Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

I—■— MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ ------n Nagy figyelmet igényel a frissen tört dohány szárítása A korábbi évekhez vi­szonyítva az idei termés na­gyobb, s a dohánylevelek egy részének a törését a most már jelentkező derek akadályozzák meg. Azon­ban, még az utóbbi héten is sok dohánylevél került letörésre, abban az időszak­ban, amikor a szárítási le­hetőségek korántsem olyan kedvezőek mint egy hónap­pal korábban voltak. Ezért is szükség van arra, hogy szóljunk a pajtákban lévő dohány kezeléséről, megfe­lelő szárításáról. A dohánylevelek minősé­ge szempontjából fontos, miként szárítunk, hogyan aggatunk — a száradási foknak megfelelően —, s mi­lyen a szellőztetés. A do­hány szárítása három főbb részből tevődik össze. A színesítő aggatáskor a póré­­kat úgy helyezzük el, hogy a levelek érjék, de ne nyomják egymást. A fris­sen tört, nyers dohányleve­leket soha ne kössük szá­raz dohány alá, mert ma­gas nedvességtartalma fel­felé száll, s a világos szí­nűre száradt dohányt meg­barnítja. önálló pajtasza­kaszba kell kötni a nyers leveleket — egészen az oromfalig, s ezt a pajtasza­kaszt zárjuk le a jól záródó szellőzőkkel, hogy a légmoz­gás a minimumra csökken­jen. így a levelek négy-öt nap alatt meglappadnak, rugalmasságukat elvesztik, és az érettek szép sárga szí­nűvé válnak. A színesítésnek egyik fon­tos követelménye, hogy a szellőzőnyílások jól zárha­tók, de könnyen kezelhetői; legyenek, hogy azonnal le­hessen szellőztetni, amikor túlzott páratartalom jelent­kezik. Szárító aggatásba akkor kerülnek a pőrék, amikor a levelek elveszítették fö­lösleges víztartalmukat, még nem száradtak ki, és tapin­táskor finoman rugalmasak. Az ilyenkor meglévő, ked­vező világos szint szüksé­ges a legrövidebb idő alatt rögzíteni. A levelek főbor­dái még sok vizet tartal­maznak, tehát melegre és nagy légmozgásra van szükség a száradás fokozá­sa érdekében. A pórékat át kell kötni, hogy egymást ne érjék: a zsinórok feszesek legyenek, hogy a dohány az alatta lévő sorra ne „feküd­jön” rá. Száraz, meleg, szélcsendes időben az ösz­­szes szellőztető nyílás le­gyen nyitva, de erős bb légmozgás esetén a széloi­­dalon lévő nyílásokat le kell zárni, hogy a száradó vagy száraz levelek össze ne tö­redezzenek. Esős í lobén szellőztetni nem szabad, mert a levelek magukba veszik a nedvességet, bar­­nulnak, meg is penészed­­hetnek. A záróaggatás az utolsó szárítási szakasz, amit „fel­verésnek” is nevezünk. Ek­kor a levelek nedvességtar­talmuknak négyötödét elve­szítették, a pőrék súlya 1,5 —2 kilogramm. Ezt a mun­kát akkor hajthatjuk vég­re károsodás nélkül, amikor a levelek nem törnek, puha fogásúak. A záróaggatást külön pajtaszakaszban aján­latos végezni — megkezd­ve közvetlen a tető alatt. Noha többletmunkával jár a dohánylevelek fent leírt figyelmes szárítása, ez a rá­fordítás a minőségben, a magasabb értékesítési árban megtérül. Fodor Béla. n talajerő-gazdálkodás kérdése a homoki tsz-ekban Pozitív és negatív tényezők A talajerő vizsgálata nem könnyű feladat, mert ne­héz számokban kifejezni azokat a változásokat, me­lyek a természetes vagy mesterséges táplálóanyag-el­látás következtében előáll­nak a talajban. A talajerő­gazdálkodás fogalma sokol­dalú, komplex tennivalók összességének huzamosabb időn keresztül való végre-, hajtását jelenti. E kérdés elemzésénél jelentős szerepe van az istállótrágyázásnak, zöldtrágyázásnak, műtrágyá­zásnak, évelő pillangós - ta­karmányok, valamint a hü­velyesek termesztésének. Ide tartozó — bár ezzel je­lenleg nem foglalkozunk — a talajjavítás és vetésforgó talajerőre gyakorolt hatása is. A talajcrömérleg viszonyszámai Bear szerint három ter­melőszövetkezetben : Talajerőmérleg; Növénycsoportok Nyírtass Sényő Vaja + - + - + -Kalászosok — 550 — 622 — 1000 Kapások — 960 — 1330 — 2200 Évelő pillangósok 210 — 325 — 460 — Hüvelyesek magnak — 50 — 27 — 125 Fővetésű zöld trágya 160 — 115 — 900 — Tarlóvetésü zöldtrágya — — — — 900 — Istállótrágya 750 — 90.9 — 384 — Műtrágya 526 — 628 — 1025 — Összesen: 1706 1060 1977 1979 3669 3325 levonva a negatív 1060 — 1979 — 3325 — maradvány +646 —2 +344 Mérleg 1 kh-ra +0,4 —0,001 +0,09 A talajban lejátszódó mik­robiológiai bomlási folya­matok állandó változása a szerves anyagok mennyiségét és minőségét jelentősen be­folyásolja — az előbbi fel­tételektől függően. Ezen vál­tozások kimutatása, kémiai vizsgálatok révén, csak egy­­egy rövid időszak helyzetét hozzávetőlegesen mutatja ki, mert a mikroorganizmusok létszámának növekedése vagy csökkenése egyik nap­ról a másikra lényeges vál­tozást okozhat. A talajerő vizsgálatát Bear féle taiajerőmerleg felállításával mutatjuk ki. A mérlegen belül az egyes növénycsoportok, valamint a különböző trágyaféleségek hatását a talajerőre, arány­számokkal (pozitív, negatív) fejezzük ki. A mérleg nega­tív oldalán szerepelnek: a kalászosok, kapás növények és a hüvelyes növények magfogása. A mérleg pozi­tív oldalán szerepelnek: éve­lő pillangós takarmányok, egyéb takarmányok, zöld­trágyák, istállótrágya és műtrágya. A mérleg viszonyszámai­nál az lenne kívánatos, hogy mindinkább a pozitív felé tolódjanak. A három terme­lőszövetkezetnél a pozitív számok (Nyírtass, Vaja) ki­csisége a talajerő gyenge voltát érzékelteti, de még inkább a negatív szám (Sé­nyő). A talajerő kedvezőt­len helyzetét élénken bizo­nyítják a területegységre eső terméseredmények (q/kh.) Növények Rozs Burgonya Kukorica Nyírtass Sényő Vaja 1962 év 1961 1962 1961 1962 év 6,5 6,— 6,4 7,— 8,2 37,— 37,— 65,— 50.— 73.— S,— 10,— 11,3 9,2 12,5 A talajerő viszonyszámait sítása legfontosabb felada­a terméseredmények össze­függésével vizsgálva, meg­állapíthatjuk, hogy a talaj­erő gyenge volta kis átlag­terméseket eredményez. A talajerő állapotával egyenes arányban állnak a termés­­eredmények is. Vagy's nem várható jelentősebben a ter­mésátlagok növekedése, amíg a talajerő számottevő növekedése nem valósul meg. Célunk a termésátla­gok növelése. E cél érdeké­ben elsősorban a talajerő komplex tényezőinek bizto­tunk. Igaz ugyan, hogy a talajerő egyes tényezői nem biztosíthatók egyik napról a másikra. Vannak azonban olyan tényezők is, melyek egyik évről a másikra két­szeresére növelhetik, pl. is­tállótrágyázás, zöldtrágyá­zás, műtrágyázás. \ továb­biakban az egyes növény­­csoportok hatásár vizsgáljuk meg a talajerő növekedése vagy csökkentése szempont­jából. Dr. Galgóczi József tud. munkatárs Kibontakozóban a kultúrmunka Nyírkércsen Mint másutt, úgy Nyirkércsen is elkészült az 1963—1964 évi kulturális munkaterv, melyet a községi művelődési tanács jóváhagyott. A munkaterv az elmúlt évihez viszonyítva még fokozottab mértékben kívánja kielégíteni a község dolgozói­nak. fiatalságának kulturális, művelődési igényeit. A tervben tág tervet kapott a felnőttoktatás. Ezt célozza a továbbképző iskola, a dolgo­zók esti iskolájának, valamint a felnőtt szakmunkásképző is­kola szervezése, melyekre a jelentkezés folyamatban van. A művelődési tanács határoza­tot hozott az analfabétizmus felszámolására, minek eredmé­nyeképpen a község pedagógu­sai vállalták 1—1 analfabéta túrcsoport. Három egyfelvoná­­sost, és a Nászutazás című vígjátékot tűzték műsorukra, melyekkel november 7-én. il­letve szilveszterkor lépnek fel Ugyancsak próbál már a 12 ta­gú tánccsoport is, hogy táncai­val még színesebbé tegye a műsort. Pezsgő élet folyik minden csütörtökön a 35 fős irodalmi, valamint a 25 főt számláló helytörténeti szakkörben is. Nyírkércs község kulturális életének vezetői, irányítói reá­lis tervet készítettek, melyet maradéktalanul végre is akar­nak hajtani. K. B. tudósító. Szüreti felvonulás Követendő példa A mándoki Üj Elet Termelő­szövetkezet napokban tartott vezetőségi ülésén nagy megelé­gedéssel hallgatták a részt ve­vők az elnök beszámolóját. A vetést október 1-re befejezték, 400 holdon végezték el az őszi mélyszántást. Befejezéshez közeledik a betakarítás is. mindössze 10 hold répa van még kint a határban. Az elkö­vetkezendő hetek feladata a burgonya válogatása és szállí­tása. A vezetőségi ülésen önálló napirendi pontként tárgyalták meg a termelőszövetkezeten belüli téli oktatás feladatait. Határozat született egv szín­játszó szakkör megszervezésé­re, amely a tsz fiataljait fog­lalkoztatná. Újjászervezik a tsz énekkarát, hiszen az elmúlt évben már szép eredménnyel szerepeltek. Lehetőséget kíván­nak adni a mezőgazdasági szakműveltség további emelé­séhez is, ezért szakembereik a téli hónapokban több elő­adást tartanak. A szükséges tankönyveket a tsz megvásá­rolja. Szemcsák János járási népművelési felügyelő oktatását. A szervezési munká­ba bevonják a tanácstagokat, divatbemutató, táncmulatság a társadalmi szervek aktíváit Hogy a terv nem pusztán terv marad, igazolja, hogy már folytatja próbáit a 40 tagú kul-Színpompás felvonulást ren­dezett — régi hagyományokat felelevenítve — a földműves­szövetkezet KISZ-szervezete Baktalórántházán. Vasárnap is szedik az almát a KISZ-esek Kocsordon a község vala­mennyi fiatalja tagja a KISZ- szervezetnek és ehhez méltóan dolgoznak és élnek. Úgy hatá­roztak, hogy most és a jövő­ben is, társadalmi munkában segítik a helyi Üj Élet Terme­lőszövetkezetet a soron lévő munkák végzésében. Az elmúlt vasárnap almát szedtek a tsz-ben. Jó kedvvel dolgoztak, látszott, hogy örömmel segí­tenek. Nem sajnálják pihenőjü­ket feláldozni a cél érdeké­tárból. A KISZ-esek vállalták a munkát. Felszedtek 80 mázsa napraforgót. De segítettek máskor is. Silógödröt ástak, most vasárnap pedig almát szedtek a tsz gyümölcsösében, társadalmi munkában. A mun­kájukért természetesen nem maradt el a „fizetség”. Amikor a KISZ-szervezet szüreti bált rendezett, az almát és a szőlőt a termelőszövetkezettől kapta. Dorogi Katalin pedagógus Árvalányhajas, csikósoknak öltözött lovasok nyitották meg a menetet. Ezeket két stráf­­szekér követte, melyeken sző­lőlugas alatt a szövetkezet né­pi zenekara húzta a friss csár­dásokat, szüreti nótákat. A szekereken foglaltak helyet a csőszlegények, a szövetkezet dolgozói. A csőszlányok mus­tot, bort árultak a kapukban, utcákon kiváncsiskodó közön­ség között. A gyermeksereg nagyokat derült a menetben haladó bohócok mókáin. A menetet taliga zárta be. me­lyen a hagyományos három fi­gura: bíró uram, felesége és a sógor ültek nagy fekete eser­nyő alatt. A vidám szüreti napot a járási művelődési ház szőlővel* gyümölccsel szépen feldíszített nagytermében rendezett, reg­gelig tartó bállal zárták, ahol a szövetkezet dolgozói bemu­tatták a legújabb őszi—téli di­vatújdonságokat. Kricsfahissy Béla. ben. Papp Júlianna, Oláh Zsu­zsanna, ifj. Kosa Árpád, Zsé­­der János, Ajtai Mária és így lehetne tovább sorolni azoknak a fiataloknak a ne-Ma estére a Tiszavasvári Állami Gazdaságban is befejezik a vetést vét, akik igen szép eredményt értek el az almaszedéssel. a KISZ-szervezet vezetősége. A nagyszekeresi termelőszö­vetkezet a közelmúltban vá­ratlanul megkapott egy va­gont, napraforgó szállítás cél­jára, és nem volt ember aki a napraforgót fölszedje a mag-636 holdon ma estére befe­jezzük az őszi búza vetését a Tiszavasvári Állami Gaz­daságban. Eredetileg 450 hold­ra terveztük az őszi búza vetését, felemelt tervünk 630 holdra módosult. A vetéssel egyidőben folyik a kukorica, az alma és a még kint lévő paprika beta­karítása. Számításaink sze­rint a kukorica betakarítása-QBüQQSnEnSsB val csak november első heté­ben tudunk végezni, mert sok kézi erőt von el az al­ma és a paprika szedése. A vártnál nagyobb — 25 vagon­nal több — az almatermé­sünk, a paprikát pedig az éjsza­kára várható fagyok miatt kell . előnyben részesítenünk”. Nánásy Pál főagronómus Nőknek : Regi ár: Uj ár Női kosztüm 530,— 350,— Női műbőr kabát 720,— 500,— Terliszter szoknya 420,— 350,— Terliszter szoknya 898,— 290,— Női fekete klott köpeny 130,— 60,— Színes műbőr rövid kabát 200,— 100,­Koekás átmeneti kabát 1130,— 800,— Női nagyméretű középszürke kabát 1887,— 1500.— Férfiaknak: Felöltő 690,— 560,— Kamgárn öltöny 1140,— 800,­Kamgárn öltöny 1200, 900.­Kamgám öltöny 870,— 700 -Kamgárn nadrág 360,— 230 Kaphatók az Iparciut. Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben

Next

/
Thumbnails
Contents