Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

ELSZABADULT MOZDONIOK NEW ADUKBA A A mozdonyvezető kiesett, a négy Diesel-mozdony pedig tovább rohant 140 km-es sebességgel Sajnálom, nincs... V . t ...... Unalmas strófák, türelmetlen vevők „Sajnálom, nincs. Tessék be­nézni a jövő héten, akkor ka­punk árut.” Hányszor hallani ezt a nem éppen bíztató mon­datot a boltokban, áruházak­ban. S a vevő, aki megunja a sokszor ismételt ígéreteket, a hasztalan jövést, menést tü­relmetlenül kifakad: „Miért nincs, miért nem gyártanak?” Hosszú hónapok óta hiába kér a vevő például PANNÓ­NIA varrógép-orsót a nyíregy­házi jármű boltban. Egysze­rűen nincs. Hiába rendeli meg a bolt kéthetenként is a Miskolci Vas- Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalattól. Nem tudnak adni, mert nem kapnak a gyártól. Hiánycikk a 28-as kerékpár első villája is. Ugyan a gyár készített eleget, de a ke­reskedelem nem vette át, mert ponthegesztéssel készült, s ha­mar eltörik. Az új kerékpá­rokba viszont a gyár besze­reli, de egyre másra jönnek a reklamációk, s mind többen keresik a kerékpárvillát. Nagy a kereslet elektromos kávéfőzőkben, de a gyártás nem tart lépést az igények­kel. Az Állami Aruház egy hónapja kapott húsz darab négy személyes AUTOPRESS főzőt, amit pár nap alatt el­kapkodtak. UNIPRESS-ből másfél hónapja kaptak, de ez sem elégítette ki az igénye­ket. Jelenleg egyetlen elektro­A nyíregyházi Dózsa moziban szeptember 30-tól október Z-Jg a BÁLVÁNY ClMÜ FILM HELYETT A CSERÉLJE BE RÉGI I. I I RÁDIÓJÁT MODERN, ÚJ TÍPUSÚ KÉSZÜLÉKRE Felvilágosítást nyújtanak minden s*akü/letben (S7998) mos kávéfőző sincs raktáron az áruházban. Sokan keresik a közkedvelt, jól bevált bajai gyártmányú, fémházas PC- REX porszívót. Panaszkodnak a vásárlók, hogy megszűnt a háromnegyed literes 63 forint ötven filléréé áron gyártott ételthermosz ké­szítése. Helyette kapható ugyan a két literes, 210 forintért. De akinek kisebbre és olcsóbbra van igénye és pénze, az kevés­bé érti meg ?zt az intézke­dést. Inkább nem veszi meg. A rádióboltbán is hasztalan kutatnak az amatőrök a tele­víziós vevőkészülékhez’ szük­séges PCL—82-es cső, és a rádiókhoz használt ECL—81-es típusú végerősítőcső után. - Miskolcra. Debrecenbe kell érte utazni. Hasonló helyzet­ben vannak Szók, akik apró ellenállásokat, blokkokat akar­nak vásárolni. S ha már itt tartunk, érdemes lenne utána­járni: ha másutt van, miért nincs Nyíregyházán?! Az utóbbi években jelentő* előrehaladást értünk el a tar­tós fogyasztási cikkek gyártá­sának meggyorsításában, az alkatrészellátásban. De a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy még mindig nem kielégítő a kapcsolat a gyári a nagy- és kiskereskedelem, az eladók és a vásárlók között. A jelenleginél is több gondot kell fordítani e kapcsolatok ápolására, jobban figyelembe kell venni a vásárlók igényeit. A kiskereskedelemben van is előrehaladás ezen a téren. Árubemutatók alkalmával ösz- szesítik és továbbítják a vevők észrevételeit, a pultoknál — mint például az Állami Áru­házban is — hiánycikk-köny­vecskéket vezetnek. T. A. bágy szélén, éltető vízével óriási területeket tesz öntöz- hetővé. A vízre nagy szükség van, mert bizony az éghajlat itt igen szélsőséges. Ha az országban július közepén 30 Celsius fok körül van a me­legebb napok hőmérséklete, a Hortobágyon biztosan eléri a 35 fokot. Ha az Alföldön ál­talában mínusz 20 fokot mér­nek, a Hortobágyon 25—30-at. Az évi csapadék itt jóval alatta van az országos átlag­nak. Van olyan esztendő — például a tavalyi is —, ami­kor 70 napon keresztül egy szem eső sem esik. A szél csak porfellegeket kerget, vagy a vörösre égett — és az egye­lőre még nem öntözött — szi­kes legelők felett megjelenik a délibáb. Vadászparadicsom Hortobágy központjánál, a híres csárda közelében már egész nagy faluszerű telepü­lést találunk. Az ide látogató idegenek rendszerint nem vál­lalkoznak arra, hogy a nagy kiterjedésű, korszerűen felsze­relt üzemegységeket megláto­gassák, hanem megtelepszenek a csárdánál. Némelyik üzem­egység bizony 15-20 kilométer­nyire van még Innen. A csár­da ma idegenforgalmi központ. Lakószobáiban rendszerint Kül­földi vadászok tanyáznak. Külföldi rendszámú gépkocsik sora parkírozik a csárda előtt. Különösen a külföldi vadászok keresik fel nagy előszeretet­tel a nagy kiterjedésű vízterü­leteket. A felszabadulás előtti időkben nagyon megcsappant a Hortobágy híres víziszár­nyas állománya. De a halas­tavakat, rizstelepeket az öntö­zött legelőket újra benépesí­tik a vadkacsák, a vadlibák, Kiváló vadászparadicsom ez a hazai és külföldi vadászok­nak- Különösen Angliából, Fi anciaországból, Olaszország­ból, a Német Szövetségi Köz­társaságból keresik fel a vadá­szok nagy előszeretettel a hortobágyi vízi birodalmat. Végig az országút mellett mindenütt gépek, korszerű ta­Sokak képzeletében még úgy él a Hortobágy, mint ahogy ezt még Jókai Mór Sárga Ró­zsa című regényében leírta: ...a pusztán nincs ösvény, ko­csinyomot, patkónyomot men­ten benő a fű. A végtelen lát­határig nincs más, csak fű: egy élőfa, egy kútágas, egy kunyhó nem zavarja meg a fenséges zöld sivatag orszá­gát. Ha valaki ma Debrecen­ből a Hortobágyon át utazik Budapestre, 70 kilométer után éri el az első falut, Tiszafü­redet. De az országút — akár a balatoni műút — korszerű aszfaltút. Aki vonattal akar utazni, annak naponta nyolc alkalommal van erre lehető­sége, hogy Debrecenből a füzes­abonyi vonalon a Hortobágy különböző megállóhelyedre, Kónyára. Hortobágy-közpom- ba, a Hortobágy-Halastóhoz, Gyökórkútra, vagy Ohatra utazzon. Madártávlatból Azonban a lexikonból tájé­kozódó külföldi, vagy aki 15— 30 évvel ezelőtt járt a Horto­bágyon, hiába keresi már a régi pusztát. A felszabadulás előtt a Hortobágy több mint 70 ezer holdjából alig 5—000 holdon folyt szántóföldi föld­művelés. Az óriási kiterjedésű szikes legelőkön juhok, kis tej- hozamú magyar fajta fehér szarvasmarhák tengődtek. Az öntözés gondolata ugyan már felmerült, de csak gondolat maradt. Még 1917-ben létesí­tettek a mai; halastavak kör­nyékén egy kisebb tórendszert, ahol haltenyésztés folyt. Az idén viszont már, 7000 hold- nyi vízterületen halásznak. Ha az . ember repülőgépről szem­léli a Hortobágyot, Balmazúj­városnál, a Keleti Főcsatornát elhagyva, egy nagyon tervsze­rűen és nagy területen kiépí­tett szabályos vízrendszert lát­hat. Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy a Keleti Főcsatornát, mint új folyót, berajzolták ha­zánk térképére. Azóta egyre jobban megváltozik az egykori puszta képe is. A Keleti Fő­csatorna ott folyik a Horto­A kungyörgyl csikótelep fiatal paripái. ÉRTESÍTJÜK KEDVES MEGRENDELŐINKET, hogy 1963. október l-től írógéprészlegünket Tavasz utca 4. szám alá, HELYEZZÜK AT. Megrendeléseket, illetve munkaátvételeket ott szíves­kedjenek lebonyolítani. — Telefon: 14-51. Továbbá a P. B. gázrészleget október l-től a Dózsa György út 1. sz. alá helyezzük. Panaszokat, bejelentést, il­letve tájékoztatást a 12—35 telefonszámon szíves­kedjenek kérni. VASSZERKEZETI és GÉPIPARI VÁLLALAT Nyíregyháza, Rákóczi u. 100, 1963. szeptember 29. című SZÍNES FRANCIA—OLASZ FILM kerül bü mutatásra. Jim Gares a New York-i főpályaudvaron dolgozott. A mozdonyok azonban sohasem érdekelték. Fogalma sem volt, hogyan működnek mindaddig, amíg az emléke­zetes éjszakán rá nem kény- szérült, hogy kétségbeesve, szinte pillanatok alatt legyen kénytelen mulasztását pótol­ni. . Azon az éjszakán éjféltáj­ban érkezett munkahelyére. A2 éjszaka csillagtalan, sötét volt. A lámpák fényében négy hatalmas mozdonyt pil­lantott meg egymáshoz kap­csolva az üzemanyagfelvevő­helyen. ROHANÁS AZ ÉJSZAKÁBAN A Diesel-motorok dohogva dolgoztak, miköziben üzem­anyag tartályaikat töltötték. Jim Gares nyugodtan ka­paszkodott fel az egyik feke­te masinára, hogy ellenőriz­ze, vajon a homokos ládában van-e homok, ahogyan a sza­bályok előírják. Gares azt is látta, hogy az egyik mozdonyvezető, Ro­bert Koks, fellép az első mozdonyra. Ezért nem lepő­dött meg, amikor érezte, hogy a mozdonyok lassan megindulnak. Tolatnak, gon­dolta magában. A gépek se­bessége azonban rohamosan növekedett. Mit jelentsen ez? A mozdonyok váratlan megindulását David Fem- ming , fűtő is észrevette és r-’rn tudta mire vélni a dol- t •*. Különösképpen azonban rém nyugtalankodott, mert Iá‘fa, hogy az első mozdo- . nvon ott van a gép kezelője. Néhány pillanattal később azonban Koks eszméletlenül zuhant a földre. Senki sem tudja, úgy ugrott-e ki, vagy kiesett. Femming azonnal ^herohawt az állomásépületbe és értesítette' a 135 kilométer­re levő rochesteri állomást a történtekről. Eközben Garesnek fogal­ma sem volt arról, hogy a mozdonyvezető kiesett é* hogy a gépek vezető nélkül rohannak. Bili Wel, váltó-: kezelő is észrevette, hogy mi történik és a szerelvényt az utolsó pillanatban a fővá­gányra irányította. Mégis ab­ban reménykedett, hogy a gép az első vörös jelzésnél meg fog állni, mivel fékei a vörös jelre maguktól műkö­désbe lépngk. Ehelyett azon­ban a mozdonyok sebessége emelkedett. Mást tehát ő sem tehetett, mint, hogy értesítet­te Rochestert a közelgő ve­szed élemről. RIADÓ ROCHESTERBEN Rochesterben nagy riada­lom támadt. A nagy ellenőr­zőtáblán kigyulladtak a vészjelző lámpák, s pontosan jelezték a rohanó mozdonyok érkezését. Jim Gares még mindig nem tudta, mi történik, most már azonban elfogta a rémület. A szerelvény sebessége állan­dóan fokozódott és elrohan­tak néhány kis állomás mel­lett. Órája nem volt és fo­galma sem ivóit, meddig )u- tottajs. „Ez volt a leggyorsabb sze­relvény, amelyet életemben láttam az ellenőrzőtáblán. Az égők egymás után gyul­ladtak ki — mondotta az el- lenőrzőtábla kezelője. — A szerelvény a Semeca folyó hídján legalább 130 kilomé­teres sebességgel rohant át, holott az előírás szerint a hídon legfeljebb csak 90 ki­lométeres sebességgel szabad közlekedni. A mozdonyok azonban átrohantak és nem siklottak ki. Eközben a ro­chesteri állomáson még min­dig nem tudták mitévők le­gyenek, bár a mozdonyok időközben Sawanna, Klied és Lyon állomásokon is átro­hantak. Tíz kilométerrel a rohanó mozdonyok előtt, a nyílt pá­lyán egy tehervonat haladt. Á váltókezelőnek sikerült az utolsó pillanatban mellékvá­gányra irányítani és megál­lítania. Ebben a pillanatban a mozdonyok eldübörögtek a tehervónat mellett. A mozdonyok sebessége most már 140 kilométer volt óránként A vasutasok tudták, hogy ez veszedelmet jelent magára a városra nézve Is. Rochester külvárosa mellett •ugyanis. a pálya egy magas dombon hirtelen kanyarodik. Ebben a kanyarban egyetlen szerelvény sem haladhat 70 kilométernél sebesebben. A 140 kilométerrel rohanó moz­donyok tehát okvetlenül ki- vágódnak és a domb mel­lett elterülő ipartelepre zu­hannak. A szerencsétlenség ezzel csak fokozódik. A MEGVADULT GÉPEKEN Gares végső kétségbeesésé­ben rádöbbent, hogy csele­kednie kell, ha meg akar me­nekülni a biztos haláltól. A műszeres táblához lépett, de fogalma sem volt róla, hogy mit tegyen. A rengeteg mű­szer között egyáltalán nem tudott eligazodni. Nem tudta, hogy a sok gomb és billentyű közül melyiket kell meg­nyomni. Csak annyit tudott, hogy az egyik vízszintes bil­lentyű elzárja az üzemanyag­vezetéket. Fiatal korában ugyanis egy ideig segédkezett egy mozdonyon és ez az egyetlen dolog, amire emléke­zett. Hozzálátott tehát, hogy végigpróbálja az összes bil­lentyűket és gombokat, de az üzemzáró billentyű megnyo­mása nem járt semmilyen , eredménnyel. A mozdonyok továbbra is vadul száguldot­tak. Kétségbeesetten állt és ek­kor észrevette, hogy a fülke baloldali falán is vannak bil­lentyűk és gombok. Ezeket is végigpróbálta. Az egyik gomb fölött ezt olvasta: MO­TOR MUNKÁBAN. Meg­nyomta, s a mozdony gépe­zete abban a pillanatban csendesedett majd megállt. Érezte, hogy a sebesség kissé csökken. Három mozdony motorja azonban tovább dol­gozott.' Gares rádöbbent, hogy mindegyiket külön-külön kell megállítania. Kibújt tehát a fülke ablakán és a sötét éj­szakában vadul száguldó moz­dony oldalán óvatosan előre kúszott, az első mozdony fe­lé. Sikerült ezt is megállíta­nia. Aztán óvatosan vissza­kúszott és ugyanezt tette a két hátsó mozdonnyal is. Most már biztos volt, hogy az acélszörnyetegeket megfogja fékezni. Legnagyobb meglepetésére azonban a gépek, mintha va­lamilyen démon üldözné őket, továbbrohantak. Miért? Is­mét előre kellett kúsznia az első mozdonyra. Rájött, hogy ennek üzemtartálya másként van elhelyezve. Még egyszer megnyomta a MOTOR MUN­KÁBAN felirattal ellátott gombot anélkül, hogy ezzel bármit is elért volna. Végül egy piros gombot nyomott meg és ekkor nagy megköny- nyebbüléssel tapasztalta, hogy a szerelvény lecsendesedik, majd megállt. Ez 24 óra 15 perckor tör­tént. Mihelyt a gépek megálltak, Jim Gares boldogan ugrott le a mozdonyról és megköny- nyebbülve nézett a fekete szörnyetegre, A veszedelmes kanvar Rochester külvárosa fölött ekkor már csak öt és fél kilométer távolságra volt. Ami szebb a délibábnál Új magyar folyók, tavak a Hortobágyon eszköze, igavonó ereje volt, — egyre kisebb területre szo­rul. ÚJj romantika Délibábot, romantikát keres­nek ma még sokan az ide lá- tagató idegenek. Egy kicsit a magyar idegenforgalmi szer­vek hibája is, hogy csak a délibábot, meg a ménest pro­pagálják, mikor a Hortobágy- ra vendégeket hoznak. Uj romantika születik az egykori pusztán. A delelő mé­nes mellől már műtrágyával vagy vetőmaggal megrakott tartályokkal repülőgépek star­tolnak. A halastavak között motoros vontatók közlekednek a kisvaeúton. Az egykori pá- kászokat most motorcsónakos halászok és horgászok váltot­ták fej. Ami megmaradt a régiből, az is újjá született. De a legnagyobb változást mégis a víz hozta. A víz, ami egykor a Hortobágyot is borí­totta, később pedig árvizek, belvizek formájában tört a pusztára. A víznek most az ember parancsol. Arra kény­szeríti, hogy akkor jöjjön, amikor szükség van rá, hogy valamennyiünk jobb életét se­gítse az egykori puszta egyre gazdagabb termésével. Paliás Imre. 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents