Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-13 / 214. szám

Horváth Béla, a Szatmirvidéki Faipari Vállalat asztalosa, a „párizsi” asztal szabásánál újítást vezetett be. Ezzel háromszorosára emelkedett a termelés. I Hammel J. íelv. Tagozati rendszer a munkásakadémiákon Tanácskozás a Bessenyei Klubban a novemberben kezdődő előadássorozatról Évnyitó előtti meg’oeszélést tartottak csütörtökön Nyír­egyházán, a Bessenyei Klub­ban megyénk munkásakadé­miáinak társadalmi vezetői. A TIT, az SZMT és a megyei művelődési ház által rende­zett tanácskozáson részt vet­tek a Népművelési Intézet képviselői is. Kuknyó János, a TIT szak- titkára értékelte az elmúlt oktatási év . tapasztalatait, majd elmondotta: november­ben a tavalyi 12-vel szemben 20 jelentősebb ipari és mező­munkásakadémiáknál megho­nosítják a tagozati rendszert. Ügy választják meg az elő­adássorozat tematikáját, hogy annak túlnyomó része szoro­san kapcsolódjék az üzem te­vékenységéhez. Időben gon­doskodnak jól felkészült, szé­les körű szakmai gyakorlat­tal rendelkező előadókról, akik már a „tanévnyitás” előtt, va­lamint az egyes előadásokat megelőzően felveszik a kap­csolatot az üzemek vezetőivel. Így szeretnék elérni, hogy a szóban , elhangzó előadásokat Cigánygyerekek iskolája 9 (Jttftrő munkát végeznek a pedagógusok Kántorjánosibzm Kántorjánosi háromezer lel­ket számlál. S ebből a három­ezerből 800 cigányember. Mint Gáspár Sándor, az is­kola igazgatója elmondja, sok cigánycsalád az utolsó fillé­rein is mécsest vásárol, hogy ezzel védekezzenek éjszaká­kon a szellemektől. S ha va­lamelyik putriban meghal va­laki, azt lebontják. És így tovább. Mind, mind jelei, az egykori szellemi sötétségbe ta­szított emberek életének, amely nehezen akar félenged­ni hosszú fagyosságából. Nagy gondja ez a községnek. De a gondok megoldásáért tenni, cselekedni kell. Ahol elkezdődött / Talán legnagyobb probléma a cigánygyerekek sorsa. — 1958 február elsején öl­tött testet elhatározásunk — beszéli el az iskolaigazgató. — Ekkor kezdődött meg a taní­tás az első cigányosztályban. — Számtalanszor előfordul, hogy férjemnek személyesen kellett elmenni külön-külön minden gyerekért, mert nem akarták őket engedni — egé­szíti ki az igazgató felesége. Első hallásra furcsa szá­momra, hogy cigánygyerekek külön osztályban tanulnak. Amiatt aggódom, hogy ez nem hátráltatja-e a közösségi beil­leszkedést. Azonban csakha­mar világossá válik a kán­torjánosi gyakorlat helyessé­ge. Tanítás cigány nyelven a cigány és a magyar szava­kat. A betűk alapvonalait raj­zoltatja a gyerekekkel. Cso­dálatos türelme van Agárdi Lászlónak! Rézműves Jancsi­hoz hiába beszélünk magya­rul, egy szót sem ért, csak néz nagy, bogár szemeivel. A tanító azonban cigányul kérdezi és az ismerős szavak­ra a csepp gyerek mosolyogva válaszol. Agárdi László kántorjáno­si születésű, itt is nevelkedett. Ismeri a cigányság életét, s így tudott közel férkőzni ta­nítványaihoz. Lépésről-lépésre halad. Farkas Sanyi már tud­ja magyarul a saját nevét, Balogh Miska — ez a nagyon értelmes arcú gyerek — szé­pen rajzol. Micsoda eredmé­nyek ezek!? Farkas Jóska is első osztá­lyos, de számára nem szo­katlan az iskola, mert tavaly gyakran járt ide idősebb test­vérével, Gabi már hetedikes A második osztályban olva­sás óra van. Tagoltan, de ért­hetően olvasnak a gyerekek. Balogh Dani után Farkas Klá­ri folytatja a leckét. Lám le lehet küzdeni a nyelvi nehézségeket is! 1958 február elsején a hu­szonhárom gyerekkel indult cigányosztály, tizenkilenc ta­nulója eredményesein levizs­gázott és a második osztály­ba került. Az akkor kezdett elsősök közül való Rézműves Gizi most ötödikbe jár és az osztály jó tanulóinak egyike. Rézműves Gabi most hete­dikes. Erős négyes tanuló, ö A kántorjánosi kis cigány- gyerekek — egynéhány szó kivételével — nem tudnak magyarul. Ezért szükséges az első három osztályban a cigá­nyok külön tanítása. Persze ez igen bonyolult volt a kez­det kezdetén mert a pedagó­gusok sem tudták mindaddig megfelelő eredményt elérni, amig ók maguk még nem ta­nulták a cigánynyelvet. gimnáziumba készül. Talán pedagógus lesz belőle, hogy a felnövő cigánygyerekeknek minél több olyan tanítója le­gyen, akik ismerik nyelvüket. A végleges megoldás Persze még közelről sem megoldott a cigánygyerekek tanítási problémája. A száz­harminc iskolaköteles közül általában hamincan lemorzso­lódnak évente. Ennek oka a vándorlás. Ha egy cigány- család megmozdul, más köz­ségbe költözik — ez elég gya­kori — az három, öt vagy ennél több gyerek mulasztá­sát jelenti. A végső megoldás akkor következik be, ha valamennyi cigánycsalád megtalálja he­lyét a társadalom szükebb közösségében, az adott község életében. Kántorjánosiban jó úton haladnak ahhoz, hogy ezt a végleges célt elérjék. A ci­gánycsaládok többsége rend­szeresen dolgozik. A felnőtt cigányemberek között nyolc­van analfabéta található, de harmincán már a gimnazisták segítségével tanulják az írást és a többi elemi ismereteket. A község vezetői is látják a teendőket: ezért kaptak a közelmúltban huszonhat ház­helyet. Tizenhét lakás már épülőben van, illetve elké­szült. S ezek a házak a vil­lanyvezeték mellett épülnek, hogy a villanyfény eloszlassa a babonás mécsesek pislogá­sát. Vincze György Veteránok visszaemlékezései A magyar munkásmozga­lom történetének számos olyan eseménye van, ame­lyet — írásos anyag, vagy egyéb hiteles dokumentum hiányában — csupán az egykori harcosok, veteránok emlékezete őriz. Az utókor számára, ezeket az emléke­ket az MSZMP Párttörténeti Intézete évek óta rendszere­sen gyűjti, s tudományosa,-» feldolgozza. Az eddig össze­gyűjtött, több ezer visszaem­lékezést tartalmazó anyag alapján száz több, nagyobb terjedelmű kötet látott nap­világot. A Párttörténeti In­tézet munkatársai most, újabb visszaemlékezés-gyűjtemény összeállításán dolgoznak. „A felszabadulás hajnalán” cím­mel, 20 ív terjedelemben megjelenő mű a felszabadu­lást közvetlenül megelőző és az azt követő időszak — te­hát lényegében az 1944— 45-ös évek — eseményeit összegezi. A többi között be­számol a szovjet csapatok előnyomulását segítő parti­záncsoportok küzdelméről, hű képet ad a német fasisz­ták által tönkretett ország állapotáról, s a szemtanúk hiteles élménybeszámolóinait egész sorában tárja az ol­vasók elé a kibontakozás el-, ső hónapjait: a pártszerve­zetek megalakulását, a kom­munisták, a munkásosztály lelkesítő akcióit az élet meg­indulására. A magyar munkásmozga­lom történetének sok fon te« eseményét megörökítő vissza­emlékezés-gyűjtemény a fel- szabadulás 20. évfordulóján lát majd napvilágot. gazdasági üzemben indul munkásakadémia előadássoro­zat. Ez a számbeli emelkedés megköveteli, hogy az idén fo­kozottabb mértékben terjesz- szék el a távalyi legjelentő­sebb tapasztalatot,: az elmé­leti oktatásit mindenhol kö­vessék szakmai kirándulások, üzemi tapasztalat csr.’ék, mert így — mint a kisvárdai Vul­kán példája!» igazolja — gyor­sabban jelentkezik a tovább­képzés haszna. Üjdonság lesz az elmúlt esztendőkhöz képest, higy a Randevúm volt Margitká­val. Váltam. Nem jött el. Később telefonon mentegető­zött. — Tudod, már indulni akar­tam, amikor monsieur Hoger telefonált. Azt mondta, hogy éppen ráér egy kicsit. Nem utasíthattam vissza. — Ki az a Roger? — kér­deztem. — Nem tudod? — ámult a lány. — Hát monsieur Roger a követségről. — Szóval erről van szó — gondoltam, tehetetlenül rág­csálva a körmeimet. Később aztán magamnak is volt szerencsém Roger úrhoz. Eljárt házibulira Békafal vi ügyvédékhez. Valódi whiskyt és coca-colát hozott magával. üttelóházi doktor neje görcsö­ket kapott, mert a férje meg­tiltotta, hogy tizedszer is monsieur Roger-vel táncoljon. Egyébként a többi hölgyek is úgy vélték: disznósíg, hogy valaki így lefoglalja Roger urat. Monsieur Roger látszólag nem volt nagy egyéniség. Lop­va figyeltem, amint a dívá­nyon ülve verítékét törölgette külföldi zsebkendőjével és mindenkor szemléltető eszkö­zökkel, diafilmekkel, vagy érdekes irodalommal illuszt­rálhassák. A TIT-töl kikül­dött előadók a szakipar ter­melési, gazdasági és műszaki problémái mellett természete­sen érinteni fogják" majd'azo­kat a kérdéseket is, ameiyek nélkülözhetetlenek a korsze­rű műveltséghez. Általában 12—16 előadásból áll majd a munkásakadémiák oktatási éve melyekre ezekben a na­pokban lehet jelentkezni az üzemekben. fl/lortsi&MP Roger ostromlóinak idegesen ejtett „igennel” vagy „nemmel” vá­laszolt. Amikor aztán egy va­lódi amerikai szivart dugott Békafalvi ügyvéd fülébe, vé­ge hossza nem volt a vidám­ságnak. Monsieur Roger nemcsak amerikai szivart szívott! Szin­te hihetetlen, de mindene külföldi volt. Az öltönye, az inge, a nyakkendője es a zok- nijá. A beavatottak azt rebes­gették, hogy a világhírű Athletic cég nylon alsónadrág­jait viseli. Én is pertut ittam monsieur Roger-vel. Nem is tiltakozott különösebben. Ügy látszott, már minden mindegy neki. Zula asszonyság felvágta az emit monsieur Roger miatt. Már régen mondogatta: meg­hal, ha Roger nem veszi fele­ségül Pedig hát az nem te­hette, mert azt hiszem fele­sége és 3 gyermeke van, vagy ilyesmi. Lidka viszont három Ez volt tehát a kezdet. Az­által, hogy a tanítók megis­merték a cigánynyelvet, köze­lebb tudtak férkőzni a gyere­kekhez. Saját nyelven kezd­ték a magyarázatokat és így indították el az apró kezeket az egyszerű vonalakon, ame­lyek eljutottak a magyar sza­vakig, mondatokig. Aztán a harmadik osztály után már a község többi gyermekeivel ülhetnek egy padba. Az iskola igazgatójával sor­ra járjuk a három cigányosz­tályt. Az elsősöket Agárdi Lász­ló tanítja. Nem értek min­dent, mert vegyesen használja hétig járkált a követségre, utána karonfogva sétáltak monsieur Roger-vel, aztán Lidka kinyitotta a gázcsapot. Krepdesin professzoréknál nincs bridzsparti monsieur Roger nélkül. Játszania nem kell, egyébként nem is tud, de minek is? Elegendő az est fényéhez, ha ott ül a kereva- ten, Ginand Toníeot kortyol­gat és Winston cigarettát szív. Minap valaki kiötlötte a naptárból, hogy Rogernap lesz. Vettünk egy csokor virá­got és holmi szerény arany­órát, belevésettük jókívánsá­gainkat és elvittük a követ­ségre. Monsieur Rogerhez bizony nem könnyű bejutni! Egyálta­lán nem is engedtek be hozzá. Azt mondták, hogy Roger úr nem ér rá, mert éppen a sző­nyegeket porolja, márpedig a követségen sok szőnyeg van (no persze!), úgyhogy egesz nap porolni fog. Otthagytuk az ajándékot a portásnál, a hölgyek pedig le- sújtottan vették tudomásul, hogy a névnapi csókokra csak más alkalommal kerülhet sor. Janusz Oseka (Munkatársunktól) A könyvtárak és a népmű­velési szervek országosan nagy erőfeszítéseket tesznek arra, hogy növekedjék az egy la­kosra jutó kötetszám. Ezek­nek az erőfeszítéseknek me­gyei vonatkozásairól beszél­gettünk a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár vezetőjével, Tripsánszky Jenővel: — Megyénk az országos át­lag alatt van: egy évvel eze­lőtt egy lakosra 0,6 kötet könyv jutott. Jelenleg ez a szám 0,8-ra emelkedett, azon­ban ez még mindig kevés. A könyvtárak állományfejleszté­sének problémáját megyénk­ben a helyiséghiányra vezet­hetjük vissza. Jellemző, hogy a megyei könyvtár padlásán több ezer kötet könyv kihasz­nálatlanul fekszik. Ez a pasz- szív könyvmennyiség és az olvasóigények növekedése a helyiséggond megoldását sür­geti. Olvasótermünk sem fe­lel meg a célnak. A problé­mák lassú, fokozatos, megol­dása mellett a megyei könyv­tár erőfeszítéseket tesz az ol­vasószolgálat kibővítésére és színvonalasabbá tételére. — Kísérletképpen a me­gyei könyvtár a TIT-tel közö­sen irodalmi klubot hoz lét­re Nyíregyházán. Célunk az, hogy az olvasókkal megismer­tessük a mai magyar és a ha­ladó külföldi irodalmat és mind több emberrel megszeg Tettessük a könyvet, az olva­sást. A klubban népszerű író- olvasó találkozókat, filmvetí­téseket, előadásokat, ankéto- kat tartunk majd. Ha a kí­sérlet eredményes lesz, a já­rási székhelyeken is létrehoz­zuk ezeket a klubokat. — A vidéki könyvpropa­gandát is új színnel gazdagít­juk. Vasárnaponként egy-egy községben szervezünk könyv- ankétot, író-olvasó találkozó­kat. Ebbe a munkába szeret­nénk bevonni a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola irodalom és könyvszerető hallgatóit is. A termelő munka ' segítése érdekében a tsz-akadémiák és egyéb szaktanfolyamok könyvellátásáról Is gondosko­dunk. Felvesszük a kapcso­latot a megyei tanács mező- gazdasági osztályával és az oktatási tematika szerint sze­rezzük be, illetve biztosítjuk a megfelelő szakkönyveket. — Nagy gondunk az ifjúsá­gi kölcsönzés nehézségeinek megszüntetése. A megye szék­helyén sincs megfelelő helyi­sége az ifjúsági könyvtárnak, de problémák vannak a járási könyvtáraknál is. A jövő ol­vasóinak nevelése érdekében könyvankétokat és író-olvasó találkozókat szerveznek a gyermekek részére. Vasárnap délelőttönként diafilmvetítése­ket tartunk. Olyan helyeken, ahol az ifjúsági kölcsönzés helyiség probléma miatt nem biztosítható, ott a felnőtt köl­csönzőben „gyermeksarkot” hozunk létre. A B—300-as kombinál!szekrény aligha férne el a nhgycsa*» nokban. A zsúfoltság megszüntetése érdekében tértek át 9 szalagszerű termelésre a mátészalkai üzemben. K. ■ ’ Irodalmi klub Nyíregyházán Főiskolások a falvakban — Javul a tsz-akadémiák szakkönyvellátása

Next

/
Thumbnails
Contents