Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-27 / 226. szám
Az iskolaigazgató és az oktatás Az iskolareform végrehajtása fokozottabban veti fel az iskolaigazgatók szerepét, a tantestületek és az iskoiai munka egész tevékenységében. És amikor erről szólunk, szükséges néhány körülményt figyelembe venni. Pár évvel ezelőtt a sok társadalmi, közéleti feladat helyenként az iskolaigazgatókat szinte kikapcsolta az iskolákból, s csupán a tanmenet adminisztrációját ismerték, de a belső társadalmi munkára nem sok idejük jutott. Ez, noha nem volt általános, de mégis elég sok igazgatót érintett. És az esetek többségében ez érthető is volt, mert olyan társadalmat formáló tevékenységben kellett aktívan közreműködniük, mint például a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Azonban ma, — éppen a falu életében beállt változásokból következően — előtérbe került a felnövekvő generációk mind magasabb szinten való művelése és nevelése, az új emberrel szemben támasztott követelmények szerint. Természetesen, a felnőtt oktatásban is feladataik vannak a pedagógusoknak, és elsősorban az iskolaigazgatóknak, de tevékenységüknek főként az iskolai élet fejlesztésére kell irányulnia. Vagyis: az éveken keresztül háttérbe szorult iskolai tartalmi munkát kell megjavítani, hiszen ez nem tartott lépést az iskolareform követelményeivel. Azonban sok iskolai igazgató az iskolai munka elmaradásának gyors ütemű pótlása helyett továbbra is „kifelé fordul” és a közéleti tevékenységet helyezi előtérbe. Igaz erre is szükség van, persze az arányok semmi esetre sem mehetnek az iskolai tanító és nevelő tevékenység rovására. A pedagógusokra, köztük az iskolák igazgatóira továbbra is teendők várnak a falvak életében, de a többlet munkakörök halmozása, erejük és idejük teljes igénybevételével járna, ebből pedig az iskola elhanyagolása következik. Az, hogy a tanácstagságtól az énekkar vezetéséig és a tűzoltóparancsnoki tisztségig mind az igazgatóra háruljon — helytelen. Megyénk iskolaigazgatóinak többsége látja is ezt és az elmúlt, valamint az új tanév során már változtatott is munkájának a szervezésén. Tiszadobon az I. számú iskola igazgatója, Gál József, például járási és községi tanácstag, ez azonban nem megy az iskola rovására, mert sikerült az iskola belső életét olyanná formálnia, amelyben alaptörvény: első az iskola. A belső élet terv- szerűségével, a helyes kádermunkával alkalmassá tette pedagógusait e feladatok vállalására. Ugyanígy megemlíthetjük Puskás Lajost, a nyírbátori I. számú iskola, Danes Lajos nyírmihálydi, Tarr Gábor szamosszagi, és más iskolaigazgatókat. Az iskolareform feladataiból adódik az igazgatók személyes munkájának javítása. Ez azt jelenti, hogy az iskolaigazgatóknak a gyerekek között kell élniök, hiszen ez teszi lehetővé a személyes megismerést. Már pedig az új iskola elsőrendű vonása: éppen a tanulók alapos ismeretén keresztül közelíteni meg minden egyes gyerekei. A tanulókat önállóságra, a feladatok egyéni megoldására bírni pedig nem lehet másként, mintha azokkal képességeik, teherbírásuk szerint számolunk. Az egyéni megismerésben az iskolaigazgatóknak — túl a személyes példamutatáson — kutatómunkát is kell végezniük. Az igazgatók kötelessége, hogy a tanítói, nevelői tapasztalatokat rendszeresen figyelemmel kísérjék, azokat összegyűjtsék, és a hasznosakat általánossá tegyék az Iskola életében. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a szülői ház és az iskola viszonyának javítása. Az iskolareform alapjaiban feltételezi a szülői ház és az iskolai nevelés azonossá tételét. E két „malomkő” olyan szimetrikus összeillesztését kell megvalósítani, amely egy célnak, az új társadalom követelményeinek alakítja „termékét” a felnövő embert. Lehet-e ennél fontosabb feladat az iskolaigazgatók számára? Nem! Nem lehet. Ehhez a munkához az objektív viszonyok is mind több lehetőséget nyújtanak. Ebben a változásban található a szülők felfogásának alakulása, amely lényegesen kihat az iskolára. Példáid 4 évvel ezelőtt volt olyan járás, ahol az egy tanulóra eső évi mulasztás meghaladta a 30 napot. Jelenleg megyei szinten hét-nyolc nap az egy tanulóra eső mulasztás, de nem ritka az olyan járás, mint például a tiszalöki, ahol négy-öt nap, és van olyan iskola, ahol három nap alá mérsékelték az egy tanulóra jutó mulasztást. Az iskolaigazgatóknak ilyen körülmények között kell ma megszervezni a lehető legjobb belső munkát. Olyan lehetőségek közepette, amikor a szülők egyre inkább felismerik a Izor igényét, azt, hogy ha gyermekeik nem tanulnak, bezárulnak előttük az élet ajtói. Ezt az igényt, az iskola becsületének növekedését az iskolaigazgatónak figyelembe kell venni és az egyéb elfoglaltságok mérsékelésével, a tantestületekben folyó aktív alkotó tevékenységgel még jobban ki kell elégíteniük. V. Gy. Ahány ér, annyi újítás Egy rossz permetezőgéptől a tejbegyűjtő csarnokig A minisztérium is sürgeti Még 1949-ben történt. A Nyírségi Építőmunkások Szövetkezetéből alakult nemzeti | vállalat a megye területén j több mint félszáz sertésszabadszállás építésére kapott megrendelést. A húsellátás megjavítását elősegítő intézkedés gyors végrehajtást követelt. A nyíregyházi sertés- hizlalda építését Palicz György építésvezetőre bízták. — A kifutó faszerkezetét az | ácsok karboilal kenték be — emlékezik vissza a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál most is építésvezetői beosztásban dolgozó Palicz György. — A fertőtlenítő, de mérgező anyagtól sokat szenvedtek az emberek. Égette a kezüket, arcukat, tönkretette a szemüket. Sajnáltam őket. Az első siker S az építésvezető munkához látott. Elkérte apósa használaton kívül álló, ócska permetezőgépét és átalakította, alkalmassá tette a sűrű anyag szórására. A kísérlet sikerült. Jobb minőségben, gyorsabban haladt a munka és negyven százalékos anyagmegtakari- tást értek el. A munkások teljesítménye huszonnégyszere- sére emelkedett! Megszűnt a karból mérgező hatása. S a vállalatnál megkezdték az első, speciális, karbotezóró permetezők készítését. így született meg Palicz György első újítása, amiért mintegy félezer forint újítási díjat kapott. A siker tovább ösztönözte a leleményes újítót. 1951-ben egy újabb tettével hívta magára a vállalatvezetőség figyelmét. Sablont készített az új épületek fa tetőszerkezeteinek kiszabásához. Az eredmény: 300 százalékos teljesítmény, gyorsabb, pontosabb lett a szerkezetek összeszerelése is. Az országos viszonylatban is bevezetett újítás jelentősen meggyorsította az építkezéseket. Palicz György is megkapta a megérdemelt jutalmat; az újítási díj 24 ezer forint! Amíg a vállalatnál dolgozott, összesen nyolc újítását fogadták el és vezették be. Cikkeztek róla az újságok, kiállításokon mutatták be alkotó munkájának termékeit. Közben munkahelyet változtatott. Átment építésvezetőnek a tejiparhoz. Kísérletezéseit az új helyen sem hagyta abba. Munka közben, otthon és munkába menet mindig új megoldásokon töri a fejét. Az eredmény: újabb hat újítás. Amíg a tanácskozás tart Egyik alkalommal részt vett az általános beruházásokról tanácskozó értekezleten. Az előadó — dr. Bartha Lajos főmérnök — elmondotta, hogy a vállalatnak abban az évben negyven emésztőaknát kell építeni. A hagyományos módFIGYELMETLEN GÉPKOCSIVEZETŐ Nyíregyházán mind nagyobb szükség van a közlekedési szabályok betartására. A képen látható Trabant vezetője bizony belehajtott a szabályosan közlekedő gyalogos átkelők soraiba. Foto: Hammel J. A előregyártóit elemekből épített tejbegyűjtő csarnok. lőle a megyében, az idén már — megyén kívül is — tizenegy. Jövőre huszonkettőt ütemeztek be, de az Élelmezés- ügyi Minisztérium tejipari Igazgatóságának éppen a napokban küldött sürgetésére további 18 elkészítésére vállalkoztak. A társvállalatoktól pedig egyre többen érdeklődnek. Hajdú, Borsod, Szolnok és más megyékből hívják a telefonhoz az újítót: mennyibe kerül, mikor tudják szállítani? S a központ udvarán sűrűn egymás mellett a kész és még készülő elemek. Már kicsi hozzá az udvar, tervezik, hogy a szomszédos üres telket is igénybe veszik a gyártás meggyorsításához. Benn az irodában Kőszegi István beruházási előadó munkája is megszaporodott. Gondterhelten, de mégis boldogan sóhajt fel: — Beruházási osztály kellene már ide, mert lassan nem győzzük lebonyolítani a megrendeléseket és a szerződés- kötéseket. Az újító azonban csak mosolyog, neki könnyebb a helyzete. ö már beszerezte az anyagot a következő széria gyártásához. S ha a munkát a minisztérium is sürgeti, akkor az igényelt létszámot is biztosan megkapja hozzá. Mert negyven tej ház elkészítéséhez ember is kell. Emberek, akiknek munkát ad egy országos hírű újító termékeny elméje. Tóth Árpád. Félére» köny r forgalom 351 ezer forint értékben a tsz-ekben és a pedagógusok körében — a bizományosok számát. Megállapították, hogy sok fmsz boltban arra nem alkalmas helyen raktározzák a könyveket, s mire a vásárló kezébe kerülnek, piszkosak, rongyosak lesznek. Az FJK minden bizományosnak és könyvet árusító fmsz boltnak ízléses könyv-vitrint ad, s a boltok szabadpolcos rendszerrel fogják árusítani a könyveket. Ez azt jelenti, hogy a vevők szabadon válogathatnak a könyvek között. A mátészalkai fmsz könyvesbolt felkészült az „őszi Megyei Könyvhetek” zavartalan lebonyolítására. Az Olcsó Könyvtár, a Diák Könyvtár sorozatból és a SZÖVOSZ kiadásában megjelenő közkedvelt Kincses Könyvek sorozatból megfelelő mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére. Szeptember első vasárnapján tetőfokra hágott családomban az iskolába menés láza. Tanévkezdésre készülődött Pityu fiam, Pisze lányom, sőt, a feleségem is. A véletlen összejátszása folytán mindegyikük az első évfolyamára készült három különböző nevelő, illetve tanintézménynek, lelkileg, meg úgy is, hogy ebéd után a feleségem Pisze és Pityu ruháit vasalta, kislányom elfoglalta íróasztalom két fiókját, hároméves kisfiam pedig összegyűrte nővérkéje és az ö kivasalt ruháit, aztán szétdobálta Pisze fiókba rakott füzeteit, író- és rajzeszközeit. Családom tehát három elsőssel dicsekedhet: feleségem a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemre, a lányom gimnáziumba, kisjiam pedig óvodába jár. Hétfőn este meg kellett hallgatnom mindegyiküket. Hogy s mint telt el az első nap a tudomány vára ki- sebb-nagyobb bástyáinak ostromlása közben. Szabvány és azóta naponta megismétlődő családfői feladat, s rájöttem, nagyon hasznos számomra. Annak idején ugyanis nem járhattam óvodába (a harmincas évek elején ilyesmiről nem Tanul a családi is hallottunk abban az uradalomban, ahol ifjúvá serdültem), de Pityu révén mindennap új versike, dalocska megtanulásával pótolhatom, amit önhibámon kívül hároméves koromban elmulasztottam. Pisze következik. Általa új ismeretekkel hevítem enyéimet, mégpedig kétszeresen, mert az én középiskolás korom óta roppant módon nőtt a tudnivaló, másrészt ifi koromban nem gimnáziumba jártam, hanem kereskedelmibe. — Mit tudsz miletoszi Thalészről?! — kérdi feleségem, azzal a felszólító hangsúllyal, hogy a materialista filozófia atyjáról moiidiak valamit ahhoz, ami az előadáson is elhangzott, meg a tankönyvben is le van írva. Hm, hm, hogy Thalész!... Hja, igen, persze, pontosan hat éve tanultam róla az esti egyetemen, ám a csuda tudja, most csak az jut a2 eszembe, hogy majdnem tíz éve, amikor még kevés volt hazánkban az oroszul jól tudó műfordító; fővárosunkban kiadtak egy, több szovjet tudós által írt könyvet, de abban az első igazán görög filozófus nevét Falesz Mihálynak fordították, mivel a szovjet eredetiben a „Th" orosz nyelven és helyesen „F’’-ként szerepelt, a „Milec- kij”, azaz „miletoszi" jelzőt pedig Mihálynak gondolta a hazánkfia fordító. Nos, mindez nem elég feleségemnek — s tapasztalaiból tudom, nem lenne kielégítő az egyetem számonkérö tanárának sem —, nincs tehát más hátra, hétről hétre átveszem élettársammal azt a tananyagot, amelyet hat évvel ezelőttről három esztendőn át üggyel-bajjal megemésztettem. (Thalészre gon- dolva, úgy látom, túlságosan is.) Ismétlés a tudás anyja —, négy éven belül tehát tisztában leszek az óvoda hároméves tananyagával, a marxista egyetemével szintén és ismét, s végül elmehetnék a gimnáziumba érettségizni. (Persze, egyszer is elég volt a matúrából még két évtizede). Szó, ami szó, csudára kismirglizett agyú ember válik belőlem, — mert a család tanul. Bár sejtem, kútba esik az a tervem, hogy „maszek” módra, pizsamába és papucsba bújva, fotelben elnyújtózva belemerülök a prózai irodalmi műfajok pozitív hőse megformálásának tanulmányozásába. (Más is elmerült már benne). És számomra nemcsak ezzel a veszéllyel fenyeget az, — hogy a család tanul. Tegnap este ugyanis hallom a konyhából, hogy: tekintve, hogy rajtam kívül mindenki intézményesen tanul, ki főz vacsorát, ki stoppol, ki mos zoknit ezután, és így tovább? No ki? Ajaj! A probléma megoldásának rúdja erősen felém irányul. Igen ám, de én képtelen vagyok egy zoknit tisztességesen kimosni, s nem tudom a tojásrántottát sem ehetővé sütni. Nincs más hátra, beállók én is családom tanuló tagjainak sorába s holnap beiratkozom a háztartási tanfolyamra. Tarján István. 1963. szeptember 27. • teket készíteni — mondja elgondolkozva. — így született meg kettőnk közös újítása. Persze ez már nem volt olyan egyszerű. Amíg a végleges megoldás megszületett, legalább 35-ször módosult a rajz. De megérte. Egy légióból épülő tejház 150 ezer fo- ritba kerül, az előregyártott elemekből összeállított épület — villannyal, vízvezetékkel felszerelve — csak ötvenezerbe. És tartósabb, higiénikuszerekkel, téglából készülő aknák hét és fél ezer forintba kerülnek és rövid éiettarta- múak. Pénz így csak 12-ré van. Olyan megoldást kell találni, amelyik olcsóbb, tartósabb, hogy mind a negyven elkészüljön. Mire az értekezlet befejeződött, Palicz György már kész tervekkel állt elő. Határidő- naplójában már papírra vetette az előregyártóit elemekből készülő emésztőakna tervét. Kiderült, hogy az új elgondolás szerint készülő aknák csak kétezer forintba kerülnek és tartósságuk, üzem- biztonságuk többszörösen felülmúlják a régieket. A megtakarítás egy év alatt 302 ezer forint. Egy fényképet mutat. Rajta egy előregyártóit elemekből épült tejbegyűjtő csarnok. Olyan, mint egy nagyobb vi- kendház. Csak egy- harmadába kerül — Szendrei István, az igazgató vetette fel a gondolatot, hogy jó lenne ilyen olcsó és gyorsan megvalósítható épülesabb is. Nem kell vakolni, belül könnyen lemosható. Tavaly nyolc készült el beA falusi könyvterjesztés eredményeiről és a még meglévő hibákról tárgyalt a mátészalkai FJK igazgatósága. Felmérte a könyvterjesztés számszerű eredményeit és határozatot hozott a könyv- terjesztési munka fokozására. A mátészalkai földművesszövetkezeti könyvesbolt az elmúlt fél évben 351 ezer forint értékben árusított könyveket, s ez 26 ezer forinttal több, mint az elmúlt év ugyanezen időszakának könyvforgalma. A mátészalkai járásban 338-an fizetnek elő különböző sorozatokat. Az FJK igazgatósága megállapította, hogy a könyvbizományosok nem végeztek megfelelő munkát, forgalmuk nem kielégítő, és kevés a könyvbizományosok száma a járásban. Az igazgatóság határozatot hozott a létszám növelésére: a második fél évben 30 fővel növelik — elsősorban 3
