Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-13 / 188. szám
Nem elég otthonos a munkásszállás Kétszáz munkás művelődése, szórakozása munka után Munka utón Jólesik a pihenés, az üdítő szórakozás. Ilyen reményekkel érkeznek az Érpatak-menti építőipari munkásszállásra a kőművesek, szerelők, szállítók. Sokan. mint a véllaji Balázs István, Freund Vendel, Lovász Antal. Babriel János és a bökönyl Boros János, Jurás György „ősrégi” lakók. Jurás, mióta megépült a munkásszállás itt tölti a hétközbeni éjszakákat. Nyolc, tíz, tizenkét év. Életük egy részét töltik a szálláson a faluról bejáró építőipari munkások. Kétszázan térnek nyugovóra esténként az Érpatakra néző épületben. Sajnos nem minden tekintetben élvezhetik a pihenés örömeit. A legelemibb tisztálkodási lehetőségek ugyan megvannak, hidegvizes mosdók állnak a szobákban, de meleg víz egy héten csak két alkalommal van. Naponta 600 liter vizet tud felmelegíteni a három fürdőkályha. Ennyi víz kevés 200 embernek. Kártya és könyv Aránylag nyugodtak a pihenés körülményei, a munkásszállás sókat változott az utóbbi években. A szabad órák eltöltése is változatosabb. mint korábban. Bér a kártya még tartja magát, egyre többen vesznek a kezükbe könyvet. Az ötezer kötetes könyvtár egyre bővül, frissül új könyvekkel. A kétszáz munkás közül 100—120 állandó olvasója a könyvtárnak. (Télen.) Keskenyfilmes vetítés is van hetenként a kultúrteremben, de a legtöbben a tv-adást nézik meg, főleg a futballmscs- cseket. Miért nem helyben Látszólag megnyugtatóan töltik el a szabad időt, hasznosan szórakoznak az építőipari szállás lakói: van tv, négy rádió, filmvetítés, könyvtár. Azonban ez még sincs teljesen így. Ugyanis a könyvtár. a tv, a filmvetítés nem a szálláson van. Kultúrterem vagy ezt a célt szolgáló szoba nincs a szálláson, az a Széchenyi utca 45. sz. alatti igazgatói központi épületben található. Ide kell átjárni a szállásról. Helyben tulajdonképpen semmi sincs, kivéve a négy rádiót. Körülményes a könyvek kölcsönzése is. Amíg az új elkészül Nem otthonos a jelenlegi munkásszállás. Ha át is mennek tv-nézésre, filmvetítésre a kultúrterembe, egy-egy alkalommal nyolcvanan-százan is, az élményen kívül nem kapnak mást a részvevők. Nem alakal ki klubélet, ahol sakk, könyv, folyóirat mellett elbeszélgetnének. S ahol egy asztalnál véleményt is cserélnének dolgokról a műszakiak, az értelmiségi dolgozók és a munkások. Lehetne bent a szálláson is hasznos szórakozásról gondoskodni. Sőt egy „házi” kultúr- csoportot is alakítani, amely régi terv, de még mindig nerh valósult meg. Ebben részt vehetnének a központban dolgozó fiatalok is. Folyóiratokról a hálókban szintén gondoskodni kellene. Házilag építhetnének, ha mást nem, egy függő tekét. S még több hamarosan kivitelezhető elképzelés ölthetne formát. Épül az Érpatak mentén az ú) 250 személyes munkásszállás, ahol a háromágyas szobákban kényelmesen pihenhetnek a dolgozók, hideg, meleg víz, minden szobában rádió, társalgó, modern kultúr- helyiség, ebédlő, könyvtár található benne. Megoldódik az építőipariak egyik nagy gondja A városból a kultúrát De addig is, amíg az új elkészül jobban kell törődni a szálláson lakók művelődésével, hasznos szórakozásaival. Nemcsak szakmát tanulni jöttek a városba, hanem kultúrát is akarnak hazavinni. S erre a vállalat szakszervezeti bizottságának is jobban szükséges gondolni a mostani lehetőségek mellett is. P. G. SZALAGFŰRÉSZNÉL A felvétel a Vásárosnaményi Ládagyárban készült. Hammel József. cArcoit, fml)erek A becsüs Különös és érdekes foglalkozást űz Juhász Istvónné, a Bizományi Áruház Vállalat dolgozója. Kezdetben mint eladót alkalmazta az áru ház. 1959-ben a vállalatvezető biztatására elhatározta, hogy tovább képezi magát, megszerzi a becsüs szakmát is. Budapesten a BÁV kirendeltségen dolgozott, s közben szorgalmasan tanult. — Először a bútorkirendelt- séghez kerültem. Megmutattak egy hatalmas szekrényt, amelyet faragott emberalakok tartottak. Mint kezdő, nagylelkűen 1000 forintra becsültem. A szekrény értéke azonban tízezer forint volt — mondja mosolyogva. — A bútorok árát több tényező eldöntheti: a fa minősége, a bútor stílusa és állapota. Tanultam a bútor, a ruhanemű és a műszaki cikkektől kezdve az ékszerekig mindennek külön- külön az anyagismeretét. A ruházati, a műszaki, a szőnyeg és kép, valamint a porcelán áruházban gyakoroltam. Elméleti és gyakorlati vizsgát tettem. Hat hónap múlva hazajött Nyíregyházára. Így lett a megye egyetlen becsüse. Negyedik éve, hogy e ritkaság- számba menő munkakörben dolgozik. Igen sok ember keresi fel. — Vannak, akik egyik nap megveszik az árut, két-három nap múlva ugyanitt eladják. Az elmúlt héten egy fiatalember a zakóját hozta be. Amikor megmondtam az átvételi árát, föl volt háborodva, hogy a kitűnő amerikai anyagért ennyi keveset fizetnek. Rögtön megállapítottam, hogy a zakó a Május 1 Ruhagyár készítménye, habár a nyalkánál egy chicágói cég védjegye díszlett. Csak azért, hogy leszereljem a hangos- kodót, kifordítottam a zakó belső zsebét, innen ugyanis elfeledte kiszedni a hazai cég névjegyét. Sértődötten, de mégis tudomásul vette, hogy kár volt a jó kamgam anyagot a chicágói cég reklámjával keresztezni. Mint minden kezdő, ő is megfizette a tandíjat. Átvett egyszer egy jó állapotban levő órát. Készpénzben kifizették a megfelelő árát. Kiderült, hogy az óra márkája hamis, az illető, a kőnélküll UMF óra, számlapját Marvin márkájú számlappal cserélte ki. — Ez tévesztett meg. A kü- lönbözetet nekem kellett megfizetni. Nagy a forgalom. Van olyan nap, amikor 36 ezer forint értékű árut becsülök meg. , Juhászné egyben bírósági szakértő is. Gyakran járja a megye falvait, hagyatéki becsléseket végez. Válópereknél a közösen szerzett vagyoni értéket felbecsli és a bíróság e szerint osztja szét a válófelek között. — A tárgyak értékének megállapításánál mindig szem előtt tartjuk az áruházakban lévő új árucikkek árát, és ehhez viszonyítjuk. Kapcsolatot tartunk különböző vállalatokkal, — akik csali a BÁV-on keresztül vehetik meg a magánszektorok által készített berendezéseket járműveket, vagy munkaeszközöket. Az árat mindig a BÁV becsüse állapítja meg. Felelősségteljes munka, de Juhászné már eljegyezte magát mesterségével. Erdelics Imre Lombos fék alatt, színes női ruhák fénylenek. A gyümölcsmetszés rakamaá szerelmesének, Komoróczy József agronómus hívására többen kivájnak a lombok alól, s a sorok között puhára gyúrt gaztalan földön szaporán lépkednek. Most látni csak: inkább fejlődésben lévő kislányok még. Nyolcán. Mögöttük asszonyok egyenesednek, érdeklődve figyelnek, majd megint lehajolnak. Szedik kosaraikba a szélverte, idejekorán hullt álmát. Helyesbítés Döcorögve indul a beszéd. Feleletkor el-elpirulva, vállat, homlokot rándítva néznek egymásra. Tavaly végezték az általános iskola nyolcadik osztályát, s úgy határoztak, szakmunkásai lesznek szövetkezetüknek. Háromhónapos kezdő tanfolyamot már el is végeztek Nagykállóban. — Miért akartok szakmunkások lenni? — Akikor jobban fogunk keresni — feleli bátortalanul Kulcs Magduska. Általános bálin tás, Csak Soltész Iluska véli hiányosnak Magdi feleletét. Mint csoportvezető. köteleségének tartja helyesbíteni. — Mindig több a gép, a különböző szerek. Tudni kell velük bánni. Mondják is az idősebbek, sok mindont másképp kell ma csinálni, mint ahogy fiatal korukban látták. Ezután még nagyobb lesz a változás. Minél jobban értjük munkánkat, annál gazdagabb termése lesz seövekeze tünknek. Nékünk is több jut, könnyebben élünk. — Mit kerestek? A felnőtteknek járó hetven százalékot. Az egységek értéke harminckilenc forintra van beállítva. Dolgozunk mi szívesen. — Mindig a gyümölcsösben? — Gyümölcsész, kertész lesz a szakmánk. Csinálunk persze egyebet is. Vetünk, kapálunk, krumplit szedünk... Mikor mit kell. Nem adnak olyan munkát, amit nem bírunk. Külön tagkönyvünk van, abba írják az egységet. Mire jó az ebédpénz — Nehéz a tanulás? Egyáltalán nem halálos — mosolyog a csoportvezető. — Télen megint megyünk három hónapra. Két év múlva megkapjuk az oklevelet, ha... — akad el egv kicsit. — Ha megérdemeljük. Azért igyekszünk. Érdiem nélkül semmi sincs — jelenti ki határozottan. Csak a könyvéket, füzeteket, íróeszközöket vették meg, a bentlakásos tanfolyamért nem fliaetiiek. Munkaruhát kapnak a szövetkezettől — ingyen. Minden munkanapra négy forint ötven fillér ebédpénzt fizetnek ki nekik, havi egyösszegben. A munkaruhára azt mondják, meleg ilyenkor, egyébként nagyon jó. És az ebéd pénz? — Otthonról szoktunk ennivalót hozni. Vagy hazamegyünk délre. Vesz érte ki mit akar — magyarázza Tam- ku Margitka. örök női ösztönnel magyarázzák: bizony Rakamazon Is nagy „szeme” van a hóditó divatnak. Bizalmasam el la árulják, mivel kislányok még, ízlésükben anyuk» tanácsa dönit. Megnyugvás Problémájuk? Hogyne volna. — Nem igazság, hogy a másodikosok tavaly már voltak üdülni, most megint ők mennek többen. A Balá- tonra!? — panaszolja sóhajtól dagadó hangon Sasfalvi Katika. . *ö Tizenkét másodéves szakmunkás tanulója is van a ra- kamazi Győzelem Tsz-nek. Azok is lányok, most szabadságolnak. Huszonnégy felnőtt tag fjedig már okleveles! így valóban jöhet a „még nagyobb változás”... De- hát pillanatnyilag a kislányok problémájáról van szó. Válaszadásra Komoróczy elv- térs az illetékes. — Nem küldhetünk egyszerre mindenkit üdülni, beláthatjátok. Közületek most csak csoportvezetőtök, Soltész Iluska megy. Így döntött a vezetőség. Egyébként legyetek nyugodtan, sor kerül mindnyájatokra. A nyolc kislány megnyugszik. Tekintetükkel beszélgetnek tovább. Arcukon bimbózni kezd az előbbi mosoly, ahogy indulnak vissza, a drága tehertől görnyedő lombsátrak alá. Asztalos Bálint Olvasónk írja: Szülők, vigyázzatok! Motorkerékpárral közlekedő ember vagyok, olyan a munkaköröm, hogy naponta többször Is körbejárom a várost, mellékutcákon, főútvonalakon, Nem érek rá „sétálni”, legtöbbször a megengedett maximális sebességgel hajtok, illetve csair hajtanék! Már ott tartok, hogy legszívesebben gyalog Indulnék utamra, ha ezt az Időm engedné. Városunk kiskorú polgárai életveszélyes szórakozást űznek az utcákon. Felnőttek részére készített kerékpáron — amely kormányának nem mindig urai — karikáénak az úttest«!. Szabálytalanul közlekednek, kiczámíthatatlan, mikor merre fordulnak. Sokszor előfordult már, hogy Szó szerint is, csak hajszálon múlott, hogy el nem ütöttem a felelőtlenül kerékpározó gyereket. Apa vagyok én Is. Ezért nem tudom megérteni, hogy az a szülő, aki utcára engedi kerékpárral gyermekét, nem számol a következményekkel. Súlyos felelőtlenség ez, köny- nyen tragédiákhoz vezethet. Budai Gyula NytregVhá::a Nyolc kislány a lombok alatt A gépállomástól függ A téli takarmányozás fontos jelenlegi előkészülete, a silózás júliusban alig haladta meg a gépállomási tervezetnek a 10 százalékát. Tisza- vasváriban, Mátészalkán és Demecserben jó az eredmény, de szinte semmit sem csinált e téren a kisvárdai, csahold, tyukodi gépállomás. Ez pedig figyelmeztet: nincs Idő a tétlenségre! Természetesen nem lehet mindenért csak a gépállomásokat hibáztatni. Vannak tőlük független okai is e problémáknak. De az objektív okokon túl, miért nem lehetett minden gépállomáson két műszakban végezni a talajmunkákat? Megyénk 16 gépállomásáról júliusban mindössze 203 gép dolgozott kettős műszakban, s a csaliol- ciak, fehérgyarmatiak, nagv- ecsediek, vencsellőiek egyáltalán nem vették igénybe ezt a kitűnő lehetőséget. Az utóbbi napok jó időjárása puhította, szántásra, vetésre kedvezővé tette a talajt. Most lehet dolgozni, pótolni az elmaradást. A gépállomások vezetőinek igyekezetén, a pontos munkaszervezésen nagyban áll, vagy bukik, milyen lesz a téli takarmány- helyzet, a jövő évi termés előkészítése. "i ■ ■ * ' Gyorsan és jól végeztük az aratást, javában tart a csép- lés. Szemernyit sem csökkent azonban gépállomásaink feladata, hiszen hátra van még az új kenyér teljes betakarítása, a tarlószántás, másodvetés, a silózás és a felkészülés az őszre. A legfrissebb adatok mutatják, hogy a gépállomások dolgozói hatvan százalékon felül teljesítették eddigi évi motor- és traktormunka tervüket, ami egyáltalán nem rossz eredmény. A másik mutatóból viszont az tűnik ki, hogy nem megfelelő az egyes nyári munkák üteme, jobban mehetne a cséplés. Az aratás után annyira fontos talaj- . munkákat júliusban csak mintegy 60 százalékos eredménnyel végezték. A Nagy- halászi Gépállomás még így is a leggyengébb, mindössze 12,3 százalékosan teljesítette tervét. Nem dicsekedhetnek Tiszavasvári és Kölese traktorosai sem. Hiába teljesítette kielégítően egy-egy gépállomás a feladatát, ha a többiek 40— 50 százalékos mutatója erősen lecsökkenti a megyei átlagot. Hiába járt élen a csahold és a nagykállói gárda, a szántási tervét másfél, kétszeresére teljesítve, a megyei kép így sem kielégítő, Állattenyésztési Technikum kihelyezett csoportjaként működik majd a takarmánygazdálkodási tagozat. A felsőfokú mezőgazdasági technikumok nappali tagozatának első évfolyamára az idén 1600 hallgatót vesznek fel. Újabb két szakmában kezdik meg ősszel az okleveles szaktechnikusok képzését. Gödödön a Kisállattenyésztési Kutató Intézet mellett, felsőfokú baromfitenyésztési technikum nyílik, Orosházán a Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Cj szakágak a felsőfokú szaktechnikus képzésben — A nappali tagozatra 1600 hallgatót vesznek fel
