Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-03 / 205. szám
Gabonabetakarításkor az egyik fogatos a háza előtt ledobott három kéve árpát a szekérről. Még be sem ért a tanyába, a tsz-vezetősége megtudta az esetet egy másik tag bejelentése alapján. A fogatos, a fegyelmi döntés szerint, büntetésként öt munkaegység levonásban részesült. Ezt az esetet szükséges volt elmondani, mert a nem is olyan jelentősnek látszó dolog mögött lényeges, sőt alapvető változásokat lehet megtalálni a kántorjánosi Vörös Csillag Tsz fejlődésében — még akkor is, ha éppen egy negatív példát említettünk. A kántorjánosi termelőszövetkezet rövid idő alatt hosz- szú utat tett meg, amiről Kun Lajos, a tsz volt elnöke így beszél: — Elnök voltam, kis szövetkezetben. Negyven—ötven ember munkáját, közösségi életét kellett irányítani. Az egész község dolgozóinak, gondjainak viselése pedig meghaladta az erőmet. Emellett a szakmai vezetés is igen ingadozott. Ha hozzá vesszük, hogy a vezetőség, brigádvezetők magatartása a rokoni kapcsolatok miatt elnéző volt," akkor érthető, hogy a tagok a közös gazdaság gyenge eredményei miatti bizalmatlanság, s jórészt a szervezeti élet lazasága következtében, túlnyo- jnó többségükben mindent csináltak, csak a szövetkezetei nem erősítették. A volt elnök nem kendőzi az elmúlt évek valóságát, s kiderül, hogy 1960—1961-ben a tagok 60—70 százaléka nem dolgozott, vagy osia!k akkor nyúlt a közös munkához, amikor az elvtelen jutalmazások kedvezőek lettek a számukra, mint például az aratásnál, betakarításnál. Akár az évenkénti munkaegység értékeket, akár a terméseredmények alakulását nézzük, mindkettő hű képét adja az akkori munka- és közösségi erkölcsnek. Harmadik éve 16.80 forint volt egy munkaegység értéke a prémiummal együtt. Az idén 35 forint körül számítanak. 1961- ben egyik fő növényük, a dohány, 2,8 mázsás átlagtermést adott, az idén, 160 holdon, hétmázsás termésátlagot várnak. Abban az időben, rend- szertelenül, alig kaptak a tagok három forintos előleget, az idén rendszeres a havi tíz forint munkaegységenként. Ez a néhány jellemző adat mutatja, hogy valóban történt „valami” Kántorjánosiban. A pártszervezet vezetőségének a véleménye szerint a helyzet a tsz-vezetőség és az irányítás szellemének a változásával, jó felkészültségű szakemberek munkába állásával változott meg. Elnöknek a jármi Alkotmány Tsz elnökét, Major Józsefet választották meg. aki kettős beosztásában, korábbi tapasztalatainak a segítségével irányítja a két gazdaságot. A párttitkár mondja: — Bevallom, az adott helyzetben és esetekben talán nem is vettük mindig figyelembe a Szabolcs-Szatmár megyében 120 ezer általános- és közép- iskolás diák kezdte meg a tanulást 421 általános és 28 középiskolában. A 120 ezer tanuló — hozzávetőleges számítás szerint — 120 tonna könyvvel, füzettel, írószerrel indult útnak az első tanítási napon. Húszon nyolcra emelkedett a középiskolák száma A tavalyihoz viszonyítva kedvezőbb körülmények között kezdődött a tanítás: ötvenkét új tanteremmel bővültek a megye iskolái. Az elmúlt évben 14 millió forintot költöttek iskolai szemléltető eszközökre, az idén másfél millióval többet, tizenöt és fél milliót fordítottak szemléltető anyagokra. Az idei tanévben 28-ra emelkedett megyénkben a középiskolák száma. Ebben az évben tovább folytatják az általános iskolák körzetesítését. Az újfehértói általános iskolai kollégium 160 férőhelyével, a nagy kiterjedésű község tanyavilágának szakrendszerű oktatását teszi lehetővé. A megye általános- és középiskoláiban több mint ötezer pedagógus kezdte meg munkáját, közöttük 115 fiatal tanító, általános iskolai tanár és középiskolai tanár. Ezenkívül 140 főiskolára felvett képesítés nélküli nevelő és tíz óvónő is megkezdte munkáját. Űj iskola a Vécsey közben A Művelődésügyi Minisztérium 30 pedagóguslakás vásárlására adott lehetőséget. Az űj iskolai évvei együtt életbe lépett az új iskolai rendtartás is — kísérleti jelleggel — az általános- és középiskolákban. Az új rendtartás szerint az iskolai és utcai öltözködésben nem lesz változás, azonban az egyensapka viselése továbbra is kötelező. Nyíregyházán a Vasvári Pál gimnázium általános gimnáziummá vált az idén. ötszáz tanuló 13 tanulócsoportban kezdte meg ma az iskolai munkát. A régi épület átalakításával egy új tanterem és fizikai szertár kapott helyet. A Vasvári Pál gimnáziumban újdonság, hogy egy koedukált osztály is megkezdte a tanulást. Ebbe az osztályba tizennyolc elsős lány iratkozott be. A gimnázium hét új tanerőt kapott, akik közül hárman most végezték el az egyetemet. Tegnap nyílt meg a nyíregyházi XII. számú iskola. Az új létesítmény 556 tanulónak biztosít jó körülményeket a tanuláshoz. Tizenhat osztály és három napközis csoport nyert elhelyezést ebben az új iskolában. A pedagógusoknak a Vécsey közi új iskolában nagy feladatuk lesz: össze kell kovácsolniok a különböző iskolákból idekerült tanulók közösségét. Gyógypedagógiai intézet nyílt a Kölcsey közben A Kölcsey-gimnáziumban ugyancsak megtörtént az első lépés a koedukálás felé. Két koedukált első osztály indult az új tanévben. A Közgazdasági Technikum pénzügyi tagozatán három új első osztály indult, így összesen 600 diák kezdte meg, illetve folytatja tanulmányait. A technikum épületét 120 ezer forintos költséggel újították fel. A közgazdasági technikumban megváltozott a politechnikai gyakorlatok rendszere: az első osztályosok fizikai politechnikán, a második, harmadik, negyedik osztályok tanulói pedig különböző intézményeknél vesznek részt pénzügyi szakmai gyakorlaton. A Kölcsey köz 12—14 szám alatt is új, modern berendezésű tanintézet nyilt. Tegnap az évnyitó ünnepségen adták át a jó felszerelésű gyógypedagógiai intézetet a kis iskolásoknak. kenyér lenne, mert ugyan kinek van kedve a nyolc órai kemény munka után a legközelebbi községig tíz kilométereket gyalogolni, hogy élelmiszerszükségletét beszerezze. A Nyugati Főcsatorna építése kiemelt munka, ennek megfelelően dolgoznak az emberek. Messze vidékről jöttek, hogy vizet adjanak a sziknek, a homoknak. Ezt a munkát az ellátás formájában is jobban meg kellene becsülni. Kép a közeljövőből Ma még a kezdet kezdeténél tart a Nyugati Főcsatorna építése. Jövő tavasszal a kiépített szakaszon öntözhetik a szabolcsi földeket. A csatorna két partjára fákat ültetnek. Víz és erdősáv együtt. Űj jelleget kölcsönöz majd ennek a vidéknek, új erőt ad a földeknek, hogy jobban és bővebben teremjenek. Harminc-negyven évvel ezelőtt számos magyar írók, publiciszták, haladóbb gondolkodásúak ezt hiányolták, ezt sürgették az Alföldre, a Tiszántúlra, az ország egész területére. Akkor hasztalan volt a szó, most eljött az ideje. Seres Érné Szitál a lisztfiaorn por emberre, gépre, növényre szürke köpenyt borít a tiszavas- vári határban. Tizenkét földnyeső, három földtoló, három markológép és százhetven földmunkás — gépész, ács, kubikus, segédmunkás — mozgatja az évezredes talajüledéket. A Nyugati Főcsatorna építését alig két hónapja kezdték újra, de most már módosított terv alapján. A víz nem nyílegyenesen fut ki a megyéből végső célja felé, kerülőt tesz. Tizennyolc kilométeres szakaszon Kálvinhá- zát, Rejét, Dankó-tanyákat érinti. Az öntözhető terület így több ezer holdra növekszik. A főhadiszálláson A Vízügyi Építőipari Vállalat főhadiszállása Kálvtnhá- zán kis tanyai szobában kapott helyet. Hét műszaki dolgozik zsúfoltan és nagy a forgalom. Munka- és brigádvezetők, munkások adják egymásnak a kilincset, tervrajzokat böngésznek, számolnak, utasításokat vesznek, továbbítanak. Körben a faiakat grafikonokkal, rajzokkal és műszaki adatokkal tapétázták. Mindent tudó falak ezek, mert Molnár Zoltán építés- vezető is gyakran tekint rájuk, amikor a számokat sorolja: ' — A csatorna 42 kilométer hosszú lesz. 1965-ben készül el, több mint 65 millió forintba kerül. 1963-ban a szabolcsi szakaszt építjük meg, közel 16 millió forintos beruházással. A csatornaszakaszon három hidat, két bújta- tót építünk. A szakara lakói Millió forintok, százezer köbméterek. A magas és vállas, nap tüzétől barnára égett építésvezető sorolja a számokat és akkor sem fogy ki belőle, amikor már a dömperek és egyéb erőgépektől megviselt gidres-gödrös úton az építés gócpontjához közeledünk. — Látták a torkolati szakaszt? Az már teljesen megépült, négyszázötven méter hosszú. Egy földhányást megkerülve előtűnnek a gépek. Aki százszor látta, annak is szivet gyönyörködtető látvány az eleven vaskolosszusok sokasága, darabos mozgása, birkózása a kemény agyaggal. De A tiszalöki Kossuth Tsz 110 holdas tábláján őszi mélyszán tást végez kukorica alá Alacs György, a Tiszavasvárl Gép állomás traktorosa. MEGKEZDŐDÖTT AZ Oj TANÉV Százhúszezer diák ül ma az iskolapadokba Változó emberek Ötvenkét új iskolai tanterem 120 tonna könyv a táskában Tizenöt és fél millió szemléltető eszközökre év kezdetén már ezek a tanerők is képesítés birtokában kezdték az oktatói-nevelői munkát. Megyénkben tegnap az újonnan létesített gimnáziumokban 'is megtörtént az első évnyitó. Tiszavasvá<ribai\ Deme- cserben, Vencsellőn, Mán- dokon és Nagyeeseden kezdték meg a község történetében először a gimnáziumi oktatást. Fehérgyarmaton a technikum mellett ugyancsak gimnáziumi osztály is nyilt. A demecseri gimnáziumban 49 tanuló ült padba, s öt tanerő vezeti őket a magasabb ismeretek felé. A községben a nyolc iskola évnyitója közösen történt. Az Iskolakertben több mint ezer diák jelent meg ünneplőben a tanévnyitóra. Csengerben tegnap az ünnepélyes tanévnyitó alkalmával került sor az új gimnázium épületének átadására. A hattantermes új tanintézetet egymillió 900 ezer forintos költséggel létesítették. A tervek szerint itt nyílik meg hamarosan a megyei gyermek ideggondozó is, amelynek több szakága lesz. A gondosan1 előkészített környezetben 140 gyermek, 11 pedagógus felügyelete mellett végzi általános iskolai tanulmányait. Új gimnáziumok vidéken A mátészalkai járásban a tanévnyitást megelőzően járási iskolaigazgatói értekezletet tartottak, amelyre meghívták a társadalmi szervek képviselőit is. Hasonlóan a járás iskoláinak úttörőcsapat vezetői részére is értekezletet tartottak, ahol az új tanév úttörő munkáját, feladatait beszélték meg. Az új iskolai tanévvel a mátészalkai járásban befejeződött a körzetesítés, így a tanyai iskolákban már csak alsó tagozatos tanítás lesz. A járás képesítés nélküli pedagógusai közül a múlt tanév során sokan szerezték meg a diplomát, tehát a mostani tanÉpül a Nyugati Főcsatorna Az idén elkészül a szabolcsi szakasz Több ezer holddal nő az öntözhető terület mit mond az, aki itt az agyagvilágban, a porban, forróságban és állandó dübörgésben éli napjait: dolgozik. Mozóki János gépkezelő mielőtt szólna, mintha most nézné meg először a tájat, körülhordozza tekintetét. — Szahara ez kérem. Tíz éve, hogy földnyesőgépen ülök, de ilyen helyen még nem dolgoztam. Kell. a víz, a csatorna, hogy ne . égjen ki a föld. Pálinka helyett kenyér — Aki gépre ül, annak meg kell fogni a munka végét — mondja Herbák László munkavezető —, de dolgoznak is az emberek becsülettel. Jelenleg a legjobb brigád a Holló István brigádja, a legutóbbi tíz napi teljesítményük 2700 köbméter volt. — És a kereset? — Nincs rá panasz. Kétezer-háromezer forint között keresnek az emberek. Más a sérelmünk. Rossz az élelmiszerellátás. A kálvinházi földművesszövetkezetben nincs kenyér, kolbász, konzerv, krumpli és még sok olyan dolog, amire a 170 munkásnak szüksége lenne. Hűsítő ital; sör, szörp, az sincs, de pálinka az van. Pálinka helyett inkább táblája elé állt. A világbajnok gondterhelten csóválta a fejét. Szokatlan sokáig szemlélte a figurákat. Aztán felvonta a vállát és a tolmácshoz fordult: — Mi történt itt?! — kérdezte aggódón. A tolmács félrevonta. — Pszt! — suttogta, mutatóujját a szája elé illesztve — ez itt Magyarország leghíresebb humoristája. Leemelte az ön királynőjét. Aljechin percekig vizsgálta a hadállásokat. Aztán a tolmács fülébe súgta. — Nem baj. Ne szóljon neki. így is megverem. Es tíz lépésre megverte. Karinthy a legártatlanabb arccal gratulált a mesternek. — Ilyen pocsék állásból nyerni...! Nagyszerű teljesítmény! Gratulálok! — mondta és gyorsan kikacsázott a teremből. Útközben a királynőt kiemelte a zsebéből és átadta egy bennfentesnek. Karinthy és a királynő Aljechin — ha jól emlékszem — 30 partnerral játszott egyszerre — szimultánt vívott a jelentkező, elszánt sakk- zsenikkel". Ezek között i'olt Karinthy is. Aljechin néhányszor körbejárt a táblák előtt és a hatodik fordulónál Karinthy kétségbeesetten látta, hogy az ellenfél tisztjei márts behatoltak az ő állásainak közepébe. Ekkor elszánt hadmozdulatra határozta el magát. Amikor a világbajnok a kör túlsó oldalán tette mop a maga lépéseit, Karinthy szó nélkül kiemelte az ellenfél bábui közül a királynőt és a zsebébe csúsztatta. Aztán belefúrta magát a két karjába, mint aki kettőt nem tud számolni és agya minden porct- kájával gondolkozik. Egy reb- benésnyit se moccant meg, amikor Aljechin — tolmács kíséretében — megint az ő Karinthy Frigyesről sok mindent tudott a város. Itt élte az aszfalton, a kávéházakban, a szerkesztőségekben, a könyvkiadók helyiségeiben zaklatott életét; furcsa arca, imbolygó járása, szatirikus nevetése feltűnt itt-ott, az emberek utána fordultak, köszöntötték, nevettek, bár erre semmi okuk nem volt. Szóval mindent tudtak róla, azt is, hogy imád sakkozni. S nem is sakkozott rosszul. A Hadik-kávéházban verte az ellenfeleket, miközben sokat nevetgélt, még többet nevettetett, nagy türelemmel és még nagyobb türelmetlenséggel űzte a nemes sportot. Sakk-karrierjének csúcspontja az a parti volt, amelyet Aljechinnel, az egykori sakk-világbajnokkal vivott. Ezen a „meccsen” történi az alábbi eset. szövetkezeti demokráciát a fegyelemsértőkkel, a közös tulajdont megkárosítókkal szemben hozott büntetéseknél. De az ember magasságú gazt csak erős kapavágásokkal lehet kiirtani... Ez az egy év előtti módszer aligha nevezhető a közösségi ember kialakítása helyes módszerének, mindamellett találkozott a becsületesen dolgozó és élő tagok helyeslésével, s kétségtelen, mind többen és mind jobban ráébredtek: „ha valaki a közöst herdálja, az az enyémet is károsítja”. Előbb szórványosan, névtelen levelekkel, majd aláírással később személyesen jelezték a tagok a visszásságokat a vezetőségnek, azokat, amelyeket másoknál tapasztaltak. Szomorú, de jellemző epizód: tavasszal leégett az egyik dohánypajta. A tagok közül sokan állták körül könnyezve a üszkös romokat. „Tönkrement a pajtánk.” Az elmúlt télen az egyik politikai foglalkozásnak a tsz-tulajdon volt a tárgya. Két alkalommal tudták csak megvitatni, mert egy este kevés volt hozzá... Jó vezetés, a fegyelem kemény kézzel való megszilárdítása, gazdasági megerősödés. Ezek lennének csak a munka és közösségi erkölcs fejlődésének a mozgatói? Kétségtelen ezek a leglényegesebb, kézzé’ fogható tényezők, amelyeket közvetlenül lehet mérni mind forintban, mind abban, hogy alig néhány tag van, aki még húzódozik a munkától, megfeledkezik a kollektíva iránti felelősségről. De vannak mélyebb, csak áttételeken keresztül érezhető változások, amelyek mutatják: a háromesztendős áldatlan helyzet után az idén változás következett be az emberek tudatában, hogy nőtt a közösség iránti érdeklődés, az emberek többel törődnek saját életükkel, sorsukkal, holnapjukkal, mások viselkedésével. A szégyenérzet nem bírja el a nyilvánosságot a meglett embereknél — például az analfabétizmus megszüntetésében. De az egyén igénye utat, módot talál; több pedagógusnak van két-három, lakásra járó tanítványa, akik a betűvetést sajátítják el. A nem is nagy községben 58-an jeletkez- tek eddig az idén a dolgozók esti iskolája VI—VIII. osztályának az elvégzésére. (Tavaly 13 iratkozott be.) A télen-ta- vaszon hatvanan vettek részt általános ismereti tanfolyamon. Tehát amikor arról beszélnek — elismerést érdemlően — a kántorjánosiak, hogy az évnek ebben a szakaszában már több száz hold a nyári szántásuk, gyarapszik a bevetett terület, 65 mázsa baromfi helyett százat adnak el, 160 hold dohányuk kétharmada pajtákban szárad, akkor — és mindig! — emögött ott van a változó ember, akinek a munkássága közösségi tudatának a fejlődését tükrözi. Samu András
