Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

A Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusa népünk történelmi jelentősé­gű eredményeit összegezve megállapította, hogy befejező­dött hazánkban a szocialista társadalom alapjainak a lera­kása. A következő időszakban szocialista vívmányaink to­vábbfejlesztése, a szocializmus teljes felépítése áll pártunk, népünk előtt. A szocializmus teljes felépítésének vezető ere­je a munkásosztály. A nagy társadalmi átalakulás politi­kai, gazdasági és ideológiai feladataiból, azok tartalmá­ból törvényszerűen követke­zik a munkásosztály és párt­ja vezetőszerepének fokozott érvényesülése. Ez viszont szi­lárd helytállást, igényes szak­mai műveltséget, politikai kö­vetkezetességet és magas fokú fegyelmet követel minden kommunistától. A kommunista fegyelem alapvető ismérve a szó és tett egysége. Nem elegendő szóban egyetérteni, s a gya­korlatban másképpen dolgoz­ni. A mi pártunkra az élet minden területén a szavak és tettek szilárd egysége jellem­ző. Párton belül azonban né­hány elvtárs és néhány párt- szervezet tevékenységében ma is található eltérés a helyes politikai iráriyvonaltól. Egyes elvtársak egyetérte­nek például azzal, hogy ez egyetemeken a származás sze­rinti kategorizálást el kell tö­rölni, de a gyakorlatban je­lentkező hamis, téves néze­tek leküzdéséért már semmit sem tesznek. Itt kell azt is szóvátenni, hogy nem elegen­dő egy határozatot elfogadni — azzal egyetérteni — azt vég­re is kell hajtani, kommunis­ta módra, a párt politikájá­nak szellemében. Hogy e te­rületen is akad tennivaló, azt beszédesen bizonyítják a pár- tonkívüliek funkcióba állítá­sával kapcsolatos hibás néze­tek. A világos látás hiánya egyik helyen merev elzárkó­zásban, míg másutt elvtelen hízelgésben jelentkezik. Akad­nak elvtársak, akik a párttag­ságot ma is valamilyen kivált­ságnak tekintik, s a párt ve­zető szerepét csak a kommu­nisták abszolút többségével tudják elképzelni — figyel­men kívül hagyják, hogy a párt vezető szerepe a törvé­nyek, a rendeletek pontos betartása, végrehajtása útján érvényesül. Egyes elvtársak ma is nehezen értik meg, hogy a funkciók betöltésének a szo­cializmushoz való szilára hű­ség mellett a legfontosabb szempont, követelmény a rá­termettség. Ahol nem ezt tart­ják szem előtt, ott letérnek a pártunk áltál megjelölt útról. Az eszmei gyengeség, s az emberi gerinctelenség követ­keztében ugyanilyen fegyel- mezettlenségek fordulhatnak elő a másik oldalon is. Akad­nak elvtelen hízelgők, akik úgy értelmezik a pártonkívil- liek funkcióba állítását, hogy leváltják a jól dolgozó kom­munistákat, úgy magyarázzák a pártonkivüliekkel való kap­csolat elmélyítését, hogy a ki­válóan dolgozó kommunista munkásoknak nem adnak ju­talmat — jobboldalról keve­rik össze, cserélik fel a vég­zett munkát a politikai hova- taitozással. A munkáspárt fegyelmének két alapvető sajátosságát kü­lönböztethetjük meg. Először: a párton belüli szigorú fegye­lem minden egyes kommu­nistára egyformán kötelező, nincs kétféle fegyelem. A fe­gyelem egyformán kötelező mindenkire, érdemtől, beosz­tástól függetlenül. Másodszor: a párton belül öntudatos fe­gyelem érvényesül. Minden­kinek meg kell győződnie a párt politikájának és az egyes határozatoknak a helyességé­ről. Egy határozatot csak úgy feliét helyesen, jól végrehaj­tani, ha a kommunisták isme­rik, értik azt. Éppen ezért az azonnali elvtelen helyeslés egyetértés helyett sokkal fon­tosabb, hogy ki-ki jól, világo­san megértse a feladatot. Pártunk szervezeti életének fontos alapelve a demokratiz­mus, ameiy a iegszorosa ob kapcsolatban a van a centra­lizmussal. Hogy a párt önkén tes harci szövetség legyen, azt a demokratizmus biztosítja. A kommunisták soraiban a párt­demokrácia alapján bontako­zik ki a széles körű öntevé­kenység. És minél jobban megvalósítjuk a párton belül a demokratizmust, a bírálatot és önbirálatot, annál széle­sebb és szilárdabb lesz a kap­csolatunk a tömegekkel. A pártdemokrácia lendíti fel a pártéletet, ez jelent nyílt, őszinte alkotó légkört. Szoci­alizmust építő országban a pártdemokrácia minden eset­ben nagymértékben hat a közélet demokratizmusára. Ha a pártdemokrácia ' érvényesül, az igen kedvezően hat a dol­gozók milliós tömegeire. Tör­ténelmi tapasztalataink van-» nak arról, miiyen károkat okoz a szocializmus építésé­nek a pártdemokrácia meg­sértése. . A pártdemokrácia érvénye­sülésének egyik legfontosabb eleme az egészséges, rendsze­res pártélet. A pártdemokiá- cüát sértik meg ott, ahol ez hiányzik, ahol elmulasztják a kommunisták tájékoztatását, nevelését, az egység minden­napos szilárdítását. A pártde­mokrácia érvényesülésének másik fontos eszköze a kom-t- munisták pártmegbizatása, al­kotó, kezdeményező készségük te'jes kibontakoztatása, fele­lősségük növelése, látókörük áiiandó szélesítése. Pártszer­vezeteinkben a kommunisták 70 százalékának van jelenleg rendszeres pártmegbizatása. E helyein kell azonban hang­súlyozni azt is, hogy semmi­lyen megbízatással sem lehet megszabni a kommunisták minden tevékenységét. Önál­lóan, öntevékenyen is fel kell ismerni, meg kell találni a munkát — a hétköznapok minden órájában, az élet minden területén. Minden egyes pártszervezetben, min­den kommunistának lehető­séget kell adni, hogy részt vegyen a párt politikájának megvitatásában, kialakításá­ban, végrehajtásában. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ezt teszi. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatáro­zat megalkotásánál például sok ezer párttaggal beszélget­nek. De ez a széles körű ta­nácskozás és vita előzte meg a többi .párthatározatot is. A központi határozatokon tűi erre van szükség a községi, járási, megyei feladatok meg­szabásánál is. Mindez a párt­élet egyik alapvető normája. Csak így teremthető meg a 2 egészséges légkör, s csak így érhető el az egységes cselek­vés a párttagság és a párt­vezetés között. Az utóbbi években nagy eredményeket értünk el a pártdemokrácia fejlesztésé­ben. A párt és a tömegek kapcsolata egészséges és egy­re szilárdabb. Ezt a szoros és jó kapcsolatot azonban mindennap meg kell teremte­ni, mindennap tovább kell szi­lárdítani. És nem valamilyen langyos, liberális politikával, nem elvtelen engedmények­kel, hanem szilárd eszmei kö­vetkezetességgel. Egyetlen pártszerv sem vélekedhet ügy, hogy — miután minden hibát­lanul megy — pihenhetünk. A kommunisták munkastílu­sától, gondolkodásmódjától idegen az ilyen önelégültség, mindennap és mindenhol fel kell lépni ellene és le kell küzdeni azt. Helyenként je­lentkezik olyan nézet, hogy „fegyverrel készek voltunk védeni a munkáshatalmat, de nincs nekünk türelmünk agi­tálni.,, Pedig ezt kell tenni: gazdasági feladataink példás elvégzése mellett, az ideológia frontján is győzedelmeskedni Akik ma türelmetlenkednek, elvesztik világos ítélőképesse­güket, letérnek a realitás út­járól, azok sértik a pártíe- gyelmet, nehezítik az előreha­ladást. A pártdemokrácia és a centralizmus szorosan össze­függ, a kérdés két oldalát ké­pezi. A demokrácia szilárdítja az öntudatos fegyelmet Az öntudatos párttagok a demok­rácia légkörében bátran és határozottan fellépnek a hamis nézetek ellen. A demokrácia megsértése minden esetten a pártfegyelem lazulásához vezet Mind a szektás szűk látókörű ség, mind a jobboldali lan­gyosság ellen a legszigorúbban fel kell lépni pártéletünk min­den területén. Pártunk politi­kájának maradéktalan végre­hajtása, a magas fokú ko’ntmu- nista fegyelem, a pártélet le­nini normáinak betartása — a szocializmus teljes felépíté­sének alapja. Jó termést takarítanak be a kombájnok a rakamazi Győze lem Tsz silókukorica tábláiról. Űj nevelési terv az iskolákban Mcgyeszcrte an kén tokon ismertetik az irányelveket a nőtanácsok Gép könnyíti a mákgubó szállítását a feldolgozáshoz a Tiszavasvári Alkaloidában. Foto: Hammel József. lyos következményekkel jár ha nem hangolódik össze az iskolai és családi nevelés. Az urai Csáki Istvánné egy új je­lenségről számolt be. Öröm­mel említette, hogy tapaszta­latai szerint ma már a szülők nem csupán a maguk, hanem a környezetükben élő családok gyermekeinek nevelésével is törődnek. Könyv a szülőknek A legtöbb hozzászóló a ket­tős nevelés káros hatásáról beszélt arról, hogy a gyermek a kétirányú nevelési ráha­tás következtében elbizonyta­lanodik, bizalma megrendül a szülőben vagy pedagógus­ban. A csengeri ankét gazdag ta­pasztalattal zárult. Jelentős eredményként értékelhetjük, hogy a szülők még a tanév­nyitó előtt megismerkedhet­tek az új nevelési tervvel. Ennek minden községben így kellett volna lennie. Az új nevelési terv megvitatására azonban még ezután is sort keríthetnek, lehetőleg még szeptember folyamán — mert csak a nevelési terv ismereté­ben lehet megvalósítani a ki­tűnő célokat. A megvitatás­hoz nagy segítséget nyújt az Országos Nőtanács gondozásá­ban kiadott „Szülőknek a Ne­velési Tervről” című köny­vecske, amely a nőtanácsök közvetítésével minden község­be elegendő példányszámban eljutott. A nevelési terv végrehaj­tása jórészt természetesen a pedagógusok munkájától függ. de ha a szülők nincsenek tisz­tában a terv elvi és gyakor­lati teendőivel, s nem vég­zik el gyermekük nevelésében a rájuk háruló tennivalókat, akkor a terv végrehajtása ve­szélyeztetve van. A szülői fe­lelősségérzet a gyermek és tár­sadalmunk lövője érdekéber az ellenkezőjét a nevelési terv helyes megvalósítását diktál ja. Fef f il@in és te át o k rat i m m u s s érhetik el. Nagyon fontos e tekintetben a szülők és a pe­dagógusok együttműködése. Szülői értekezleteken, család­látogatásokon beszéljék meg az osztályok, sót az egyes gyermekek nevelésével kapcso­latos módszereket és problé­mákat. Társadalmunk embereszmé­nye igen sokoldalú. A nevelési terv úgy határozza meg, hogy „a szocialista társadalom pol­gára minden oldaluan fejlett, edzett, elméletileg és gyakor­latilag képzett, művelt, poli­technikai szemlélettel ren­delkező, a dialektikus—mate­rialista világnézet és a szocia­lista erkölcs alapján gondol­kodó és cselekvő, munkaszere­tő, jó ízlésű és életvidám, tevé­keny, közösségi ember.” Közös vita a csengeri járásban A szülők ismerjék meg a tervszerű nevelés lényegét, célját, fontosságát és ennek ismeretében segítsék 'a peda­gógus oktató-nevelő munkáját, kérjék és alkalmazzák taná­csait a családi nevelésben. A nőtanácsok megyeszerte ankétokon ismertetik és vi­tatják meg a szülőkkel a ne­velési tervet. Csütörtökön pél­dául Csengerben volt ilyen ankét, amelyen a csengeri já­rás valamennyi községéből és több tanyáról résztvettek a szü­lői munkaközösségek elnökei, a községi tanácsok vezetői. A vita. során, amely a neve­lési terv ismertetését követte, a részt vevők sok jó javasla­tot tettek a nevelési terv vég­rehajtásának ' módszerére vo­natkozólag. Elmondták észre­vételeiket, tapasztalataikat, felhívták a figyelmet a terv- megValósítását akadályozó hiá­nyosságokra. Adorján Ferencné, csengeri nyolc gyermekes édesanya ar­ról beszélt, hogy milyen sú­Az iskolás korú gyermekek- i re ható két legfontosabb ne­velési tényező az iskola és a család. A kétirányú nevelési ráhatás megszüntetése, a szü­lő és a pedagógus munkájá­nak egybehangolása érdekében az idei tanévben országszerte új nevelési terv kerül végre­hajtásra. Ez a nevelési terv az eddigi eredményekre, tapaszta­latokra épül, tervszerűségével megvalósítja a még gyakran hiányzó céltudatos, rendszeres és fokozatos nevelési ráhatást. A tervszerű nevelés alapve­tő feltétele, hogy pontosan ismerjük a gyermek fejlettsé­gi, neveltségi állapotát. A ne- veltségi állapot ismeretében kell és lehet meghatározni a nevelés anyagát és módszereit. Sajnos, sok szülő nem tudja felmérni kellőképpen gyerme­ke képességeit, tudását — s ezért van nagy szükség arra, ‘hogy a szülők is megismerked­jenek az új nevelési terv által kitűzött feladatokkal, nevelési módszerekkel. Szülök és pedagógusok A szocialista nevelésnek gazdag tartalmú célja van. Főbb irányait, amelyek ter­mészetesen egy célt, a gyer­mek egyenletes fejlődését, em­berré érését szolgálják, min­den jó szülőnek ismernie kell. A testi nevelés a rendszeres életmód kialakítását, a világ­nézeti és politikai ‘ nevelés a gyermek világunkról való he­lyes felfogásának fejlesztését szolgálja. At iskola munkára, szocia­lista hazaszeretetre, interna­cionalizmusra, helyes közös­ségi magatartásra neveli a gyermeket. Az új nevelési terv hangsúlyozza, hogy a nevelési célokat csak az isko­la, a család és az ifjúsági szervezetek nevelő munkájá­nak összehangolása alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents