kis szőlőmet preselein, gondoltam, szót válthatunk egymással. Kérdően néztem a 35 év körüli férfire. — Ügy hiszem, a tsz iránt érdeklődnek. Nem tudom mit mondott a Dani, de nekem az a véleményem, az idén nagyon jól termeltünk, valahogy jobb volt az emberek hozzáállása. Egyben azonban nem értek egyet, nem jó nekünk a mélyszántás. Te is tudod — fordult a ‘“-könyvelőhöz —, gazdálkodó voltál, mint én, kötött talaj a mienk. Miért kell fenékig felforgatni a földet? Egy kis vita kerekedett. Végül is megegyeznek: Tényleg van olyan föld a határban, ahol nem jó egyszerre túl mélyen szántani, de ■ mélyszántás mégis fontos. „Erőnkön felül“? A nagy major egy korszerű, most alakuló és fejlődő gazdaság képét vetíti elő. Űj mpo+ár, 100 férőhelyes tehénis.alló, négy új dohánypajta, juhhodályok, a major közepén égremagasodó víztorony, mind mind arról tanúskodik; megfelelő alapot teremtett és teremt a tsz a további gazdálkodáshoz. Faragó János állattenyésztőnek is ez a véleménye, bár 3 hozzáfűzi: — Kicsit sok ez. Erőnkön felül költekeztünk, de az is biztos, hogy haszna lesz. Már akkor, ha kihasználjuk. Mert ahogy dolgozik az ember, úgy boldogul. Aki dolgozik, mesél. Ezt kellett volna sok emberek megérteni már korábban a tsz-ben. Az idén valamennyien dolgoztunk, a családtagok is, meg is van a látszatja. A különbség Demeter Andrással és Bánki Bélával, a Nehézipari Minisztérium Aknamélyítő Tröszt dolgozóival is találkoztunk. Általában hathetenként látogatják a tsz t. Részt vállalnak a község lakosainak ügyeiből, gondjaiból, segítik fejlődésüket. Demeter András mondta: — Egy éve, hogy a Búzakalász Tsz-t patronáljuk, f és az akkori meg a mostani állapotok között, szemmel látható a különbség. Akkor nem volt vezetősége a tsz-nek, az. embereket a ..korteskedés'' kötötte le, másszóval leginkább csak azzal foglalkoztak, azzal törődtek, kit válasszanak meg vezetőnek. A falu vezetői és a vezetésre alkalmas emberek között nem volt meg az egyetértés, de végrí révbe értek. Seres Emi