Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-13 / 214. szám

A Szovjetunió teljesíti kötelezettségeit, ha Kubát agresszió éri Moszkva, (TASZSZ): A csütörtöki Pravda szem- leiró aláírással cilkíket közöl -izzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben egyre gyakorib­bak a Kuba eilend provoká- . ciós támadások. A szemleíró a gyárak és az üzemek ellen intézett kalóztá­madások felsorolása után fel­teszi a kérdést: kinek van szüksége az ellenforradalmár csőcselék Kuba-ellenes provo­kációs kirohanásaira. Goldwatemek, Keatángnek és hasonszőrű társainak nincs ínyére a karibi válság békés rendezése — folytatja a szem­leíró. Szemmel láthatólag arra számítanak, hegy a béke, a demokrácia és a szocializmus Fajvédő tüntetéséé Mattaméban i / Birmingham, (Reuter, AP): Fehér fajvédő suhancok csütörtökön zajos tüntetést tartottak az Alabama állam­beli Mobile városban amiatt, hogy középiskolájukat a szö­vetségi bíróság ítélete néger diákoknak is megnyitotta. A mintegy háromszáz feltüzelt fiatal otthogyta az iskolát és nagy lármát csapva vonult végig a kisvároson, a tűzoltó­fecskendős gépkocsik megje­lenése azonban elég volt szét- kergetésükhöz. Az egykori algériai ultrák autós felvonulásait utánozva Birmingham várost csütörtö­kön elárasztották a fehér faj­védő autós tüntetők, akik üte­mes kürtjelekkel fejezték ki elégedetlenségüket az iskolák integrációja miatt, s megbé­nították a forgalmat. Ugyan­csak Birminghamben, az egyik középiskola ezer fehér tanu­lója nem jár az órákra, amió­ta a tanintézetbe néger diá­kokat is felvettek. Kádár János, a magyar for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Joszip Broz Titónak, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége főtitkárának meghívásá­ra szeptember 9 és 12 között baráti látogatást tett Jugo­szláviában. Szeptember 10-én és 11-én Karagyorgyevoban megbeszé­léseket tartottak, amelyeken Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak mellett részt vett magyar részről Apró An­tal, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja. Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja. Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­ter-helyettese és Zápor György a Magyar Népköztársaság belgrádi rendkívüli és megha­Esentómjek sorokban A szovjet Minisztertanács kijelölte az ENSZ-közgyűlés szeptember 17-én New York­ban megnyíló 18. üléssza­kán részt vevő szovjet kül­döttséget. A küldöttség veze­tője Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, tagjai: Vlagyi­mir Szemjonov, Nyikolaj Fe­dorenko, Mihail Menysikov és Szarvar Azimov. A Fehér Ház csütörtökön hivatalos közleményben jelen­tette be, hogy Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke Ken­nedy elnök meghívására októ­ber 17-én nem hivatalos láto­gatást tesz Washingtonban. A jugoszláv elnök latin-amerikai útjáról hazafelé tartva és tervbe vett New York-i tartóz­kodását megszakítva látogat el Washingtonba. A Csehszlovák Antifasiszta Szövetség újabb dokumentu­mokat juttatott el a hanno­veri bírósághoz, amely dr. Otto Bradfisch-nak, a lodzi Gestapo volt főnökének bűn­perét tárgyalja. Ezek szerint Bradfisch is szerepet ját­szott a lidicei és lezsáki gye­rekek meggyilkolásában. A náci megszállók ugyanis a két mártírvárosból a gyermekeket a lodzi táborba szállították és átadták a Bradfisch parancs­noksága alatt álló Gestapo- tzervnek. Csütörtökön hajnalban a Pireneusok hegycsúcsai kö­zött lezuhant egy Viking-tí­pusú francia utasszállító re­pülőgép, fedélzetén négy főnyi személyzettel és 36 angol tu­ristával. A repülőgép, amely a London melletti Gatwick- ből szállt fel, s a dél-francia­országi Perpignanba tartott, a rendkívül rossz időjárás miatt közvetlenül a leszállás előtt elvesztette a kapcsolatot a repülőtérrel, s nem sokkal azután egy hegycsúcsnak üt­között. Csütörtök reggel egymillió olasz építőmunkás lépett 48 órás általános sztrájkba. A sztrájk a magasabb béreken kívül, a kollektiv szerződés- kötés és a szakszervezeti jo­gok kiszélesítéséért is folyik. A csütörtöki gyűléseken a szakszervezetek vezetői töb­bek között hangsúlyozták: az építőmunkások mozgalma ösz- szefonodik azzal a harccal, amelyet a lakóik százezrei folytatnak a nagyvárosokban a lakbérek újabb — átlagosan 15—25 százalékos emelése, a telekspekuláció következmé­nyei ellen. 2 1963. szeptember 13. A hazafias erők sikere DéhVietnamhan Újabb két vidéki várost foglaltak el - a kormánycsapatok jelentés veszteségeket szenvedtek ben elfoglaltak két vidéki várost. . A dél-vietnami kormány azt állítja, hogy az akciót teljes egészében visszaverte. „Ez volt legnagyobb győzelmük” — mondotta a UPI tudósítójá­nak egy magas rangú diemista katonatiszt. „Ördögöt győze­lem! Katasztrófa!” — jelen­tette ki egy amerikai katona­tiszt, aki a helyszínről érke­zett vissza a fővárosba. A UPI szerint a kormány­csapatok 76 katonát vesz­tettek, 27 harcosuk pedig,, eltűnt, valószínűleg a fel­kelők fogságába esett. Londonból jelenti az MTI: A Daily Mail washingtoni tudósítójának értesülése sze­rint a CIA amerikai kémügy­nökség teremtette meg, fegy­verezte fel és pénzelte az utóbbi másfél évben Dél-Viet- namban az úgynevezett külön­leges haderőket, amelyek vég­ső fokon Ngo Dinh Diem fivé­rének, Ngo Dinh Nhu-nak az ellenőrzése alatt állnak, s amelyek felelősek voltak a buddhista pagodák elleni tá­madásokért. Most felteszik a kérdést Washingtonban, volt-e Kennedy elnöknek tudomása a kémügynökség ezen titkos hadseregéről? Ezzel összefüggésben élénk érdeklődést keltett London­ban a befolyásos U. S. News And World Report leleplezése, amely szerint a washingtoni törvényhozás kételkedése az amerikai hírszerzés eredmé­nyességében, a központi kém­ügynökség eddigi tevékenysé­gének felülvizsgálásához vezet majd. A CIA jelenleg 12 000 ame­rikai ügynökkel és külföldi ügynökök megszámlálhatatlan seregével'* dolgozik, költségve­tése évi egymilliárd dollár kö­rül jár. pontját katonaság tartja meg­szállva, páncélosok cirkálnak az utcákon és az egész or­szágban riadókészültségbe helyezték a hadsereget. Goulart elnök Porto Alegré- ből sietve visszarepült Brasi- liába, a képviselőház pedig rendkívüli ülést tart a hely­zet megvitatására. Mint az AFP rámutat, a lázadás célját teljes ho­mály fedi. A hadügyminisztérium első közleménye szerint ezzel az akcióval a lázadók tiltakozni akartak a Legfelsőbb Bíróság egyik döntése miatt, amely szerint a hadsereg altisztjei nem választhatók meg képvi­selőnek. Ez a magyarázat azonban indokolttá tehet egy tiltakozó tüntetést, de nem katonailag megszervezett lá­zadást. erői, amelyeket elfoglal a nemzetközi feszültség eloszla­tásáért folytatott harc, nem reagálnak a kubai forradalom ellenségeinek újabb provoká­ciós kirohanásaira. Hiú re­mények! — Állapítja meg szemleíró, majd így folytatja: A karib-tengeri válság ész­szerű, kompromisszum útján történt rendezését valameny- nyi nép nagy tetszéssel fogad­ta. Ha azonban az agresszív erők a világot ismét korábbi állapotába akarják visszave­zetni, emlékezniök kell: a Szovjetunió ígéreteket tett ar­ra, hogy segíti Kubát függet­lensége védelmében. Magától értetődik tehát, hogy a Szovjetunió teljesíti kötele­zettségeit, ha Kubát agresszió éri. * ,i ■ Magyar—jugoszláv közös közlemény Saigon, (MTI): Csütörtökön újabb kormány- ellenes diáktüntetések voltak a Dél-Vietnam fővárosában. Az egyik külvárosi középis­kola 500 diákja sztrájkharcba lépett, nem volt hajlandó be­lépni az iskola épületébe. Za­jos tüntetésüket a rendőrség verte szét, vezetőiket elhur­colták. Egy másik középiskola 400 diákja az osztálytermek­ben tüntetett a kormány el­len. Itt is a rendőrség be­avatkozására volt szükség. A saigoni orvosi egyetem 2000 kollégistája tüntetőleg távol maradt a csütörtöki vizsgák-, ról. Az újabb diákmegmozdu­lásokat további letartózta­tások követték. Mint a UPI írja, tájékozott hír­források szerint szombat óta körülbelül 2400-ra emelkedett a letartózta­tott fiúk és lányok száma. Miközben a Diem-kormány kegyetlen elnyomó intézkedé­seket foganatosít a diákság ellen, hírek érkeznek a hazafias erők növekvő sikereiről: a hét első felé­Leverték a brazíliai lázadást Riadókészültségben a hadsereg Rio de Janeiro, (AFP, Reu­ter): A Brasilia »városában csü­törtökön reggel kirobbant ka­tonai lázadást néhány óra alatt leverték & mint a bra­zil hadügyminisztérium dél­utáni közleménye bejelentet­te, a kormánycsapatok rövid tűzharc után visszafoglalták a lázadók által néhány órával előbb megszállt minisztériu­mi épületeket, a telefonköz­pontot és a repülőteret. Mint hírügynökségi jelenté­sekből kitűnik, a lázadás ki­zárólag az állam új fővárosá­ra korlátozódott, s a lázadásban részt vevő erők — csaknem kizáró­lag a haditengerészeti és a légierők altisztjeiről van szó — száma igen cse­kély volt. Ennek ellenére az új fővá­ros valamennyi stratégiai talmazott nagykövete: jugo­szláv részről Alekszandar Rankovics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Végrehajtó Bizottságának ^tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Jovan Veszelinov, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége KB Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Szerb Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége KB Vég­rehajtó Bizottságának tagja, Milos Minies, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak tagja, Bosko Siljegovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának tagja, a KB nemzetkö­zi kapcsolatok bizottságának elnöke, Bogdan Crnobrnja, a köztársasági elnök főtitkára, Mirko Tepavac külügyi ál- almtitkár-helyettes és Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság bu­dapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kormány el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitká­ra baráti eszmecserét folyta­tott a két szomszédos szocia­lista ország kapcsolatairól, az együttműködés további távla­tairól, időszerű nemzetközi kérdésekről és a nemzetközi munkásmozgalom, a népek feladatairól a békéért a szo­cializmusért folyó harcban. Megelégedéssel állam'tották meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság népei a két ország sajátos adottságainak alapján, külön­böző viszonyok között dolgoz­va jelentős eredményeket ér­tek el a szocializmus építésé­ben. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kao- csolatairóí megelégedéssel ál­lapították meg, hogy azok az utóbbi években jelentős mér­tékben kiszélesedtek. Minden területen kedvezően fejlődnek. Ez hozzájárul egymás jobb megismeréséhez és a barátság elmélyüléséhez. Közös óhajtól vezettetve a két szomszédos szocialista ország minden lehetőséget felhasznál az együttműködés fejlesztésére, mert a kapcsolatok szélesedé­se megfelel mindkét nép ér­dekeinek. Különös figyelmet szentel­tek a két ország gazdasági együttműködésének. Pozitívan értékelték az árucsereforgalom eddigi alakulását és az ipari kooperáció fejlesztésére tett intézkedéseket. Megállapítot­ták, hogy a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság eddigi tevékenysége jó kezdet az e téren folyó együttműködés elmélyítése és új formáinak kialakítása terén. Megállapították, hogy az együttműködés fejlesztésének további kedvező feltételei vannak, és a jövőben még nagyobb rendszerességgel kell fejleszteni azokat a kapcsola­tokat, amelyek elősegítik egymás tapasztalatainak jobb hasznosítását, a két nép építő munkáját, a szocializmus épí­tésének gazdasági és .társadal­mi előrehaladását. Kölcsönös megelégedésüket fejezték ki afölött, hogy a tudományos, kulturális és mű­szaki együttműködés jól fejlő­dik, a két ország politikai és társadalmi szervezeteinek kap­csolatai egyre élőbbé válnak. Tekintettel arra, hogy a szocializmus építése minden egyes országban konkrét és sajátos feltételek között fo­lyik, természetesnek találták hogy a feladatok megoldásá­ban a szocializmus építésé­nek különböző módszereit al­kalmazzák. A megbeszélése­ken kihangsúlyozták a véle­mények és tapasztalatok cse­réjének hasznosságát, mert ennek komoly jelentősége van a két nép együttműködésének fejlesztésében és kölcsönös megismerésében. Egyetértettek azzal, hogy a béke és a szocializmus erőinek világszerte történő tömörítésé­re szükséges és hasznos a vé­lemények időnkénti kicserélé­se az időszerű nemzetközi kérdésekről és az ezen kérdé­sek rendezését szolgáló együtt­működési lehetőségekről. A külpolitikai helyzettel, az időszerű nemzetközi kérdések­kel kapcsolatban megelége­déssel állapították meg néze­teik azonosságát az alapvető kérdésekben. Mindkét ország külpolitikai tevékenységeben törekszik a békés egymás mel­lett élés elveinek hatékonyabb érvényesítésére, a béke meg­őrzésére. Mindkét ország üdvözli a moszkvai részleges atomcsend- egyezményt, amelyhez kormá­nyaik azonnal csatlakoztak. Aktivan támogatnak a világ■ béke biztosítását célzó minden további lépést és kezdeménye- zést. A jelen történelmi korszak­ban a néoek érdeke megkí­vánja a béke és szocializmus erőinek világszerte történő mind hatékonyabb tömörítését a béke megőrzéséért, a társa­dalmi haladás ügyének elő­mozdításáért. Mindkét ország igen nagyra értékeli Ázsia Afrika, Latin-Amerika újon­nan felszabadult, fejlődésében lévő országainak szerepét s béke megerősítésében, s a jö­vőben is teljes támogatás! nyújt nekik. Feltétlenül szük­ségesnek tartják a gyarmati rendszer maradványainak fel­számolását. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kor­mányát ezen elvek vezérlik, amikor nemzetközi téren erő­feszítéseket, a béke megerő­södését és a népek jólétét szol­gáló lépéseket tesznek. Megállapították, hogy a je­lenkori fejlődés új feladatokat állít a szocialista országok és a nemzetközi munkásmozga­lom elé. A világbéke és a haladás szempontjából egyaránt károsak a nemzetközi munkás- mozgalom egységét bármi módon gyengítő, vagy megbon­tó kísérletek. Az emberiség jövője szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy a szocializmus hívei, valameny- nyi haladó erő határozottan tevékenykedjék a hidegháborús politika felszámolása érdeké­ben. Ezen erőknek a békére, a békés egymás mellett élés­re irányuló politikát kell folv- tatniok, mert a hare a bé­kéért és a szocializmusért el­választhatatlan egymástól. Kádár János és Joszip Broz Tito elvtárs eszmecseréje elv­társi, baráti légkörben zajlott le. Megállapították, hogy a két szomszédos, baráti ország ve­zetőinek találkozói, a szocia­lista építés tapasztalatainak kicserélése kölcsönösen hasz­nosak. Kádár János elvtárs meg­hívta Joszip Broz Tito elvtár­sat, hogy a számára alkalmas időpontban látogasson e! a Magyar NéDköztársaságba. Jo­szip Broz Tito elvtárs a meg­hívást örömmel elfogadta. A Lityeraturnaja Gaset a Kuo Mo Zsoról Moszkva, (TASZSZ): A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet irodalmi lap csütörtöki Száma arról ir, hogy Kuo Mo Zso, a Kínai Tudo­mányos Akadémia elnöke — a kínai vezetők példájára — mások szájába adja a saját szakadár és demagóg céljait szolgáló kifejezéseket. A lap Kuo Mo Zsonak „Párbeszéd Du Bois-val” című versét idé­zi, amely a Renmin Ribaoban néhány nappal a nagy néger tudós halála után jelent meg. Kuo Mo Zso a „propagan- disztikus spiritizmus” csábítá­sának engedve megidézi az elhunyt szellemét, amely a következőket mondja a Kínai Tudományos Akadémia elnö­kének: ámulni fog, de akad­nak emberek, akik azt mond­ják, hogy maguk, kínaiak faj­üldözők, az amerikaiak és a Ku Klux Klan hívei pedig igazi emberbarátok. Egyesek azt állítják, hogy maguk, kí­naiak harciasak és atomfegy­verrel akarnak játszani, míg az atoínfegyver monopolistái tulajdonképpen a békéről gon­doskodnak. A lap megütközve állapítja meg: milyen könnyen és gyorsan tanította meg Kuo Mo Zso Du Bois szellemét arra, hogy a hazug jelzők és a vá­logatás nélküli kifejezések nyelvén szólaljon ■ meg, ame­lyet a kínai vezetők használ­nak a Szovjetunió békeszerető politikája elleni rágalomhad­járatukba«, s milyen gyaláz­kodó elvtelenséggel kénysze­ríti a kiváló békeharcost, hogy elismerje a kínai propagandá tanait. A vers végén Du Bois szel­leme ünnepélyesen kijelenti a világ népeinek, mindenki, aki elnyomott, — „a fekete, a ! sárga, a vörös és a fehér kontinensen, egyaránt — Kí­nában barátokra és együttér­zésre talál.” Az államok és népek pusz­tulása ma szemmel láthatóan nem izgatja a „minden, vagy semmi” elve szerint cselekvő kínai vezetőket és követőiket — állapítja meg a cikk. — De az emberiség tudja, milyen nagy és nemes szerepet ját­szott és játszik a Szovjetunió a háború és béke kérdései­nek megoldásában. Nem min- í denkinek olyan rövid az em­lékezete, mint Kuo Mo Zsó- i nak — fejeződik be a Litye- j ratumaja Gazeta cikke. * U Thant saftéérfekezlele New York, (UPI, Reuter): U Thant, az ENSZ főtitká­ra csütörtöki sajtóértekezle­tén kitért az atomkísérletek problémájára is. A főtitkár kérte a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Anglia kül­ügyminiszterét, hogy amikor iaz ENSZ-közgyűlés most meg­nyíló őszi időszakán tárgya­lásokat folytatnak majd, pró­báljanak megállapodásra jut- pi egy átfogó atomcsendszer- ződés dolgában, beleértve a föld alatti atomkisérletek ti­lalmát is. U Thant kijelentet­te: ez megfelelő" idő a konk­rét lépéseket felölelő tovább! tárgyalásokra, amelyek előbb­re visznek az általános és tel­jes leszereléshez vezető úton. U Thant egy Dél-Vietnam- ra vonatkozó kérdésre vála­szolva kijelentette, hogy az or­szágban a helyzet teljesen ku­sza. „A dél-vietnami kor­mányból hiányzik a demokrá­cia erénye” — jelentette ki. U Thant kifejtette, hogy vé­leménye szerint a világszer­vezet egyetemes jellegének megfelelően az ENSZ-ben he­lyet kell biztosítani a Kínai Népköztársaságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents