Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
Hruscsov és Tito beszéd® a velenjei nagygyűlésen Pénteken délután a szlovéniai bányavárosban, Velencében nagygyűlés zajlott le, amelyen Nyikita Szergejevics Hruscsov és Joszip Broz Tito beszédet mondott. Elsőnek Tito elnök lépett a mikrofon elé. Tito elnök beszéde — Jóleső érzés számomra, hogy előtettek, Velenje bányászai, dolgozói előtt üdvözölhetem azt az embert, aki a bányászok soraiból emelkedett föl a nagy Szovjetunió, az első szocialista ország, élére, kedves barátunkat, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársat — mondotta bevezetőben Tito. — A szocializmus" napjaink döntő erejévé vált — folytatta. Ezzel együtt növekszik a szocialista országok és minden szocialista és haladó erő felelőssége a világban. A szocialista rendszer fölényét a kapitalizmus felett csakis anyagi eredményekkel, a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó emelésével lehet ■ bebizonyítani, nem pedig mesékkel és forradalmi szólamokkal. Ezért mi teljesen egyetértünk a szovjet elvtársakkal. Hruscsov elvtárssal, akik teljesen indokoltan hangsúlyozzák, hogy a szocialista országok számára most a leglényegesebb az, hogy fejlesszék gazdasági erejüket, megszervezzék a korszerű termelést, olyan szintre emeljék a dolgozók életszínvonalát, amilyent a kapitalizmus nem ismer. Nekünk Jugoszláviában a háború után sok nehézséget kellett leküzdenünk és sok problémát kellett megoldanunk. Utunkat körülményeink határozták meg. 1956-ban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártja viszonyáról Moszkvában aláírt nyilatkozat hangsúlyozta azt a lenini álláspontot, hogy a „szocia’ista fejlődés útjai különböző országokban és, különböző fel- téfelek között kÜlÖnbözoekj "és, a szocializmus fejlődésének formagazdáság'a hozzájárul erősödéséhez.” Tovább fejlődik a szocialista országokkal a kapcsolat Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Hruscsov elvtárs Split-i beszédében hangsúlyozta eme álláspont helyességét. Jóleső érzés számomra, hogy ebben a kérdésben álláspontjaink teljesen azonosak. Mi most dolgozunk Jugoszlávia fejlődése új távlati tervének öszeá'llításán. Az 1964-től 1970-ig terjedő új hétéves terv kidolgozásánál abból indulunk ki, hogy a szocialista Jugoszlávia 'gazdaságpolitikájának lényege a gondoskodás az emberről, a gondoskodás dolgozóink élet- és munkakörülményeinek állandó javításáról. Állandó feladat a sokoldalú bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba. Ezzel összefüggésben tervbe vettük gazdasági kapcsolataink sokoldalú fejlesztését a szocialista országokkal, továbbá Ázsia, Afrika és Latin-Amerika államaival és a többi országgal. Ez lehetővé teszi a termelés nagyobb fokú szakosítását, tőlünk pedig megköveteli a magasabb színtű termelékenység elérését. Egyetértek Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárssal, hogy ez a szocialista országok útja a jólét felé, a szocializmus megvalósítása felé. — örömmel állapíthatom meg, hogy álláspontunk a lényeges nemzetközi kérdésekben azonos — folytatta Tito elnök. — Teljesen egyetértünk azzal, hogy napjainkban a kommunisták, és általában a haladó emberek, különösen az államférfiak számára nincs fontosabb feladat, mint a háború megakadályozása, a világbéke megszilárdítása és a népek közötti együttrpűködés erősítése. A különféle politikai kalandorok és az építő jellegű nemzetközi együttműködés ellenségei gyakran kiforgatják ezeket a nézeteket s úgy akarják feltüntetni a Szovjetunió és Jugoszlávia, valamint a világ többi haladó erejének ‘együtt^ működését, mint valamiféle „kapituláció a kapitalizmus előtt” a „forradalmi harc feladását” és így tovább. A világ azonban nem fog ezekkel haladni és nem is haladhat velük, mert kalandor elképzeléseik elfogadhatatlanok a nemközi munkásmozgalom számára, a világ népei számára, amelyek tudják, hogy mi a béke és mi a háború; el tudják dönteni, hogy mi a forradalom és általában a haladó, és mi nem az. amelyek a sokoldalú fejlődés feltételeit akarják biztosítani és hisznek a szocializmus erejében. Hruscsov elvtárssal alkalmunk volt ezúttal is részletesen megtárgyalni országaink kapcsolatai továbbfejlődésének konkrét kérdéseit — mondotta ezt követően Tito. — Ezek a kapcsolatok már eddig is jelentősen fejlődtek. Eredményesek voltak az utóbbi évek kölcsönös erőfeszítései, hogy kiküszöböljük és áthidaljuk a letűnt félreértések következményeit, hogy mi magunk is, mint felelős emberek, népeink jövője felé forduljunk. Ez nem jelenti azt, hogy már mindent megtettünk. Minden feltétel megvan azonban ahhoz, hogy kapcsolataink még barátiabbak, még tartalmasabbak legyenek. A továbbiakban Tito ismertette a szovjet—jugoszláv együttműködés többi eredményét, méltatta továbbfejlődésének lehetőségeit, a kölcsönös látogatások jelentőségét. A jugoszláviai Cetinjében Nyina Hruscsova montenegrói népviseletbe öltözött táncosokkal kólót táncol. MTI Külföldi Képszolgálat. Hruscsov beszéde 2 Ezután . Nyikita Hruscsov lépett a mikrofonhoz, megköszönte a vendégszerető fogadtatást. A továbbiakban Jugoszlávia természeti szépségeiről és kőrútjának benyom másairól beszélt, majd így folytatta: — Az önök országában mindenütt dolgoznak, az élet forr. A nép gondolatai a jövő felé irányulnák. A jugoszláv nép joggal lehet büszke arra, amit országában a néphatalom éveiben teremtett. A munkásosztály és a műszaki értelmiség kezével a gyárak egész sora épült fel. Nagy érdeklődéssel kísérem mezőgazdaságuk fejlődését is. Hruscsov ezután ismertette a szovjet mezőgazdaság eredményeit és problémáit, majd így folytatta: A balkáríi szocialista államok létrejöttével a helyzet lényegesen megváltozott. Csökkent az imperialista provokációk hatásának tere. A szovjet emberek nagy örömmel állapítják meg, hogy a béke megszilárdításáért vívott harcban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együtt küzd a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal, minden békeszerető erővel. Rendkívül nagyra becsüljük a jugoszláv kormány és az egész jugoszláv nép erőfeszítéseit a termonukleáris világháború veszélyének kiküszöbölésére. Az a to m csendegyez - mény új reményt kelt Hruscsov ezután méltatta a moszkvai egyezmény jelentőségét, s elismeréssel adózott az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányának hangsúlyozva: az atcxmcsendegyez- mény új reményt kelt arra, hogy a jövőben megoldást találnak á többi vitás kérdésre is. Hruscsov így folytatta: Persze, ml nem hisszük azt, hogy a részleges atomtilalmi egyezmény véget vet a fegyverkezési versenynek, felszámolja a felhalmozott fegyverkészleteket. Mi realisták vagyunk. A politikában elsősorban • a konkrét helyzet elemzéséből, a jelenlegi nemzetközi helyzet irányzataiból indulunk ki. Volt idő, amikor a szocialista országok előtt felvetődött a kérdés: élhetünk-e még legalább öt évet atomháború nélkül? Ez a kérdés felvetődött az egész nemzetközi munkásmozgalom és minden haladó mozgalom előtt, mert az amerikai imperialisták az atomfegyverek terén elért monopóliumokat felhasználva nyíltan azzal fenyegetőztek, hogy megbontják a világbékét. Azóta csaknem húsz békés esztendő múlott el. Ma már egészen másként közelítjük meg az atomháború kérdését. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom arra a jelentős elméleti és gyakorlati következtetésre jutott, hogy napjainkban minden lehetőség megvan a világháború megakadályozására, a békés egymás mellett élés elvének megvalósítására. Itt van az atomkísérletek betiltásának kérdése: a Moszkvában megkötött egyezményhez már az országok hatalmas többsége csatlakozott. Amikor a legkülönbözőbb országok kormányának megbízottjai Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírták az egyezményt, ezzel a világközvélemény előtt kifejezték pozitív álláspontjukat az említett egyezmény iránt. Ezzel elismerték, hogy a világban megnövekedtek a békés egymás mellett élés erői, megnőtt a békés egymás mellett élés eszméjének befolyása. Emlékezzenek csak vissza, mennyire zavarba jöttek az amerikai imperialisták táborának, „veszettjei” és a nyugati militaristák: rhilyén rávisz- Ságokhoz folyamodtak. hogy befeketítsék az egyezményt. Bonnak például több mint egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy végre felfogja: ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya nem hajlandó csatlakozni az egyezményhez, akkor az egész világ előtt véglegesen lelepleződik, mint a termonukleáris háború híve. A bonni kormány azonban csatlakozását mindenfé'e lehetséges és lehetetlen feltételekhez ' kötötte. A reakciós körök az 1 amerikai kongresszusban az 1 időnyerés és a halogatás tak- 1 ti kaját választották az egyez- ! mény becikkelyezésénél; arra ! számítva, időt nyernek soraik 1 tömörítésére, hogy szembe he- : lyezkedjenek a nemzetközi 1 helyzet normalizálásával. Az atompolitikusok lelep- . lezték magukat a népek előtt, mint a termonukleáris háború nyílt védnökei. Elmondhatjuk, hogy ezek az emberek nemcsak országaik határán kívül nem élveznek támogatást, hanem elvesztik híveiket saját országaikban is. Van erő az agresszorok ellen Felelőtlenül lépnek fel azok a politikusok is akik arról be- 1 szélnek, hogy a termonukleáris háború egyáltalán nem szörnyű, mert a kapitalista országok romjain még maga- ’ sabb civilizáció épülne. Ha ezek a vezetők úgy tesznek, mintha közömbösek lennének saját sorsuk iránt, akkor csak 1 saját sorsukról döntsenek és i ne játszanak az emberek mil- 1 Hóinak sorsával. i Hruscsov ezután hangoztat- ] ta, hogy nem könnyű és nem < sima a tartós béke felé vezető ] út. Egyes nyugati vezetőkörök kétszínű politikát folytatnak. nem akarnak lemondani a hidegháború csődbe jutott ■ politikájáról. A legagVesszí- ; vabb militarista körök új fordulatot akarnak adni az eseményeknek és ez előtt nem szabad szemet hunyni, nem szabad szem elől téveszteni j a militarista mesterkedések 1 veszélyét. Azt talán felesle- . .ges külön hangsúlyozni, hogy ezek a mesterkedések ellentét- ben állnak az egész emberiség ; reményeivel — mondotta. — De napjainkban az imperialisták már nem dönthetnek maguk a népek sorsáról. A világon ma már van olyan erő, amely meg tudja fékezni az imperialista agresszorokat. Az imperialistáknak meg kell srteniök, hogy ma már mások az erőviszonyok, nem lehel iáborúval megoldani az államok közötti vitás kérdéseket Ra ilyen kérdések jelentkezőik, azokat békésen, tárgyalások útján kell rendezni. Ami ä Szovjetuniót illeti, mi készek vagyunk a nyugati hármakkal tárgyalni minder kérdésről, amelynek megoldásé megszilárdítaná a békét és iiztonságot. erősítené a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés sgyüttműködését. Örömmel állapíthatom meg, hogy ezekber a kérdésekben ugyanilyen álláspontot képvisel a jugoszláv kormány is. A szocialista országok és a világ kommunistái szakadatlan harcot folytatnak a nemzetközi helyzet javításáért — folytatta a szónok. — Elsőrendű feladatunknak tartjuk hogy az emberiséget megmentsük a termonukleáris katasztrófától. Ez természetes és :örvényszerű dolog. A béke mindig a szocializmus leghűbb szövetségese volt és napjaink Dan a békeharc jobban, mint valaha. elszdkíthatallanul egybefonódik a szocializmuséri '’ívott harccal. Alkotó módon alkalmazzuk a marxizmust Hruscsov ezután így folytatta: Kedves elvtársak! Az utóbb időben a Szovjetunió és Jugoszlávia" testvérnépeinek viszo nya fejlődésének ú.i szakaszába lépett. Erősödnek, gazdasági, tudományos- műszaki é; kulturális kapcsolátáink. _ Á: alapvető nemzetközi kérdések ben kormányaink kölcsönöi megértést és egyetértést tanúsítanak? önök is. mi is harcolunk a békéért, a békés egymás mellett élésért, az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a német probléma békés rendezéséért és más kérdésekért. Kormányaink ilyen álláspontj a Szovjetunió és Jugoszláv!; társadalmi rendszerének azo nos szocialista jellegén, orszá gaink népeinek érdekközössé gén alapul. A szocializmus é kommunizmus építésének kö zös feladata az az alap, amel; meghatározza külpolitika irányvonalunkat, ez az a té nyező, amely meghatározz akcióink irányát és jellegét. Egyetértek azzal, amit Tito eívtárs mondott a szovjet— jugoszláv kapcsolatokról — folytatta Hruscsov. Korunkban, amikor a szocializmus embermilliók közvetlen gyakorlati ügyév» vált, a gazdasági építés kérdései elsőrendű jelentőségr» tesznek szert. Ez feltétler szükséges ahhoz, hogy meg szilárdíthassuk a szociálist; országok gazdasági és védel mi erejét, biztosíthassuk < 'dolgozók életszínvonalánál állandó emelését. A szocializmus és a kom munizmus építése új, nen egyszerű dolog. Természetesei könnyű elkövetni eközben hi bákat és baklövéseket. — Pártunk annak a híve hogy minden kommunista és munkáspárt alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leni nizmust. Mi egyáltalán nem el lenézzük azt, hogy minder egyes párt saját tapasztalatából tanuljon. Próbálkozzanak csak. Meggyőződésünk, hogy el jön az idő, és az élet helye; útra vezeti azokat, akik tévednek — hangoztatta a: SZKP első titkára. Majd beszédét így fejezte be: — Őrizzük és erősítsük mindazt, ami egyesít bennünket. Őrizzük és fejlesszük testvémépeink évszázados barátságát! Erősödjék és fejlőd jék a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetség Köztársaság gyümölcsözi együtműködése! n békés együttélés az osztályharc legmagasabb formája , Georges Séguy cikke az Humanitéban A L’Humanité közölte Georges Séguy, az FKP Politikai Bizottsága póttagjának cikkét, amely visszautasítja a kínai vezetőknek a Francia Kommunista Párt ellen intézett támadásait. A Francia Kommunista Párt úgy véli, hogy napjainkban a legfontosabb feladat a békéért és a leszerelésért .vívott harc. Séguy visszautasítja a KKP vezetőségének azt a vádját, hogy a Francia Kommunista Párt állítólag kiterjeszti a békés együttélést az elnyomó és elnyomott osztályok közötti viszonyra. Hangoztatja, hogy az FKP sohasem alkudott meg a revizionizmussal, sem pedig a szektássággal és a dogmatizmussal. A KKP-beU elvtársak szerint a békés együttélés győzelmére törő bátor politika Összeegyeztethetetlen osztályelveinkkel és eltávolodást jelent a'marxizmus—leninizmus- tól. Ha ez a megállapítás helyes volna — állapítja meg Séguy — akkor Franciaországban pártunk befolyása csökkenne, a félrevezetett munkásosztály küzdelme pedig lanyhulna. De sem az egyik, sem a másik jelenséget nem tapasztaljuk, sőt ellenkezőleg: pártunk tekintélye növekszik, amit a legutóbbi választások is tanúsítanak. A cikk szerzője befejezésül hangoztatja: a kommunisták hisznek abban, hogy a szocializmus a gazdasági versenyben diadalmaskodik a kapitalizmus felett, s ezért nem félnek ettől a békés versengéstől. A békés együttélés korunkban a nemzetközi »dsz- tályharc legmagasabb formája, amely a legkedvezőbb helyzetet teremti a proletáriátus forradalmi céljainak megvalósításához. A moszkvai atomcsendegyezmény fontos lépés a világbéke felé — mondotta Harold Wilson a Brit Munkáspárt vezetője a szociáldemokraták nagygyűlésén Hamburgban Hamburg, (MTI): A Német SzcDciáldemokrata Párt százéves fennállása alkalmából rendezett ünnepség- sorozat keretében szombaton délután Hamburgban nagygyűlést tartottak, amelyen részt vett Harold Wilson, a Brit Munkáspárt vezetője is. Erich Ollenhauernek, a Német Szociáldemokrata Párt SPD elnökének üdvözlő szavai után Harold Wilson beszédében kijelentette, hogy a moszkvai atomcsendegyezmény fontos lépés a világbéke felé, de még további hatékony intézkedések szükségesek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a Brit Munkáspárt ellenzi a Bundeswehr atomfelfegyverzését. Ebben nem valamiféle „németellenes érzelem” vezeti, hanem az a meggondolás, hogy nem szabad túllépni azt a pontot, „amelytől már nem lenne többé visszatérés és amikor már csak illúzió lenne az igazi megegyezés a Kelet és a Nyugat között. A Brit Munkáspárt — mondotta —, ha hatalomra kerül, tárgyalások útján a fegyveres erők kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentésére és olyan megállapodások megkötésére fog törekedni, amelyek révén külföldi fegyvereket és csapatokat vonnának ki a közép-európai térségből, mégpedig úgy, hogy az erők egyensúlyában ne történjék egyik oldalon sem változás. Wilson hangsúlyozta, hogy csak e folyamat megvalósulása nyithatna komoly kilátásokat a német újraegyesítés számára, amit a munkáspárt továbbra is pártol. Wilson rámutatott: a munkáspárt csak olyan feltételekkel lenne hajlandó támogatni Anglia csatlakozását a Közös Piachoz ha továbbra is biztosítanák Anglia és a nemzetközösségi országok szoros kapcsolatát. De Gaulle legutóbbi kijelentései azonban ellent mondanak ezeknek a feltételeknek. Willy Brandt a nagygyűlésen mondott beszédében azt hangoztatta, hogy a Német Szociáldemokrata Párt a „holnapra gondol”, s nem fogja engedni, hogy a nyugatnémet politika útja ismét a múltba vezessen vissza. „A bonni kormány gépkocsija már kiöregedett és nem üzembiztos. Azt hiszem, a bonni gépkocsinak nemcsak új vezetőre, hanem új motorra is szüksége van” — mondotta, majd azt hangoztatta, hogy a nyugatnémet politikának nem szabad ellentétbe kerülnie a béke biztosi tásávaL Ezeken az általános jellegű kijelentéseken kívül azonban Brandt nem körvonalazott semmiféle részletesebb programot arra vonatkozólag, hogyan képzeU el az eddigi nyugatnémet politika megváltoztatását. A Spanyol Kommunista Párt nyilatkosata A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága Asturia sztrájkoló bányászaival való szolidaritásra hív fel. Az asturiai bányászok — hangzik a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának nyilatkozata — gazdasági követeléseiket kiegészítették más igén fontos követelésekkel, mint például: engedjék haza i száműzötteket, bocsássák szabadon a bebörtönzötteket, szüntessék meg a szankciókat adjanak szabadságot és sztrájkjogot. A harc nemcsak tetszé.sel találkozik Spanyolország dolgozói körében, hanem az ősz elejére várható . politikai sztrájk számára is megteremti az akcióegység feltételeit. A néptömegek ebben a sztrájkban látják a legjobb eszközt a francoista diktatúra megdöntésének meggyorsítására.
