Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

A fehérgyarmati kórház aratásán Dr. Dolesehall Frigyes egész­ségügyi miniszter jelenlétében adták át rendeltetésének a mintegy 50 millió forintos költséggel Fehérgyarmaton épült kétszázhatvan ágyas kórházat és rendelő intézetet. A rövid ünnepség után a vendégek megtekintették a korszerű intézet osztályait. 1. kép. Dr. Dolesehall Fri­gyes egészségügyi miniszter felavatja az intézményt. 2. kép. Az ünnepség hallga­tóságának soraiból. Hammel József. ■ Folyamatosan készüljünk a télre Ha az őszről beszélünk, már a télre is gondolunk. Van va­lami varázsa ennek a gyü­mölcsérlelő évszaknak, ami arra készteti az embert, hogy bölcs előrelátással biztosítsa a téli hónapok melegét, a min dennapi megélhetéshez Szüksé­ges táplálékot. Évről évre megújuló probléma ez. Nem kivétel ez alól senki sem. A télre való jó felkészülés különösen a távolabbi nyers­anyagforrásokból táplálkozó üzemeknél fontos, máris gyors megoldásra váró probléma. Az elmúlt tél hosszan tartó hi­deg hetei megszívlelendő fi gyelmeztetéseket hagytak ma­guk után. Szén- és nyersanyag­­hiány miatt nem egy üzemben kellett csökkenteni a munka­tempót, kéretlen szabadságba küldeni az emberekeket. Azon­ban a hiány a legtöbb esetben csak a feldolgozó üzemekben mutatkozott. Egv másik gyár­ban, vagy bányában ott állt a nyersanyag elszállítatlanul, mert a hófúvások miatt nem tudták útnak indítani. A készülődéssel nem Vei! várni a télkezdetre. -\kkor már késő. A biztonságos üze­meltetést jelentő tartalékok feltöltését már most --n kot] kezdeni. A kisvárdai öntődé­ben például már gondoskod­tak az öntödei homoktartalé­kok biztosításáról. A nyíregy-Az ősz és a gyermeke Kell a mozgás, levegő, de nem árt az óvatosság Októbert írunk, ránk kö­szöntöttek a csalóka őszi na­pok. Bár olykor dél felé kelle­mes az idő, de reggel és-szür­kületkor már „foga van” — észrevétlenül megfázhatnak a vigyázatlanok. Megérkeztek a nyirkos, ködös napok is, s egyre több meghűlt emberrel találkozhatunk. Saját egészségünk éi’dekében ajánlatos „szemmel tartani” az időjárási;. Különösen vonatko­zik ez az iskolás gyerekekre, akik közismertein kevésbé tudnak vigyázni magukra. Dr. Bíró Béla, megyei sport­orvossal beszélgettünk e kér­désekről. Meg kell előzni! — A gyermekek körében — kezdte dr. Biró Béla — eg'y­­egy megfázási, influenzás hul­lám elsősorban úgy terjed, hogy egy-két beteg gyerek fer­tőz meg akár egész osztályt. Legfontosabb, hogy ilyen idő­szakonként ne látogassanak betegeket a gyerekek, lehetőleg kerüljék el a betegeket. — Komoly meghűlés! ve­­széüyt jelenthet az öltözködés is. Természetszerű, hogy már ajánlatos melegen öltözködni azonban nagyon vigyázni kell nehogy túlöltöztessük a gyere­keket. A már téli ruhákba burkolt gyerek könnyen meg­izzad, pillanatok alatt meghűl­het. S még valamit a meghű­lésről. Ami a vicc mögött van — Gyakran hallgatjuk, hogy megfázott embernek azt mond­ják tréfásan az ismerősök „azért fáztál meg, mert me­zítláb aludtál.” Ez vicc ugyan de adott esetben érdemes el­gondolkodni ezen. — Ugyanis megfázott gyere­kek — főleg fiatalabb korúak — éjszaka elalvás közben gyakran megizzadnak, s ilyen­kor önkéntelenül is kidugják lábukat a takaró alól, s ez esetben csak jobban megfáz­nak. Nem butaság, ha meg­hűlt a gyerek, éjszakára zokni­ban, vagy harisnyában fektet­jük le. Ezzel megakalályoz­­hatjuk, hogy állapotuk ro moljon. Kellemetlen következményei lehetnek — Milyen megbetegedések a leggyakoribbak ilyen időben? — Ködös, párás idő esetén gyerekeknél — de ugyanígy a felnőtteknél — ajánlatos ügyel­ni a mandulagyulladásra. Ügyeljünk, hogy ilyenkor gyer­mekeink ne tartózkodjanak annyit szabadban, mint más­kor. Nem ajánlatos az egész délutános, vagy délelőttös sza­badban való játszás. — Annál is inkább kell vi­gyázni, mert a mandulagyplla­­dás sok esetben okoz kelle­metlen utókövetkezményeket. Leggyakrabban szív-, izületi - és vesebántalmakat. — Nagyon fontos, — bármi­lyen meghűléses betegséget szerzett is a gyerek —, hogy minél hamarabb orvoshoz vi­gyük, s annak útmutatása szerint járjunk el. Minél ha­marabb kerül orvoshoz, annál könnyebben, s hamarabb gyó­gyul meg. Ne hagyjuk, hogy napokig, esetleg hetekig meg­fázva járjanak. A mozgás kell — A gyermekeknek azon­ban ilyen időszakban is szük­ségük van a rendszeres moz­gásra, testnevelésre. Ezt az iskolában meg is kapják, a hidegebb hónapokban a torna­termi foglalkozások keretében. E téren egyedül az aggasztó. hogy megyénk tornatermi láto-ttsága nem kielégítő. — A testnevelés manapság elengedhetetlen az iskolás gye­rekek számára. Ezt bizonyítja, hogy ma már nem mentünk fel senkit testnevelés alól. Csupán könnyített tornára je­löljük, az arra rászorulókat is­kolai gyógytornára, s adott esetben kórházi gyógytornára. — Az iskolában a gyerekek egészségére a szakképzett test­nevelők gondosan vigyáznak. A szülők feladata, hogy a lakásban, az iskolán kívül gondoskodjanak gyerekeikről. Az őszi, s téli hónapokban fokozottabb gonddal kell rá­juk vigyázni. Túl házi dohánybeváltóban a tél beálltáig hat napi üzemeléshez elegendő dohánylevelet tárol­nak. Ellenőrzik a nyílászáró szerkezetek — ajtók, ablakoi — működését, zárhatóságéi hogy idejében megjavíthassá-­­a hibás részeket. S talán sehol sem igényel olyan alapos munkát a télre való felkészülés, mint az épí tőiparban. Az építkezések té­­liesítése nem könnyű feladat. A ma még tető nélkül álló. ajtó, ablak nélküli épületeken még sokát kell dolgozni, hogy zárt üzemmé alakítsák, ahol télen is tud dolgozni a kőmű­ves. Az építőipar tavalyi fel­készülése nem volt elég ala­pos. A hévenyészve téliesített épületekben megfagyott a malter, fáztak a munkások. S ahol — mint az a Vízügyi Igazgatóság székházának épí tésénél is előfordult — nyitott kályhákat helyeztek üzembe, füstmérgezés történt. A veze­tők feltehetően okultak az ese­tekből. A tél az év végét és egy új év kezdetét is jelenti. Ez az az időpont, amikor különösen gonddal kell mérlegelni min­den eshetőséget, számításba venni a rejtett tartalékokat. A jó befejezés bíztató ígéret a zökkenőmentes kezdéshez Ak adóssággal lépi át az esztendő küszöbét, annak már év él»­­jén gondok nehezítik a lép­teit. Vannak üzemek, amelyek az elmúlt téli elmaradást még mindig nem tudták pótolni, vagy csak év végére jönnek ép­­penhogy egyenesbe. Az esetek jelentős százalékában mindez azért történhetett meg, mert váratlanul érte őket a kemény tél, nem rendelkeztek még az előírt nyersanyagtartalékokkal sem. A télre való készülődést ne­hezítik a jelenleg is fennálló szállítási nehézségek, anyag­hiányok. Ez fókozottan arra int. hogy ne hagyjunk min­dent az utolsó hónapokra, na­pokra, ne várjunk ölhetett kéz­zel vagonokra. A vállalati gép­­kocsipark kihasználása a je­lenlegi csúcsidőben is csak 65—70 százalékos. Gyümölcsö­zőbb együttműködést. jobb kooperációt kell kiéniteni az üzemek gyárak között. Ha ebből a 30—35 százalékos fe­lesleges gépkocsiállásból csak 10 százalékot hasznosítanak, már ez is előrehaladás. Ne halogassuk a munkaru­hák beszerzését. Idejében tart­suk karban a folyamotos üze­meltetést jelentő gépeket. Fo­lyamatosan. minden percet és lehetőséget kihasználva ké­szüljünk a télre. Tóth Árpád, a nehezén Miért nem mérleghiányos már a gelénesi termelőszövetkezet ? Tömör véleménye az útra­­vaió, amit Csorba János, a Vásárosnaményi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője ad: „Gelénesen hosszú évelvig nem volt jó a szervezés, a munkavégzés. A vezetők nem értetteK meg egy­mást. De most először nem lesz mérleghiányos a Búzaka­lász Termelőszövetkezet.” Gelénes apró határmenti község. Alig pár száz házat számlálnak, lakosainak szá­ma 900 korul van. A falu most csendes. Ember nem, jár az utcákon, dolgoznak valamennyien, valamerre. Az iroda szintén’ csendes és ki­halt. Kisvártatva érkezik Tóth Dániel könyvelő és aho­gyan gondolja ki', is mondja: — Egy újabb vendég. — Ez az üdvözlés, majd gyorsan megmagyarázza szavait: ép­pen Pestről, a Nehézipari Mi­nisztériumból érkeztek ven­dégek. A patronálok. Ritka alkalom, hogy így összejön­nek ide az elvtársak. Jól sikerült „házasság" — Igaz jöttek hozzánk máskor is, de altkor másért. Most már van mit mutatni, van miről beszélgetni, nem­csak a hibákról, mert hiba az volt bőven. A községben 1960-ig két tsz volt; a Petőfi és a Búzakalász. Egyik sem gazdálkodott valami kitűnő­en, de különösen a Petőfi nem. Ha az emberek akartak is valamit, valahogyan hiány­zott a hozzáértés, a jó irá­nyítás, a megfontolt vezetés, és hát az emberek sem vol­tak mindig egyakaratori 1961-ben egyesült a két tsz. — Az egyesülés akkor pil­lanatnyilag semmit nem ol­dott meg, amolyan szegény házasság volt, de most már látszik az eredménye. Leginkább az állattenyész­téssel jutottunk előbbre, ezt szorgalmaztuk, hiszen a föld­területünk jelentős része le­gelő és rét. Jövedelmünk nagy részét az állattenyész­tés adta. A vidék is erre va­ló. Tavaly például csak 32 süldőre az idén már 300-ra kötöttünk hízlalási szerző­dést. Hízómarhából is 28 da­rabbal szállítunk többet, mint egy évvel ezelőtt. Jól fizetett a növénytermesztésünk is. A hosszas beszélgetés után elindulunk a központi ma­jorba, hiszen a számok csak akkor kelnek életre, ha látja is az ember, ami mögöt­tük van. Az utcán Varga József fo­­gatos várt ránk. Megszólított bennünket. Vita az utcán — Láttam, hogy jött az elvtárs, itt lakom a szom­szédban, a háztájiban tér-A gondozó kedvenc állatával Szabó Károlynak. a panyolai Szikra Tsz állatgondozójának gondjaira 45 db anyasertés van bízva. Közel 10 darabos a gondozott állomány fialási átlaga. Hammel. mett kis szőlőmet preselein, gondoltam, szót válthatunk egymással. Kérdően néztem a 35 év körüli férfire. — Ügy hiszem, a tsz iránt érdeklődnek. Nem tudom mit mondott a Dani, de nekem az a véleményem, az idén nagyon jól termeltünk, vala­hogy jobb volt az emberek hozzáállása. Egyben azonban nem értek egyet, nem jó ne­künk a mélyszántás. Te is tudod — fordult a ‘“-könyve­lőhöz —, gazdálkodó voltál, mint én, kötött talaj a mienk. Miért kell fenékig felforgat­ni a földet? Egy kis vita kerekedett. Végül is megegyeznek: Tény­leg van olyan föld a határ­ban, ahol nem jó egyszerre túl mélyen szántani, de ■ mélyszántás mégis fontos. „Erőnkön felül“? A nagy major egy korsze­rű, most alakuló és fejlődő gazdaság képét vetíti elő. Űj mpo+ár, 100 férőhelyes tehénis.alló, négy új dohány­­pajta, juhhodályok, a major közepén égremagasodó vízto­rony, mind mind arról ta­núskodik; megfelelő alapot teremtett és teremt a tsz a további gazdálkodáshoz. Fa­ragó János állattenyésztőnek is ez a véleménye, bár 3 hozzáfűzi: — Kicsit sok ez. Erőnkön felül költekeztünk, de az is biztos, hogy haszna lesz. Már akkor, ha kihasználjuk. Mert ahogy dolgozik az ember, úgy boldogul. Aki dolgozik, mesél. Ezt kellett volna sok emberek megérteni már ko­rábban a tsz-ben. Az idén valamennyien dolgoztunk, a családtagok is, meg is van a látszatja. A különbség Demeter Andrással és Bánki Bélával, a Nehézipari Minisztérium Aknamélyítő Tröszt dolgozóival is talál­koztunk. Általában hatheten­ként látogatják a tsz t. Részt vállalnak a község lakosai­nak ügyeiből, gondjaiból, se­gítik fejlődésüket. Demeter András mondta: — Egy éve, hogy a Búza­kalász Tsz-t patronáljuk, f és az akkori meg a mostani ál­lapotok között, szemmel lát­ható a különbség. Akkor nem volt vezetősége a tsz-nek, az. embereket a ..korteskedés'' kötötte le, másszóval legin­kább csak azzal foglalkoztak, azzal törődtek, kit válassza­nak meg vezetőnek. A falu vezetői és a vezetésre alkal­mas emberek között nem volt meg az egyetértés, de végrí révbe értek. Seres Emi

Next

/
Thumbnails
Contents