Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

Az olyasé kérdez — az illetékes válaszol TObb háziasszonny olvasónk fordult szerkeszt ősegünkhöz azzal a kéréssel, hogy adjunk tanácsot az új lakások friss parkettájának helyes kezelé­séhez. Szakemberhez továbbítot­tuk olvasóink kérését. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 12. sz. Háztartási Boltjának helyettes vezetője a következő tájékoztatást adta: Az új parketták bevonásá- m a legalkalmasabbak az NDK .gyártmányú tartós pal­lólakk, és a Vilupál illetve a Cetnó magyar padlólakkok. Ezek kizárólag erre a célra készültek, mert használt, és már előzőleg beeresztett par­kettba nem használhatóak. Az ilyen parkettát fel kell gyaluitatni e tartós padlólak­kok felkenése előtt. Téves az az elképzelés, 1 ogy 0 friss parkettát nem szabad felsúrolni. Lehet, sőt kell is az alapos letisztítás. El kell távolítani az építkezés „ma­rad váínyait,” a rátapadt mész és malter foltokat. Csak a forró, lúgos víz árt a friss padlónak. Az első alkalommal három­szor kell megismételni a lak­kal történő bevonást. Ehhez a munkához csak akkor1 Kezdhe­tünk, ha már teljesen száraz a parkett. A német lakk háromszori felkenés után öt évig tartós fényességet ad a parkettnek. A magyar lakk, kétszeri keze­lés után, három évig tartós a padlón. Az 1 kg-os dobozok ára 60— 70 forint 'között van. Tartal­muk az első alkalommal 10 lapméter, az újralakkozásnál 14 lapméter parkettra elegen­dő. Nagy Kálmán Miért titok? Rövidesen megkezdődik a színházi szezon. Mint minden évben, most is egy kis izga­lommal vártam a tájékozta­tásokat a sajtóban, hegy mi­lyen előadásokat láthatunk az új évadban, melyik szín­ház művészeinek élőadásában, és melyikre és hol lehet bér­letet venni. De legnagyobb Kevesebbért — jobbat Géberjén községben — helyi kezdeményzésre — a Győze­lem Termelőszövetkezet egyik gyümölcstermesztő brigádja a „Szocialista brigád’1 cím el­nyerését tűzte ki célul. A 1» tagú brigád vállalta, hogy az általuk termelt a’lma ÓO^/o-ban export minőségű lesz. Az ön­költséget pedig 1 Et 50 fillérre szorítják le kilogrammonként. Ezt elsősorban a vegyszerek gazdaságos felhasználásával kívánják elérni és azzal, hogy mindig idejében és kifogásta­lanul végzik el a szükséges növényápolási munkákat. A brigád tagjai vállalták azt is, hogy az általános mű­veltségük és. á .szakmai felké­szültségük színvonalát fejlesz­tik. Többen az általános, isko­la VII—VIII. osztályát vég­zik, mások beiratkoztak a Győrtelekre kihelyezett mező- gazdasági technikumba. Vass József járási népfronttitkár Mátészalka bosszúságomra, még mindig ismeretlen előttem a nyíregy­házi színházi szezon program­ja. Ügy gondolom nem csak mi újfehértóiak, hanem más, Nyíregyházához közel eső, vagy kedvező menetrenddel könnyen megközelíthető hely­ségek, községek lakói is szí­vesen jártak és a jövőben is járnának színházba a megye- székhelyre. Ám, minden bi­zonnyal ők is hasonlóan tá­jékozatlanok. Mindenki számára hozzáfér­hető helyen kellene ismertet­ni azt, mint az elmúlt évek­ben. Szabó Sándor Ujfehértó New York-i szemmel Magyarországról Beszélgetés egr magyar származású amerikai asszonnyal Nem a legszerencsésebb szomszédság Gyakori vendég vagyok ör községb«i, mégis minden al­kalommal felháborít a közsé­gi óvoda környezetének állapo­ta. Az egyébként barátságos épület tőszomszédja egy gaz­dasági udvar. Piszkos, elha­nyagolt, a kerítéshez kikötve a tehén, körülötte háziállatok serege, és ami még szükség­szerűen együtt jár ezekkel: le­gyek tömkelegé. Mindez alig egy méterre az óvoda kony­hájától, ablakaitól. Nem tudom elképzelni, hogy nincs mód ennek az áldatlan állapotnak felszámo­lására. Könnyen lehet járvá­nyos, fertőzéses megbetegedés a következménye ennek a szomszédságnak. Takács Antal Nyíregyháza Jobbak a televíziós készülékek-— csökken a javítási költség Látogatás a nyíregyházi GELKA kirendeltségen Zsúfolt üzlethelyiség a Zrí­nyi Ilona utcán. Különféle tí­pusú televíziók, rádiók sora­koznak egymás mellett, meg- javított készülékek, vagy olya­nok, melyek még javításra várnak. De nincs nagy forgalom, alig van egy-két ember: — Talán már abszolút hi­bamentesek a televíziók? — No ennyire jól még nem állunk — tiltakozik nevetve Bíró László, a GELKA kiren­deltség vezetője. — Bár azt nyugodtan állíthatom, hogy a magyar televíziók az utóbbi időben minőségileg igen na­gyot javultak. Ezt gyakorlati példával tudom bizonyítani. Két évvel korábban, mintegy kétezer televízió volt megyénk­ben. Jelenleg több, mint hat­ezer darab készülék van, s mégis különösebb problémák nélkül el tudjuk látni a javi-y tó szolgálatot. — Kell-e sokat várni, míg megjavítják a készüléket? — A behozott készülékek nyolcvan százalékát még az­nap elkészítjük, a hiányzó húsz százalék javítása eltolód­hat pár napra, de ritka az olyan javítás, melynek határ­ideje meghaladja a nyolc na­pot. Ilyenek a mi hibánkból nem fordulnak elő. — Vidéken mi a 'helyzet? — A közelmúltban Kisvár­dán és Mátészalkán is meg­kezdte működését egy-egy GELKA kirendeltség, megfe­lelő személyzettel és technikai eszközökkel. A továbbiakban a leggyak­rabban előforduló hibákról beszélgettünk Bíró Lászlóval. Érdekes, hogy — véleményünk szerint — eléggé sok hiba adó­dik a kontárkodásból. Sokan olyanokkal „javíttatják” ké­szüléküket, akik azt vallják magukról, hogy szakemberek. Az ilyen „szakemberek” keze nyomán előbb-utóbb még job­ban meghibásodik a készülék, sok esetben jelentős minőség- romlást szenved. Persze, ilyen is előfordul: egy alkalommal kétségbeeset­ten hoztak be egy „rossz” te­levíziót. Csak a tüzetesebb vizsgálat derítette ki. hogy a gép azért nem közvetítette a tokaji adást, mert dobváltója egy csehszlovák adásra volt állítva. A közeljövőben tovább fog javulni a GELKA javító szol­gálata. Erről a kirendeltség vezetője a következőket mond­ta: — Uj helyiségbe költözik kirendeltségünk, ahol jelenle­gi kapacitásunknak négysze­resével tudunk dolgozni. A több mint kétmillió forintos beruházással, az OTP szom­szédságában épülő helyiségben a háztartási elektromos gépek: mosógép, padlókefélő, porszí­vó, stb. garanciális és fizető javítását is maradéktalanul el tudják majd látni. A határidő szerint a jövő év első negye­dében készült volna el az új helyiség, azonban az Építő- és Szerelő Vállalat erőfeszítései nyomán még ez év előemberé­ben ser kerül az átköltözésre. Jelenleg egy televízióra eső átlagos javítási költség 43 forint, de a jövőben ezen az összegen is szeretnének csök­kenteni. Bézi László A kisvárdai földművesszö­vetkezet éttermében öten ül­nek le az asztalhoz. A család. Több hetes magyarországi tar­tózkodás után fájó szívvel, de a viszontlátás reményében bú­csúzik anyjától, testvéreitől Aranka Pathen amerikai ál­lampolgár, New York-i lakos.. Kora ellenére — már túl van az ötvenen — ma is fiatalost Az amerikai sajtó és 3 valóság A édesanyja, Nagy István­ná vacsorát rendel. Aranka szabadkozik. — Látja meg akarnak mér­gezni ezzel a sok ennivalóval. — Amerikában milyen a koszt? — Finom ott is de a magyar konyhának párja nincs. Mire hazamegyek valósággal elhí­zom. A barátok és az isme­rősök nem fognak rámismer­ni. Azt hiszem alaposan rácá­folok az amerikai újságokra. — Mióta él Amerikában? — Ott születtem. A szüleim hazajöttek, én férjhez men­tem, s kint maradtam. Jelen­leg New Yorkban lakom a férjemmel. Egy műanyag üz­letünk van. A sorsomra kü­lönös panaszom nincs. Jól élünk. Csak egy: sokszor gon­dolok Magyarországra. Most másodszor vagyok itt. 1959- ben a férjemmel voltam ide­haza először. Bár ő született amerikai, mégis nagyon meg­tetszett neki ez az ország, kü­lönösen Budapest. Hát még. nekem! — Tudja, akkoriban annyi sok mindent beszéltek, meg írtak az újságok Magyaror­szágról. Bár mi nem politi­zálunk, mégis gondolkodtunk, hátha... A barátok is óva in­tettek. De a vágy, a szülői szeretet, no meg az, hogy a férjemmel még nem voltunk idehaza, elindultunk. Szá­munkra a legnagyobb megle petés az volt, amilyen szívé­lyesen és kedvesen fogadtak bennünket már a határon. Mindenhol a legnagyobb udva­riasságot tapasztaltuk. Hát még Budapesten, legutóbb is a Royáiban. Amikor a 'pincér az étlapot elibénk tette, a férjemmel összenéztünk. Hát ez az igazság? Képzelheti azt a kellemes érzést, ami ben­nünket eltöltött. Aztán az el­ső sétára indultunk a város­ban. Nem tudtunk betelni Bu­dapesttel. New York is szép, de Budapest.... ilyen szép vá­ros csak agy van... egyenlítődnek a jövedelmek. Legalábbis nagy különbséget nem látok. Akár Budapesten, akár Kisvárdán végig megyek az utcán, koldust nem látok. Nehéz megkülönböztetni az embereket. Mindnyájan- szé­pen, csinosan, jól öltözöttek. Különösen tetszenek nekem a fiatalok. Szinte korlátlan le­hetőségük van. — És Amerikában? — Amerikában bizony sok minden másképp van a fia­taloknál. Jó részüK csak a má­nak él. Ebből adódik a visel­kedésük is. A fiataloknak nincs olyan lehetőségük — kivéve egy bizonyos réteget — mint az ittenieknek. Sokan bizonytalanul tekintenek a jö­vőbe. Ebből adódik, hogy Amerikában legtöbb fiatal 16 —17 éves korban megnősül, vagy férjhez megy, de már 19 éves korban elválnak. Aztán neki adják magukat a köny- nyeimű életnek. Azért itt se tetszik minden — Az emberek arcán itt nyugodtságot megelégedést lá­tok. Ez öröm számomra,. is. Tetszik nekem az öregekről való gondoskodás és az ingye­nes orvosi ellátás. Tudja, mennyi pénzbe kerül Ameri­kában, ha valaki megbeteg­szik? Egy-két évi kereset egy kisebb megbetegedésért. Per­sze a sok jó tapasztalat mel­lett nem azt jelenti, hogy itt minden tetszik nekem. Pél­dául drágák az iparcikkek, ke. vés a lakás. A fiatalok házas­sága meggondoltabb, mint Amerikában, de lakás hiányá­ban sokszor bizonytalankod­nak. Csak egy-két építkezést láttam, de úgy vettem észre, nagyon elavult módszerekkel dolgoznak. New Yorkban egy 25 emeletes ház hamarább el­készül., mint itt egy négyeme­letes. Nem lehetne ezen job­ban segíteni? — Az a véleményem, hogy Kisvárda környékén az illeté­kesek nem használják ki a természet adta lehetőségeket. Voltam például Tuzséron. Nagyszerű lehetőség volna strandfürdő és turistaházak létesítésére. Aztán az is meg­lepő, hogy ilyen nagy hely­nek, mint Kisvárda, nincs egy becsületes strandja, fürdője. Pedig megérdemelné. S ha még javasolhatnék: kulturál­tabb gondoskodást a vonaton utazókról. Megfelelő étel és üdítő ital álljon rendelkezés­re az utazóknak. — Milyen élményekkel uta­zik vissza? — Számomra a legnagyobb élmény, hogy az ernberek jól érzik magukat. Nincs az a hajsza a dollár után, mint Amerikában. Perszé nem azt mondom, hogy itt nem szere­tik a pénzt de itt más. Az em­berek nem a mának, hanem a jövőnek élnek..: Lesz miről beszélnem barátaimnak, isme­rőseimnek! Ennél szebb aján­dékot nem is vihetek. Bálint Lajos Fiatalok itt és ott — És az emberek? — Rend­kívüli szívélyesek, kedvesek és udvariasak. A másodszori ittlétem ezt még jobban meg­erősíti bennem. Nagyon meg­ragadta figyelmemet, hogy itt az emberek jobban törődnek egymással, mint Amerikában. Ott mindenki a dolga után szalad, gyakorta idegesek. Aki ügyes, erőszakos, annak több van. Azok jól élnek. Itt vi­szont úgy tapasztaltam, ki­s/Magyarorszag 1963. szeptember 1. Teljes kapacitással termel az augusztus 20-án fu‘*vatott oroszlányi hőerőmű. Urban Lajos felvétele r „Álfáikért“ a nyíregyházi kórház parkjában A fehéregér és társai az emberi egészség szolgálatában Különös kis állatkert húzó­dik meg a megyei kórház parkjaiban. Szokatlan- külsejű állatok ugrálnak itt ketrecek­ben, kis kalitkákban. Első pillantásra az ürgéhez, vagy kölyökkutyához hasonlítanak a piros szemű tengerimalacok. Kis kalitkákban fehéregerek százai futkosnak. Egy másik helyiségben birkák, nyulak, időnként macskák és kutyák vannak. Ez a kis álíatkert nem szórakoztatási célokat szolgál. Étrend tudományos előírás szerint Ezeket az állatokat dr. Bod­nár István, a nyíregyházi KÖJÁL laboratórium főorvo­sa gondozza, neveli, ö állítja össze étrendjüket, megfelelő tudományos előírások szerint. A kis állatkert helyiségeit té­len cserépkályhával fűtik, a napfény hiányát pedig kvarc­lámpa fényével pótolják. Te­hát mindent megadnak az ál­latoknak, ami szükséges az egészséges életmódhoz. S, hogy szinte az emberi életmódnak megfelelő gonddal kezelik őket, érthető, mert életüket az emberi egészségért áldozzák fel ezek a kísérleti állatok. A tudomány öntudatlan, de hasz­nos segítői. Kutatás a kórokozók után Bodnár főorvos és munka­társai az állatokon kísérlete­zik ki a legtöbb betegséget, rajtuk próbálják ki az új ha­tóanyagokat, gyógyszereket. A nélkülözhetetlen állatkák fő­ként a fertőzéses eredetű be­tegségek kórokozóinak megál­lapításában nyújtanak nagy segítséget. S a betegség mi­előbbi felismerésé biztosítja a gyors orvosi beavatkozást, a helyes gyógyszerelést. Ilyen esetekben nem egyszer men­tett már meg emberi életet a kis fehéregér, vagy egy szür­ke nyúl. Jelentős szerep jut a kísérleti állatoknak a járvá­nyok megakadályozásában és tovaterjedésének megelőzésé­ben is. A diftéria — magyarul to­rokgyík — biztos diagnózisát például csak kísérleti ágato­kon, tengerimaiacokon és nyu- lakon. mesterséges megfertő­zése útján tudják megállapí­tani. A KÖJÁL laboratóriu­mában elvégzik ezeket a ki« sérleteket és az állaton jelent­kező tünetekből valamint a boncoláskor talált jelekből biztosan ráismernek az orvo­sok a veszélyes kórokozókra. A tudomány szolgálatában A ketrecben fürgén ugrán­dozó nyulak, egerek, tengeri- malacok a kórokozók megál­lapítása érdekében végzett kí­sérleteken kívül számos tu­dományos vizsgálatnál áldoz­zák fel magukat. A nyíregy­házi KÖJÁL laboratórium munkatársai jelenleg egy ve­szélyes féregbe tegséggei fog­lalkoznak. • Megyénkben ilyen fertőzés már előfordult, sőt halálos áldozatot is követelt. Az orvosok az állatokon vég­zett kísérletekkel megkeresik a kórokozókat és elejét veszik a féregbategség további ter­jedésének. Az állatokkal való kísérle­tezés írem jelenti az állatok kínzását, hiszen ez az orvosi hivatással, összeegyeztethetet­len lenne. A tudomány számára nélkülözhetetlen állatkísérle­teket mindig hozzáértő szatt- ember végzi igen mély alta­tásban. érzéstelenítéssel. (szilágyi! 4

Next

/
Thumbnails
Contents