Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
SZ. KOGAN. Hazafelé a munkából A nap véget jelzi A gyár duda-szava, Megyünk a papával A munkából haza. Dolgoztunk egész nap, Vidáman, tüzesen. Én az óvodában, Papa az üzemben. Házat építettem, Csodás homokvárat, Papám meg a marós- gépek mellett fáradt. összetalálkozunk Mindig a kapunál, A dolgos nap után Anyuka hazavár. Megyünk hazafelé, Lépteink zenélnek, Papa erős keze Fogja az enyémet. A gyerkőcök irigy Pülantását érzem, Amíg lépést tartva Megyünk át a téren. Megy a munkásosztály Kettőnk személyében, A munkásosztálynak Szabad utat! — kérem. Milyen legyen a kulturált otthon? A stílbútorokról — a helyes bútorízlésről Élt Ciberefalván egy szegény legény, úgy hívták, hogy Lüké Ferkó. Szorgalmas volt, dolgos, tréfás, jókedvű, erényeiben csak egy dolog hibázott, mert nem volt ki mind a négy kereke, bármit lett, rosszul tette. Az emberek ennek ellenére szerették, mókáin hetekig derültek, jólesett az a nevetés a mindennapi gondok feledtetésére. Történt egyszer, hogy Lüké Ferkó napszámra szegődött a falu legmódosabb gazdájához. Burgonyát, kukoricát vetett napestig és estére megkapta a bérét, fényes egy kiajcárt. örömmel sietett haza, mutatta a pénzt édesanyjának és így szólt: — Meglátja, édesanyám, nemsokára olyan, de olyan gazdagok leszünk, hogy nocsak. — Jól van, fiacskám, jól van — mondta "Ferkó édesanyja —, de előbb add ide az egy krajcárt, mert ..kell sóra, borsra, paprikára, hiszen tudod, hogy nem ad hitelt jt fűszeres és nékem már minden pénzecském elfogyott. — Dehogy adom, édesanyám az egy krajcárt — tiltakozott Ferkó —, hiszen akkor nem leszünk gazdagok. A pénzt szépen elültetem a kertben, megöntözöm, megkapálom és majd sok krajcár terem. Tudom én, hogy kell vetni, hiszen egész nap azt csináltam. Ferkó édesanyja nem szólt ellen egyetlen fiának, bár tudta, a krajcár nem terem, ha százszor elültetik, ezerszer megkapálják, akkor sem. Mégsem akarta kedvét szegni Ferkónak tegyen, ahogy jónak látja, csak ne legyen szomorú. Ferkó tehát ment a kertbe, elültette az egy krajcárt, majd megöntözte, megkapálta, hogy gyorsan nőjön, gyorsan teremjen. Amint igy dolgozik, arra megy két naplopó, vásott csavargó, megálltak a vesszőből fonott kerítésnél és nézték, miként dolgozik, majd megkérdezték: — Mit csinálsz, Lüké? Ferkó készségesen válaszolt. — Volt egy fényes krajcárom, elültettem és most megkapálom, hogy gyorsan teremjen. Egymásra, nézett a két csavargó, aztán úgy nevettek, hogy zengett belé. a világ, hangos kacagásukat talán még az óceánon túl is meghallották. Így ment végig jobbra- balra dőlve a kacagástól a falun a két semmirekelő, de a falu túlsó végén abbahagyták a nevetést. — Ej, komám — mondta az egyik —, ez a bolond elvetei- te a krajcárt. — Csakugyan — szóit a másik —, ha ő vetett, akkor mi majd aratunk. Ezek után kifundáliák, hogyha már alszik a falu minden embere, olddlopóznak Lelki depresszió? Vagy valami más? Elemzés egy levél három soráról mint az unalom. Akinek „nincsenek anyagi gondjai és feleségével jól él”, még nem biztos, hogy érzékelni képes az élet sokféle szépségét, örömét. Negatív módon határozta meg, miben nem szenved hiányt. Lehangoltságára magyarázatnak találná, ha anyagi gondjai lennének és rossz lenne a házasélete. így egyszerűen nem érti, miért „deprimált”? Felületesség, olcsó fölényeskedés lenne elmarasztalni a levélírót. Valami baja. van, '• valamitől nem érzi jól magát, e ez kétségtelen. De az már nem _ olcsó fogás, nem üres frázis, ha vigasztaljuk: találja meg önmagát. Találjon örömet a munkájában, amelyről hallgatása bizonyítja, hogy nem terhes számára. Talán fokozni is lehet a munka-örömet, ha a napi teljesítménynél többre törekszik. örüljön annak, hogy feleségével „jól él”; házasságuk példamutató lehet sok más embernek. Ha nincs, nem lehetett gyermeke, másokban is tovább élhet; a folytatás fel nem ismert, nem sej- 1 tett utakon ágazhat ezerfelé, a legkisebb tettek is nyomot hagynak a közösségben, embertársaink emlékezetében. Sok mindenről nem szól a levél. Annyi' bizonyos, hogy írója nem „depresszióban szenved”, nem beteg. Végére hagytuk, ami talán a legfontosabb: negyvenhét éves. Jószerivel alig van túl a mai átlagos életkor felén. Sorait azért elemeztük, mert nem ő az egyetlen, aki elhagyja magát; aki elfelejtette, hogy „az ■let szép és élni érdemes”. Ferkó kertjéhez, kiássák az egy krajcárt és vesznek rajta tizmérő pálinkát, jót mulatnak. Alig várták hát, hogy este legyen. Az éjszaka pedig rövidesen megérkezett. Fekete csillagos fátylát az égre terítette s a dolgos, becsületes parasztok aludni tértek, Ferkó is aludt, de nem a tiszta szobában, hanem a gangos tornácon, a jó levegőn. Egyedül csak a két csavargó volt ébren, ásóval, kapával lopakodtak a kertek alatt, s amikor Ferkó kertjéhez értek, munkához láttak. Ásták, túrták a földet, izzadtak is belé, mert nemigen szoktak az erős munkához. Dolgoztak így égy órát, két órát, s már az őrej> Hold is fent úszott az égen, amikor a két csavargó kövülten az ámulattól felkiáltott — Ó! Ö! Teméntelen kincs volt előttük, sziporkázott a Hold sugarában, ezt csodálták annyira a tolvajok. A kincseket valamikor rablók ásták el, » hogy a rablók elpusztultak, a töméntelen arany és ezüst a földben maradt, elfeledve. Ferkó a csavargók kiáltására pislogva nyitotta fel a szemét, ásított, majd mintha bolha csípte volna, úgy pattant ki az ágyból. — Jaj, a krajcár — jutott eszébe és rohant a kertbe, ahová éppen idejében érkezett, mert a két tolvaj már osztozkodott. Ferkó botot ragadott, úgy rontott rájuk. — Tolvajok, haramiák —» kiáltotta és ütötte, csépelte őket ahol érte. A két csavargó otthogyva a kincset, ásót, kapát rohant árkon-bokron keresztül, ahogy csak a lábuk bírta. Ferkó meg, hogy elkergette a tolvajokat, szaladt az édesanyjához: Jöjjön, édesanyám, nézze meg. a krajcár meghozta a termést. Ferkó anyja ámult-bámult, szóhoz sem jutott a csodálkozástól. Az eset hire gyorsan bejárta a falut és jöttek az emberek, akik bár korábban minden tettéért kinevették Lüké Ferkót, most az egyszer nem ezt tették. Ferkó mindenkinek adott egy-egy fényes tallért, nekem is adott volna egy lyukas krajcárt, de sajnos, későn érkeztem, addigra már mindent elosztott. Néki is csak annyi maradt, hogy sóra, paprikára mindig teljék az édesanyjának. Seres Ernő Az utóbbi évek alatt n emcsak a bútorok formája, hanem a nagy- iparilag előállított lakásfelszerelési tárgyak is nagymértékben egyszerűbbé váltak. Az asztalok, ülőbútorok és a fekvőhelyek vázai a legegyszerűbb négyzetes vascsőből készülnek, színes anyaggál bevonva. A párnázott bútorok is egyszerűek. Szögletes, egyforma, sima tömbökből áll élénk színekkel bevonva. Az északi országokban a bútorok már nem annyira merevek, egyenesek, hanem sokkal lágyabb, hajlékonyabb vo- nalúak, jobban kifejezik a kényelmességet. Formajellegűk is egyénibbek, változatosabbak. Rendszerint fából készülnek. Az ilyen bútorformákban készült lakberendezési tárgyak is modern hatásúak. Pl. az angol bútorstílusok finoman ívelt vonalaikkal élvezetesebbé és otthonosabbá teszik a lakásokat, mint a túlzottan egyenes vonalú bútorokkal berendezett szobák. Az 1963. évi osztravai kiállítást a különféle faanyagoknak, a színeknek és ízléses kellékeknek a kombinációja jellemezte. Ennek a kombinációnak az eredménye a gyakorlatban vakönyvszekrényt nem kell az új lakás berendezésekor -kidobnunk. mint azt sokan tették, hanem inkább világos, esetleg sötét bútordarabokkal kiegészíthetjük. Természetesen a bútorok kiegészítéséhez jó ízlés kell. Nem szabad félnünk a merészebb színkombinációktól sem. Ezen a kiállításón bemutatott mahagóni és jávorfa kombinációjú lakószoba bútorok viszont nem tanúskodtak jó Ízlésről. Az egész rossz ' színösszeállítás benyomását lette. Általában az osztravai bútor- és lakáskellék kiállítás- szép, és ízléses volt, sikert aratott. Lapunkban közlünk néhány bútorkombinációt is. Az ellentétes bútorízlés irányzat tanúságot ad, hogy fejlődő korunkban elképzelGYERMEKREJTVENY Lapunk szerkesztőségébe érkezett levélből idézzük a legfontosabb sorokat (a többi lényegtelen körülírása ugyanennek a témának): „Nincsenek anyagi gondjaim, feleségemmel jól élek. Depresszióban szenvedek. Legtöbbször semmi nem tud kizökkenteni rosszkedvemből.” Alig néhány sor, mégis egyik legjellegzetesebb példája a manapság elég gyakori, mondhatnánk divatosan téves szóhasználatnak. Nézzük sorjában. Az első mondat arra utal, hogy a levélírónak tulajdonképpen semmi baja sincs. Ha csak az nem, amiről hallgat, de ami hallgatásából kiolvasható: nincs gyermeke. Ezt mellékesnek tartja, a továbbiakban nem is említi többé. A következő mondat: „öndiagnózis”, a legrosszabb fajtából. A levélíró nyilván nem tudja, hogy a „depresszió” meglehetősen súlyos betegség — de csak akkor, ha alapos vizsgálat után orvos állapítja meg. (Néhány tünetét nem azért soroljuk fel, hogy „tippeket” adjunk a hipochonde- reknek, képzelt betegeknek: telelem, szorongás, katasztrő- E'aérzés, hogy valami rossz történik; s ha valóban bekövetkezik valami rossz — ugyan kinek nincs ilyesmi az életében? — ez csak fokozza a depressziót.) A következő mondat már rávilágít a lényegre. A levélíró gyakran rosszkedvű, lehangolt. Ez egészen más, mint az a laikus megállapítás, hogy „depresszióban szenved”. A lehangoltság, rosszkedv oka sok minden lehet, még akkor is, ha tartós vagy gyakran visszatérő lelkiállapot. Időjárásváltozás, frontátvonulás éppen úgy okozhatja, lósággal forradalmi jellegű. Az elv az, hogy egyes bútordarabokkal kölcsönösen kiegészíthetjük a lakás bútorzatát. Tehát a világos fából készült ízléses asztalt, vagy Hasznos tanács háziasszonyoknak A rongyszőnyegről A szőnyeg a legszebb szobadíszek közé tartozik, de sajnos a legdrágábbak közé is. Zsebpénzből nehezen futná, de ügyes háziasszony horgolhat magának csinos futót, vagy esetleg más alakú szőnyeget is. Hozzávaló sok, másra már amúgy sem használható régi holmi: rossz harisnya, kötött holmik. A harisnyákat, régi nadrágokat, meleg téli inget vágjuk spirális alakban csíkokra és az egyes csíkokat varrjuk ösz- sze úgy, hogy folyamatos szallagot kapjunk. A vastagabb anyagot keskenyebb csíkokra vágjuk mint a vékonyát, mert az anyagból sodort szálnak egyenlő vastagságúnak kell lennie. Ez nagyon fontos, különben a szőnyeg egyes részei kipuposodnak. A csíkok fonallá göndörödnek össze, ha vízbe mártjuk az egészet és egy deszkára szorosan rácsavarva szárítjuk. Ha megszáradt, kemény gombolyagot csavarhatunk belőle.Ez a fonal azonban rendkívül nyúlik és igy a szőnyeg mosásnál eldeformálódna. Szükség van tehát arra, hogy még egy szálat horgoljunk'bele, ez ad aztán tartásit a szőnyegnek. Színes kötőpamut, vagy himzőfonal maradékok a legcsinosabbak erre a célra. Tulajdonképpen bármilyen anyagdarabkák használhatók, ilyen szőnyeg készítésére; csak a szál iránváho^ ferdén kell a csíkokat vágni. Vigyázzunk a színösszeállításra! Lé:. hetőleg ne használjunk többet három-négy színnél. Egyéni Ízléssel lehet azután ezekből a színekből valamilyen ügyes csíkos, kockás vagy' más mintát összeállítani. Szoros rövidpálcákkal horgoljuk az egészet. 1983. szeptember 15. Lüké Ferkó szerencséje Vízszintes: 1. Magyar írónő. 12. Rokon nép. 13. Tűvel dolgozik. 15. Orosz író (utolsó kockában két betű). 18. Szülöttének. 20. Fogát használja. 21. Római 49. 6 23. Énekesmadár. 24. JN. 26. Élesztővel készült tészta jelzője. 28. Lakat. 29. A fenti orosz író fantasztikus regénye (utolsó kockában két betű), folytatás a vízszintes 61-ben. 32. Visszaesik! 34. Háziállat. 35. Ruhadarab. 37. Az ,,idő orvosa”. 38. Azonos betűk. 40. Cserél. 42. ÓR. 43. Azonos betűk. 45. Maró folyadék. 47. Német lomb. 49. Észak-angliai város. 51. Ak. 53. Kenőcs. 55. Asz- szonyok. 56. Római 50, 501, 58. A rossz tanuló réme. 61. A vízszintes 29 folytatása. Függőleges: 2. Gróf betűi keverve. 3. RIU. 4. Irén becézve. 5. CNSLK. 6. Azonos betűk. 7. IAÁ. 8. Erek. 9. Erős olvadást követi. 11. Fiatal háziállat. 14. Névelővel, szárazságot jól tűrő növény. 16. Sért, megsért. 17. Ezzel, kis eltéréssel. 19. Intrikál. 22. Gyorsan párolgó. 25. IZAV. 27. Tejtermék. 30. Névelő. 31. Kertimunka gyakorító igéje. 33. ... János, a híres nagyot- mondó. 36. Akiok. 38. Régi római pénznem, duplán. 39. Azonos betűk. 41. Itt élt Kossuth az emigrációban. 43. Izmos. 44. Ebben az időben. 46. Beismer. 48. Férfiné. 50. Ö, oroszul. 52. Tromf. 54. MTA. 57. Fordított személyes névmás. 59. Vissza: tág. Megfejtendő: vízszintes 1, 15. 29. 61. Múlt heti megfejtés: Vércse — kánya — kőszáli sas — héja, karvaly. Könyvjutalom: Varga Judit Nyíregyháza, Czap'Béla Mán- dok, Tóth Ferenc Ibrány. hető egészen eltérő stílusok egymás mellett élése, de csak akkor, ha ízlésbeli és ipari minőség tekintetében mindegyik magasfokon fejlett. Farkas Fa!
