Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

LÁTOGATÓBAN — lien drágám, öt perc alatt én is elkészülök. Mit mondasz, kihez megyünk? Ja igen, Angélához... Ötödik há- ..rssfgi évfordulóját ünnepli? ks; hányán lesznek? Harmin­cán? Oh, .micsoda lakoma. Kedves Angélától, hogy gon­dolt ránk! Hogyan? Miért ép­pen rám? Mindkettőnket meg­hívott, ' nemde? Ugyan drá­gáin! , Várj egy kicsit, mind­járt megborotválkozom és... Mi - a3, hogy kinek borotvál­kozom? ^Saját magamnak! Ta­lán ilyen szakállasán menjek?, Drágám, ha itton maradnék, csak holnap reggel bor otv ál­koznék meg! Mert semmi ér­telme sem lenne megborotvál­kozni, csak azért, hogy lefek- hésserh!!... Mi az, hogy szép akarok lenni? Egyszerűen sze- rethek sima arccal megjelen­ni!, Emberek között járok és civilizáltan szeretnék kinézni!... Nos,, hát jó, civilizálatlanul megyek! De csak adsz fehér inget?— Jó, hát tudom, hogy ebben a kékben is tetszem ne­ked, de ez már háromnapos! Szeretnék tiszta lenni, nem arról- van szó, hogy így is sze­retsz— Jól van, jól van, eh— Hát elmegyek ebben a kék-, beh— Hadd csak, majd eloltom a villanyt. Honnan veszed, hogy nézem magam a tükörben? Csak a . kalapot tettem a fe­jemre!.;. Miféle kalauznő drá­gám, honnan veszed, hogy rá­mosolyogtam? Azért küldte­lek előre, hogy mások né nyo- n íakod janak! Azért késtem, mert nem volt aprópénze és lecsszóra, egyáltalán nem vic­celődtem vele. Miféle tekintet- ől beszélsz drágám, melyik alauznőről, hát nem láttad, hogy kalauz? Már meg is ér­keztünk. Szállj le gyorsan. Ez a B. lépcső III. emelet 21. la­kás! Mi az, hogy honnan tu­dom a címet? Hiszen már vol­tunk együtt Angélánál! Ne mozduljak el a helyemről, ha egyedül voltam. Talán én va­gyok a hibás, amiért elfelej­tetted 3 címet?... Várj, meg­magyarázom!.,. Mi? Drágám, nem háromszor csengettem, mert bejáratos vagyok, és tu­dom hányszor kell nekik csen­getni,-de nézd itt a felirat: Az Iliescu házaspárnak háromszor csengetni!-,. Máris nyitják az ajtót— . Talán én vagyon az '.-ka, hogy Angéla ma nagyon ked­ves? 'Drágám, hagyd már ab­ba: Honnan veszed, hogy ne­kem kedves? A férjének ked­ves, hisz vele töltött öt esz­tendőt, nem pedig velem!... Ki mondja drágám, hogy sze­rettem' -volna, amikor veled vagyok, ' miért ő velem, vagy én vele. Hagyd már abba drá­gám', mert már mindenki ben­nünket figyel, hogy az a mén­kű csapjon bele. Ha pedig megszorítottam a kezét, az azért volt,. mert gratuláltam neki és: én— Hát kinek a sze­mébe néztem volna? Vele be­széljek;. és a szekrényt bámul­jam?. Drágám, amikor veled beszélek; rádnézek. Talán azt szeretnéd, hogy ha bárkivel beszélek, mindig téged nézze­lek?... Rendben van, téged nézlek, de tudd meg, hogy most már mindenki bennün­ket figyel.. Hű, de sokan van­nak... Mi az? Nők is vannak? Hol látsz te nőket? Ja, igazan észre sem vettem őket... Igen, elég éde... sokan vannak... Hogy tetszenek-e? Drágám, borzalmas csúnyák, nem lá­tod, milyen pocsékok? Melyik az a szőke? Már kétszer néz­tél rá? Én? Mit csináljak, ha errefelé néz? Nem is ismerem, nem is akarom megismerni. Melyik, az a magas? Hát nem látod, milyen monstrum, ahány pocsék van, Angéla mind egybegyűjtötte őket... Várj csak, nézd az a férfi táncra kér fel— Eredj drá­gám, igazán menj már, ne utasítsd vissza... Pa— Ülj le, mert elfáradtál... Én?... Igen, én is táncoltam... Na és? Ugyan drágám, nem spéciéi választottam, azt a barnát! Igazán, szabad volt... és nem ís szorítottam magam­hoz, igazán nem szorítottam. Ugyan már, nem is ismerem. Ki csa-csacsázott? Én? Nem is tudom, hogy esa-csa-csáz- tam. Mit csináltam? Egy-ket­tő, egy-kettő-három? Én? Ki tanított meg? Ugyan minek tanultam volna drágám, talán a csa-csa-csa tanulása a leg­nagyobb gondom?... Jól van, kész! Nem táncolok többet! Igen itt fogok ülni melletted! Na gyerünk, asztalhoz hív­nak... Hallod, azt mondják ve­gyesen üljünk.... Jól van, nem vegyülök el, lásd ide ülök melléd... na vegyél drágám, mert már mindenki eszik, ml pedig beszélünk... Oh milyen borzalmas ez a francia saláta. Igen drágám, nagyon aranyos vagy, veszek egy kis son... Nem, te vagy a legszebb min­denki közül... Szeretnék egy kis sül... Ha azt mondom, hogy mind pocsékok, akkor el­hiheted nekem... Oh, nézd, töl­tött káposzta... Igen drágám, szeretlek, imádlak, de hagyj már egy tölteléket lenyelni! Jó, álljunk fel, mert vége a vacsorának... Nem, nem tán­colok többet! Nem is tudnék, mert majd meghalok éhen... Na, végre, látod, már min­denki megy... Gyere, üljünk, mi is... Nem! Menjünk gya­log, mert ezen az autóbuszon kalauznö ül. Azt akadod, kezd­jük elölről... Mit csinál? Hol­nap Ginához vagyunk hivata­losak? Nem, köszönöm, nem megyek. Inkább nyugodtan al­szom saját ágyamban, mint­hogy más asztalán haljak éhen! Mi az? Ugyanezek jön­nek, akik ma voltak? Dehogy nem. Szórakoztam! Borzalma­san! Mi? Beszéltél Angéla férjével? Ugyan hallgas már! Azt mondta, hogy Angéla fél­tékeny és pokollá teszi az éle­tét? Óriási! Igen, igazad van, érthetetlenek ezek a féltékeny nők! Persze, én is csodálko­zom, hogyan maradhattak öt évig egymás mellett! Na per­sze, nekem szerencsém volt!... Ki sóhajtozik, drágám? Sadi Rudeanu Szöveg nélkül FÉLREÉRTÉS Miska! Én azt mondtam neked, hogy a pillangóso­kat takarítsd be és nem azt, hogy a pillangósokkal taka­rózzál be! Endrődi István rajza Bátor Gábor, a VTLEXPORT bérszámfejtője néhány esz­tendő alatt jónevű humoristá­vá küzdötte fel magát és a szatirikus lap, hol művei nap­világot láttak, már már úgy határozott, hogy kiemeli hiva­talnoki munkaköréből és meghívja az újsághoz hiva­tásos szatirikusnak. Ugyanis Bátor, — mint gondolták — új szint, konkrét kritikai szel­lemet vihet a szerkesztőség munkájába, hiszen nem is annyira humorával, mint in­kább mai életünket, illetőleg annak emberi fogyatékossá­gait, igen jól meglátó szatiri­kus szemszögével, s merész stílusával tűnt ki. Megindultak a tárgyalások, Bátor, boldog és büszke volt. Azonban mégis úgy döntött, hogy marad a VILEXPORT- nál, mert éppen ez időben a nyugdíjba menő igazgató he­lyébe — isten tudja, hogyan, de valószínű, hogy szorgal­mas m,unkájáért és hozzáér­téséért őt nevezték ki. Az igazgatói beosztást Bátor Er­nő elfogadni jónak látta, hi­szen azért továbbra is írhat­ja a szatirikus újságnak az emberek gyengéit, hiúságát, hízelgését, stréberségét vele­jéig kifigurázó humoreszkjeit. A szatirikus lap főszerkesztő­je is helyesnek vélte, s anya­gilag, de méginkább erkölcsi­leg kifizetődőbbnek, hogy va­laki inkább legyen kezdő igaz­gató, mint kezdő humorista. Bátor Gábor átvette az igaz­gatói széket, szobát és a hoz­zájáró hivatali tekintélyt, tit­kárnőt stb. S a tőle megszo­kott szatirikus bölcsességgel gondolt arra, hogy lám azok az emberek, kikből irodalmi képessége kivirágzott mostan­tól kezdve nem felettesei, ha­nem beosztottai lesznek. így a kis Kárász, aki örökké a főnök szobájában smúzolt — hányszor megénekelte a kis hitvány talpnyalót, Domöaja fökalkulator, aki oly mesés ügyességgel tudott nyilvános értekezleteken a főnökkel egyetérteni, hogy abból szati­rikus gyűjteményeinek kima­gasló gyöngyszemeit ihlette, Kardost, a bérszámfejtő osz­tály vezetőjét, saját egykori főnökét, aki pedig már-már a zseni színvonalán tudta az igazgatót úgy bírálni, hogy az tulajdonképpen arcátlan di­cséret volt, s kinek jelleméről éppen ezért országos visszhan­got kellő sikeres szatírákban számolt be az utókornak. „Na, most legalább jobban foglak benneteket látni, még jobban megismerem satnya jelleme­teket — gondolta a humo­rista — még alaposabban, meg sokoldalúbban feltárom majd a régi világból itt maradt kis­polgári csökevényeiteket..." Még írt egy humoreszket a szatirikus lapnak Kardosról, egykori közvetlen főnökéről, nevét finoman „Tőrös”-nek írva, ahogy az bírálja az igaz­gatót: „Nem tűrhetjük tovább, mondja Bátor szatírájában Kardos — amit az igazgató elvtárs csinál. Mégis csak tűrhetetlen, hogy gyakran a munkaidő után bent marad, rongálja értékes egészségét, Konkrét bírálatomban felhí­vom az elvtárs figyelmét, hogy coki, ne tovább!" Még ezt megírta, az újság közölte is és mondta neki a főszer­kesztő, hogy csak így továba Bátorkám, csak bátran előre a hiányosságok kipellengére- zéséért! Aztán, azonban valahogy nem írt, sehogysem jött tollá­ra mondanivaló. Órákig ült a káveházban, régi, kedves törzshelyén, de a maga elé he­lyezett papírlapok üresek ma­radtak. Ugyanis rájött, hogy a kis Kárász, aki nala is minden­nap órákig ücsörgött, nem smuzoló. Dehogyis. Inkább egy lelkes, lelkiismeretes em­berke, aki saját munkakörén túl együttérez az egész VILEXPORT dolgaival. Figye­li a kollégáit, azokról igen jó meglátásai vannak ■ és bi­zony-bizony nagyon megköny- nyiti az ö felelősségteljes irá­nyitó munkáját. Aztán Dom- baja, főkalkulátor. Kiderült, hogy nem arról van szó, hogy nem azért ért vele egyet az az értekezleteken, mert gyenge jellem, hanem azért, mert egy igen világos fejű ember. Jól látja a fő problémákat, he­lyesen ítéli meg a tennivaló­kat, hát most ellent mondjak ő neki, csak azért, hogy el- lentmondjon? Miféle ostoba­ság lenne ez. Okos ember, gyorsan felismeri, hogy veze­tőjének igaza van, hát mit te­gyen, ha így van? Es a Kardos, a bérszámfej­tő osztályvezető. Dicséri őt, rendben van dicséri őt: Na. de miért dicsén? Azért dicsé­ri, mert ő humánus . iránta, mert meghallgatja a prob­lémáit és a lehetőségeken be­lül természetesen segíti. Hát miért ne dicsérné ? Talán szid­ja, mert kapott egy igazságos igazgatót? Bátor Gábor csak ült, ült, a fehér papírlapok felett, és nem tudott miről • . írni. A VILEXPORT kapott egy té­vedhetetlen igazgatót, de saj­nos az irodalom számára meg­hajt egy humorista. Ordas Nándor. Lassan, hivatalosan, a nap­tár szerint is beköszönt az ősz. Ez alkalommal egyik köl­tőnk verséből idézünk egy versszakot... Beküldendő sorok: vízsz. í, függ 13. és 31. Asztmás melléből fuldokolva, Jön föl az Ősznek köhögése, Mintha egy csúf kéj-sóhaj volna. Vízszintes: 1. Az idézett vers folytatá­sai 14. • Dél-olaszországi kikö­tőváros. 15. Évszak. 16. Görög­keleti hordozható szentkép. 17. Tiltó szó. 19. Sajtkészítés mellékterméke. 21. A lányom férje. 22. Kicsinyítőkcpző. 23. Menyasszony. 25. Száraz, nap­raforgószár. 27. A mulató, grill. 28. Helyhatározórag. 29. Lusta. 30. Újító közismert ide­gen szóval. 32. Hajfonat. 33. Hibás cső! 35. Barnásszínű leveletlen, pikkelyes élőskö­dő, virágos növény. 37. Kevert baj. 38. Régi színes amerikai mesefilm címe. 39. A vasút rövidített neve. 41. Sympo­sion eleje. 42. Énekhang. 44. Makó közepe. 45. Vasat me­legít, izzít. 47. Zománc. 49. Szárazföldbe benyúló tenger. 50. Egy, vagy két hangszerre írt rendszerint három, négy tételből álló zenei műforma. 51. A mulatság. 52. Folyam­kavics. 54. Lengyel—német ha­tárfolyó. 56. Hangnélkül áaót. 58. Nyakbavaló. 59. M-el az elején gyógyvíz. 61. Kor, kor­szak. 62. Nem holnap. 63. Ipari rostnövény. 65. Nyom­dai dolgozó. 67. Vissza: esd. 68. E fogoly. 69. Amerikai köl­tő és író. 70. Időmérő. 72. Va­laminek a nyitja, megoldása. 73. Hangszer. 74. Rossz úton a szekér teszi. 76. Megke­vert!! 78. Baráti állam pénze. 79. Ugyanaz, mint 56. vizsz 80. Építészeti stílus. 81. Van ilyen korcsolya. 83. Göngyö­leg Ellátó Vállalat. 85. Gom­bos Vilma. 86. Fanyar erdei gyümölcs. 87. Híres váci gyár. 89. Lovak kedvenc takarmá­nya. Függőleges: 2. Ruházati Bolt. 3 EAS 4. Rizsből és kókuszból aéizuit pálinka. 5. Számtani műve­letet végez. 6, Meleg. 7. Előd­je. 8. Hangtalan gőz. 9. Kiét­KERESZTREJTVÉNY lep. 10. Szarvasmarha. 11. Omladék. 12. Vissza: fejlődik. 13. Az idézett vers folytatá­sa. 18. Ez alatt fészkel a fecs­ke. 20. 'Európai nép. 21. Az ital. 22. Régi harci eszköz. 24. A fűszer. 26. Fellebbezés. 27. Az anyag vegyi úton tovább nem bontható legkisebb része. 28. Sportszám. 31. Az idézett vers költője. 34. Távolság. 36. Becézett női név. 39. Munkás tréfás közhasználatú szóval. 40. Hord. (pl. ruhát, kalapot). 42. Dalköltő, Balassi Bálint tanítványa ( ..... László) 43, Hármas korona. 45. Vitéz 46. TZR. 47. Dunántúli NB I-es labdarúgó-csapat. 43. Vissza: ablak nagyobbik fele. 53. Észak-európai nép. 55. Az erő mértékegysége. 57. Étke­zéshez készül. 59. Zamata. 60. Állami bevétel. 62. Pl. cián, nikotin. 64. Bolygórendszerünk központi égiteste. 65. ízesít. 66. Vigyázója. 67. Helyhatáro­zórag. 69. Kettő. 71. öreg. 74. Olaszország fővárosa. 75. Színpadi kartáncosnő. 77. Ha­tár. 80. Pinceszag. 81. Volt portugál gyarmat Elő-tndia nyugati partján. 82. Irtás kö­zepe. 84. Létezik. 86. Este kö­zepe. 87. FH. 88. Igekötő. 90. Benő hangzó nélkül. A megfejtéseket legkésőbb szeptember 23-ig kell bekül­deni. A levelezőlapra kérjük ráírni: KERESZTREJTVÉNY. A helyes megfejtők között 10 db könyvet sorsolunk ki. Szeptember 1-i rejtvénypá­lyázatunk nyertesei: Megfejtés: Mikszáth Kál­mán, Victor Hugó, Tolsztoj, Móra Ferenc. Charles Dic­kens. Móricz Zsi gmond. Ko- dolányi János, Dreiser, Ros­tand. , Nyertesek: Csendes Sándor, Erdei Sándor, Petraskó Zol­tán, nyíregyházi, Bodnár Ve­ronika biri, Farnas Bélán? csengeri. Kelemen Sándorná fehérgyarmati, Simon And­rás jánkmajtisi. Vámosi íst- vánné nyírbátori, Jäger Osz­kár nyírbéltekí, • és Mökri László vásárosnamányi ked­ves rejtvényfejtőínk. A könyveket a nyerteseknek postán küldjük el. AZELŐTT FOGATOS VOLT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents