Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

AUGUSZTUS 20-RA BEFEJEZIK A FALVAK VILLAMOSÍT AS ÄT A KERTÉSZETBEN — A melegágyban is együtt fogunk dolgozni? Endrődi István rajza SZAKÉRTELEM — Hm!... Ez alighanem valami hibrid! Balogh Bertalan rajza A javíthatatlan — Az lehet. De ma még óriási tel­jesítmény. — Miért? Azért, mert csirkét ettek az űrben? Csirkét én is tudok enni. — Hallja maga Zwergl-Tohonya, ne böszltsen fel! Indignálódva mondta: — Először is csak Tohonya, másodszor pedig maguk mérge­sek, ha az ember nem vágódik hasra azon, hogy egy nő az űrben repült. Meglátja, az ame­rikaiak fognak előbb a Holdba menni! Az már lesz valami. — Egyelőre még ők is elismerik a nagy szovjet fö­lényt. — Ez csak trükk. Addig dicsérik a szovjet technikai fölényt, amíg kiköt­nek a Holdon és ott támaszpontot rendeznek be. Az­után jön a Mars és a Vénusz. Ezért nem imponál ne­kem a női űrrepü­lő. Különben sincs tupirozva a haja. Űrrepülőiknek is adni kell a divat­ra.. Mindenkinek! — Tudom. Maga is adott rá! An­nak idején divatos Hi tier-bajuszt hor­dott. — De nem azért, mert rajongtam ér­te, hanem azért, mert jól állt ne­kem. — De negyvenöt­ben levette. — Mert rájöttem, hogy a vastag ba­jusz jobban áll ne­kem. — Értem. — Hiába mond­ja olyan gúnyosan, nekem jogom van akár pofaszakállt is hordani. — Joga van, de nem érdemes. Fe­renc Jóska már 1916-ban meghalt. — Hiába gúnyo­lódik. Nem nagy dolog és punktum. — Maga még Galileinek se hitt volna, ha akkori­ban él, mert Gali­lei nem amerikai. — De fel van az­zal a Galileivel! Mégis mozog a Föld! Na bumm, és akkor mi van? Mérges lettem: — Most már mo­zogjon maga is! Már túlságosan so­kat beszéltem ma­gával. Faképnél hagy­tam. Még hallot­tam, amint ezt morogja: — Nem szereti a régi vágású úriem­bereket. Csak az úriembereket. Palásti László Most gondold meg, Julis,mert holnap már ég a villany. Fülöp György rajza. ELSŐ HÉT A SZÖVŐGYÁRBAN — Aztán nincs honvágyad, János? — Majd aratás után!! Erdei Sándor rajza KERESZTREJTVÉNY Találkoztam Zwergl-Tohonya Dömével. Ezt a Zwerglt nem szele­tem. A hitleri idők ilatt fedezte fel, logy -.volt egy né­met őse. Azóta biggyesztette a To- íonya elé a Zwergl előnevet. Persze 1945. óta megint sak Tohonya. Se- ’édhivatali tisztvi­selő volt, a negy­venes évek elején o csak csendes ristisztviselő ma­radt, de tetszettek neki a fajvédő jel­szavak. Igazolták, mert nem volt bű­ne és nyugdíjat is iap, de ennek el­lenére is, bizonyos mértékig reakciós beállítottságú ma­radt. Nem mindig hiszi el a szocializ­mus sikereit. Most is azzal kezdte, hogy fel­fújták a páros űr- randevű ügyét. — Még ma is olyan sokat írnak róla, pedig már túlvagyunk az ün­nepségeken és el­jöttek a hétközna­pok. — Mit csodalko- kozik? Világraszóló diadal volt! — Na, nem volt az nagy dolog! Fel­mentek, lejöttek. Magát is fellőhet­nék. Pár év múl­va szakaszjeggyel megyünk az űrbe. REGGELI TORMA torna, mert felfrissült szel­lemmel térek nyoszolyámra, mély és egészséges lesz az álom, boldog az ébredésem és ezáltal már eleve elesik a reggeli torna szükségessége. Azazhogy: tornázunk-e egy­általán? Utóvégre, én nem a gyepszőnyegen és nem is mint rakodómunkás keresem a ke­nyerem, hanem mint kontíro­zó könyvelő és azért annyira nyamvadt izmaim még nin­csenek, hogy a tollat ne bír­nám felemelni. De, ha rako­dómunkás lennék, akkor meg éppenséggel semmi bajom nem lenne az izmaimmal, sőt... A legutóbbi szűrővizsgálatok sze­rint nekem a véremmel sincs semmi majom, ami bajom pe­dig van, az onnan van, hogy azon csak rontana egy vér­pezsdítő torna... És utóvégre, buta ember se vagyok, igaz, hogy filozófus se, de minek legyen egy kontírozó könyve­lő filozófus, amikor legújabb tudomásom szerint még egyet­len filozófus se volt kontírozó könyvelő... Tartsuk tisztelet­ben egymás szakmáját... Szépen felkeltem az ágyból, kivettem az órát az ágy alól, és elhatároztam: nem torná­zom sem reggel, sem este. Tornázzon az, akinek baja van a vérével, akinek izmai eltunyultak, szelleme meg­tompult és aki hajlandó emiatt egy negyedórával előbb felkelni... Jaj, hpvá is tettem a kala­pom? Tessék, mindent elfe­lejtek újabban... Gyurkó Géza Sok*# hallottam manapság, logy civilizációban, koffein­jén és" nikotinban gyötört testünk, egyetlen mentsége a rendszeres reggeli torna, amely megpezsdíti a vért, megmozgatja az eltunyult iz­mainkat,.-; f elf rissííi szellemün­ket. Végiggondoltam az egész dolgot, alaposan meghánytam- vetettem * magamban ezt a reg­geli tornát és úgy döntöttem, nekem sem árt, ha pezseg a vérem, nem tunyulnak tovább izmaint; és .felfrissül a széllé- : raem; mert ugyan a szelle­mekben általában nem hiszek, de a .-májaméban '"feltétlenül. Izgatottan vártain tehát'a reg- ! gélt, amikor .majd párnámról felpattanok és délceg testemet lenge magyarban és atlétatri­kóban alaposan megdolgozta­tom a-vér, a szellem jegyé­ben, a harcban a tunyaság ellen. . Az óra felcsörgött, negyed­órával előbb az illendőségnél és ezért az órát bevágtam az ágy alá,‘hogy illemet tanuljon, fejemet pedig vissza a pap­lan alá, hogy ne halljam, mint ordít a nagypofájú óra az ágy alatt... Aztán megvilá­gosodott-’ elmém,’ nem az óra a hibás, hanem én akartam ■ reggeli tornát végezni, hogy pezsegjen a vérem, megszűn­jön a tunyaságom és felfris- 1 süljön szellemem. Az más — bocsátottam meg. az órának, 1 és átfordultam a másik olda­lamra, . hogy alaposan végig­gondoljam, voltaképpen miért.’ akarok ’én tornázni, miért ma, s miért’'éppen’ réggel, s’miért éppen negyedórával előbb, - mint ahogy felkelni szoktam. Igen: éji azért akartam tor­názni, hogy megpezsdüljön a tunyaságom, megmozogjon a szellemem,V s felfrissüljenek az izmaim..'.. Liehet, hogy nem egészen így ] van a dolog, a sorrendben, mintha valami sántítana, de most igazán nem ez a fontos, hanem a kérdés lényege:- kell-e nekem egyál­talán tornázni, <s ha kell, kell-e nekem ..pont ma és pont reg­gel tomáznom... Vegyük sor­ba a dolgot, s kezdjük az egyszerűbbnél'" — fészkeltem magam még mélyebbre a me­leg ágyba, mert -nyugodt szel­lemi munkához kényelem kell. Először is: miért kellene reggel ’ tornázni? Utóvégre, az a vér pezseghet este is, s jobb is, ha egy vér, este pezseg, amikor .JJalvinkával randevúm van, mint reggel, amikor a kopasz Tarjányival kell meg­beszélést folytatnom a leltár ügyben. Nem beszélve arról, hogy az -egész napi fáradságot éppen este helyes levezetni egy kis reggeli tornával, s különben is, helytelen dolog lenne, reggelre korlátozni a harcot a tunyaság ellen. Az mber harcoljon minden idö- -on, de legfőképpen este. Ami a szellem frisseségét illeti ükkor is helyesebb az esteli Olvasom, hogy australo­pilhecus-koponyát találtak Sydney mellett. Egymillió éve élt ez a majomember és a híradás szerint a lelet azért értékes különösképpen, mert eddig még egyetlen csontjá­ra sem sikerült ráakadni. Az ausztrál pithecus egykori lé­tezése tehát eleddig hiány­zott szeme annak a láncnak, amelyen az ember eredetét visszavezetik. Lelkes hangulatú a jelen­tés, jómagam azonban, ami­közben olvasom, feszengek némiképp. Mert mit bizonyít az újabb majom? Azt, hogy tényleg van köze származá­sunkhoz. Őszintén megmon­dom, a felfedezés engem már akkoriban idegesített és föl nem foghatom, hogy miért kell ezt újra meg újra bi­zonygatni? Éppen olyan, mintha naponta fejemre ol­vasnák, hogy nemcsak apai dédapám, da anyai üköm is vízfejű volt, és hogy az egész família gyagyás kissé. Mindazok nevében, kik ad­nak férfiam küllemükre és méltóságukra, ezúton kérem föl a tudósok nagyra becsült testületét, pihentessék átme­netileg a pitheceusi problema­tika firtatását. Rövidesen út­ra kelünk az Űrbe, ismerke­dünk bolygótársaik és távoli világok népével, nem kell az ilyesmit előre kibeszélni. Vár juk meg előbb, hogy ők mit mondanak a maguk őseiről. Ha majd kezdik mesélni, hogy rozsbokorban jöttek a világra, akkor mi eldicsek­szünk, hogy bennünket iH- szont az Űr teremtett a saját képére és hasonlatosságára. Ha aztán egy kissé már ösz- szemelegedtürtk, ha majd az első napok merevsége vala­melyest fölenged, ha majc egy pohár Helvéciái kadarki mellett megoldódik a nyelv és azt mondják, hogy ide fi gyelj pajtás, tartozom nekei egy vallomással, az én öreg­apám hegyi kecske volt és mekegett.. majd akikor m; is előállunk és új barátain­kat keblünkre ölelve szó­lunk: — Egyet se búsúlj, cimbo­ra, a miénk meg fán ült és egész nap vakarózott. (K1SJO' Még egy majom Július 28-i rejtvénypályáza­tunk nyertesei: Megfejtés: > Brankovícs *• György. Szentivánéji álom. Nagy rapszódia. Bessenyei Fe­renc, Házy Erzsébet. Komlós- sy Erzsébet. Nyertesek: Dr. Bereczki Jó­zsef, Pataky Albertné, nyír­egyházi, dr. Bíró László Al- csut, Fejér megyei, Soós Erzsé- •* bet besztereci, Fábián Lász- lóné csengeri, Tenkely Kata­lin gégényi, Puskás István kántorjánosi, Fekete Dánielné mátészalkai, Bacskay László nyírbátori és Kozlovszky Ber­talan nyírbélteki kedves rejt- vényfejtőink. A könyveket a nyerteseknek postán küldjük el. nyug... 42. Asztal eléje. 43. Van ilyen csiga. 44. Korszak (ék. hiány). 45. KÓH. 48. Visz- sza: régi űrmérték. 51. Kalács­fajta. 53. Menyasszony. 54. Mint a vizsz. 14. névelővel. 57. Megemelt f hang. 58. Elavult szó a Halotti beszédből. 59. Táskafajta. 60. Női név. 63. Olasz skálahang. 64. Létezik. 66. Férfinév. 69. Vissza: kitün­tetés. 71. Ep'ed. 73. Rí. 74. Becézett női név. 76. Város Erdélyben. 78. AV. 80. Saját kezűleg. 81. Véredény. 82. AG. A megfejtéseket legkésőbb augusztus 19-ig kell bekülde­ni. A levelezőlapra kérjük rá­írni: keresztrejtvény. A helyes megfejtők között 10 db érté­kes könyvet sorsolunk ki. mássalhangzó. 74. Kerti mun­kát végez. 75 Férfinév. 77. Juttatna. 78. Kötőszó. 81. ( Mennybolt. 82. Kaszáló néve­lővel. J Függőleges: i2. A kirakatban van. 3. Női név. 4. Pofa közepe. 5. Kuba külügyminisztere. 6. 1 Személyes névmás. 7. Igekötő. 8. Portugál gyarmat volt. 9. Régies „c”. 10. Goldmark opera királynője. 11. Hely ha­tározó. 12. A vizsz. 1 folyta­tása. 17. Operaénekesnőnk. (Y. I.) 18. Üzlet. 23. Első vé­gek nélkül. 24. Könyörög. 25. ÁÁÁÁÁ. 27. Vissza: csermely. 29. Gyümölcs. 31. Kezével jelt ‘ ad. 32. A hét vezér egyike. 33. Tó az Egyesült Államokban. 35. Állat. 37. Ilyen a legtöbb virág. 39. Fölfelé viszi. 40. Hatvan éven felüli férfi, Mai rejtvényünk az emberi szervezet serény motorjával a szívvel foglalkozik. Beküldendő sorok sorrend­ben: vizsz. 1, függ. 12, vizsz. 46. 39, 63, és függ 18. Vízszintes: 1. Ez tulajdonképpen a szív. (folyt. függ. 12 és vizsz. 46.) 12. Csavar. 13. Fém. 14. Há­ziállat. 15. Vissza: ellenséges, gyűlölködő indulatú. 16. Tör. 17. Feltételes kötőszó. 19. AB. 21. Az egyik oldal. 22. Név­utó. 24. Csapadék. 26. Idő­mérő. 28. Va- párja. 30. A szív kamráinak összehúzódá­sa. 33. Vissza: személyes név­más. 34. Napernyő része. 36. Amerikai benszülöttet. 37. A toll művésze. 38. Szinültig. 40. Vissza: Sapka ellenző. 41. Re­megés, lámpaláz (ék. hiány). 43. Dísze. 45. Kikandikál. 46. A függ. 12. folytatása. 47. Megvetett. 49. Fohász. 50. Egy féltucat ellentétes kötő­szó. 52. Becézett női név. 55. Este Párizsban. 56. Vissza: kerek szám. 57. Történelmi ne­vezetességű őrgrófság Eszak- Olaszországban. 61. Rengeteg 62. Vissza: Köszöntés. 63. A szív elernyedése. 65. Tiltószó. 66. Hím állat. 67. Kanári ma­gánhangzói. 68. Német város. 70. Román pénz. 72. Kettős

Next

/
Thumbnails
Contents